Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

10. oldal Szekszárdi Magazin 1997. április 17., csütörtök Kutya egy helyzet - nem lehet igazságot tenni Pitbull-veszély a Zrínyi utcában? Az írott és elektronikus mé­diák rendszeresen hírt ad­nak a pitbull-terrierek ténykedéseiről. A szóban forgó kutyusok nem éppen jámbor lelkűkről, higgadt­ságukról híresek. Ezek a tu­dósítások, történetek főként arról számolnak be, hogy a pitbullok embereket támad­tak meg. Az utóbbi időben Szekszárdon, a Zrínyi utcá­ban alakult ki pitbull-ve­szély. Aki ismeri a környéket az tudja, hogy a Zrínyi utcában található a megyeszékhely egyik általános iskolája. Ide több száz diák jár tanulni nap mint nap. Nemcsak ők, de az őket elkísérő szülők és a gye­rekeket tanító pedagógusok is minden nap kiteszik magukat egy különös veszélynek. Ez pedig nem más, mint egy eset­legesen elszabadult pitbull terrierrel való találkozás. Ez vehető ki több, a szerkesztő­ségünkbe érkezett olvasói vé­leményből. A Zrínyi utca la­kói közül többen elmondták: a nem várt találkozó létre jöt­tének nem is kicsi az esélye, hiszen a környéken gyakran előfordul, hogy szabadon kó­szál néhány jellegzetesen he­gyesorrú pitbull-terrier, il­letve más nagy testű kutya. Igaz, még nem történt baleset. A kutyák némelyikről tudni vélik, hogy van ugyan gazdá­juk, ám szabadon engedve az utcában tartják félelemben az embereket. így amikor az ott lakók a munkába mennek vagy jönnek, igencsak ipar­kodnak, szaporázzák lépteiket a szóban forgó útszakaszon. Persze az állatbarátok tilta­koznak, amikor a pitbullra olyan jelzőket ragasztanak, hogy erőszakos, vérengző fe­nevad, embergyilkos stb. Sze­rintük ez nem igaz, hiszen minden állatban megvan egy­fajta ösztönösség. Az, hogy a pitbull ilyen lett az emberi nevelés eredménye. Szerintük az állat neveléséért a gazdája a felelős. Tény azonban, hogy az utóbbi időben megszapo­rodtak a pittbull ügyek ország szerte. Az is tény, ami a ku­tyatenyésztők állítását tá­masztja alá, hogy nem min­den pitbull terriernek vannak gyilkos hajlamai. Persze van olyan is, amelyik szó nélkül megtámadja az embert, vagy kutyatársát. A Zrínyi utca la­kóinak elmondása szerint az előbbire és az utóbbira egy­aránt vannak példák. Szek- szárd város önkormányzatá­hoz mostanában nem érkezett bejelentés azzal kapcsolatban, hogy agresszív kutyák embert támadtak volna meg. Erről Bésán Róbert főtanácsos, a hivatal részéről az állategész­ségügyet felügyelő illetékes számolt be. — Ez év február végén életbe lépett kormányrendelet szerint minősíteni kell a ku­tyákat. Azokat, amelyek ve­szélyesnek bizonyulnak (a törvény részletezi a kritériu­mokat) pontos szabályok alapján lehet csak tartani, sé­táltatni stb. A tartási körül­ményekben is meg kell felelni az adott szabályoknak, és nem utolsó sorban a gazdával szemben is támasztanak bizo­nyos követelményeket. Pél­dául erkölcsi bizonyítvány szükséges a gazdának, aki kö­teles a veszélyesnek minősít­hető kutya tartását kérelmezni a város jegyzőjétől. Szabály- sértést követ el, aki nem a kormányrendeletnek megfele­lően cselekszik. — Van Szekszárdon veszé­lyesnek minősíthető kutya ?-— Nincs tudomásunk ilyen fajta ebekről, viszont több bejelentést kapunk nap­jában gazdátlanul kószáló négylábúakról. A városi gyepmester idén már több mint száz kóborló kutyát fo­gott be. Persze kutya-ügyben nem lehet igazságot tenni, hi­szen vannak kutyapártiak és ellenzők. Sajnos nem tudunk minden utcába felügyelőt állí­tani. Garay E. Egy őrző-védő kutya, a Bullterrier Lankák, didergös tavaszban A szelíd szekszárdi lankák ki­váló szőlőtermő tulajdonságuk mellett a szemnek is kellemes látványt nyújtanak. Az idei ta­vasz nem kényezteti el sem az embereket, sem a növényzetet, szinte láthatóan dideregnek a virágba borult fák, a