Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

4. oldal Megyei Körkép Tamási, Simontornya És Környéke 1997. március 4., kedd RűnÜgyek Kaposvári trükk Szakályban Ismét egy úgynevezett „trükkös lopás” áldozata lett egy idős, jóhiszemű asszony, ezúttal Szakályban. A sértett február 28-án tett feljelentést a tamási rendőrkapitányságon. Aznap két jól szituált ismeretlen férfi állított be hozzá azzal, hogy, ha van megtakarított ötezer fo­rintja, kap .jutalomképpen” negyvenezret. Az asszony elő­kereste spórolt pénzét, összesen 37 ezer 500 forintot, s bemu­tatta a „takarékosoknak”, akik­nek egyike egy „papírt” íratott vele, melyre személyes adato­kat vett fel. Közben a tettestárs a szomszéd szobából ellopta a bemutatott pénzt. Ezt köVetően mindketten elmenekültek a ház mellett várakozó piros Ladával. A cselekményben hárman vet­tek részt, a nyomozók már két főt őrizetbe is vettek. A lopás­sal a - egyébként jövedelem nélküli - kaposvári H. Gy.-t és társait gyanúsítják, az őrizete­seknél feltehetően bűncselek­ményből származó aranyéksze­reket foglaltak le. Cserben hagyta Március 1-én, szombaton este hat órakor gyalogost gázolt egy személygépkocsi Tamási belte­rületén. A balesetben egy ki­lenc éves kisfiú sérült meg sú­lyosan: combnyakcsonttörést szenvedett. A gépkocsi veze­tője nem állt meg segítséget adni, azonban az Iregszemcsén ellenőrző járőrök elfogták és őrizetbe vették. A baleset fele­lősének megállapítása folya­matban van, a rendőrség a se­gítségnyújtás elmulasztása mi­att kezdeményezett a sofőrrel szemben eljárást. Kerítés-kerítők Simontomyán három lopás tör­tént az elmúlt héten. Február 26-án egy pincéből vittek el zsebrádiókat, kézi szerszámo­kat és egy villanymotort 30 ezer forint értékben. Szomba­ton késő este egy Audi márkájú lezárt személygépkocsinak „kélt lába”, vasárnap pedig 300 méternyi alumíniumkerítést loptak el egy szőlőből. Röviden Ivóvíz- és csatornadíjak, a város ez évi költségvetése, a közeljövőben esedékes város- politikai fórum előkészítése, a polgármesteri illetmény megál­lapítása - a többi között ezekről született döntés a simontomyai képviselő-testület tegnapi ülé­sén. Részletekről későbbi szá­munkban számolunk be. Pincehelyé lehet a kórház A pincehelyi kórház épületé­ről Pincehely által kezdemé­nyezett jogvita tisztázódott - a tamási önkormányzat szerint, amely ezt a Tolna Megyei Va­gyonátadó Bizottság elnöké­nek a vagyonátadás jogszerű­ségét alátámasztó nyilatkoza­tára alapozza. Ismeretes: Pincehely meg­kérdőjelezte, hogy jogszerűen került-e a rendszerváltás után Tamási birtokába a kórház épülete. A tamási önkormány­zat ezt kezdettől vitatta, a vá­ros képviselőinek múlt heti döntése arról szólt, hogy en­nek ellenére nem zárkóznak el az épület tulajdonjogának át­adásától. Előbb azonban meg kívánja ismerni a jelenlegi működtető, a Tolna Megyei Önkormányzat igényét arra, hogy a kórház működtetésé­hez mely épületekre van szük­sége. Ezt követően nyilatkoza­tot vár Pincehelytől: hogyan kívánja hasznosítani az ingat­lant. A térítésmentes átadás feltétele továbbá, hogy a fel­merülő költségeket (áfa-köte­lezettség) a nagyközség vál­lalja. Amennyiben nem kórház céljára hasznosítja az épületet, öt éven belül a bevétel ötven százaléka, ismét öt éven belül pedig harminc százaléka Ta­másit illeti meg. (-h-c) Gyűjtöúton Észak-Mezőségben Meghatottság, „otthoníz” - így emlékszik vissza meghatá­rozó, népzenéhez kapcsolódó gyerekkori élményeire Görgey Zoltán, az amatőr csillagászatban is jeleskedő fiatal tamási muzsikus, akit mellesleg a Blues Factory együttes dobosa­ként ismerhet a megye zenekedvelő közönsége. Utóbb inkább a népzenéhez közelít, a Cinegemadár elő­döntőjén erdélyi népi furulyá­val állt színpadra - és jutott tovább, bálványosváraljai dal­lamokat megszólaltatva. A dallamok forrásvidékéről, az észak-mezőségi Bálványosvá­ralján tett második gyűjtőútjá- ról nemrég tért haza. Görgey Zoltán dobosként került kapcsolatba az erdélyi falu zenei és