Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

1997. március 11., kedd Megyei Körkép 3. oldal A Tárgyalóteremből Rossz szomszédság, török átok Fülemüle pernek éppen nem lehet nevezni az alábbi esetet, hiszen a sértett keze csak négy hét múltán gyógyult meg. A vád e miatt súlyos testi sértés volt, s a történet jól példázza, hogy a rossz szomszédság ma is „török átok. Tavaly június 18-án délután öt óra után történt Dombóvá- rott, hogy a sértett két unokájá­val kiment a ház elé, mert a gyerekek édesanyját várták. A szomszédasszony, mikor ezt észrevette ,kiskapával a kezé- bén rohant ki az utcára és kia­bálni kezdett, szidva a gyereke­ket. A konfliktus eredete a meg­határozhatatlan múltba nyúlik vissza. Tény, hogy haragban voltak, s korábbi konfliktusok tartalma már jobban hasonlít az Arany János által megírtakra. A szomszédasszony mindig talált valami okot a veszekedésre, ha mást nem, hát azt kifogásolta, hogy az idős házaspár füstje az ő udvarára száll. Egy elejtett megjegyzéséből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az ezt meg­előző szomszédaival sem volt éppen elégedett. Azt mondta ugyanis a bíróságon, hogy már három házat felépítettek, mert mindig az „ilyenek miatt” kel­lett elköltözniük. A két kisgyerekkel az volt a baja, hogy ha a boltba menet elhaladtak a háza előtt, a kutyák ugatni kezdtek. Meg akarta til­tani a gyerekeknek, hogy az ut­cán „ugrándozzanak”. Egy idő­ben ezt igyekeztek is elkerülni a gyerekek, de az országúton közlekedni nem igazán bizton­ságos, ezért azt meg a nagy­mama tiltotta meg nekik. Június 18-án szó szót köve­tett, a szomszédasszony fenye­gető fellépésre a gyerekek si­koltozni kezdtek. Több sem kellett a támadónak, a kezében tartott kiskapa nyelével a na­gyobbik gyerek feje irányába sújtott. Mivel a nagymama igyekezett megvédeni az uno­káját, a kapa nyele az ő meg­görbült fájós kezét találta el. Mint kiderült, az egyik ujja el is törött. A vádlott a rendőrségen részben elismerte amit tett, bár kisebbíteni igyekezett a saját szerepét, de a vallomásáról ké­szült jegyzőkönyvet már nem volt hajlandó aláírni. Sőt, azt a jegyzőkönyvet sem, amely azt tartalmazta, hogy az előzőt nem írta alá. A bíróságon viszont már tagadta, hogy a gyereket akarta volna megütni. Igyeke­zett úgy beállítani a történteket, hogy véletlenül, és csak kicsit találta el a sértett kezét. Az nem is akkor, hanem egy más alka­lommal törhetett el - mondta a vádlott. A bíróság másként véleke­dett, s az előadott teljesen élet­szerűden változat helyett a sér­tett előadását fogadta el, s a harcias szomszédasszonyt sú­lyos testi sértésben mondta ki bűnösnek. Az első fokú bíróság a büntetlen előéletű vádlottat egy év próbára bocsátotta. A megyei bíróság azonban helyt adott az ügyészi fellebbe­zésnek és súlyosította az ítéle­tet. Elsősorban a sértett idős kora miatt és azért, mert a szomszédasszony valójában minden ok nélkül kereste a konfliktust és támadta meg az idős asszonyt. A jogerős bírói ítélet 180 napi tétel pénzbünte­tést szabott ki, egy napi tételt 50 forintban határozva meg. Ez azt jelenti, ha az elítélt nem fi­zetné meg a kilencezer forintot, akkor 180 napot kell börtönben töltenie. Ihárosi Ibolya A tizedik verseny Két nagydíjas bor Alsónyéken Tizedik alkalommal rendeztek Alsónyéken borversenyt. Töt- tős Sándomé, a kultúrház ve­zetője immár hatodik éve ren­dezi meg a borok vizsgáját. A napokban megtartott bor­versenyre 38 fehérbort és 19 vörösbort neveztek be a gaz­dák. A zsűri tagja Mirk István, Wéber János, Gelencsér Sán­dor, Werner Mihály és Récsei János volt. A fehérborok közül egy nagydíjat, nyolc aranyat, kilenc ezüstöt, kilenc bronzmi­nősítést, a vörösborok közül egy nagy díj at, egy aranyat, hét ezüstöt, öt bronzminősítést adott ki a zsűri. A fehérborok közül nagydíjas