néhány meleg nap alatt villámgyorsan kihajtott növények. Pedig sző- lőt-kertet leginkább kedvtelés­ből művelgetők szerint a tava­szi időszak a legszebb a „birto­kon”. A téli bezártság után nincs kellemesebb, mint a langyos­napos időben tenni-venni, érezni a fagytól felengedett föld semmihez sem fogható illatát, részesei lenni a természet ébre­désének. Ilyenkor a gaz még gyenge és kevés, szinte magától jön ki a földből, a szőlőkordo­nok közét sem növi be a fű, „ugrásra készen” várakoznak a jól átlátható sorok. Csinos és rendezett a kert, a szőlő. Re­ménykedjünk, hogy a sze­szélyes-szélsőséges időjárás végre megállapodik, s nem ta­gadja meg tovább ezt az örömöt a szekszárdi kisbirtokosoktól sem. Európai boratlasz, Szekszárddal A portugál mezőgazdasági miniszter is tartott előadást az Eu­rópai Bortermelő Régiók (AREV) legutóbbi, portói ülésén. A luzitánok hazájában tartott rendezvényen szűkebb pátriánkat Stocker Antal, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke képviselte. — Huszonhat fokos, kelle­mes meleg fogadott Portóban - kezdte Stocker Antal. — A személyi ügyek mellett ez alka­lommal a bortermelés és fo­gyasztás szabályozásának kér­dései kerültek terítékre. A né­met lobbi szerette volna elérni - egyébként hiába - azt, hogy az AREV ne foglalkozzon a szőlőtermeléssel kapcsolatos szociális kérdésekkel, azaz pél­dául a munkahelymegóvással. A németek szerint tökéletesen elegendő lenne, ha kizárólag a piac szabályozna mindent. — Ez egyébként miért elve­tendő megközelítés? — Azért, mert például csak Portugáliában 400 ezer ember­nek ad munkát a szőlőtermesz­tés. Egyébként korábban még többen dolgoztak ebben az ága­zatban, de az Uniós támogatá­sok csökkenésével az ország déli részében kivágták a szőlő­tőkéket. Ennek következtében az a vidék pusztasággá válto­zott ... — Milyen összefüggésben esett szó a tanácskozáson a magyar borokról? — Természetesen, ugyanis hosszas egyeztetés után éppen most készült el az AREV egyik exkluzív kiadványa, az Európai bortermelő régiók atlasza. Eb­ből a könyvből hoztam is haza Portóból tíz darabot. — Esetleg Tolna megyei adatok is olvashatók ebben a kiadványban? ■ — Igen, egész Európa tu­domást szerezhet arról, hogy például mely iskolákban oktat­ják a szőlő- és bortermelés for­télyait Tolna megyében. De ugyanígy az itt található minő­ségi borfajták, vagy éppen a szekszárdi Hegyközség vezető képviselőinek neveit is fellel­hetjük a kötetben. -szá­Szekszárdon hét díj maradt A közelmúltban a megyeszékhelyen tartott XXIII. Or­szágos Tudományos Diákköri Konferen­cián kiválóan szere­peltek a szekszárdi Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola hallga­tói. A dolgozatokat bemutató száznyolc­vannyolc hallgató közül hatvanhárom ért el helyezést és ka­pott díjat, közülük heten az IGYPF szí­neit képviselték. A pedagógiai szek­cióban kiemelt első dí­jat kapott Simon Ivett, aki a sióagárdi római katolikus népiskolá­nak a történetét dol­gozta fel. Első díjban része­sült Janicsek Lajos Tamás a kalocsai Szent István Gimná­zium történetének közreadásával. A második díjat Lóki Zoltánné vehette át, az óvoda és a csa­lád kacsolatát részle­tező munkájáért. Ugyancsak második díjas lett Causic Éva Egy sajátságos kisgye­reknevelési intézet Szekszárdon című ta­nulmányával. Tárgyjutalmat nyert Potyondi Józsefné, aki Imre Sándor és a kis­dednevelés kapcsola­tát dolgozta fel dolgo­zatában. A pszichológia szekcióban Farkas Jo­hanna kapta a második díjat, dolgozatának címe: Tanulási zava­rok (dyslexia, dysgra- fia) korai felismerése vizsgálatokkal. A közművelődési szekcióban Dúsa Kata­lin lett a harmadik dí­jas az endrődi jár­ványkórház történetét áttekintő művével. Péter Renáta nem Szekszárdon, hanem Szegeden, az ott ren­dezett tantárgypeda­gógia és oktatástech­nológia szekcióban indult. A kisiskolások írás­tanulásához szükséges helyes ülésmód fon­tossága című dolgoza­tával a második díjat szerezte meg.