Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22-23 / 68. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. március 22., szombat Rejtett értékeink Koritsánszky Ottó munkássága Kevés megyénk szülöttéről mondhatjuk el, hogy nemcsak bejárta szinte egész Európát, hanem - szakkörökben - egykor jól csengő neve is volt a vén kontinensen, mivel több nyelven publikált, s kongresszusok kedvelt vendégeként tartották számon. A kostyáni és neczpáli Koritsánszky-család nemességét I. Ferenctől kapta 1797-ben, címerükben - a későbbiek ismeretében bátran mondhatjuk, hogy jelképesen - nemcsak gyümölcs- és virágkosár, hanem az alkotást jelképező fehér szárnyú pegazus is ott van. Koritsánszky Dénes Kölesd megbecsült gyógyszerésze, a helyi kaszinó és az olvasókör elnöke, fia az 1882. március 15-én született Ottó otthon, a bonyhádi és a késmárki gimnáziumban a legkiválóbb képzést kapta. Már ekkor jól tud latinul, franciául, németül, később megtanult olaszul, finnül és észtül, de értett angolul, holland, svéd és orosz nyelven is. Szakmáját és olvasássze- retetét egyaránt édesapjától örökölte, de mondhatni, szinte minden érdekelte, főleg pályája kezdetén. Még nincs 17 éves, amikor 1899. január 8-án Szilveszter esti történet című elbeszélése megjelenik a Tolnamegyei Közlönyben, de a tudósításokon kívül ír még ebben az évfolyamban német olvasmányélményből novellát, a március 5-i számba pedig Az emberi élet címmel valóságos kis filozófiai cikket. Ebben kifejti: „A természettől elrendeltetett, hogy „senki se szülessék tudósnak”, hanem ki-ki legyen azzá saját fáradozása útján. (...) A célhoz vezető úton haladó sohasem kívánkozik a másik (köny- nyelmű) útra. Fáradságos életében is vannak pillanatok, melyek a további munkának kitartására és a cél elérésének vágyára buzdítják... A társadalomnak hasznos és méltó tagjává, a hazának pedig szolgálatkész polgárává lesz”. Ez a korai tudatosság mindvégig elkíséri pályáján, amelynek jelentősége és sokszínűsége egyaránt meglepő. Budapesti egyetemistaként már ír az Ethnographiába: Lakodalmi szokások Kölesden című tanulmánya négy folytatásban a helyi sajtóban is napvilágot lát 1902-ben, de ugyanebben az évben sikerrel fogja össze Illyés Kálmánnal együtt a Budapesten tanuló Tolna megyei egyetemistákat is, akiknek Pirkadás című évkönyvét Szekszárdon adják ki. Genfi ösztöndíjas korában nemcsak a helyi francia újságokban publikál, hanem az ottani Hungária Egyesület titkára is, de párizsi tanulmány- útján az ottani lapok is szívesen fogadják cikkét. Szinte Európa összes államában megfordult, fáradhatatlanul és érdekesen tudósított a szervezkedő orosz emigrációról éppúgy, mint kirándulásairól, az ottani látnivalókról, különlegességekről. Keleti utazásáról magyarul Szekszárdon 1904-ben, németül Sopronban 1906-ban adta ki könyvét, de ugyanekkor barátja, Kanit- zer Oszkár idegenlégiós élményeit Jáva szigetén címmel rendezi sajtó alá. (Az sem kizárt, hogy - kezdőbetűi révén -ez az ő álneve!) Szakmájának megbecsült követeként Brüsszel, Hága, Párizs, Oslo, Riga, Nápoly szakmai konferenciájának előadó-vendége, de ismeret- terjesztő előadásokat Paler- mótól Tallinig és Strassburg- tól Helsinkiig tartott. A nemzetközi gyógyszerészszövetség hazai képviselője és sajtóbizottságának tagja, aki például 1919-ben először szorgalmazta, hogy főiskolai szintű gyógyszerészképzést valósítsanak meg. Alighanem ebben erősítette meg az is, hogy 1914-1918 között önkéntesként a keleti hadszíntéren ténykedett s több kitüntetéssel főhadnagyként szerelt le. Az pedig csak természetes, hogy erről az időszakáról is számos cikkel lepte meg a helyi és fővárosi sajtót. Szinte felsorolhatatlanul