táncfolklórkin- csét kutató Nesztor Ivánnal, majd Füleki Lászlóval. (Nesz­tor nevéhez fűződik az Eszak- Mezőség és Gyimes furulya­muzsikájának népzenei példa­tára. Bálványosváralja táncait és népzenéjét összefoglaló monográfiájuk készülőben van.) A tanítvány később „lo­vat váltva” népi furulyás lett. A falu nem olyan „felka­pott” hely (a folklór szempont­jából), mint például Gyimes, vagy Szék - mondja Zoli. Há­romezres lakosságának úgy tíz százaléka román. Az őt ven­déglátó - s egyben adatközlő - házaspár sem magyar: Coppán György félig román, felesége, Róza, teljesen az. Ennek elle­nére az autentikus erdélyi népzene birtokában vannak. Az, hogy minek mondják ma­gukat, nem is fontos - véli -, a magyar-román együttélés olyan szoros, ők erdélyi em­bernek tartják magukat. Gyuri bácsi inkább a magyar dalla­mokat ismeri, főleg énekelt dallamokat, de tánczenét is játszik. Ezeket a dallamokat sokan, mint pásztorok tanulták meg öregektől és egymástól fiatal, 10-12 éves korukban, amit aztán saját maguk tökéle­tesítettek. Ma már, mint élő népzene, ke­véssé van je­len, csak néha veszik elő a furu­lyát, hama­rosan ott is el fog tűnni. Bálvá­nyosváralja furulyás dal­lamai nehe­zebbek, mint például a gyimesi furu­lyamuzsika - állítja a ta­mási zenész. Kevesebb hangot használnak, magasab­ban játszanak, méltóságteli, erőteljes intonációval. Nem is hangról hangra kell megta­nulni, hanem a stílust elsajátí­tani - mondja erről. És volt egy specialitása a legutóbbi útnak: videofelvételre sikerült rögzíteni egy farsangi drama­tikus népszokást, a bálványos­váraljai maszkurás-játékot, és az ún. kecsketáncot. Mondták már, hogy nem kell Erdélybe menni a népze­néért, Iregen gyűjtött Bartók is. Erre egyáltalán nincs élő népzene, somogyi-tolnai dal­lamokat keresni szerintem a halóit feltámasztása lenne. Itt már nem találnánk meg a személyes kapcsolatot, ami Bálványosváralján megvan. Most az erdélyi falu népze­néjében akar elmélyedni, és még környező román falvak­ban gyűjteni azzal együtt, hogy tudja: ez kevés embert érdekel. Jelenleg körülbelül harminc bálványosváraljai dallam birtokában van. Ez még nem nagy kaland - teszi hozzá - a legutolsó bálványosváral­jai ember is többet ismer, (tf) NAT-adatbank Tamásiban 1997. szeptemberében életbe lép a Nemzeti Alaptanterv, az iskoláknak azzal összhangban lévő helyi tantervet kell kidol­gozniuk. Ebben nyújt segítsé­get az Országos Közoktatási Intézet számítógépes szolgál­tatópontja a tamási Béri ■Ba­logh Adám Gimnáziumban. Az adatbankból naprakészen lehívhatóak a legújabb NAT- konform tanterv-változatok, „tankönyvtárak”, azaz a ha­zánkban megjelent tanköny­vek adatai, szakértői és vizs­gáztatói névjegyzék, és készül egy pályázatokkal kapcsolatos „alkönyvtár”, és továbbkép­zési katalógus is. A szolgálta­tás ingyenes, (csak a hordozó árát kell fizetni), az adatbank „nyitvatartási időben”: hétfő­től péntekig 10 és 14 óra kö­zött, előzetes bejelentéssel (a 473-679-es telefonon) 18 óráig a pedagógusok rendel­kezésére áll. ÜTI/K0R * W !*»?. VI. ÍWOUMI I. »»1« >„*■. M tx Tükörben a város. Hosszú, nyolc hónapos szünet után múlt héten megjelent a Tamási Tü­kör című városi havilap leg­újabb száma. A Tükör új formá­tumban nyolcszáz példányban jutott el olvasóihoz. A lap ver­seket is közöl: id. Hegedűs Gyula, Kirsch János, Csirkéné Mayer Katalin és Slegl Ibolya írásait. Keresett nyilvánosság Vitriolos jegyzetet szentel a lap szerkesztője a helyi sajtó ön- kormányzati támogatásának. Az írás salamoninak, majd pilá- tusinak nevezi azt a döntést, mely szerint az önkormányzat ez évben a város egy hirdetőúj­ságjában közli az általa közér­dekűnek és fontosnak tartott hí­reket, és heppiendként jellemzi a kialakult egyezséget. A rendszerváltás után két he­lyi lap: a magazinjellegű Ta­mási Tükör és a politikailag ke­véssé semleges Tamási Újság apellált a helyi olvasóközönség igényeire. A jelek szerint előb­binek sikerült jobban: a Tükör 1996 tavaszáig megjelent, míg az Újság