Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-29 / 74. szám

1997. március 29., szombat 3. oldal Megyei Körkép A szarvasmarha-tenyésztés és a helyi adottságok A Tolna Megyei Munkaügyi Központ és az amerikai tá­mogatással működő helyi kistérségi gazdaságfejlesztő program keretében szakmai előadást és konzultációt tar­tottak Závodon és Nagyszo- kolyban a faluban élő és a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdák számára. Nagy érdeklődés mellett tartott előadást dr. Stefler Jó­zsef egyetemi tanár, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának tanszékvezetője. — A gazdasági átalakulás nehézségei az elmúlt években súlyos veszteségeket okoztak a magyar szarvasmarha-te­nyésztésben. A tejértékesítés anomáliái, a vágómarha fel- vásárlási és exportárainak visszaesése és az értékesítés zavarai visszavetették a te­nyésztői kedvet. Ezen túlme­nően a gazdaságok átalaku­lása során fellépő pénzügyi nehézségek áthidalása érde­kében sok esetben a szarvas- marha állomány felszámolása és az ágazat megszüntetése következett be. Mára a szar­vasmarha-állomány a háború utáninak alig a felére esett vissza, és az ökológiai adott­ságok (legelők, tömegtakar­mányok, melléktermékek) alig 30 százaléka hasznosul. — Gyakran hallani, hogy a tej átvételi ára a termelők szempontjából alacsony, ugyanakkor a boltokba kerülő sajt, tejföl, tej szinte már meg­fizethetetlen. — A tejtermelés és tejfo­gyasztás látszólag egyensúly­ban van, de a drámaian ala­csony tejfogyasztás esetleges növelése nem képzelhető el a tejtermelés fejlesztése nélkül. A kedvező adottságokkal és tenyésztői tapasztalattal ren­delkező gazdák számára a leg­több problémát a tejértékesí­tés, illetve a tej felvásárlásának zavarai jelentik. Nagy szükség volna a gazdák összefogására, így például falusi tejértékesítő szövetkezet létrehozására. Az összefogás révén biztonságo­sabb lehetne az értékesítés, a szakmai tapasztalatok meg­szerzése és kicserélése, s nem utolsó sorban az állami támo­gatáshoz való hozzájutás. A kedvező gyep adottságokkal rendelkező régiókban lehető­ség nyílna a húsmarhatartás fejlesztésére is. Egy-egy csa­lád jelentősen javíthatná a megélhetését például azzal, ha 30-50 hektáron akár 25-50 húsmarhát is tartana. A kor­szerű és bevált módszerek el­sajátítására az egyetemünk ál­lattenyésztési kara készséggel áll a gazdák rendelkezé­sére. Mauthner Vidéken jobban megnézik, mi mennyibe kerül Amihez nem kell drót A mobiltelefon szerepe egyre jelentősebb a min­dennapokban, amit jól mu­tat az előfizetők számának állandó növekedése. Az egyik legnagyobb hazai rádiótelefon-szolgáltató a Westel 450. Vezérigazgatója szerint ma már mindenkinek jól kell gazdálkodnia az ide­jével, s ebben a mobiltelefon kitűnő segítőtárs. Dr. Színi Istvánt a rádiótelefon-piacról, a versenyről, s cége specifi­kumairól kérdeztük. — Rohamléptekkel fejlő­dik a mobiltelefon-piac. Az elmúlt 7 évben négy generá­cióváltás történt a készülékek és a szolgáltatások terén, ami talán egyetlen más területről sem mondható el. Ezért is lé­nyeges, hogy Magyarország a rádiótelefon-használatban Eu­rópa élvonalába tartozik. — A verseny mennyire éles a hazai szolgáltatók között? — Mivel óriási a rádióte­lefonok népszerűsége, a jelen­legi három magyarországi cég között nagyon nagy a ver­seny. Ugyanakkor a szolgálta­tásokban jelentős különbsé­gek nincsenek, mert mindenki a legkorszerűbbet ajánlja. S ráadásul ma már az analóg és a GSM-rendszer készülékei is szinte egyformák. — Mivel próbálnak ki­tűnni? — Bár a mi készülékein­ket nem lehet külföldön hasz­nálni, mégis nagy népszerű­ségnek örvendenek szolgálta­tásaink. A Westel 450 rend­szere már