Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-08-09 / 57. szám
12. oldal Hétvégi Magazin 1997. március 8., szombat Idomítani nem, de nevelni lehet a macskát Azok akik nem szeretik, azt vetik a macska szemére, hogy haszontalan jószág, mert nem végez munkát (ellentétben a munkakutyákkal például), nem idomítható semmiféle cirkuszi trükkre, ezért azt állítják, hogy a macska csak önös érdekeit kergeti, mármint az egerek mellett. Való igaz, hogy városi környezetben, legalábbis remélhetően, kevés egér lakozik, s így a macska nem tudja feketén-fe- héren bizonyítani, hogy bizony ő a leghasznosabb háziállataink egyike. Falun e képességét ma sem vonják kétségbe, s minden porta körül található néhány ci- cus, amelyeket a ház gazdái igen nagy becsben tartanak. Ez utóbbiak persze más életmódot élnek, mint a városi kedvencek, amelyek elsődleges feladata, hogy gazdáiknak örömet okozzanak. S teszik ezt bőségesen, hiszen tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a macska a családban fontos békítő, nyugtató hatással bú. De vajon nevelhető-e a macska? Idomításról persze szó sem eshet, már ezért sem, mert e kifejezés az állatvédők által üldöztetett módszerre utal, amelyben az állat szenvedés árán tanulja meg a tőle elvárt mutatványt. A válasz határozott igen és határozott nem. Az utóbbi a cirkuszi mutatványokra értendő. Nem véletlen ugyanis, hogy a macska soha sem vált a cirkuszporond sztárjává, mert egyszerűen nem hajlandó az általa értelmetlennek nyilvánított feladatok végrehajtására. S, amit megtanul, azt is akkor hajlandó bemutatni, amikor éppen arra szottyan kedve. Ha ez eddig nem hangzik tűi bátontónak, gyorsan leszögezzük, nincs ok a csüggedésre. A tanulás folyamata igen érdekfeszítő és tanulságos a gazda számára is, s már csak ezért is megéri. Első szabály, hogy csak olyan produkciót várjunk a macskától, amely része természetes viselkedésének, s képességeire alapul. Második szabály: a gyakorlásra időt kell szánni, s nem szabad erőltetni, ha a macska érdeklődése lankadni kezd. Ugyanis e tiszteletreméltó állat egyik legőrjítőbb tulajdonsága, hogy éppen azt akarja csinálni, amit elvárnak tőle. A gyakorlásnak azt a látszatot kell keltenie, hogy mi halálosan unjuk az egészet, s csak a macska kedvéért folytatjuk. Nem könnyű, de lehetséges. A harmadik szabály: a jól végrehajtott feladat egyértelmű jutalmazásával kell megingat- hatatlanná tenni a macska előtt, hogy munkájának gyümölcse lészen. A jutalom sokféle lehet, a simogatásról és az áradóan dicsérő szavaktól a cicmicek gyönyörűségére készült gyári jutalomfalatokig terjedhet. A macskát kevéssé ismerőknek sejtésük sincs arról, hogy a macska éppen olyan bravúrosan képes apportírozni, mint a kutya. Az apportírozás lényege, ugyebár, hogy az állat valamely tárgyat megfogjon és a gazdájához vigyen. A macska persze ezt csak akkor teszi, ha rájön, hogy ehhez érdeke fűződik. Miképp érhető ez el? Ha sikerül kihasználnunk játékos kedvét, hamar felfogja, hogy a tárgy akkor mozog, ha a gazdi kezébe kerül. Ha ezt a felismerést még jutalomfalattal is megerősítjük, az eredmény nem marad el. Az eldobott tárgy persze akkora legyen, hogy a macska kényelmesen a szájába vehesse. A másik trükk, amit köny- nyen elsajátít a házi kedvenc a karikán való átugrás. Ehhez