Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-17 / 89. szám
10. oldal Szekszárdi Magazin 1997. április 17., csütörtök Kutya egy helyzet - nem lehet igazságot tenni Pitbull-veszély a Zrínyi utcában? Az írott és elektronikus médiák rendszeresen hírt adnak a pitbull-terrierek ténykedéseiről. A szóban forgó kutyusok nem éppen jámbor lelkűkről, higgadtságukról híresek. Ezek a tudósítások, történetek főként arról számolnak be, hogy a pitbullok embereket támadtak meg. Az utóbbi időben Szekszárdon, a Zrínyi utcában alakult ki pitbull-veszély. Aki ismeri a környéket az tudja, hogy a Zrínyi utcában található a megyeszékhely egyik általános iskolája. Ide több száz diák jár tanulni nap mint nap. Nemcsak ők, de az őket elkísérő szülők és a gyerekeket tanító pedagógusok is minden nap kiteszik magukat egy különös veszélynek. Ez pedig nem más, mint egy esetlegesen elszabadult pitbull terrierrel való találkozás. Ez vehető ki több, a szerkesztőségünkbe érkezett olvasói véleményből. A Zrínyi utca lakói közül többen elmondták: a nem várt találkozó létre jöttének nem is kicsi az esélye, hiszen a környéken gyakran előfordul, hogy szabadon kószál néhány jellegzetesen hegyesorrú pitbull-terrier, illetve más nagy testű kutya. Igaz, még nem történt baleset. A kutyák némelyikről tudni vélik, hogy van ugyan gazdájuk, ám szabadon engedve az utcában tartják félelemben az embereket. így amikor az ott lakók a munkába mennek vagy jönnek, igencsak iparkodnak, szaporázzák lépteiket a szóban forgó útszakaszon. Persze az állatbarátok tiltakoznak, amikor a pitbullra olyan jelzőket ragasztanak, hogy erőszakos, vérengző fenevad, embergyilkos stb. Szerintük ez nem igaz, hiszen minden állatban megvan egyfajta ösztönösség. Az, hogy a pitbull ilyen lett az emberi nevelés eredménye. Szerintük az állat neveléséért a gazdája a felelős. Tény azonban, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a pittbull ügyek ország szerte. Az is tény, ami a kutyatenyésztők állítását támasztja alá, hogy nem minden pitbull terriernek vannak gyilkos hajlamai. Persze van olyan is, amelyik szó nélkül megtámadja az embert, vagy kutyatársát. A Zrínyi utca lakóinak elmondása szerint az előbbire és az utóbbira egyaránt vannak példák. Szek- szárd város önkormányzatához mostanában nem érkezett bejelentés azzal kapcsolatban, hogy agresszív kutyák embert támadtak volna meg. Erről Bésán Róbert főtanácsos, a hivatal részéről az állategészségügyet felügyelő illetékes számolt be. — Ez év február végén életbe lépett kormányrendelet szerint minősíteni kell a kutyákat. Azokat, amelyek veszélyesnek bizonyulnak (a törvény részletezi a kritériumokat) pontos szabályok alapján lehet csak tartani, sétáltatni stb. A tartási körülményekben is meg kell felelni az adott szabályoknak, és nem utolsó sorban a gazdával szemben is támasztanak bizonyos követelményeket. Például erkölcsi bizonyítvány szükséges a gazdának, aki köteles a veszélyesnek minősíthető kutya tartását kérelmezni a város jegyzőjétől. Szabály- sértést követ el, aki nem a kormányrendeletnek megfelelően cselekszik. — Van Szekszárdon veszélyesnek minősíthető kutya ?-— Nincs tudomásunk ilyen fajta ebekről, viszont több bejelentést kapunk napjában gazdátlanul kószáló négylábúakról. A városi gyepmester idén már több mint száz kóborló kutyát fogott be. Persze kutya-ügyben nem lehet igazságot tenni, hiszen vannak kutyapártiak és ellenzők. Sajnos nem tudunk minden utcába felügyelőt állítani. Garay E. Egy őrző-védő kutya, a Bullterrier Lankák, didergös tavaszban A szelíd szekszárdi lankák kiváló szőlőtermő tulajdonságuk mellett a szemnek is kellemes látványt nyújtanak. Az idei tavasz nem kényezteti el sem az embereket, sem a növényzetet, szinte láthatóan