Heronyányi József olaszrizling, arany minő­sítésű Varga Tibor vegyesfehér, Marosi József zenit és cser­szegi, Blézer János olaszriz­ling, Heronyányi József zöld velteni, Berta János rizlingszil­váni, Horák Károly chardon- nay, Horváth István királyle­ányka bora lett. A vörösborok közül nagydí­jas Kemény József Kékfrankos bora, arany minősítésű Negele Zoltán oportója. Az eredmény- hirdetést 22-én tartják. A termelők kimaradtak a privatizációból „A kiírás már nem nekünk szól” A múlt évben Kakasdon alakult meg 141 alapítótaggal az a szövetkezet, melyre eddig csak elvétve akadt példa. Magán- termelőkből és szövetkezeti tagokból állt össze a csapat. A cél az volt, hogy a még megmaradt, privatizáció előtt álló feldol­gozók közül (a zöme már külföldi tulajdonba került) legalább egyet, a Gemenc Gabonát sikerüljön „megmenteni” a terme­lőknek, ahol a saját terményeiket tudták volna feldolgozni. Az illúzió szertefoszlott, a Parlament ugyanis a közel­múltban úgy döntött, hogy el­lenzi az „ingyenes vagyonjut­tatást” a szövetkezeteknek. Ezt követően az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése ér­telmében kiírják a Gemenc Gabona Rt-re a pályázatot. Az ÁPV Rt. nyílt, egyfordulós pá­lyázat keretében tőkeerős pénzügyi befektetőknek ajánlja fel a Gemenc Gabona Rt. részvényeinek 51 százalé­kát. A szövetkezetek 34 száza­lékos tulajdoni hányaddal pá­lyázhatnak, kárpótlási jegyért. Erős Andrással, a Kakasdon alakult szövetkezet elnökével a parlamenti döntés után be­szélgettünk. — Március 14-ére tervez­zük összehívni az igazgatósá­got, illetve a felügyelő bizott­ságot. Ekkor tájékoztatni sze­retném az érintetteket az el­múlt év munkájáról és itt dön­tünk majd arról, hogy a köz­gyűlést mikorra hívjuk össze. Ez azért fontos, mert a köz­gyűlésnek kell eldöntenie, hogy hogyan legyen a továb­biakban. — A szövetkezet igazgató­sága az elmúlt egy év alatt is rendszeresen összeült és meg­tárgyalta a fejleményeket. Ón még a napokban, tehát a par­lamenti döntés után is a fővá­rosban járt, tárgyalt a szövet­kezet ügyében. — Valóban így van, bár tisztában vagyok vele, hogy a Gemenc Gabona Rt. privatizá­ciója már korábban eldőlt. El­gondolkodtam azon is, hogy amikor felgyorsultak az ese­mények, pár héttel ezelőtt, de még az országgyűlés nem sza­vazott az ingyenes vagyonjut­tatás, vagyis a privatizáció ügyében, akkor miért akarták kiírni február 12-én a Gemenc Gabona Rt. privatizációját, hi­szen még elméletben bármi lehetett volna?! — Most viszont hivatalo­san is bejelentették a Gemenc Gabona Rt-re és a győri Ringa Húsipari Rt-re a privatizációs pályázatot. — Ez a pályázati kiírás már nem a Kakasdon megala­kult szövetkezetnek szól. A ki­írás szerint tőkeerős cégé lesz a részvények 51 százaléka, a szövetkezetek ugyan 34 száza­lékos részt vehetnének kárpót­lási jegyért, de ebből a körből, akik ennek a szövetkezetnek a tagjai, nem rendelkeznek vagy csak nagyon kis mennyiség­ben kárpótlási jeggyel. Arról nem is beszélve, ha a főrész­vényes tőkeemelést hajt végre, akkor a 34 százalék esetleg már csak 10-et ér, vagy még annyit sem. Beleszólásunk a dolgok menetébe így úgy sem lehetne. — Mit kíván majd elmon­dani ezek után a közgyűlésen? — Sajnos ma Magyaror­szágon a szövetkezés gondo­lata (nem a termelőszövetke­zetekre gondolok) és főleg a gyakorlata nem talál pozitív meghallgatásra. Számomra az a megdöbbentő, hogy az or­szág közvéleménye előtt a po­litikusok hangsúlyozzák a szövetkezetek fontosságát, mint a kispénzű emberek elő­remenekülését. A gyakorlat­ban azonban nem veszik fi­gyelembe, hogy állami támo­gatás nélkül ez nem megy. A privatizációs törvény vitája kapcsán volt alkalmam végig­hallgatni a honatyák érvelé­seit. Nagyon elkeserített amit hallottam, mert megalakult Tolna megyében egy olyan szövetkezet, melyet