Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12-13 / 85. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. április 12., szombat Rejtett értékeink Ismeretlen és elfeledett megyei poétáink Manapság, amikor már mindenki költőnek hiszi magát, aki néhány rövidebb sort egymás alá ír, talán nem érdektelen megemlékeznünk a régmúlt elporlott verselőiről. Ha itt most csak egy-egy villanásnyi fotográfiát is mutatunk be róluk, akad talán egykori szülő- vagy lakóhelyükön olyan, aki többet is érdemesnek tart kideríteni. A Zentán született és Pécsett meghalt Aulik Dávid Péternek Szekszárdon jelent meg Virágszálak címmel kötete, s ez ugyan próba, de előtte több vallásos verset is írt. A századfordulón Borsodi István tolnanémedi református lelkésznek Csend címmel láttak napvilágot költeményei. Szomorú emberi tragédiát tükröz a volt szekszárdi tanító, Csornai Pál egylapos, alkalmi versezete, amely 1901-ben 5 főpénz címmel tudatta, hogy szerzője „Magyarország titkos királya s az egész világ császára” címmel illeti magát. Az ugyancsak szekszárdi Ditróiné Eibenschütz Mária nemcsak színésznőként híresült el, hanem az 1880-* években több versét is hozta a helyi sajtó, köztük a Jókainé Laborfalvi Rózához írottak és a szülőházáról ábrándozó Vissza, visszavágyom címűt. Már az 1940-es években látott napvilágot Szekszárdon Eördögh Zoltánné (Antal Ma- tild) Mesefa-nótafa című verses mesejátéka. A tamási nótárius, Farkas Pál, a XIX. század elején alkalmi és tréfás költemények mellett a kivégzett francia király és királyné történetét is rímbe szedte s feljegyezései- vel együtt ma a Tolna Megyei Levéltárban várják művei a felfedezőt. Gájásy Lajos, a megyei kórház egykori igazgató főorvosa több költeményt fordított és adott közre Victor Hugótól az 1870-es években s egyúttal a szekszárdi polgári olvasókör megalapítója is volt. A dunaföldvári születésű Hortobágyi József teológusunk Pécsett, a püspöki nyomdában látott nyomdafestéket Hárfahangok című gyűjteménye. Igazi őstehetséget sejthetünk a felsőhidvégi pusztán született Jeszenszky Bélában, akinek nyolc éves korában(!) jelent meg első verse a Kis Lap című folyóiratban, 17 évesen Ifjúkori kísérletek címmel versei és tanulmánya hagyták el a nyomdát, egyik műve pedig az Akadémia pályázatán nyert dicséretet. A bonyhádi származású Kirchknopf Frigyesnek Imolái álnéven jelentek meg versei és fordításai. A szintén itt született és élt Leopold Sámuelnét aki Lys Noir írói néven alkotott, még a Hét című folyóirat is bemutatta. Miklós István nagydorogi földmíves-hírversírót a Tolnamegyei Közlöny részeltette ugyanebben az örömben 1889-ben. Nagy Béla, megyénk királyi tanfelügyelőségi tollnoka 1906-ban emlékversekből szerkesztett kötetet. A Pálfa melletti Almáspusztán világra jött Oldal József olasz nyelvmester Tou- loni éj címmel írt drámát az 1850-es évek elején. A hőgyészi Pozder Károly középiskolásoknak állított össze kötetet az ókori klasszikusokból, az 1832-ben született Rosty Kálmánnak Szek- szárd-leírását is számon tartják versei között. Schlaag Ferencnek, a dombóvári katolikus legényegylet gondnokának Hulló levelek című versgyűjteményét 1905-ben mutatta be a sajtó. Stobelné Kováts Clementin uzdborjái hölgy 1898-ben Füzér az élet kertjéből című költeménycsokorral lepte meg ismerőseit. Ifj. Szabó György sárszent- lőrinci földmíves 1912-ben verssel köszöntötte március 15-ét. . Tóth Lajosnak Dombóváron látott napvilágot az általa meg is