dideregnek a virágba borult fák, a néhány meleg nap alatt villámgyorsan kihajtott növények. Pedig sző- lőt-kertet leginkább kedvtelésből művelgetők szerint a tavaszi időszak a legszebb a „birtokon”. A téli bezártság után nincs kellemesebb, mint a langyosnapos időben tenni-venni, érezni a fagytól felengedett föld semmihez sem fogható illatát, részesei lenni a természet ébredésének. Ilyenkor a gaz még gyenge és kevés, szinte magától jön ki a földből, a szőlőkordonok közét sem növi be a fű, „ugrásra készen” várakoznak a jól átlátható sorok. Csinos és rendezett a kert, a szőlő. Reménykedjünk, hogy a szeszélyes-szélsőséges időjárás végre megállapodik, s nem tagadja meg tovább ezt az örömöt a szekszárdi kisbirtokosoktól sem. Európai boratlasz, Szekszárddal A portugál mezőgazdasági miniszter is tartott előadást az Európai Bortermelő Régiók (AREV) legutóbbi, portói ülésén. A luzitánok hazájában tartott rendezvényen szűkebb pátriánkat Stocker Antal, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke képviselte. — Huszonhat fokos, kellemes meleg fogadott Portóban - kezdte Stocker Antal. — A személyi ügyek mellett ez alkalommal a bortermelés és fogyasztás szabályozásának kérdései kerültek terítékre. A német lobbi szerette volna elérni - egyébként hiába - azt, hogy az AREV ne foglalkozzon a szőlőtermeléssel kapcsolatos szociális kérdésekkel, azaz például a munkahelymegóvással. A németek szerint tökéletesen elegendő lenne, ha kizárólag a piac szabályozna mindent. — Ez egyébként miért elvetendő megközelítés? — Azért, mert például csak Portugáliában 400 ezer embernek ad munkát a szőlőtermesztés. Egyébként korábban még többen dolgoztak ebben az ágazatban, de az Uniós támogatások csökkenésével az ország déli részében kivágták a szőlőtőkéket. Ennek következtében az a vidék pusztasággá változott ... — Milyen összefüggésben esett szó a tanácskozáson a magyar borokról? — Természetesen, ugyanis hosszas egyeztetés után éppen most készült el az AREV egyik exkluzív kiadványa, az Európai bortermelő régiók atlasza. Ebből a könyvből hoztam is haza Portóból tíz darabot. — Esetleg Tolna megyei adatok is olvashatók ebben a kiadványban? ■ — Igen, egész Európa tudomást szerezhet arról, hogy például mely iskolákban oktatják a szőlő- és bortermelés fortélyait Tolna megyében. De ugyanígy az itt található minőségi borfajták, vagy éppen a szekszárdi Hegyközség vezető képviselőinek neveit is fellelhetjük a kötetben. -száSzekszárdon hét díj maradt A közelmúltban a megyeszékhelyen tartott XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiválóan szerepeltek a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola hallgatói. A dolgozatokat bemutató száznyolcvannyolc hallgató közül hatvanhárom ért el helyezést és kapott díjat, közülük heten az IGYPF színeit képviselték. A pedagógiai szekcióban kiemelt első díjat kapott Simon Ivett, aki a sióagárdi római katolikus népiskolának a történetét dolgozta fel. Első díjban részesült Janicsek Lajos Tamás a kalocsai Szent István Gimnázium történetének közreadásával. A második díjat Lóki Zoltánné vehette át, az óvoda és a család kacsolatát részletező munkájáért. Ugyancsak második díjas lett Causic Éva Egy sajátságos kisgyereknevelési intézet Szekszárdon című tanulmányával. Tárgyjutalmat nyert Potyondi Józsefné, aki Imre Sándor és a kisdednevelés kapcsolatát dolgozta fel dolgozatában. A pszichológia szekcióban Farkas Johanna kapta a második díjat, dolgozatának címe: Tanulási zavarok (dyslexia, dysgra- fia) korai felismerése vizsgálatokkal. A közművelődési szekcióban Dúsa Katalin lett a harmadik díjas az endrődi járványkórház történetét áttekintő művével. Péter Renáta nem Szekszárdon, hanem Szegeden, az ott rendezett tantárgypedagógia és oktatástechnológia szekcióban indult. A kisiskolások írástanulásához szükséges helyes ülésmód fontossága című dolgozatával a második díjat szerezte meg.