a cégbíró­ság jogszerűen bejegyzett, a közgyűlés által elfogadott alapszabály világosan leírja milyen formában köteles óvni, gyarapítani, működtetni azt. Ez a szövetkezet még konkrét tevékenységet nem folytatott, de a parlamenti ellenzéki pár­tok olyan hangnemben beszél­tek a szövetkezet lehetséges szándékairól, mintha tény volna, hogy az alapító tagok saját céljaikra széthordanák azt. Ez azért megdöbbentő a számomra, mert a mindenna­pok során tapasztalhatjuk, hogy a más területen történő privatizáció, ahol bizony lenne mit firtatni, közel sem kap megfelelő nyilvánosságot. Becsapottnak érzem azért is magunkat, mert a parlamenti pártok többsége támogatásáról biztosított bennünket és mégis ellenünk szavazott. — Mi lesz a további sorsa a szövetkezetüknek? — Az a pénz, amit alapító­ként befizettek a tagok, hiány­talanul megvan. Sem az igaz­gatóság, sem a felügyelő bi­zottság tagjai egy fillér tiszte- ledíjban vagy költségtérítés­ben nem részesültek. Áz igaz­gatóság döntésétől függően március végén vagy április elején hívjuk össze a közgyű­lést. Erre szeretném meghívni a pártok frakcióvezetőit is. így egyenesben hallhatnák azt, hogy milyen szándékaink is voltak, és ha későn is, de be­láthatnák, hogy az utolsó lehe­tőségek egyike szintén el­szállt. A termelők már nem le­hetnek részesei sem a felvásár­lásnak, sem az értékesítésnek, sem a feldolgozásnak olyan tulajdonosi pozícióban, hogy érdemben beleszólhatnának az ügyek alakulásába. -Mauth­A munkavállalókra tekintve Néha meglepő fordulatokkal szolgálhat az élet: ezt bizo­nyítja az a Szekszárdon tartott tegnapi találkozó, melyen egyaránt résztvett az FKGP, a KDNP, a MIÉP, valamint az MSZOSZ megyei szervezeté­nek vezetője. Sőt, kiváltképp figyelemreméltó, hogy a résztvevők sok kérdéskörben egyet is értettek. A találkozót a megyében együttműködő ellenzéki pár­tok soros házigazdája, a MIÉP szervezte, s ez alkalommal a szakszervezetek - jelen eset­ben az MSZOSZ meghívottak Péti Imre és Kállai István - képviselték az együttgondol­kodásba bevonandó társadal­mi szervezeteket. Tóth Endre, a MIÉP megyei szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón el­mondta: a szakszervezetek a munkavállalói érdekek képvi­selésével egy olyan nemzeti programot valósítanak meg, mely érdemes a támogatásra. Dr. Maróthy Géza, a KDNP országos elnökségének tagja hangsúlyozta, hogy a megol­dandó kérdések többsége - úgy mint a munkanélküliség - független a pártpolitikától. Péti Imre, az MSZOSZ me­gyei képviseletének vezetője kijelentette: a szakszervezet minden olyan párttal, szerve­zettel hajlandó együttmű­ködni, mely szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit. A be­szélgetés - erősítette meg va­lamennyi résztvevő - őszinte volt, s vélhetően lesz még folytatása. -szá­Hírek TOVÁBB-emléktúra Borjádra A Tolna Városi Bringások és Barátaik Szabadidős Társaság idén is szervez emléktúrát a borjádi méheshez, március 15- én. Ezúttal busz is indul Bor­jádra, az edzettebbek pedig ke­rékpárral kelhetnek útra. A tú­rára március 12-ig lehet jelent­kezni a társaság vezetőjénél, Pámer Jakabnál. Kazinczy-verseny, megyei forduló A „Nyelvünkben élünk” című középiskolai Kazinczy-verseny megyei fordulójára kerül sor holnap, azaz szerdán 13 órától a szekszárdi Garay János Gimná­ziumban. A pedagógiai intézet által szervezett verseny megyei fordulóján összesen 16 diák vesz részt, külön kategóriában mérettetnek meg a szakmunkás tanulók, illetve a gimnazisták- szakközépiskolások. Az orszá­gos döntőbe a két kategória első helyezettjei jutnak. A Liszt Ferenc Társaság klubestje Szerdán este hat órakor tartja legközelebbi klubestjét Szek­szárdon a Zeneiskolában Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja. Az est előadója Wat- zatka Ágnes, a zeneszerzőről elnevezett