Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
12. oldal Ünnepi Magazin 1997. március 29., szombat Távol Európától (1.) Készülődés a nagy utazásra Dr. Gaál Attila, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója, búvárrégész tizenhat hetet töltött Dél-Afrikában. Az Octopus Tengeri Régészeti Egyesület tagjaként XVH-XVIII. században elsüllyed kereskedelmi és hadihajók után kutatott Mióta hazaérkezett, egyre csak azt kérdezik tőle, mikor megy vissza? Fokvárosban, a megérkezés utáni percekben: Vurczer Nándor, dr. Gaál Attila és a szerző Mit csinál a mezei, szürke újságíró, ha meghívják Dél-Afrikába? Elárulom: pánikba esik. Meg össze. Aztán ül az ágyon, de mintha lebegne. Az Octopus Tengeri Régészeti Egyesület, s főként dr. Gaál Attila nem is sejtette, invitálásával milyen gondokat okozott jelen sorok írójának és ezáltal szűkebb környezetének. Az eufórikus örömöt és a mély depressziót követő negyedik napon igazolódott Newton gravitáció-elmélete, miszerint a súlyos tömegek vonzzák egymást. Végre a talpam magához rántotta a Földet! Szerencsés volt Petőfi, midőn hazafelé tartva számtalan szebbnél-szebb gondolat jutott eszébe. A gondolatok száma nálam is stimmelt, ám a minőségükkel volt egy kis baj. Igaz, nem hazafelé tartottam. Amilyen megtisztelő volt Gaál doktor meghívása, sajnos legalább annyira költséges is. A szállást biztosították, viszont a repülőjegyet és az ellátást nem. Nem volt más hátra, támogatókat kellett szereznem, hogy megvalósulhasson azon kitüntető cím, miszerint hazánkból elsőként képviselhetem az írott sajtó munkatársait. Szerencsére az adakozó vállalkozások, vállalatok nagy része Szekszárdra koncentrálódott. Nagy kockázatot vállalva segítették utamat, bár a pakliban benne volt négy repülőgép-szerencsétlenség lehetősége is. Akkor legfeljebb egy keretes hirdetésben szerepelhetett volna a nevük: „A tragikus kimenetelű utazás az alábbiak szíves támogatásának köszönhető .. .” Ezen útinapló remélhetőleg valamivel kisebb katasztrófát jelent majd nekik. Mindenesetre köszönöm segítségüket! Amikor anyagi természetű gondjaim (részben) megoldódni látszottak, más, aggasz- tóbbnál-aggasztóbb gondolat töltötte el kevéssé pallérozott elmémet. Vészesen hiányzott legalább egy idegennyelv társalgási szintű ismerete. Ezt ez- idáig is rettenetesen szégyelltem, bár ellene nem tettem. Illetve annyit: sohasem váltottam útlevelet. (Ebből is látszik miért nem vagyok réges-rég külföldi tudósító). Külhonban csak egyszer voltam, dicsőséges úttörőkoromhan a még dicsőségesebb NDK-ban. De oda nem kellett ilyen komoly útipasszus. Szóval a nyelvtudás. Tudásszomjamtól és egy ismerőstől vezérelve eljutottam dr. Madarasi Ágneshez, kinek, rögtön láttam, leghőbb vágya volt engem az angol nyelv szépségeibe beavatni. Szerintem ígéretesen haladtam. Megtudtam, hogy a font inkább páund, az órák pásztóinak és túznak, a férjem házbend és ájem dzsornaliszt, bár ezt tagadni fogom, nem hozok szégyent kollégáim fejére. A Stdudent’s és a Work- book-on keresztül megismerkedtem a síoktató Hans Hun- ser-rel, aki négy (!) nyelven beszél; Frank Garret-tel, aki már a nyelvtankönyv kiadásakor is 65 éves volt és őrült tempóban ingázott Franciaország és Anglia között, de nem bánta; a japán Keiko-val, aki családjával New York-ban lakik, viszont egy perc szabadideje sincs, ezért amerikai férje sétáltatja a