szinte az egész or­szágot behálózta, így nem kell évről évre óriási összegeket fejlesztésre költenünk. Ezért tudjuk lényegesen olcsóbban kínálni szolgáltatásainkat, s alacsonyabb tarifával dolgo­zunk, mint konkurenseink. Je­lenleg mintegy 73 ezer előfi­zetőnk van, akik nagy része vidéken él. Bizony a vidéki ember jobban meggondolja, mire mennyit költ. Szalóky Interpelláció és más körülmények Két képviselő távozott a tamási testületből Tizenöten kezdték, tizenhármán fejezték be csütörtöki ülésü­ket a tamási képviselők: az ülés elején Árvái Ferenc és Balassa Zoltán bejelentette lemondását, és távozott a városháza dísz­terméből. „A mai körülmények nem igazán kedveznek a politikai szerepvállalásnak” - kommen­tálta a döntést Feliinger Ká­roly né, polgármester. Árvái Fe­rencet, a tamási 6. számú vá­lasztókörzet képviselőjét az utóbbi időszak várospolitikai és önkormányzati eseményei késztették a lépésre. Elmondta: nem értett egyet a város pénz­ügyi koncepciójával, költségve­tésével, a kórházról és a rende­lőintézetről hozott döntésekkel, a közművelődési intézmények szervezeti átalakításával, nem tudott eleget tenni továbbá egyéni választókerülete útépí­tésre, vízelvezetésre vonatkozó igényeinek. Balassa Zoltán, az SZDSZ listás képviselője sze­rint a két év alatt nem sikerült elérni, hogy a városnak legyen pénzügyi, közgazdasági és közművelődési koncepciója, a döntések néha érdekek mentén történtek. Az önkormányzat a városfejlesztésben sem tudott eredményt felmutatni, a kör­nyező települések: Simontor­nya, Ozora, Pincehely rendre fejlődik, szépül, köszönhetően a fejlesztést célzó pályázatok­nak. Tamási ezekből vajmi ke­veset realizált - mondta az ex­képviselő. Nem egyhelyütt éles hozzá­szólások tarkították a napirend előtt kialakult vitát. Klein Ist­ván alpolgármester egy tamási lakos ügyében interpellált a hi­vatal jegyzőjéhez. Az interpel­lációt kérő személy azt pana­szolta, hogy egy általa vásárolt belvárosi épületre és telekre - szerinte jogtalanul - nem kap bontási és építési engedélyt. A testület néhány tagjának kedé­lyét az borzolta fel, hogy az il­lető már január 30-án a képvi­selő-testülethez fordult pana­szával, a levél azonban nem ju­tott el a testülethez. Feliinger Károlyné ezt azzal magyarázta, hogy, mivel hatósági ügyről van szó, a döntés eleve nem tes­tületi hatáskör. Ezt követően került szóba a közmunkata­nácshoz beadott sikertelen ta­mási pályázat. Mint kiderült: az elutasítás oka formai hiba volt, a társként pályázó kistelepülé­sek nem megengedett költsé­gekre (eszközbeszerzésre) is támogatást kértek. A fentiekhez képest elége­detten vették tudomásul a kép­viselők az 1996-os adóbevéte­lek teljesüléséről szóló tájékoz­tatást. A város eddigi rekordbe­vételét könyvelhette el helyi adókból, az egy főre eső adó­bevétel megközelítette a hat­ezer forintot. Módosították a szociális ren­deletet. Ennek értelmében apeh-jövedelemigazolást kér­nek azoktól a segélyért folya­modó vállalkozóktól, akik nem, vagy „aggályos tartalommal” nyilatkoznak jövedelmükről. Nő a temetési segély, és a la­kásfenntartási támogatás ösz- szege is. Összesen fél millió forintban állapították meg a helyi roma önkormányzat ez évi támogatá­sát. Kétszázezer forintot kötött­ség nélkül, háromszázezer fo­rintot előzetes polgármesteri hozzájárulással használhat fel a roma testület. Utóbbi összeget pályázatok önrészére fordít­hatja. (tf) A Magyar Iparszövetség szerint nem versenysemlegesek a módosítások Idejében szóltak, mindhiába A Magyar Iparszövetség egyetért a kistermelők követeléseivel, de az a véleménye, hogy a demonstrációk helyett az Országgyű­lésben kell orvosolni a jogos panaszokat. Még ennél