álljunk összezárt lábbal, s ültessük magunk elé a cicust. Majd ujjainkat összefonva végezzünk törzshajh'tást, karunkkal mintegy karikát állítva a macska elé. (A gyakorlás felér egy tévé tornával!) Ezután lábszárunkkal ösztönözzük a macskát . az előrehaladásra: előbb-utóbb átlépi majd a kezünket. Az összefont kéz egyre magasabbra emelésével végül elérhetjük, hogy a macska átugorja a karunkból készült karikát. Ha ezt már megtanulta, könnyen átválthatunk az igazi karikára, hogy szkeptikus ismerőseinket a mutatvánnyal elkápráztassuk. A lakásban tartott becses növényekről úgy lehet a macskafűre szoktatni kis kedvencünket, hogy vízipisztollyal fültövön lőjük, abban a pillanatban, ha fogacskáit féltett növényünk levelébe mélyeszti. Ebben az a trükk, hogy nem a gazditól kapja a büntetést, hanem isteni csapásként éli meg. Ugyanis a tanításban az a lényeg, hogy a macska ne éljen át semmiféle kedvezőtlen tapasztalatot úgy, hogy annak kiváltó okát a gazdájában lássa. Mert akkor a gazdi - aki eddig sem volt ura, s parancsolója, legfeljebb jó barátja - ellenséggé válik a szemében, ellenségnek pedig a macska soha nem fogad szót. A rakoncátlan autó esete Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: március 21. A február 22-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Kisasszony kérem, írja a végére, hogy azonnali intézkedést kérünk!" A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kerekes Lászlóné 7173. Zomba, József A. u. 3. Örvösné F. Mária 7030. Paks, Jókai u. 4., Kocsis Csilla Gyulaj, Kossuth L. u. 21., Ponekker László 7100. Szekszárd, Táncsics M. u. 1/c., Zirkelbach Katalin 7182. Zá- vod, Új u. 18. NEM REKED A LABIRINTUSBAN A VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ S£k_ mLíh-'7 ifiSTH m a s&é* "V" > 1 r*í ? rí 1 (—g Bs ■ .. 2 MAGAS EMELET > HÓGÖRGETEG B ^ r •• TAPAD ÉSZAKAFRIKAI sfo0'ITT ...» TÉVÉ• war DQLGOALKALMAZÓJA —V * Fi 18 EZ FEZŐR > FÍJLESZT > afly. _ > S SÄT NAPRAKÉSZ A VICC POÉNJA. 3, RÉSZ SÍvíLÖ > ZENEI TAN > KUSZA HONI > Hför SZILÍCIUM KÁRTYALAP 1 Ml > v ZSÁK AUAI > TORMÁT DARABOL der*NŐSZIROM FRANCIA SZAMAHI > AMELY OK MIATT RÚDUGRÓ GONDOLr L [ NÉMET NŐI NÉV TÖBBA L- KALOM> ALACSONY ÎST3HOLD NEVE > NÉPIES LYUK ZÖRGŐ HANGOT KELT > _y V III. KERÜLETI SPORTKLUB JUTTAT MjjJSDÓ - NVL. > r ïïfc»“ VULKÁNI KŐZET > 1 SZAR— mXrka ÉTKEZŐ > BALTI NÉP IN MEDIAS ... > MÓVÉSZI ALKOTÁSOK £ E TAKA- MÓRI, JAPÁN SZAMURÁJ V. KÖLYKEI HÍRES FILM > VISSZASÍR! SPANYOL AUTÓJEL^ > SAKK- MEGNYI — férfi > [ __ AZOKAT > TEHÉN "1 MONDJA. HITEL- KÁRTYAj > KÖRÜLVESZ > «Sisla MENEKÜLVE FUT £511 sssafl > ÜTŐHANGSZER ÜTI fehér£TÖS/fcHMÁRKA > V m > r ' 1 ARRA A HELYRE JEGYEZ NÉVELŐ > BECÉ> r KIMONÓ SELYEMÖVE t NEM taxi . AMPER. NVl; > .... A CSODÁK CSODÁJA: GYERMEKFILM > K« BEÁTA L GYORSAN PÁROLGÓ > Vízgazdálkodási és hatósági feladatok FOTÓ: BAKÓ JENŐ A víznek, mint az egyik legfontosabb elemnek, mindig nagy szerepe volt az életben és a gazdaság fejlődésében. Az, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű víz a mindennapi élethez, a mezőgazdasági és ipari termeléshez rendelkezésre álljon, megfelelő irányítási, szervezési feladatokat kell ellátni, szoros együttműködésben a környezet- és természetvédelmi, ön- kormányzati, valamint más a vízhez kötődő szervezetekkel. A