Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22-23 / 68. szám
9. oldal I A váderedményesség több, mint 96 százalékos Az ügyészek gyorsan döntenek (Folytatás az 1■ oldalról.) A kategórián belül meghatározó a lopás és a csalás. Arányaiban, 60,8 százalékkal, a gazdasági jellegű bűncselekmények növekedtek, de ezek száma önmagában nem magas, hiszen tavaly 127 ilyen típusú bűncselekmény vált ismertté, egy évvel korábban pedig 79. A közlekedési bűncselekmények száma 644-ről 551-re csökkent, ezen belül az ittas járművezetés vétsége pedig 452-ről 385-re. Az összes elkövető 38,36 %-a volt büntetett előéletű, a büntetett előéletűeknek 43%-a pedig visz- szaeső. A fiatalkorú bűnelkövetők száma 298-ról 344-re emelkedett, a gyermekkorú elkövetőké viszont csökkent. — Milyen az őrizetbe vételek, illetve az előzetes letartóztatások gyakorlata? — A bűnüldözés területén ez is „örökzöld” téma. A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések száma nem kívánság szerint alakul, hanem minden egyes ügyben szigorúan vizsgálni kell a törvényi feltételek meglétét. Ezek hiányában személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésre nem kerülhet sor. Az elmúlt évben bűnügyi őrizetbevétel 225 esetben történt. Az ezzel kapcsolatos a 97 panasz közül az ügyészek hétnek adtak annak helyt. Előzetes letartóztatás elrendelésére a rendőrség 1996. évben 207 személy esetében tett előterjesztést. Az ügyészek ebből 171 alkalommal indítványozták az előzetes letartóztatás elrendelését, a bíróság 158 esetben az ügyészi indítványoknak helyt adott. Az előzetes letartóztatás indokoltságának figyelemmel kísérése során 72 esetben az ügyész az előzetes letartóztatást megszüntette, a határidő lejárta előtt. A szabadlábra helyezési kérelmeknek 28 esetben adtunk helyt, s 74-szer indítványoztuk a bíróságnál a kérelem elutasítását. 64 esetben a bíróság az ügyészi indítványoknak megfelelően rendelkezett. A megyében a témával kapcsolatos ügyészi gyakorlat jó. — A vádhoz képest, miként ítéltek a bíróságok? — Ugyancsak az országos átlagnál jobb volt a váderedményesség, hiszen a 95,07%-os országos mutatóval szemben a megyei váderedményesség 96,44%-os volt. Örvendetesen alakult az ügyészi fellebbezések száma, az előző 69-cel szemben 103- ra emelkedett. A Tolna Megyei Főügyészség által fenntartott és módosított ügyészi fellebbezések 87,88%-ban eredményre vezettek, az országos átlag 56,48%. Az eredményesség gyors ügyintézéssel is párosult, hiszen a 8 napon belül továbbított másodfokú ügyészi indítványok Tolna megyei aránya 94,33% volt az országos 54,88%-kal szemben. — Sok szó esik az ítéletek enyhe, vagy súlyos voltáról. — Megint egy olyan „örökzöld” téma, amire nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A kérdés megválaszolására a statisztikai adatokat hívom segítségül. Tolna megyében a bíróságok 1996. évben 2.492 személyt ítéltek el, illetve alkalmaztak velük szemben intézkedést. Az elítéltek közül 735 esetben határozott tartamú szabadság- vesztés büntetést szabtak ki, 360 esetben a büntetést végre is kellett hajtani. Az arány 48,9%, az országos pedig 39,5%. Más adatokból is arra lehet következtetni, hogy a megyei gyakorlat szigorúbb az országos átlagnál. — Kevésbé ismert az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi tevékenysége? — Az ügyészség az elmúlt évben 136 vizsgálatot tartott közigazgatási szerveknél, alapítványoknál, szabálysértési hatóságoknál, az érintett