-szá­Felnőttek az önállóságra Ötéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi csoportja A Magyar Máltai Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi cso­portja április 8-án tartotta megalakulásának 5 éves jubileumi ünnepségét. Az eltelt szolgálatra való visszaemlékezés egyben rámutatott a jövő feladataira is. Munkájuk lényege továbbra is az, hogy „Amit egynek a legkisebbek közül tesztek, azt ne­kem teszitek”. Az eltelt időszakról az elnök­kel, Krasznainé Skoda Klárá­val beszélgettünk. — Milyen átalakuláson ment át a szolgálat az eltelt öt esztendő alatt? — A városi csoport, meg­alakítását dr. Témák Gábor, akkori országgyűlési képviselő indítványozta. Fő segítője Gőri Attiláné volt. Az alakuló ülé­sen nyólcvan fő jelezte érdek­lődését a szervezet munkája iránt, mára tizenhat beiktatott, és közel húsz fő támogató, pár­toló tagunk van. Sajnos, sok az idős, nyugdíjas tagunk, akik­nek teherbíró képességük egyre csökken, bár hozzá kell tenni, hogy rendkívüli lelkese­déssel, akaraterővel, kitartással végzik a napi teendőket, ön­ként vállalják a sokszor nem könnyű feladatokat. Örülök, hogy fiatalok is jelentkeznek a szolgálatra. — Mennyire egységes a nemzetközi szervezet? — Nos, az a helyzet, hogy az utóbbi néhány évben meg­változott a külföld megítélése a Magyarországi gazdasági helyzetet illetően, ez észre ve­hető a szervezet munkájában is. Ez alatt annyit értek, hogy mint azt az ünnepi közgyűlé­sen is részt vevő Szentgyörgy- vári Károly, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi veze­tője is elmondta: a külföld vé­leménye az, hogy a magyar szervezet felnőtt már az önálló életre. Önállósodott a hazai szervezet. Ez abból is látszik, hogy ritkábban jönnek azok a kamionok, amelyek adomá­nyokat hoznak. Ésetlegesek a szállítmányok. A szekszárdi csoport abban a szerencsés helyzetben van, hogy magun­kénak tudhatjuk Zichy Mária Terézia grófnő támogatási bi­zalmát. Ő rengeteget segít, hogy mi is segíteni tudjunk a rászorultakon. Jelenleg közel ezer(!) családdal tartjuk a kap­csolatot. Az elmúlt év végén' gyűjtési akciót szerveztünk a rászoruló iskolás gyerekek ré­szére, valamint kétszáz pár ci­pőt vásárolhattunk a grófnő adományának jóvoltából. Még ma is kapjuk a köszönő levele­ket szülőtől, gyermektől egy­aránt. Szívszorongató érzés volt, amikor az átadáskor a rá­szoruló gyerekek nem akarták elhinni, hogy a szakadt, agyonhasznált lábbelijüket bőrcipőre cserélhetik le. — Milyen a kapcsolat a tár­sadalmi szervezetekkel? — Szerencsénkre - persze nem kis munka árán - találunk olyanokat, akikben megtalál­ható a szándék, a hit, hogy se­gítsenek, és azt anyagi helyze­tüknél fogva megtehetik. Na­gyon szoros a kapcsolat a helyi önkormányzattal, Kocsis Imre Antal polgármesterrel, aki je­lentős módon támogatja a mál­taiak munkáját. A nem kis anyagiak mellett erkölcsileg. Dr. Sudár Géza, városi tiszti­főorvos szintén sok esetben tesz annak érdekében, hogy zökkenőmentesebb legyen a szervezet működése. Persze, volna még jónéhány név, akit meg kellene említeni, de név nélkül a támogatóknak ezúton is köszönetét mondunk. — Mindenki tudja, hogy a szeretetszolgálat mekkora el­hivatottságot, türelmet, hig­gadtságot, önfeláldozó munkát feltételez. A tizenhat ember Ön szerint miért csinálja ezt mégis? — Tagjaink - akik nem el­ismerésért, nem jutalomért te­szik azt, amit teszik - mind mélyhitű emberek. Hittel vall­ják azt az elvet, hogy aki rászo- ' rult, támogatni kell, hiszen minden ember a testvérünk va­lahol. Bibliai jelmondatunk a következő: „Amit egynek a legkisebbek közül tesztek azt Nekem teszitek”. Garay Előd

Next

/
Thumbnails
Contents