kutatóközpont tu­dományos munkatársa. Előadá­sának témája Assisi és Paulai Szent Ferenc szellemiségének ihlető hatása Liszt műveiben. Zongorán közreműködik El­mauer József zongoraművész. A szervezők szeretettel várják a klubestre a társaság és várostör­téneti klub tagjait és minden érdeklődőt. A belépés díjtalan. Szekszárd Big Band: koncertek diákoknak Maratoni koncertsorozatot ad március 12-én, szerdán a Szek­szárd Big Band a megyeszékhe­lyen, a Babits Mihály Művelő­dési Ház színháztermében. Az ifjúsági zenei bérlet záróhang­versenyének keretében 10 órá­tól a Bezerédj István Szakkö­zépiskola, 12.30 órától a Ven­déglátóipari Szakközépiskola és a Garay János Gimnázium, 14.30 órától pedig az I. Béla Gimnázium és a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakkö­zépiskola diákjai hallgathatják meg az együttes műsorát. A közművelődési koncepcióról Tolnán A tolnai közművelődési kon­cepció tervezetéről a helyi kép­viselőtestület művelődési bi­zottsága szerdán délután tár­gyalja a vitaanyagot. Gépárverés volt Újberekben A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. Újbereki telepén régi, hasz­nált mezőgazdasági gépekre, valamint a múlt év elején meg­szüntetett vágóhíd még meg­maradt eszközeire lehetett lici­tálni. Gelzinger Attila, a Szek­szárdi Mezőgazdasági Rt. ve­zérigazgató-helyettese el­mondta, hogy szénagyűjtőt (80.000 Ft-os kikiáltási árral), Barkast (250.000 és 150.000 Ft) premix permedé tartályokat (40.000 Ft), traktorhoz kap­csolható pótkocsikat, szántó­földi permetezőt (150.000 Ft), targoncát (30.000 Ft), Robur hűtőkocsit (500.000 Ft) kínál­tak eladásra. Nagy volt az ér­deklődés, bár a megjelentek nagyrésze inkább traktort és ehhez kapcsolódó kisebb mun­kagépeket kerestek. Hárommil­lió forintért (plusz áfa) kelt el az a Claas kombájn, mely 10 éves kora ellenére jó állapotban van, és működőképes. A volt vágó­hídon kisebb eszközökre, így füstölő kocsikra, töltőgépekre, forrázó kádra, szivattyúra, sőt betonkeverőre és fém öltöző- szekrényre is volt kereslet. Hatmillió forint körüli értékben sikerült kiárusítani a készletek­ből. Gelzinger Attila vezér­igazgató-helyettes azt is el­mondta, hogy a sertéstelepet is hamarosan felszámolja az Rt. vezetése, mert a szigorodó kör­nyezetvédelmi előírások miatt egyre nagyobb gondot jelent az évi 150 ezer köbméter trágyalé elhelyezése. -mau­Fadd: gőzerővel a gázért Tegnap délután a faddi gáz­programmal kapcsolatban is hoztak döntést a helyi ön- kormányzati képviselők, akik önmérsékletről is tanúbi­zonyságot tettek: lemondtak tiszteletdíjukról. Határozat született arról, hogy a faddi testület, Gerjenhez és Dunaszentgyörgyhöz hason­lóan, a DDGáz - energia fel­ügyelet általi - kijelölését tá­mogatja, mint a három község leendő gázszolgáltatójáét. El­hangzott: legkésőbb jövő év áp­rilis 30-ig fejeződik be - az idén szeptemberben kezdődő - beruházás, de valószínűsíthető, hogy novemberre elkészül a há­lózat. A beruházás mostani, I. üteme a község valamennyi háztartását, valamint a Volent öböl térségét is érinti. Aki ’98 áprilisig befizeti a csatlakozási összeget, az ingyen jut a gáz­órához és a nyomáscsökkentő­höz. A csatlakozási díj maxi­mum 100 ezer Ft lesz, de - pá­lyázatok jóvoltából - lényege­sen csökkenhet ez az összeg. Március 31-ig a gázról lakos­sági fórumot rendeznek, a kivi­telező-szolgáltató és pénzinté­zetek részvételével. 10 „igen”-nel, 2 „nem”-mel eldőlt, hogy a képviselők nem tartanak igényt tiszteletdíjra. A végülis elutasított tervezet sze­rint egyébként egy átlagos kép­viselő bruttó havi 3500 Ft-ot kapott volna ilyen címen. A tiszteletdíjak - amelyekre a költségvetésben „félre volt téve” a pénz, - összesen több, mint egymillió forintra rúgtak volna éves szinten.-es-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents