Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

1997. március 27., csütörtök Paksi Magazin 13. oldal A paksi önkormányzat munkahelyteremtő programja Ipari park, kikötő, inkubátorház, elkerülő út és Kereskedelmi Kamara és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ személyében. Velük együttműködve készül az a pá­lyázati anyag, amelyet a Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umhoz szándékozik benyújtani a város, központi pénzek elnye­résére számítva a grandiózus terv kivitelezéséhez. Berényi János, az IKM helyettes állam­titkára nemrég Pakson járva örömmel hallotta az elképzelé­seket, és kiemelte, hogy az ipari park megépítése nem csupán Paks, de az egész megye szá­mára fellendülést hoz majd. Egy másik terv, az inkubá­torház, amely a kezdő vállalko­zások számára teremt hamaro­san kedvező feltételeket, lassan már a megvalósulás fázisába kerül. A Dunacenter Holding Kft. karolta fel a régóta dédel­getett elképzelést, így a cég Kö- lesdi úti telephelyén épül meg a 36 méter hosszú, 15 méter szé­les üzemcsarnok, amelyben a vállalkozásukat kezdő paksiak helyet találhatnak, teljes kom­A képen látható sebességkorlátozást a paksi önkormányzat aligha tartja be, már ami az iparfej­lesztési, munkahelyteremtő programot illeti. Az események igencsak felgyorsulóban vannak ez ügyben felsorolni, követni nem egyszerű. Tervek készülnek az ipari parkról, dunai kikötőről, maholnap építeni kezdik a régóta óhajtott inkubátorházat, és mint képeinken látható, teljes gőz­zel készül a várost elkerülő út is. Mint azt néhány oldallal előbb, Paks polgármesterével, Herc- zeg Józseffel készült interjúnk­ban olvashatják a város egye­dülálló a tekintetben Magyaror­szágon, hogy teljes, száz száza­lékos a közművesítettsége. Alig akad utca, amely ne lenne szi­lárd burkolatú, az a néhány is csak azért földes, mert a be- omló pincék miatt nem lehet az utat megépíteni. Mindez lehe­tővé tette, hogy Paks önkor­mányzata a jövőbe nézzen, mint a fotón a geodéta. A kép­viselő-testület gazdasági bizott­sága nemrégiben kapta felada­tául az iparfejlesztési, munka­helyteremtési program kidol­gozását, mert ugyan még nem tragikus a város munkanélküli mutatója, de egyre növekszik az állás nélkül lévők száma, és az önkormányzat feltett szán­déka a folyamat megfordítása. Másrészt Paks eddig jobbára egy lábon állt, ez a láb bár­mennyire is stabil (az atom­erőműről van szó), számolni kell azzal, hogy nem fog üze­melni az idők végezetéig. A gazdasági bizottság rövid idő alatt jelentős tervezettel állt elő: ötven hektáros ipari park és a hozzá kapcsolódó dunai kikötő megépítését javasolja. Mindeh­hez komoly támogatókra talált, elsősorban a Tolna Megyei Ipar forttal, .mindaddig, amíg meg nem erősödnek. A csarnokban berendezett műhelyek könnyű­ipari tevékenységekre lesznek alkalmasak. Szintén az iparfejlesztéshez kapcsolódik, és a lakosság nyu­galmát is segíti a már javában épülő elkerülő út, amely az át­menő forgalom jelentős részé­től, elsősorban a lakótelep és az atomerőmű között közlekedő járművektől mentesíti majd az Óvárost ősztől. (A képek a Kö- lesdi úti kereszteződés építésé­nél készültek.) Az út a város déli határától indul, az idén a Gesztenyés útra csatlakozik, később a PSE sporttelepe fölött a Cece felé vezető útra. (PR) Repülőgép és atomerőmű A szomszéd kertje mindig zöldebb Tudják-e Önök kedves olvasók, hogy mi az a Benchmarking? Ha nem, ne keseredjenek el, mert ez egy teljesen új tudományág, amely napjainkban a cégek vezetésének egyre divatosabb módszere. Az eljárás lényege, hogy a cégek átveszik egymás tapasztalatait egyfajta összemérés­sel. Ez egy teljesen önkéntes, közös tanulási folyamatot takar, amely során a két vagy több cég a másik jó gyakorlatát átvéve javít saját teljesítményén. A Paksi Atomerőmű Rt. már évek óta a teljes nyitottság po­litikáját folytatja. Ez nem csak a látogatók fogadására és tájé­koztatására vonatkozik, hanem arra is, hogy az erőműben tör­ténő minden eseményről tájé­koztatót ad ki a cég vezetése, így volt ez a tavalyi évben az emlékezetes kettes blokki események során is, amikor a nagyjavításra leállított reaktor­hoz kapcsolódó berendezések­ben fémtörmeléket találtak, s amelynek eltávolításával kap­csolatos nem tervezett munkák késleltették a karbantartás ha­táridőre történő elvégzését. A vizsgálatban fény derült arra, hogy a fémtörmelék az 1995. évi karbantartás során az egyik gőzfejlesztőben maradt speciá­lis alkatrész feldarabolódásá- ból származott. Az eltávolítás után a 2. blokkot sikeresen visszaindították. Az atomerőmű karbantartást irányító és végrehajtó szerve­zetinél fogalmazódott meg az igény olyan cégek megkeresé­sére, ahol ilyen hasonló jellegű események nem kívánatos kö­vetkezménnyel járhatnak. Az elemzések szerint a repülőgép­karbantartás