Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01-02 / 51. szám
r1 í rjif| r 1997. március 1., szombat Az országban negyedikként Örökség-díj egy életműért Interjú Szabadi Mihály koreográfussal Szabadi Mihály koreográfus az országban az elsők között vehette át az Örökség-díjat, a magyarországi néptáncoktatásban és a folklórkincs megőrzésében, feldolgozásában kifejtett érdemei elismeréseként. A díjat Budapesten, az Erkel Színházban rendezett Néptánc Antológián nyújtották át Szabadi Mihálynak. — Mi irányította figyelmét annak idején a néptánc felé, hogyan kezdődött koreográfusi pályafutása? — Beleszülettem egy olyan környezetbe, amiben a táncnak fontos szerepe volt. Kezdettől fogva érdekelt, nemcsak a néptánc, hanem mindenestől a paraszti kultúra. Volt lehetőség ebbe belemélyedni, az ötvenes években Sióagárdon kezdtem táncolni, s olyan pedagógusok foglalkoztak velünk, akik nagy hatással voltak a későbbi érdeklődésemre. Ezt követően Pécsett, a főiskolán egy olyan együttesbe kerültem, ahol szintén könnyű volt „megfertőződni”. Aztán a szerencse olyan személyiségekkel hozott össze mint Földesi Jani bácsi, Bogár Pista, Olsvai Imre, Andrásfalvy Bertalan, Martin György, Pe- sovár Ernő. — Ön szerint mi a néptánc varázsa, amiért annyian szeretik itthon is, sőt, külföldön is. — A tánc nem csak mozgásforma, figura. A tánc egyben önkifejezési forma is. Nincs ez másként a paraszti kultúrában sem, nem véletlen, hogy a népi dicséret szokásos formája ez volt: „Jó dógos, jó táncos!” A néptáncmozgalom az ország legnagyobb és legerősebb tömegmozgalma, ez vitathatatlan. — Mi a titka egy-egy koreográfia - mondjuk így - hatásosságának. Miért van az, hogy sokszor egy kis falu amatőr együttese maradandóbb élményt nyújt a színpadon, mint mondjuk egy országos együttes? — A népművészet legnagyobb értéke, hogy eljutott a stilizáció egy olyan fokára, ahol a tartalom és a forma tökéletes egységben van. Ha ez az egyensúly eltolódik, mondjuk a puszta látványosság felé, elvész a tartalom. Ezt az egységet a hagyományőrző együttesek kiválóan meg tudják tartani. Dolgozom a bogyiszlói és a sióagárdi hagyományőrző együttesekkel, s bátran állíthatom, ebben a kategóriában ők most az országban a legjobbak. — Hogyan születik egy-egy koreográfia? Mi van előbb, egy dallam, esetleg egy elképzelt részlet? — Ez mindig változó. Nálam egyébként hosszú ideig készül egy-egy mű, előfordult, hogy akár egy évtized is eltelt, mire egy ötlet megérlelődött, s tánc lett belőle. — Megemlítenék két nevezetes Szabadi-koreográfiát. Kérem, mondjon néhány mondatot mindegyikről. Kezdjük a Szőlő- taposóval, ami a Kisugróssal együtt szerepel a táncegyüttesek számára kiadott országos koreográfia-gyűjteményben. — Az első vázlata sok évvel ezelőtt a folklórfesztiválra készült. Akkoriban Váralja, Alsónyék, Bogyiszló és Izmény szövetkezett a fesztiváli fellépésre, s adott egy nagy Tolna megyei műsort. Ennek a zárótétele volt a Szőlőtaposó. Amit most a Bartina táncol, ennek egyik variációja. Rajtuk kívül az ország sok együttesének a lábán él ez a koreográfia. — Az együttes tagjainak mindenkori nagy kedvence, a Kóló. ' — Érdekes körülmények között jött létre. A Dráva menti horvát falvak gyűjtését kezdték tanítani tanfolyamokon, sok együttes feldolgozta ezt, a kóló „divat” lett. Már lefutott ez a hullám, amikor megcsináltam a mi kólónkat, ami az egész táncforma feldolgozása, nemcsak a látványosabb részleteké. Máskor is előfordult, hogy a divathullám után készítettem el egy- egy koreográfiát, amikor már tisztán láthatók voltak a táncforma negatívumai