-száFelnőttek az önállóságra Ötéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi csoportja A Magyar Máltai Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi csoportja április 8-án tartotta megalakulásának 5 éves jubileumi ünnepségét. Az eltelt szolgálatra való visszaemlékezés egyben rámutatott a jövő feladataira is. Munkájuk lényege továbbra is az, hogy „Amit egynek a legkisebbek közül tesztek, azt nekem teszitek”. Az eltelt időszakról az elnökkel, Krasznainé Skoda Klárával beszélgettünk. — Milyen átalakuláson ment át a szolgálat az eltelt öt esztendő alatt? — A városi csoport, megalakítását dr. Témák Gábor, akkori országgyűlési képviselő indítványozta. Fő segítője Gőri Attiláné volt. Az alakuló ülésen nyólcvan fő jelezte érdeklődését a szervezet munkája iránt, mára tizenhat beiktatott, és közel húsz fő támogató, pártoló tagunk van. Sajnos, sok az idős, nyugdíjas tagunk, akiknek teherbíró képességük egyre csökken, bár hozzá kell tenni, hogy rendkívüli lelkesedéssel, akaraterővel, kitartással végzik a napi teendőket, önként vállalják a sokszor nem könnyű feladatokat. Örülök, hogy fiatalok is jelentkeznek a szolgálatra. — Mennyire egységes a nemzetközi szervezet? — Nos, az a helyzet, hogy az utóbbi néhány évben megváltozott a külföld megítélése a Magyarországi gazdasági helyzetet illetően, ez észre vehető a szervezet munkájában is. Ez alatt annyit értek, hogy mint azt az ünnepi közgyűlésen is részt vevő Szentgyörgy- vári Károly, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi vezetője is elmondta: a külföld véleménye az, hogy a magyar szervezet felnőtt már az önálló életre. Önállósodott a hazai szervezet. Ez abból is látszik, hogy ritkábban jönnek azok a kamionok, amelyek adományokat hoznak. Ésetlegesek a szállítmányok. A szekszárdi csoport abban a szerencsés helyzetben van, hogy magunkénak tudhatjuk Zichy Mária Terézia grófnő támogatási bizalmát. Ő rengeteget segít, hogy mi is segíteni tudjunk a rászorultakon. Jelenleg közel ezer(!) családdal tartjuk a kapcsolatot. Az elmúlt év végén' gyűjtési akciót szerveztünk a rászoruló iskolás gyerekek részére, valamint kétszáz pár cipőt vásárolhattunk a grófnő adományának jóvoltából. Még ma is kapjuk a köszönő leveleket szülőtől, gyermektől egyaránt. Szívszorongató érzés volt, amikor az átadáskor a rászoruló gyerekek nem akarták elhinni, hogy a szakadt, agyonhasznált lábbelijüket bőrcipőre cserélhetik le. — Milyen a kapcsolat a társadalmi szervezetekkel? — Szerencsénkre - persze nem kis munka árán - találunk olyanokat, akikben megtalálható a szándék, a hit, hogy segítsenek, és azt anyagi helyzetüknél fogva megtehetik. Nagyon szoros a kapcsolat a helyi önkormányzattal, Kocsis Imre Antal polgármesterrel, aki jelentős módon támogatja a máltaiak munkáját. A nem kis anyagiak mellett erkölcsileg. Dr. Sudár Géza, városi tisztifőorvos szintén sok esetben tesz annak érdekében, hogy zökkenőmentesebb legyen a szervezet működése. Persze, volna még jónéhány név, akit meg kellene említeni, de név nélkül a támogatóknak ezúton is köszönetét mondunk. — Mindenki tudja, hogy a szeretetszolgálat mekkora elhivatottságot, türelmet, higgadtságot, önfeláldozó munkát feltételez. A tizenhat ember Ön szerint miért csinálja ezt mégis? — Tagjaink - akik nem elismerésért, nem jutalomért teszik azt, amit teszik - mind mélyhitű emberek. Hittel vallják azt az elvet, hogy aki rászo- ' rult, támogatni kell, hiszen minden ember a testvérünk valahol. Bibliai jelmondatunk a következő: „Amit egynek a legkisebbek közül tesztek azt Nekem teszitek”. Garay Előd