áll ebből a szem­pontból legközelebb az atom- erőművi szakterülethez. Ma­gyarországon egyetlen cég, az AEROPLEX foglalkozik repü­lőgépkarbantartással, így hosz- szas egyeztetések után végülis őket hívta meg március 26-ára egy benchmarkingra az atom­erőmű vezetése a Tájékoztató és Látogató Központba. Az egyeztetés tavaly októberben kezdődött, de az eltérő karban­tartási időpontok miatt kellett idén tavaszra halasztani az összejövetelt. Az AEROPLEX ugyanis ősztől tavaszig végzi a repülőgépek karbantartását, az atomerőműben pedig éppen ezzel ellentétesen tavasztól őszig tartanak a nagyjavítások, így esett a választás a köztes időre. A Paksi Atomerőmű Rt. részéről Faragó Péter főmér­nök, valamint a karbantartással kapcsolatban álló vezetők vol­tak a vendéglátók. A vendége­ket Rácz János minőségügyi igazgató vezette. Hogy mennyire komolyan vette az AEROPLEX a Paksi Atomerőmű meghívását, arra bizonyíték az is, hogy a cég ügyvezető igazgatója Richard Crail is megtisztelte jelenlété­vel és előadásával a rendez­vényt. Mint azt Creil úr egy kérdésre válaszolva elmondta, nagy örömmel fogadták a Paksi Atomerőmű felkérését erre a benchmarkingra, mert ez a kezdeményezés kezdete lehet egy pozitív együttműködés­nek. A tervekben szerepel, hogy a továbbiakban több ha­sonló vagy összevethető olda­lát hasonlítja össze a két cég tevékenységének. Mindkét fél kétirányú elvá­rásait fogalmazta meg a prog­rammal kapcsolatban, az egyik, hogy megosszák egy­mással tapasztalataikat, a má­sik pedig hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból. Senki nem állíthatja, hogy a rendszerei tökéletesek, csak közelíteni lehet ehhez a szint­hez, és mindig van lehetőség a javításra, amihez folyamatos nyitottságra van szükség - fo­galmazódott meg a szakembe­rek véleménye. Ez az egészsé­ges önkritika nagyon fontos eleme a benchmarkingnak. Az összemérés nem nélkülözheti az önismeretet, senki nem tudja javítani munkája haté­konyságát, ha nem ismeri jól saját folyamatait, és nem tudja mérni teljesítményét. És itt el­érkeztünk a lényeghez. Egy cég életében nagyon fontos, hogy legyenek olyan szakem­berek, akik nyitottak az új dol­gokra, akik a meglévő magas teljesítményeket képesek to­vább javítani. A Paksi Atom­erőmű Rt. már évek őta kima­gasló teljesítménnyel termeli az ország villamos energiájá­nak több, mint negyven száza­lékát. Az 1996-os esztendőt rekord termelési csúccsal zárta a cég, mégis vállalja, hogy más szervezet - ez esetben az AE­ROPLEX - munkáját egybe­vesse sajátjával, hogy a köl­csönös tapasztalatokból tovább javíthasson teljesítményén. Az egész napos program előadássorozatból állt, a felépí­tése nagyon jól követhetővé tette a résztvevők számára a két cég munkája közti hasonló­ságokat és különbségeket. Egymás után következtek ugyanis a PA Rt. és az AE­ROPLEX előadói, majd kérdé­seket lehetett feltenni az el­hangzottakkal kapcsolatban. Elsőként rövid történeti át­tekintést hallhattak a szakem­berek a két cég történetéről, ál­talános bemutatásáról. Mint megtudtuk, az AEROPLEX Közép-Európai Kft. fele rész­ben a MALÉV Rt., fele rész­ben pedig a Lockheed Martin Corporation tulajdona. Utóbbi cég közel kétszázezer embert foglalkoztat, és hadiiparral, űr­hajózással is foglalkozik az Egyesült Államokban. Mind az AEROPLEX, mint pedig az atomerőmű működése során nagyon fontos szerepet játszik a biztonság kérdése, ezért aztán mindkét cégnek messzemenően fontos érdeke a munkafolyamatok továbbjaví- tása. Az is közös jellemzője töb­bek között a tevékenységek­nek, hogy nagyon szigorú ha­tósági előírásoknak kell minél jobban megfelelni. A Paksi Atomerőmű Rt. és az AE­ROPLEX is mind a hazai, mind pedig a külföldi hatósá­gok előírásait szem előtt kell, hogy tartsa. Sok-sok kérdés hangzott el a nap folyamán mindkét cég munkatársaitól, és beigazoló­dott az, amit az előzetes elvá­rások során már sejtettek a szakemberek. Bár látszólag nagyon távoli szakmákról van szó, hiszen az atomerőmű vil­lamosenergiát termel, a repü­lők pedig utasokat szállítanak, ám a résztvevők egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy az alapellátáshoz tartozó karban­tartás mindkét területen na­gyon fontos biztonsági és mi­nőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Ez hasonló helyzeteket és problémákat vet fel. Mind az atomerőművi, mind pedig repülőgép-karbantartási munkák során fontos tényező az idő, hiszen jelentős anyagi érték kerül használaton kívül a karbantartás idején. Az éssze­rűsítés így aztán mindkét fél számára pozitív lehet. Végül összefoglalva - sike­res volt az első paksi bench­marking, amelynek legfőbb ta­pasztalata: a Paksi Atomerőmű Rt és az AEOPLEX Kft. szán­déka és érdekeltsége megegye­zik. Cél a biztonságos és minő­ségi munkavégzés. Czinege Mária

Next

/
Thumbnails
Contents