és pozitívumai. Ez sokat segített abban, hogy érett, teljes koreográfia születhessen. Egyébként akkoriban, amikor a kóló készült, sajátos helyzet volt a Bartinában. Kevés volt a fiú, így aztán a kóló 13 lányra és 6 fiúra „íródott”. — Honnan meríti a feldolgozandó anyagot? — Mindig munkált bennem a lokálpatriotizmus. Ott a közvetlen környezetem, Sióagárd, aztán a nagy sárközi kincsesbánya, de Ma- docsa folklórja sem maradhat ki, no és olyan szerencsém volt, hogy néhány évig bukovinai székelyek között élhettem. Az egész megye folklórja közel áll hozzám, s ebbe az itt élő svábok is beletartoznak. — Elképzelhető tehát, hogy sváb táncot is bemutat majd a Bartina? — A megye német folklórja nagyon gazdag, valamilyen okból mégis mindig elmaradt ennek a feldolgozása. Erről a tervről nem tettem le, mert szép és tartalmas anyag áll rendelkezésre, mint forrás. — Az idei antológián a Vi- rágvasámap című koreográfiáját mutatták be. — Ez a mű is több mint egy évtizedet várt a megszületésre. Sokféle variációt dolgoztam ki, de most lett kész, most érett meg. Ezt a témát sokan és sokféleképpen feldolgozták már, elsősorban látványcentrikusan. Én a szokás hangulatát, rítusjellegét kíséreltem meg visszaadni, úgy tűnik, sikerrel. Ennek a koreográfiának az előadása hatalmas fizikai és szellemi koncentrációt igényel, a szakmai közönség el is ámult rajta. Tény, hogy a Virágvasárnapot nem minden együttes tudná előadni, ehhez a Bartina felkészült táncosai kellettek. — Van-e a tarsolyban új tánc? — Hamarosan kezdik a Bartina gyerektáncosai az új koreográfiám betanulását. Csak annyit árulok el róla, hogy mint mindig, valamilyen szokáshoz kapcsolódik majd. — Elégedett-e az eddigi pályafutásával? — Nemigen gondolkodom azon, sikeres volt-e az életem. Amíg van előttem álló feladat, nem is fogok. Sok mindent sikerült megcsinálni, most az foglalkoztat, meddig mehet tovább ez a tempó. Több mint 15 éve minden antológián szerepelnek a műveim, évente a „spiccen” lenni nagy teher, megérzi az ember. Az ötletek ugyan már fogyóban vannak, de még azért bőven akad fel- dolgoznivaló. — Mit érzett, amikor átvette a díjat? — Minden kitüntetést, minden díjat jólesik átvenni, ha az ember úgy érzi, rászolgált. Számomra különösen jó érzés, ha a gyerekek körében végzett pedagógiai munka eredményes, a szememben bármilyen más eredménnyel vetekszik. Ha a gyerekek, akikkel foglalkozunk, csak egy picit lesznek emberibbek, a tiszta forrásra, az igaz értékekre fogékonyabbak, mint az átlag, már megérte. Különösen ebben a gépiessé vált, törtető világban nagy eredmény a gyerekekben az emberséget építeni. — Engedje meg, hogy még egyszer gratuláljunk az Örökség-díjhoz, s még sok további töprengést, „érlelést”, koreográfusi és pedagógia sikert kívánjunk. Venter Marianna A moszlimok szent könyvével gyarapodott a városháza Ahmed Malik folytatja elődje művét Bármennyire is meglepő, Szekszárd és Pakisztán - illetve ezen ország nagykövetségének - kapcsolata komoly múltra tekinthet vissza. Ezen ázsiai ország magyarországi képviselője korábban rendszeresen megfordult Tolna megye székhelyén, sőt, szekszárdi városatyák is részt vettek a nagykövetség által rendezett budapesti ünnepségen. Bashir Ahmed Malik, aki nemrég váltotta fel - Szek- szárdon jól ismert és közkedveltségnek örvendő - elődjét, a kedvező tapasztalatok ismeretében elhatározta, hogy folyr tatja, s ha lehet, még szélesebb alapokra helyezi az együttműködést. Ennek a célkitűzésnek a jegyében érkezett tegnap a megyeszékhelyre, ahol Kocsis Imre Antal polgármesterrel, Fodor Miklós