is okosabb lenne azonban megelőzni a bajokat. Sümeghy Csaba, a szövetség elnöke szerint a parlamentben kedden elfogadott törvénymó­dosítás sem oldja meg a gondo­kat, mert az - egyebek mellett - figyelmen kívül hagyja a ver­senysemlegességet, nem bizto­sít a kistermelőkhöz hasonló lehetőségeket másoknak. A 3400 vállalatot, többségé­ben középüzemet egyesítő Ma­gyar Iparszövetség szerint a problémákat a kormány maga­tartása, gazdaságpolitikája váltja ki, mivel nem veszi fi­gyelembe az érdekképviseleti szervezetek véleményét a gaz­dasági törvények megalkotásá­nál. Az Iparszövetség, amely a munkaadói oldal egyik legje­lentősebb szervezete, képvise­lői útján már az eredeti rendel­kezések parlamenti vitáját megelőzően is hangoztatta, hogy az adózás és a társada­lombiztosítási járulék szabá­lyozása nem felel meg a vállal­kozók, a termelők érdekeinek. Az aggályok és figyelmezte­tések ellenére vezették be tehát a most felülvizsgálatra szorult rendelkezéseket. Ugyanakkor a jelenlegi módosítások sem old­ják meg sok olyan vállalkozás gondját, amelynek bevételei - a kistermelőkhöz hasonlóan - nem azonnal realizálódnak. Az adó és a tb befizetésének azon­nali kötelezettségei például legalább annyira sújtják a kis­vállalkozókat, mint a mezőgaz­dasági kistermelőket. Az Iparszövetség elnöke hangsúlyozta: bírálatuk fenntar­tása mellett sem tartják hasz­nosnak, az ország érdekében ál­lónak a demonstrációkat, az erőszakos, politikailag motivált akciókat. Nyomatékosan java­solják viszont, hogy a kormány gazdasági intézkedéseit a jövő­ben sokkalta inkább az érdek- védelmi szervezetek, ezen belül a munkáltatói szervezetek vé­leményének figyelembevételé­vel hozza meg. XXIIL OTDK-konferenda Szekszárd, az Illyés Gyula Pe­dagógiai Főiskola fogadja április 2-án XXIII. Országos Tudomá­nyos Diákköri Konferencia pe­dagógiai, pszichológiai, közmű­velődési és könyvtártudományi szekcióját. Az április 4-ig tartó rendezvényt szerdán 4 órakor a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében dr. Horváth Béla, az IGYPF főigazgatója, Bach József, Tolna Megye Köz­gyűlésének elnöke és Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgár- mestere nyitja meg. Ezt köve­tően dr. Száméi Katalin műve­lődési minisztériumi főosztály- vezető és dr. Mészáros István egyetemi tanár tart előadást, majd 17 órától a főiskola aulájá­ban képzőművészeti kiállítás te­kinthető meg. Másnap, április 3-án 9 órától, illetve 14 órától szekcióüléseknek ad otthont a főiskola. A konferencia pénte­ken 10 órakor a ünnepélyes díj­kiosztással zárul. Hírek Áramszünet néhány településen A tegnapi erős szél a megye néhány településén is áram­szünetet okozott. A Dédász- hoz délután valamivel há­rom óra előtt érkezett az első jelzés, mely szerint Fadd és Dombori áram nél­kül maradt. Valamivel ké­sőbb, 15 órakor Szálka, Al- sónána és Várdomb telepü­lésekről jött hasonló panasz. A Dédász szakemberei azonnal elkezdték a hibael­hárítási munkát, melynek eredményeként az említett községekben 17 órától már ismét működött az áram­szolgáltatás. Baleset Faddon A rendőrségtől kapott tá­jékoztatás szerint tegnap 11 órakor Faddon, a Sport utca és a Sándor utca ke­reszteződésében a Renault személygépkocsiját vezető paksi Sz. E. nem adott el­sőbbséget a szabályosan közlekedő, budapesti F. J.