vízügyi igazgatás szaktevékenységének területi szervei a vízügyi igazgatóságok, amelyeknek száma az országban tizenkettő. Területi szerveződéseik közigazgatási határoktól függetlenül, vízgyűjtő területenként kerültek kialakításra. — Tolna megye a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén helyezkedik el - mondta Klingl Béla, a szekszárdi szakaszmérnökség vezetője -, aminek a központja Székesfehérváron található. Az Igazgatóság Tolna megyén kívül Fejér és Veszprém megyékben, valamint a Balatonon látja el feladatait. Területileg az ország legnagyobb vízügyi igazgatósága. — Milyen feladatokat látnak el? — A tevékenység kiterjed a vízgazdálkodással összefüggő hatósági tevékenység végzésére, a kincstári tulajdonban lévő vízügyi létesítmények üzemeltetésére, fenntartására, valamint ugyanazon vízfolyásokon végzi, illetve irányítja az ár- és belvízvédelmi feladatokat. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá válnak a vízszeny- nyeződésekből adódó vízminőségi kárelhárítási munkák is. Területi lefedettség — Mely területek tartoznak a szekszárdi szakaszmérnökséghez? — Tolna megyében a Vízügyi Igazgatóság területi szerve a Szekszárdi Szakaszmérnökség, ami néhány községtől eltekintve lefedi a megye közigazgatási határát. Tolna megyéből a Pécsi Igazgatósághoz tartoznak a következő települések: Csikóstöttős, Jágónak, Kaposz- szekcső, Lápafő, Máza, Nak, Váralja, Várong, ezeken kívül Kismányok és Nagymányok te- lépüléseknek a Völgységi patak jobb partjára eső része. Viszont ide tartozik Baranya megyéből Ófalu területe, Hidas község közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része, Somogy megyéből pedig Kánya és Tengőd. Az ország gazdasági és társadalmi életének változásai nem kerülték el a vízügyi igazgatóságokat sem. — Hogyan alakult a vízügy helyzete a kilencvenes évek elején, s ez miként határozta meg a feladatokat? — A rendszerváltozást követően az igazgatóság létszáma a negyedére csökkent. A létszámcsökkentés tevékenységi körök elmaradásával is járt, mivel a termelésnek a versenyszférába történő átkerülése határozta meg az itt maradt feladatokat. A Szekszárdi Szakaszmérnökség területén - Tolna megyében - található 209 km I. rendű árvízvédelmi töltés, ami 572 négyzetkilométer területet véd az árvizektől. 129 km belvízcsatorna, amihez 649 négyzetkilométer belvizek által veszélyeztetett terület tartozik. A fentieken túl 330 km úgynevezett „A” kategóriájú vízfolyás található és a Sió csatorna 80 km hosszban. Ezen kívül itt üzemel olyan nagy létesítmény, mint a Sió torkolati mű, és a bátai szivattyútelep. A többi vízfolyás társulati kezelésben, önkormányzati tulajdonban és esetenként mező- gazdasági üzemek kezelésében van. Hatósági és kezelői feladatok — A vízügy hatósági és kezelői feladatokat is ellát. — Mivel a vízgazdálkodás, illetve a vízügyi létesítmények sok más tevékenységgel összefüggnek, ezért a hatósági tevékenység, valamint a kezelői feladatok révén sok más szervezettel áll kapcsolatban az Igazgatóság. A nagy területi kiterjedés miatt szükségessé vált az ügyek intézését közelebb hozni a keletkezési helyükhöz, ezért Szekszárdon a Bezerédj u. 14. szám alatt a Szakaszmérnökségen kerülnek kiadásra a vízgazdálkodást érintő más eljáró hatóságok eljárásaihoz szükséges