szervek törvényességi működésével kapcsolatosan. A vizsgálatok alapján különböző törvénysértések miatt az Ügyészek 125 intézkedést nyújtottak be. A Tolna Megyei Főügyészség megkapta az APEH-től azoknak a cégeknek a jegyzékét, amelyektől az APEH postai küldeményei „ismeretlen” illetőleg „megszűnt” jelzéssel érkeztek vissza. E nyilvántartás fel- használásával a főügyészség a cégbíróságon ellenőrizte ezen cégek elnevezésére, székhelyére, alakulásának időpontjára, mérlegének benyújtására és képviseletére vonatkozó adatok valódiságát. 40 eljárást kezdeményeztük azon cégekkel kapcsolatban, amelyek az előző évi mérlegüket nem nyújtották be. -iAz ennivaló, az IQ és az érrendszer Az ex-miniszter a Bokros-csomagról, a nyugdíjreformról — Ha vannak adminisztratív terhei valamilyen ellátásnak, abból mindig a szegények esnek ki - állította dr. Kovács Pál ex-népjóléti miniszter lapunknak nyilatkozva. A szakember a héten szekszárdi és tolnai nyugdíjas-fórumok vendége volt, ahol szociálpolitikai kérdésekről tartott előadásokat. — Képviselő úr, mennyiben látja igazolva két évvel ezelőtti lemondását a miniszteri posztról, az azóta történtek, illetve a mostani helyzet tükrében? — A lemondásom fő oka az volt, hogy volt néhány olyan szakmai kérdés - elsősorban a családtámogatási rendszerrel kapcsolatban - amiben politikai döntés született. Tavaly végeztek egy vizsgálatot Magyarországon, amely a két „szélső” megyét, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmárt hasonlította össze. A felmérés azt mutatta, hogy Győr megyében a gyerekes családok 99%-a kért és kapott családi pótlékot, Szabolcsban 87%. Ez a szakemberek számára nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy ha vannak adminisztratív terhei valamilyen ellátásnak, abból mindig a szegények esnek ki, ez a szociálpolitika egyik alapszabálya. Az, hogy a Bokros-csomag egy pénzügyi egyensúlyi helyzetet kívánt elérni, eddig a dolog rendben van. De az, hogy ennek mi az ára, hogy a hosszútávú kihatásai milyenek, az már nincs rendben. Tudniillik van néhány abszolút pontos, szakmailag korrekt vizsgálat, ami azt mutatja, hogy a kisgyerekeknél az első 5 évben meg nem kapott táplálék 14 éves korban az IQ-ban, 35 éves korban szív-érrendszeri halálozásban .jelenik meg”. Ilyen kockázatot nem szabad elvállalni. — A Bokros-csomagban volt 7-8 olyan pont, aminek én a gondolatát sem tudom elfogadni, viszont nekem kellett volna végrehajtanom. Ha az ember olyasmire agitálja a lakosságot, meg a képviselőket, amivel nem ért egyet, az saját maga szembeköpése. Arról nem beszélve, hogy nekem soha nem volt fontos, hogy milyen polcon ülök, egy volt fontos, hogy mi a munkám. Azóta sokkal szebb munkáim vannak, például tanítani Debrecenben a KLTE-n, ahol gyönyörűek a hallgató csajok, ráadásul egyik másik még okos is. — Úgy tudom, új típusú helyi szociális ellátó rendszerek kialakításán is dolgozik. — Ez a munka a legizgalmasabb. A helyi jóléti rendszerátalakítást közös érdekeltségű együttműködésnek nevezzük, amelyben az oktatási, kulturális, szociális rendszerben dolgozók együtt munkálkodnak. A mi elgondolásunk az, hogy a helyi szereplők - tehát az ön- kormányzati hivatalban dolgozók, a képviselők, az intézményrendszerben dolgozók, a civil szervezetek, az egyházak, magánszemélyek - között szervezzünk egy olyan együttműködést, amely a felsorolt területeken a szükségletfelmérések és a működő szolgáltatási kínálat összevetésén alapul. Fontos