zenésített Magyar dalok című gyűjteménye. Az 1902. áprilisában Dombóvár mellett öngyilkossá lett Veszelei Károlynak 11 év múlva Melódiák címmel adták ki hátrahagyott'és válogatott verseit. Zsemley Oszkár, aki 1919- ben a Tolna megyei Igazság című lap szerkesztője volt, több versét írt a helyi sajtóba a századfordulón. Ki tudja, hogy a csak említésszerűen felsorolt névsorban hány érdekes, értékes, de legalább a maga korára jellemző alkotó lehet. Talán senki, pedig egykor milyen büszkék lehettek a műveikre a réges rég elfeledett lantpenge- tők .. . Dr. Töttős Gábor Baka István emlékezete. Szekszárdon a költészet napja már csütörtökön este megkezdődött, Baka Istvánra, a szekszárdi születésű költőre emlékezve. Orbán György mutatta be zsúfolt ház előtt, nagy sikerrel a költő prózájából és verseiből készült pódiumjátékot, amely a Szekszárdi mise címet viseli. A költő műveiből összeállította Gacsályi József. Tegnap délután a szekszárdi alsóvárosi temetőben Kocsis Imre Antal a megyeszékhely polgármestere avatta fel Baka István síremlékét, amely Farkas Pál szobrászművész alkotása. Ezt követőn nyílott meg a költő személyes tárgyaiból, könyveiből, kézirataiból rendezett emlékkiállítás a Babits emlékházban. Rendezője Lovas Csilla és dr. Vadas Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató. fotó: bakó jenő Bayer Béla tizedik kötetének bemutatója Szekszárdon Költő a gyermekkönyvtárban „Segítséged legyen öröme a szívemnek, hogy énekeljetek az Úrnak.” A 13. zsoltárból vett idézet jegyében rendezték meg tegnap Szekszárdon a költészet napi ünnepséget. Az Illyés Gyuláról elnevezett Tolna Megyei Könyvtár költészet napi ünnepségét az új helyén lévő gyermekkönyvtárban rendezte meg tegnap. Az irodalmi délelőtt alaphangulatát a Balassa János Szakképző Iskola és Kollégium Énekkara adta meg, amely Bé- resné Kollár Éva vezetésével megzenésített verseket adott elő. Az ünnepségen megjelent általános és középiskolás diákoknak Gacsályi József beszélt a költészetnek, versnek nevezett különleges jelenségről. Magát a verset és a költészetet Bayer Béla, (képünkön Rus- kóné Németh Judittal) a Bony- hádon élő költő képviselte ezen a délelőttön, akinek tizedik jubileumi kötetét az Áttűnéseket ő maga mutatta be. A versekből ízelítőt Ruskóné Németh Judittól halhattak az érdeklődők. Fotó: Bakó Jenő In memóriám J. A. Szavalóversenyek megyénkben Tolna megye 15 általános és középiskolájának 33 diákja lépett tegnap a zsűri és a közönség elé a tamási Városi Könyvtárban az 1997-es József Attila Versés Prózamondóversenyen, melyet az 1. számú Általános Iskola rendezett. A diákok egy József Attila- verset és egy szabadon választott művet adtak elő. A verseny színvonala korábban is magas volt, ez most sem volt másképp - összegezte a látottakat dr. Tőttös Gábor, a zsűri tagja, az Ily- lyés Gyula Pedagógiai Főiskola tanára. A versenyzők három korcsoportban mérettek meg, két kategóriában tamásiak nyerték el a zsűri elismerését. A 10-12 évesek között a tamási Barbalics Berta lett az első (egy Sar- kady-vers és József Attila: Sok gondom között előadásával). A második helyezést Pfaff Károly, a harmadikat Maturicz Miklós érte el. Bekő József különdíjat kapott. A 7-8 osztályosok közt: 1. Kapinya Alexandra, 2. Szavári András és Kovács József, 3. Papp Ádám. Különdíjasok: Kolozs Barbara és Kertész Tamás. Középiskolások: 1. Horváth Veronika (tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium), 2. Moi- zer