sok területen alkotott még maradandót, hiszen fordított drámát, írt útikönyvet finn és észt élményeiről, magas tisztségekben képviselte evangélikus hitét itthon és külföldön, s ügyvezető igazgatója volt az újjászervezett gyógyszerészi egyesületnek, szerkesztett hetilapot éppúgy, mint zsebnaptárt vagy törvénygyűjteményt. A harmincas években készült fotóról derűsen ránk tekintő Koritsánszky Ottóról nem tudjuk, hogyan élhetett Nagyszékelyen, ahol 1952. november 26-án fejezte be gazdag életét. Dr. Töttős Gábor Karikás bohóc és társai Egy „túlhaladott” mú Egy ma már lassan feledésbe merülő hangulatot hozott Ador- jáni Endre szobrászművész a Tamási Galériába, kiállításával. A hetvenes-nyolcvanas évek poros vidéki kiállítótermeinek, a század testének lenyomatát mintázó dzsörzé-, vagy kopott farmemadrágos művész tekintetének, és a forma-tartalom dialektikát ecsetelő megnyitóknak a hangulatát. Másképpen: az érdek nélküli értékteremtés félreismerhetetlen ízét. Adorjáni Endre kisplasztikáit, portréit, domborműveit Baky Péter így ajánlotta a közönségnek: egy „túlhaladott” művész alkotásai. „Túlhaladott”, mert a képzőművészet a XX. században eljutott a semmi ábrázolásáig. A figurális művészetet egyes kritikusok, művészettörténészek épp ezért - a vad absztrakt, a posztmodem után - túlhaladottnak vélik. Adorjáni azon kevesek közé tartozik, akik vállalják ezt a „karantént”. Az Erdélyből áttelepült művész nyolc éve él Maész békebeli kiállítása gyarországon, de ha a világ más táján élne, akkor sem alkotna lényegesen mást. Adorjáni nemcsak ezért „karantén-művész”, konzervatív alkotó lévén nem enged abból, hogy mélységében ábrázolja a századvég teljességben a Tamási Galériában és harmóniában már nem ábrázolható emberi világát, a szép velejéig hatolva megtalálja benne a rútat, a rútban az esendőt, és mindebben a kedves groteszket, amelyben azután mindannyian magunkra ismerhetünk. Hogy az elmúlt évtizedek hangulata nem lehet véletlen, a kiállított plasztikák keletkezésének időpontja árulkodik: túlnyomó többségük a hetvenes-nyolcvanas évek szülötte. 1978-ban készült a Dürert idéző, életképekből építkező Tavaszi reggel, 1980-ban és 81- ben a művészi önmetaforák, a triptichon-szerű Zenészek, a Bohóc-család, 1980-ban a külföldi kiállítótermeket is megjárt bronzba öntött drámai jelenet, a Kapu, a nyolcvanas években a Kalevala-archetípusokat ábrázoló dombormű, a finnugor motívumokra emlékeztető Öregség (amely egyébként a művész kedves munkája), 1987-ben a szüzet a kopárság fenyegetésében ábrázoló Téli Madonna. Csupa békebeli mű. Egy békebeli kiállításon. (tf) Szobrok és parasztudvarok Dechandt Antal és Leo Leonhard alkotásai között Magyar és német képzőművész alkotásai láthatók Szekszárdon, a Művészetek Házában. A Németországban élő Leo Leonhard Mainz-ban professzora a grafikai tanszéknek. Évtizede állandó témájának tekinthető az a motívumvilág, amit hazánkban éppen Tolna megyében talált meg. Lapunk is beszámolt egy magyarországi kiállítása kapcsán varsádi, borjádi, gyönki kötődéseiről. Most a szekszárdi közönség találkozhat a nagyméretű festményekkel, fekete-fehér grafikai tanulmányokkal. Ezek ihle- tője, modellje az említett községek tája, embere volt és maradt. A szekszárdi Művészetek Háza földszinti terében látható bemutató egy letűnt, vagy letűnőben lévő életforma, a paraszti kultúra tárgyi világát örökítő dokumentum-sorozat. A képek méretét tekintve szokatlan a technika, az akvarellhasználat, ami általában kisebb felületek eszközeként szolgál. Ennek ellenére jól illeszkedik a német művészprofesszor tartalmi céljaihoz. Melyek ezek? Egyszerűen a tanulmányértékű, hiteles, pontos rajzok megjelenítései? Az itt élők számára is sokkal többet jelent ennél. Megható, amint Leo Leonhard az emberi kapcsolatairól beszél, amelyek például a varsádi portrék előtt fogalmazódnak benne. Ezek a rajzok olyan karakteres másai modelleknek, hogy a falubeli emberek neveiken szólítják a képen látottakat. A tíz év történetéhez tartozik, hogy Leo Leohnard diákjainak is rendez nyári szaktáborokat az említett községekben. Idős korú modelljeik közül sokan már nem élnek. így emlékük, az udvarok, az utca és tájképek részleteivel megmarad a múló időben. Értékmentő tevékenységként is értékelhető a német képzőművész munkálkodása. Külön érdemes figyelni a kompozíciós megoldásokra, azokra a képkivágásokra, a nézőpontokra, ahonnan megfigyeli és elfojtott színekkel ábrázolja a német festő ecsetjével a magyar tájat. Dechandt Antal a fiatalabb nemzedékhez tartozik és a Baranya megyei Mecseknádasdon élő szobrász. A földrajzi közelség ellenére keveset hallottunk róla. A fából készült nagy méretű térplasztikák formai megoldásai a természettel való különös kapcsolatát érzékeltetik. Ez egyetlen szóval is jellemezhető: tisztelet Megadja magát egy fatörzs évtizedes alakzatának, azt megtisztítja, kibontja az általa fölöslegesnek vélt idomoktól, majd átadja továbbgondolásra a nézőnek. Szoborképzelgéseiben egyéni hangvételű gondolatvilág szólal meg. Mindez síkokban is kivetítődik, táblakép jelleggel. Az ugyancsak nagyméretű képek különös faktúrát kapnak a sajátos technikától. Képeken és szobrokon egyformán jelen van a tűz égett nyoma. A koromfekete perzselések fán és vásznon egyaránt gazdag rajzú felületeket adnak. Dechandt Antal alkotásai a Művészetek Háza emeletén tekinthetők meg. A festő és szobrász véletlen találkozása és egy fedél alatti bemutatkozása, akár tematikus programja is lehet a jövőben is az intézmény egyébként sokrétű ajánlatának. É kiállítás is igazolja, lehetséges a más-más nemzedékek fiai, alkotói által közelebb hozni, megvalósítani a kultúra, a művészetek eszközeivel az emberiség célját, a békét. Dechandt Antal és Leo Leonhard kiállításának megnyitóját is emlékezetesebbé tette a társművészetet, a zenét képviselő Dénes Kornélia fuvola - és Kugler Zsuzsa zongoraművész játéka. Bevezető gondolatokat dr. Józan-Jilling Mihály mondott két nyelven, a Magyarországi Németek Országos Ön- kormányzatának művészetpolitikai állásfoglalását is tolmácsolva. Baky Péter, a Művészetek Háza igazgatója azzal a jó érzéssel ajánlotta az érdeklődők figyelmébe ezt a kiállítást, hogy a jövőben a szekszárdi Szőlő- és Borkultúra Alapítvány támogatóként lesz jelen hasonló rendezvényeken. Ez a kiállítás március 24-ig tekinthető meg. Decsi Kiss János Húsvétkor, Baján Ifjúsági szeminárium Az Európai Népcsoportok Ifjúsága március 22-28. között Baján rendezi meg húsvéti szemináriumát. A tizennyolc államban működő nemzetközi kisebbségi ifjúsági szervezetnek egyetlen kelet-európai tagja van, a Magyarországi Ifjú Németek Közössége, a GJU. Tavaly Svájc rendezte meg a ifjúsági szemináriumot, s az idén, első alkalommal, kelet-európai szervezet, a Magyarországi Ifjú Németek Közössége rendezi meg az egyhetes programot. Az összes tagszervezet képviselteti magát Baján, többek között katalánok, spanyolok, finnek, svédek, franciák, angolok, svájciak, horvátok, lengyelek, osztrákok érkeznek, több mint huszonhárom kisebbség. Az évenként megrendezésre kerülő szemináriumon most a kelet-európai országoknak nagyobb lehetőségük van a részvételre. A tizenhárom magyarországi országos kisebbségi önkormányzat megkapta a lehetőséget, hogy két-két főt küldjön a konferenciára. így ott lesznek többek között a szlovének, a szerbek, a lengyelek és a romák képviselői. Tolna megyét a bonyhádi születésű Potápi Rita képviseli, aki az országos GJU- ügyvezetője is. Elküldik képviselőiket a GJU Tolna megyei baráti körei - például a bonyhádi, a hőgyészi - is. A csoportfoglalkozásokon szó lesz a kisebbségi törvényekről, a magyarországi és külföldi kisebbségek helyzetéről. Foglalkoznak a fiatalok az oktatási rendszerrel, a nemzetiségi tanítással, a tanórán kívüli tanítással. A néprajz területéről megismerkedhetnek a hagyományokkal, a népviselettel és a kézművességgel. Bábelőadást is betanulnak a fiatalok, és lehetőségük lesz megtanulni a sváb, a magyar és a horvát sokac táncok jellegzetességeit. Megismerkednek a magyar- országi német irodalommal, lehetőség lesz az újságírás alapvető technikájának az elsajátítására. A fővédnök Göncz Árpád köztársasági elnök. Az egyhetes rendezvényt március 23-án 10 órakor Kaltenbach Jenő, ombudsman nyitja meg a bajai Magyarországi Német Általános Művelődési Központban. (pt) AJÁNDÉK EZ A LAP! Jó hír „Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban”. (1 János 5:12). Az életnek - örök életnek - akkor vagyok részese, ha Krisztus az ő Lelke által a szívemben él. Igen ám, de hogyan éljen a szívemben, ha ő meghalt - kérdezik sokan? Szinte minden keresztény eljut nagypéntekig, hogy Jézus élt és meghalt. Ez történelmi tény, ehhez nem kell hit. Sokan itt lehorgonyoznak; próbálnak Jézus szavaiból erőt menteni a mindennapi élethez, próbálnak az ő tanítása alapján egy erkölcsösebb, emberibb életet élni, de ennyivel megelégszenek. Pál apostol azt mondja: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk”. (lKor 15:19). Ó, mennyi szánalomra méltó, nyomorult keresztény él, aki csodálja Jézust mint tanítót, filozófust, bölcs, igaz és jó embert, tisztelettel emlegeti és olvassa beszédeit. Viszont nincs vele élő kapcsolatban, mert úgy tudja, hogy Jézus meghalt. Sokan lehetetlennek tartják, és nem akarják elhinni, hogy Jézus Krisztus Húsvétkor feltámadt a halottak közül. A Biblia így felel erre: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok”. (lKorintus 15:17). Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, és mindazokat feltámasztja, akik e földi életet őbenne élik! Sok ember bizonyságot tesz Jézus Krisztus feltámadásáról, mert találkozott vele, de Isten bizonyságtétele nagyobb. Isten azt mondja, hogy Ő örök életet adott nekünk, és ez az élet az 0 Fiában van! Erről szól a fenti igevers, ez Isten bizonyságtétele! Hogyan lehet enyém az örök élet? Úgy, ha elfogadom Jézus Krisztust személyes Istenemnek, Megváltómnak; beengedem szívembe és életembe. „Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben”. (1 János 4:15). Ha elfogadjuk Jézus Krisztust, akkor Isten fiaivá leszünk! így tehát Isten akaratából Krisztus örököstársaivá válhatunk. Örökölhetjük azt az országot, amit a feltámadott élő Krisztus készít az őt szeretőknek! Kívánom, hogy ezen a Húsvéton legyen találkozásod a megfeszített, de feltámadott Úr Jézus Krisztussal, hogy Őt a szívedbe zárhasd, és Általa az ÉLET örökösévé válhass! Frei Antal, baptista lelkipásztor Istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00. 18.00 Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 óra Kálvin tér. 18.00 óra Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. 18.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa György u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa György u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. I. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Pakson Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Új templom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), II. 15 óra.