kialakítani egy olyan, a településre kiterjedő figyelő rendszert, aminek segítségével már akkor észlelni lehet a bajt, amikor az még csak fenyegetés, (mert akkor még olcsóbb a megoldása). Ezt a figyelő rendszert elsősorban a civil szervezetekre kell ráépíteni. Ennek a jó néhány helyen kiépült hálózatnak egyik hatása, hogy képes a gyors, korrekt, humánus segítségadásra. A másik, hogy „összehozza” a helyi társadalmat. A lényeg a polgári együttműködés. Amiben benne van az is, hogy lehet, hogy ilyen segítségre legközelebb a segítőnek lesz szüksége. — Ezek a helyi rendszerek - mint utalt rá - nem helyettesíthetik a nagy, országos rendszereket, mint például a nyugdíjrendszer. Ön szerint a nyugdíjreform végrehajt- ható-e ebben a parlamenti ciklusban? — Arra van esély, hogy a parlament elfogadja a nyugdíjtörvényt, és annak 4-5 eleme - reálérték megőrzés, özvegyi nyugdíj kiegészítése, rokkantsági nyugdíjhoz társuló rehabilitációs rendszer kiépítése, a rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőség megteremtése - hatályba lépjen jövő év január 1-jétől. A többi elemét fokozatosan, a társadalom helyzetének alakulásával lehet bevezetni, van, amit majd 2010 környékén. — A nyugdíjrendszerrel ■ kapcsolatos vitákat a lakosság döntő része nem érti. Összefog- ' lalná ezek lényegét? — Van 14-15 probléma, amelyek egymással összefüggenek. Ilyen a nyugdíjmegállapítás mikéntje, mi számít szolgálati időnek, hogyan finanszírozódjék a nyugdíj, mi legyen az egyedül élő, de nem özvegy nyugdíjassal, mi legyen a korhatár alattival, stb. A szolgálati idővel kapcsolatban már vannak eldöntött tények: a sorkatonai szolgálat illetve a gyerekek után járó szolgálati évek. Szóval létezik egy csomó olyan dolog, ami a mai nyugdíj- rendszerben nincs benn. Ebből nagyon fontos a reálérték megőrzés, hiszen igen jelentős veszteségen ment keresztül a nyugdíjrendszer az elmúlt időben. — Egy személyes kérdés. A Parlament előtti autós incidens ügyében mi a helyzet? — Nem tudom, hol tart az ügy. Tudniillik nem volt incidens. Hazugság az volt néhány, de incidens nem. -sVilágbanki képzés Dombóvárott A dombóvári 516. számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola 1995. óta a PHARE iskolák közé tartozik, s azóta elektronika, illetve humán szakon folyik az iskolában a világbanki képzés. A közelmúltban pedig szintén a világbanki képzés keretében egy húsz millió forintos - pályázati úton nyert - eszközfejlesztés kezdődött meg az iskolában. Ez a képzés komoly szakmai feladat elé állítja az intézmény pedagógusait, akik közül többen vettek már részt továbbképzésen külföldön, és most is két pedagógus számítástechnikai kurzuson fejleszti szakmai tudását. A többlet munka megmutatkozik új programok, tantervek kidolgozásában is, és az sem elhanyagolható tény, hogy a most már két éve folyó képzés mindkét szakára túljelentkezés van a következő tanévre is. Az intézményben a közelmúltban tett tisztelgő látogatást Mögen Probszt. ő a brüsszeli PHARE iroda megbízottjaként a hazánkban tizenhárom iskolában, hasonló keretek között működő elektronikai szakok oktatását koordinálja. Látogatásának célja volt az is, hogy az áprilisban Pécsett megrendezésre kerülő koordinációs értekezletet, illetve az azt hamarosan követő dombóvári bemutató tanítás előkészítésén fáradozzon. A dombóvári bemutató tanításon egyébként az újonnan beszerzett eszközök gyakorlati felhasználási módjai szintén előtérbe kerülnek