Ildikó és Németh Boglárka, 3. Dobrovodszky Anikó, különdíj: Szeifert Viktória. (-h -c) Jól verseltek a földváriak Az 1983-ban elhunyt Illyés Gyula nevét viseli az a megyei versmondó verseny, melyet tegnap rendezett meg Szekszárdon a Wo- sinsky Mór Múzeum. A felhívásra a megye középiskoláiból összesen huszonhárom diák jelentkezett, azaz ennyien adtak számot tudásukról a Méry Éva, Lovas Csilla és dr. Vadas Ferenc alkotta zsűri előtt. A bíráló- bizottság úgy döntött, hogy ez alkalommal első helyezést nem ad ki. Második helyezést viszont ketten kaptak megosztva: Lajkó Anikó és Kara Erzsébet ugyanabból az intézményből, a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumból érkezett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Orsós Szilvia, a szekszárdi Vendéglátóipari Szakközépiskola tanulója állhatott fel, negyedik pedig az ugyancsak dunaföldvári gimnazista, Kerekes Edit lett. „íme eljövök hamar, tartsd meg, ami nálad van ...” Jelenések 3,11. A Biblia utolsó könyvéből vettük a fenti idézetet. E könyv különösen sok vigasztalást tartalmaz. Domi- tiánusz császár uralkodása alatt sok keresztyén gyülekezet és család szegényedett el, veszítette el vagyonát, végső esetben életét is. Nekik szóltak a vigasztaló szavak, melyekről a keresztyén-üldözések múltával kiderült, hogy egyetemes értékűek, tartalmuk minden korok emberéhez szólnak. Példázataiban Jézus maga is sokszor beszélt váratlan érkezéséről: A hazaérkező gazda elszámoltatja szolgáit, akikre rábízta értékeit - távolléte idejére. A megbízással helyesen élő szolgák jutalmat kaptak: A gazda hatalmas tartalékaiból még nagyobb rész felett rendelkezhettek, bizalmába még Jó hír inkább közelebb kerülhettek hozzá, míg a bizalommal visz- szaélők büntetésére, és a gazda szolgálatából való elbocsátásra számíthattak. - A példázatos nyelv üzenetét a mindennapok nyelvére lefordítva, a tulajdonhoz való viszonyról, a dolgok birtoklásának különleges módjáról hallhatjuk Isten igéjét: Ámid van, azt ne tekintsed másnak, mint rád bízott drága értéknek, mely mennyei Gazdád tulajdona. „Távollétében” rád bízta, s életed egy adott pillanatában - vagyis bármely pillanatban - érvényesítheti „tulajdonjogát” - kezedből mindent le kell tenned, hogy lásd, miként, mire használtad, kire költötted, ami az Övé volt, és marad! Tőle azonban távol áll az a gondolat, hogy a Benne bízók csalódjanak. A belevetett bizalomra felfokozott bizalommal, megnövelt távlatú megbízással válaszol. Az üldöztetések roppant nehéz körülményei ellenére hitük mellett kitartó keresztyének ilyen földi és földit meghaladó mennyei távlatokra emelt tekintettel néztek mindarra, amijük volt, helyesebben mondva, ami „náluk volt”: Akár személyes tulajdonról, testükről, szabadságukról, vagy akár hitükről volt szó. Vajon meg- állja-e helyét a magunk szemlélete, van-e annak távlata? A történelemben az Ige szerinti szemléletnek megvan a távlata: Az üldözésnek végesza- kadt nem egy esetben, a Krisztusba vetett hit megmaradt. Vajon bennünk és benned is? Szilvássy Géza, ref lelkész Istentiszteletek Szekszárdon és Pakson Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, J8.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermek-istentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther-tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. 18.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermek-istentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