alpolgármesterrel, dr. Palkó László jegyzővel és Haász László közgyűlési képviselővel találkozott. A polgármesteri hivatal tárgyalójában tartott megbeszélést a szigorú diplomáciai előírásoktól mentes, kötetlen hangvétel jellemezte, s már önmagában ez a tény nagy reményekre jogosíthat a folytatást illetően. A diplomata - miután meghallgatta a városról szóló tájékoztatókat - egy magyar nyelvű Koránt ajándékozott Kocsis Imre Antalnak, aki a kedvességet többek között két üveg szekszárdi borral viszonozta. A nagykövet, miután átvette az italokat, megjegyezte: az iszlám magát az ivást nem tiltja, csak a részegeskedést. Bashir Ahmed Malik a kapcsolatok erősítésének további útját mindenekelőtt gazdasági téren látja járhatónak. ígéretet tett arra, hogy amint pakisztáni üzletemberek érkeznek Budapestre - s ez a közeljövőben várható -, Szekszárd felé irányítja őket. errefelé, mely kiválóan alkalmas az együttműködésre. Persze, az üzletemberek gyakorlati emberek: valószínűleg nálam sokkal jobban tudják, hogy voltaképpen kivel is érdemes tárgyalniuk. A pakisztáni nagykövet és a Korán fotó: gottvald károly — Pakisztán főként vegyi- és műanyagárukat, gépipari termékeket importál Magyar- országról - adott tájékoztatást a két ország kereskedelméről a nagykövet. — Magyarország pedig elsősorban textilipari, ruházati cikkeket, valamint orvosi berendezéseket vásárol tőlünk. Úgy 50 millió dollárt tesz ki a kereskedelmi mérleg, ami egyébként összességében Magyarország számára kedvező. — Nagykövet úr hamarosan találkozik pakisztáni üzletemberekkel. Mire hívja fel a figyelmüket? — Arra, hogy létesítsenek Magyarországon - s ne csak Budapesten - állandó képviseletet. Azt is javaslom nekik, hogy jöjjenek minél többen, hiszen sok olyan üzletág van — Szekszárd nem tartozik a nagyobb városok közé, a megközelíthetősége sem a legjobb. Ön mégis lát fantáziát az érdemi - kereskedelmi - együttműködésben. — A távolság és a városlakók száma nem mindent meghatározó tényező. Számomra a kedves, barátságos fogadtatásnak van igazán jelzésértéke. A jövő üzletei egyébként nem feltétlenül fővárosban köttetnek meg. Ha én például „biz- niszmen” lennék, sokkal inkább Szekszárdot választanám működésem színteréül, mint Budapestet. Nézzünk egyszer körül a fővárosban, illetve Szekszárdon: máris tapasztaljuk, hogy Tolna megye székhelyének mennyivel nyugalmasabb, csendesebb, tisztább a környezete. -száPUNTO TEAM A SPORTOS ARCKÉP Gazdag alapfelszereltség, több mint 350.000 Ft értékben Az Ön lendületes személyiségéhez olyan különleges autó illik, amely kifejezi az Ön sportos stílusát - ez a Punto Team. Könnyűfém keréktárcsák, szélesített gumiabroncsok, oldalsó védőszalagok, ködlámpák és színrefújt lökhárítók gondoskodnak a sportos külsőről. A légzsákkal ellátott háromküllős sportkormány állítható magasságú, akárcsak a vezetőülés. Az elektromos ablakemelő és a központi zár is az alapfelszerelés része. A kárpitozás élénk antracitszürke színű. Az autó ízig- vérig Fiat Punto: a fejlett olasz technológia és formatervezés eredménye. Engedje szabadjára lelkét és taposson a gázpedálba! Ön és a Punto Team egymásra találtak. Korlátozott számban - hihetetlenül vonzó áron Stoll Autóház Kft., 7150 Bonyhád, Zrínyi u. 29., tel./fax: (74) 451 730, 451 011, 451 651 Bemutatóterem, 7100 Szekszárd, Palánki u. 2., tel./fax: (74) 414 730 Kapos Koppónyvölgyi VT. - bemutatóterem, 7090 Tamási, Rákóczi út 17-19., tel./fax: (74) 371 411 Stoll Pécs Rt., 7630 Pécs, Dióst u. 49., tel.: (72) 327 575, fax: (72) 311 871 FIAT PUNTO. A VÁLASZ. A SZENVEDÉLY VEZET MINKET