gyerekeket és a kutyájukat. Megtanultam, hogyan kérjek tonhalas szendvicset és hogy Magyar- országról származom. Itt, a sűrített programok miatt félbeszakadtak az angolórák. Jeges rémülettel gondoltam arra, ha eltévedek a londoni reptéren, nem tudom majd megmondani, hova szeretnék menni, viszont visszaküldenek oda, ahonnan jöttem (from Hungary), miközben tonhalas szendvicset (a tuna sandvich!) tömnek belém. Ennek ellenére élt bennem a remény, hogy eladni már nem tudnak, legalábbis észreveszem, ha alkudoznak rám (ilyen eszement meg úgysincs!) Míg éjjel azt gyakoroltam, hogy Jane and I are good students, addig nappal nyári ruhákat hajkurásztam. Télből a nyárba. Még elgondolni is szörnyű! Egy bizonyos koron és súlyon túl (túlsúlyon) az ember nem szívesen vetkezik. Ám a meleget rosszul viselem télikabátban. Körutamon váratlan meglepetés ért: egy XXL-es molett butikban nehezen találtak méretemhez illő, „kicsi” fürdőruhát. Miután a külcsínnel eleget foglalkoztam, a belbecsre is időt kellett szakítanom, azaz Dél-Afrika tárgyában kiműveletlen főm tartalommal való megtöltésére. Ebben a Dél-Afrikai Köztársaság nagykövetsége nyújtott nagy-nagy segítséget. Az ismertetők, prospektusok alapján tudományosfantasztikus alapon készíthettem feljegyzéseimet, ismerkedhettem az ország hegy- és vízrajzával, kultúrájával, gazdasági mutatóival. A mindennapokról Attilával értekeztem e-mail-en (továbbiakban: Emil). Kezdett minden összeállni és egyre vonzóbbá válni, amikor beütött a krach. Hitvesem bejelentette, hogy a család elől részben eltitkolt, részben tőlük kipréselt pénzecskéje elegendő még egy repülőjegyre, jön velem. Ő lesz az első segély a bajban, hisz még sohasem repültem. Bezzeg őu- rasága már megtapasztalta anno 1982. a felülmúlhatatlan bolgár légitársaság távolsági és helyközi járatainak összkomfortját. A British Airways soros pilótája a nehéz helyzetekben bizton számíthat tanácsaira. Jöjjön, aminek jönnie kell, a család gyanútlan felének és az ösmerősöknek bejelentettük, hogy végre - kellemest a hasznossal összekötve - pótolhatjuk elmaradt nász- utunkat, melynek nyolc és háromnegyed éves gyümölcsét gondoskodó kezekre kell bíznunk. Ez megtörtént, a Weit- ner család óvó szárnyai alá vette örökösünket. Az ellen- támadás is megérkezett, pontosan onnan, ahonnan vártuk, védőnői múlttal terhelt anyukám zokogott a telefonba: „Árván akarjátok viszontlátni a kislányotokat?!” A paradoxonok felismerése sosem volt erőssége. Két hatalmas és két kisebb Samsonite bőrönddel felszerelkezve, végrendeletünket, családot-barátokat hátrahagyva február 26-án felszálltunk a Londonba tartó gépre. A bolgár repülési stílushoz szokott férjemet megviselte az angolok finom leszállása, felszállása, nem gondoltam volna, hogy zöld is bír lenni egy emberi ábrázat. Már csak e látványtól is jól éreztem magam. Tizenkét órás repülőút után simán (!) landoltunk Cape Townban. A vámvizsgálatnál kígyózó legrövidebb, ám leglassabban haladó sort választva ráztuk a fejünket: nem igaz, hogy itt vagyunk!!! De bizony igaz volt! Nemsokára Attila ropogtatta csontjainkat, sokkaí inkább a hosszú várakozás, mint az öröm miatt. Felesége, Anita, eléggé el nem ítélhető módon filmre vette fáradt arcunkat. Már csak tizenkét napunk volt vissza a Dél-Afrikai Köztársaságban. (Következik: A sötét oldal) V. Gänszler Beáta Támogatók: Varga Transfer, Samsonite