tiszavirágéletűnek bi­zonyult. Tavaly a megszűnés sorsára jutott a Fáraó Bt. által működtetett városi televízió is. A „médiahiány’’ a jelek szerint az önkormányzatnak is gondot jelentett, felelős vezetőktől több alkalommal, nyílt fórumon el­hangzott a helyi sajtó önkor­mányzati támogatásának szük­ségessége (közte a Tamási Tü­köré is). Ennek érdekében már tavaly év végén szerényebb ősz- szeget bocsátott a város az új­raindított helyi televízió ren­delkezésére, idén pedig fél mil­lió forintot terveztek a tévé tá­mogatására. A támogatással szemben Mohay Tibor, képvi­selő, a kommunikációs bizott­ság elnöke korábbi nyilatkozata szerint az elvárás csupán a közérdekű információk eljutta­tása a lakossághoz. A sajtó írott változata már nehezebb diónak bizonyult, amire a Tamási Hir­dető első „ Önkormányzati tájé­koztatójának” polgármesteri beköszönője enged következ­tetni. Eszerint „közel két hóna­pos tépelődés után született meg a gondolat, hogy (...) a Tamási Hirdető kiadójával „szövetkezünk” - írja a beve­zető. A cél, hogy havi rendsze­rességgel információt adjanak a lakosságnak, „méghozzá a valóságnak megfelelően”. Minderre évi kétszázezer forin­tot áldoz az önkormányzat, amely a költségvetés tartalék- alapjában van elkülönítve. A polgármester egyben köszöne­tét mond a heti nyolc oldalon megjelenő hirdetőújság kiadó­jának, hogy az önkormányzat „segítségre sietett”. (tf) HírSorok Udvarias levelet kaptak Heg- szemcsén a Dózsa György utca gázigénylői - attól tartok, más település utcáihoz hasonlóan - a DDGáz Rt.-tői, melyben a cég sűrű elnézéskérések közepette közli, hogy sajnálja bár, de nem áll módjában a gázvezetéket az utcában megépíteni. Kevesen igényelték, nem gazdaságos. Egyben visszautalják a 90 ezer forintos közműfejlesztési hozzá­járulást. (Kamatról nem szól a dolgozat.) Készül az évszázad gázüz­lete. Csak ne tessék háborogni. Emelkedtek az étkezések térí­tési díjai a tamási intézmé­nyekben. A bölcsődében 106, az óvodában 79, a két általános iskolában 107 forint a napi ét­kezés. A város gimnáziumában 110, illetve 180, a szakközépis­kolában 220 forint a térítési díj egy napra. Dr. Seregi János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Ál­lattenyésztési Intézetének veze­tője tart előadást a kecskete­nyésztésről nagyszokolyi gaz­dáknak, március 5-én, szerdán 18 órakor a nagyszokolyi pol­gármesteri hivatalban. Maradt Hőgyészen a havi 60 forintos hulladékszállítási díj 1997-re. A falu képviselői múlt heti ülésükön szintén nem vál­toztattak a helyi kábeltelevízió előfizetői díján sem, amely to­vábbra is 200 forint lakáson­ként. Az önkormányzat a szol­gáltatások kedvezményes igénybevételének lehetőségét bővítette. A Biokultúra Egyesület ve­zetőségi tagjai, Parádi Andor és Parádi Andomé tart előadást kertbarátoknak az iregszemcsei művelődési házban március 4- én, azaz ma 14 órakor. Az ér­deklődők megismerkedhetnek az egyesület munkájával, az előadók videofilmmel illuszt­rálják a biokertészet előnyeit. Óvoda: társadalmi mankában. Elavult kifejezéssel élve társadalmi munkával állít­ják helyre a szülők Tamásiban a Deák utca 7. számú épületet, amelyet a Tamási Waldorf Óvodai Alapítvány bérel az önkormányzattól. Az épületben kezdi meg működését szeptem­ber 1-től a Waldorf-módszerrel dolgozó óvoda. Képemlékek a könyvtárban A G. Nagy család története ko­rabeli dokumentumok tükrében - ezzel a címmel rendezett helytörténeti kiállítást a tamási Városi Könyvtár. A közönség elé tárt hagyaték egy része, mely fényképekkel, írásos dokumentumokkal mu­tatja be egy „amerikás” magyar család XX. századi történetét a nemrég elhunyt G. Nagy Jó­zseftől került a könyvtár gon­dozásába. A Paptamásiból származó G. Nagy Imre, és a tamási Dömös Mária 1916-ban vándorolt ki Amerikába, vissza­térésük után Tamási Tuskós nevű részén telepedtek le. A család utolsó leszármazottja, G. Nagy József 81 évesen Tamá­siban hunyt el. A kiállítás március végéig tekinthető mes.

Next

/
Thumbnails
Contents