szakhatósági hozzájárulások, valamint az ivóvízhálózatok bővítésével összefüggő vízjogi engedélyek, ezen kívül a társulati vízfolyások és a belterületi vízrendezések engedélyezési ügyei. A fejlettebb országokkal összehasonlítva azonban sok olyan vízfolyás van állami tulajdonban, aminek nagysága a vízgazdálkodásban betöltött szerepe alapján nem feltétlen teszi ezt szükségessé. Az állami szerepvállalás csökkentésének szándéka azt eredményezte, hogy felülvizsgálatra került a tartósan állami tulajdonban maradó vízfolyások köre és ezért a Vízügyi Igazgatóság kezelésében maradó vízfolyások hossza csökkenni fog. Vízügyi létesítmények — Mi a helyzet a vízügyi létesítmények állapotával? — Az elmúlt időszakban a vízügyi létesítményekre fordítható pénzeszközök alacsony mértéke azt eredményezte, hogy a szükséges fenntartási és karbantartási munkákat nem lehetett elvégezni, ezért ezek állapota, vízelvezető képessége leromlott. Tovább rontotta a helyzetet az a körülmény, hogy az elmúlt 1-2 évben nagyobb volt a lehullott csapadék meny- nyisége, több volt az elvezetendő víz mennyisége (pl. rengeteg vizet kellett a Balatonból is leengedni). Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy megnövekedtek az önkormányzatok és a lakosság részéről érkező panaszok. Ezek növekedéséhez az a körülmény is hozzájárult, hogy míg régebben egy-egy vízfolyás mellett 1-2 mezőgazdasági nagyüzem volt, amelyet a kisebb kiöntések kevésbé érzékenyen érintettek, addig most a néhány hektáron gazdálkodót a vízelöntésből adódó kár érzékenyebben érint. — Mit tesz a Vízügy a szabálytalankodókkal szemben? — A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő árvízvédelmi létesítményeket, valamint vízfolyásokat az őrszemélyzeten keresztül rendszeresen figyelemmel kísérjük, ellenőrizzük az illetéktelen vízhasználatokat és beavatkozásokat, és a szabálysértési hatóságoknál feljelentéseket teszünk azok szankcionálására, mivel az utóbbi időben nagyon megnövekedtek a károkozások. — Mi a helyzet a megyénkben található holtágakkal? — A vízfolyások rendezése kapcsán a holtágaknak azt a szerepet szánták, hogy idő után ezek megszűnnek vízfelületeknek lenni. Feliszapolódnak, elzáródnak a főmedertől ezzel mező- gazdasági termelésre alkalmassá válnak. Ezzel az elképzeléssel ellentétben jelenítették meg a holtágakkal kapcsolatos elvárásokat. Rekreációs célú vízigények jelentkeztek a holtágakkal szemben, a természetvédelmi területeken a természetközeli állapotok visszaállítása, amelyek új feladatokat jelentettek a vízügyi igazgatóságoknak. Megyénkben jó példa erre a Fadd-Dombori és a tolnai holtágak vízpótlása, és a jelenlegi kezdeményezések a gemenci holtágaknak élővé tételére. Mindezek a szakmai felügyeletünk mellett történnek, természetvédelmi és környezetvédelmi szervezetek, és különböző önkormányzatok tevékeny közreműködésével. Az idei év tervei — Milyen beruházások várhatók az idén? — Az idei évben sor kerül a Mucsi-Hidasi vízfolyásnak Kis- dorog belterületére eső kotrására, megkezdődnek a szekszárdi Séd rendezésével kapcsolatos beruházási munkák, és folytatódik a Sió rendezése a Simontomya és Pálfa közötti szakaszon, ennek a célja a Balatonon vízelvezetés, a hajózási feltételek, valamint a vízkárelhárítás biztonságosabbá tétele. (Pr)