Kft, Gemenc Volán, Terra Kft, Sooters Fotó, Jantner Fotó A húsvét - számítógépen Húsvét: keresztények, zsidók ünnepe. A keresztények Jézus Krisztus feltámadását ünnepük. A zsidók ünnepe a pészah, a tavasz ünnepe, az egyiptomi kivonulás emléknapja utáni vasárnap tartották. A húsvét egységes keresztény megünneplését a 325. évi niceai zsinat írta elő: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon. Ha a holdtölte vasárnapra esik, a húsvét egy héttel eltolódik. A húsvét határozza meg az év többi „mozgó” ünnepének az idejét. Ennek kiszámítására két ausztrál tudós a legkorszerűbb technikát is bevetette. Számítógépeikbe 600 húsvét időpontját táplálták be 1700-tól 2299-ig. Ekként tudható, hogy 100 esztendővel ezelőtt április 18-án ünnepelték a keresztény húsvétot, száz év múlva pedig március 31-én lesz ez a nap. A 18. században háromszor (1755-ben, 1766-ban, 1777- ben), a 19. században kétszer, a 20. században viszont négyszer esett március 30-ra a húsvétva- sámap, legutóbb 1986-ban. Húsvét szavunk eredete: a hívők a feltámadás emlékünnepét megelőző bojt után e napon kezdték meg a húsevést. A római katolikus egyházban régi szokás a bárány, a kalács és a tojás megszentelése. A kalács annak a megáldott kenyérnek a jelképe, amelyet Jézus a feltámadása után tanítványaival együtt elfogyasztott. A tojás pedig a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelenti. Ha már a tojásról van szó: 1997 végéig az Európai Unió szabályai alapján megváltozik földrészünk nagyrészén a tojások osztályba sorolása. Az új besorolás a konfekcióiparban is használatos S, M, L és XL lesz. Az S az 53 grammnál kevesebb, az M 53-63, az L 63-73, az XL pedig a 73 grammnál nehezebb tojást jelöli. A szakácskönyvek receptjei az S méret szerinti tojással számolnak. Rántották tükör- meg lágytojást, húsvét lévén a sonka tartozékának számító főtt tojást célszerű XL-esből készíteni. Konzumbank- Szckszárd, Garay tér 8. Tel.: (74) 416-944----♦---E z az új megtakarítási forma két éven át biztonságban gyarapítja az Ön pénzét. A lehető legkedvezőbben alkalmazkodik a változó kamatokhoz. Lehetőséget ad arra, hogy egy év elteltével döntsön a kamatok felvételéről, pénze további sorsáról. KONZUMBANK 3-AS BMW, AZ EREDETI. A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA A megújult 3-as BMW 1997-es modellsorozata a vezetés élménye mellé ezúttal a választás szabadságát kínálja. Ha Ön most vásárol új 3-as BMW-t, már alapáron négy nagyértékű ajánlat közül választhat : • Választhat kamatmentes hitelkonstrukciót. • Választhat különféle extra felszereléseket 500 000 forint értékben. • Választhat teljes körű, egy évre szóló ingyenes CASCO biztosítást. • Választhat két fő részére szóló egyhetes luxusutazást Tenerifére - a Kanári szigetek gyöngyszemére - négy- csillagos apartmanban, teljes ellátással és bérautóhasználattal. Utazás a MALÉV charterjáratával. Schneider & Soós Kft. 7630 Pécs, Buzsáki u. 1-3. Telefon: 72/239-767 A BMW ezenkívül „extra meglepetéssel“ is kedveskedik, mert a megújult 3-as sorozat modelljeit ködfényszórókkal, krómozott kipufogóval és 6 db hangfallal ellátott audioberendezéssel felszerelve teszi még vonzóbbá. A választás szabadságával Ön most olyan értékhez juthat, amelyet kizárólag a megújult 3-as BMW kínál. Jöjjön el márkakereskedésünkbe, és élvezze a választás szabadságát! A VEZETÉS ÉLMÉNYE