- nek, aki Wartburg autójá­val kívánt továbbhaladni. A két gépjármű összeütkö­zött, s a Wartburg vétlen vezetője, valamint két utasa könnyebb sérülést szenvedett. Az anyagi kár meghaladja a 350 ezer fo­rintot. Évforduló az Apponyiban A lengyeli Apponyi Sán­dor Szakképző Iskola és Kollégium április 19-én ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepség reggel fél kilenckor em­lékmisével kezdődik, majd megkoszorúzzák Apponyi Sándor sírját. Az ünnepi műsor után agrároktatási fórumot, este pedig bált tartanak. Várják az intéz­mény volt dolgozóit és di­ákjait. Nem ment az ARO, betört az iskolába Mint arról lapunkban be­számoltunk, Nagymányo- kon megpróbáltak ellopni egy ARO típusú terepjárót. Mint kiderült, a kísérletező a rendőrség által jól ismert váraljai O. S. volt, aki ké­sőbb a nagymányoki általá­nos iskola alsó tagozatánál próbálta kárpótolni magát. Az épület egyik ablakát tég­lával betörte, odabentről egy rádiós magnót, egy vízme­legítőt és egy telefonkészü­léket vitt el. A törvénytelen döntéseket is végrehajthatják Nyilvánosságra hozta a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal az önkormányzatok előző évi törvényességi helyzetéről szóló tapasztalatokat. Az idei összesítés lényege, hogy tavaly a kép­viselőtestületek lényegében törvényesen működtek. Ez nem kis mértékben az előző években tett törvényességi észrevételeknek, képzésnek, továbbképzéseknek köszön­hető. A hivatal 107 települési, egy megyei jogú városi, egy megyei, 33 kisebbségi önkor­mányzat és 286 önkormány­zati bizottság törvényességi el­lenőrzését végzi. A képviselőtestületek az elmúlt évben 722-vel keve­sebb döntést hoztak, mint a megelőző évben, a rendeletek száma 215-tel, a határozataik száma 507-tel csökkent. Keve­sebb lett a törvényességi ész­revételek száma is; 427-ről 326-ra csökkent. Ezek 42 szá­zaléka önkormányzati rende­lettel, 33 százaléka határoza­tokkal, 27 százaléka a testüle­tek működésével, 13 százaléka mulasztásos törvénysértéssel volt kapcsolatos. Az utóbbiak közé tartozik, ha nincs meg az évi kötelező hat ülés, nem hív­ják össze a közmeghallgatást, vagy nem terjesztik fel időben a jegyzőkönyveket. A rendele­tekben található törvénysérté­sek ügyében a hivatal az Al­kotmánybírósághoz fordulhat, más esetben bírósághoz. Tolna város ügyeivel már részletesen foglalkoztunk, most csak any­nyit, hogy jelenleg 3 előter­jesztés van rendeleteik ellen Alkotmánybíróság előtt. Ta­valy a helyi adó visszamenő- leges emelésének ügyében a törvénysértést megállapították. A nagymányoki testület közadók módjára be akarta hajtani a bérleti díjakat és kö­züzemi tartozásokat. Az Al­kotmánybíróság kimondta, hogy erre csak törvény jogo­sult. A képviselőtestületek sem mindenhatóak, jogaikat törvé­nyek szabályozzák. Nem lehet például az átadott hatáskört továbbadni, a bizottság helyett nem dönthet annak vezetője. A hatáskörök „átcsoportosítása” nem tartozik a képviselőtestü­letek jogkörébe. A jegyző vagy más hatáskörét a testület még rendeletben sem szűkít­heti. A legtöbb értelmezési gond a a zárt ülések körül akad, még arra is volt példa, hogy helyi rendeletet hoztak zárt ülésen. Ami elég meglepő, hiszen a rendelet éppen a la­kosság részére biztosít jogokat és szab meg kötelezettségeket. Tolna megyében még nem fordult elő, de megtörténhet, hogy egy település lakosságá­nak nagyobb tömegét jogsére­lem éri, mert a törvénytelen képviselőtestületi döntéseket is végre lehet hajtani. Mire a bíróság, vagy Alkotmánybíró­ság dönt, már visszafordítha­tatlanná válhat a folyamat. In­dokolt lenne, ha a közigazga­tási hivatal vezetője, az eljárás befejezéséig felfüggeszthetné az észrevételezett döntést. Ihárosi Ibolya Megrendelőlevél a Tolnai Népújság előfizetésére Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény: példányszámban 6 18 forintban 191 573 egy hónapra negyedévre 625 Ft 1875 Ft Név: Lakcím: Kérjük a megrendelólevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3., vagy a Tolnai Népújság kézbesítőjének átadni.

Next

/
Thumbnails
Contents