majd. Szerencsére a világbanki program keretében az iskolába kerülő új eszközöket nem érintette az a betörés, amelynek során 4 millió forint értékben vittek el híradástechnikai és számítás- technikai berendezéseket. A dán Mögen Probszt látogatása egyébként azért is volt rendhagyó, mert az iskola március 15-ei koszorú- zási ünnepségén is részt vett, s az Európai Unió nevében maga is koszorút helyezett el a megemlékezés helyszínén az iskola zászlaja előtt az 1848^19-es hősök emlékére. - nagy A Ferenczy Noémi-díjas kitüntetett Fusz György köszöntése A világ láttatása Már a diploma átvételekor kapott Gorka-díj is érzékeltette, hogy a szerzett ismeretek nem a hétköznapiság szürkeségében fognak feloldódni, hanem a szokásostól kissé eltérő, vagyis más gondolatiság tükrözőivé válnak. A saját hazában lett prófétaság talán egyszerűbb és szemléletesebb Fusz György szekszárdi szob- rász-kerámikusművész egyéniségének idézésekor. Ha rövid hírek, tudósítások el is juttatják hozzánk a köztünk élő alkotó fiatal művész sikereinek információit, azok általunk történő értékelésen, visszhangtalan marad indokolás nélkül. Március 15-e alkalmából 1997-ben Ferenczy- Noémi díjat kapott. Ez a szakmai értékelés következménye. Nehéz különbséget vonni Fusz György esetében az ipar- és a képzőművészet határán. Egy funkcionált edénynek éppen olyan törvényszerűségei vannak, mint egy emberléptékű szobornak. Fokozottan hangsúlyozandó - Fusz György művészi gondolatiságát ismerve -, hogy az edényekkel is üzen éppenúgy, mint mitologikus alakjaival. Kerámikus technikát használ a szoborépítésben. Epikusi kedvének mozgatója, motiválója a világ láttatása, múltjának, jelenének ábrázolása, a reménytelennek tetsző múlandóság előrevetítésével. Termékenység, földhöz kötöttség gyökérzetével, színes ecsetvonásokkal transzformált, átváltoztatott, vagy deformált, torzított anyagú karakteres sorok megjelentetése, ábrázolása jelzik Fusz György művészi pályafutását. Sajátos értékrend, ítélet mindez, egyéni hangvételben. Ami ehhez a pályához szervesen illeszkedik, az a pedagógiai munkálkodás nem középiskolai fokon csupán, de egyetemi adjunktusként is az Iparművészeti Főiskolán. Tarnt ott is, ahol érettségi vizsgát tett, szülő és lakóhelyének gimnáziumában, és ott is, ahol főiskolai diplomáját kitüntetéssel kapta. A köztes útszakaszok állomásainak sorában hazai és nemzetközi biennálék, szim- pozionok szereplőjeként találjuk olasz, német, svájci, USAbeli városokban. Az Európa Tanács féléves ösztöndíja is tovább lendítette azt a művészi-pedagógiai hitvallást, megerősítve, melyben a világlátás, ízlésformálás, vizuális nevelés célként fogalmazódik meg, plasztikus eszközökkel. A befogadói oldalról közelítve ezekhez inkább a líraiság, a mindennapi szépség, közízlést súroló jelei a talajfogók. A torzult lények végzetessége, távolságtartó falként áll alkotó és néző közé. Fusz György Ferenczy Noémi díja felelősség és erő, ami motiválja a többre bízatást. A patrióta városlakó szobrász, kerámikus művész e kitüntetése is sokkal több elismerő, megértőn tisztelgő főhajtást követel környezetétől, vagyis tőlünk. Csakis így formálódik emberibbé látásunk által a világ. Decsi Kiss János Bayer Béla új kötete Hát igen. Mi nem szoktuk egymást futtatni, reklámozni, nagyra tartani. Legföljebb magunkat. így aztán nagy kockázatot vállal, ellenérzések, gyűlölködések céltáblájává válik az, aki kimond egy ilyesfajta propagálóprovokáló mondatot: „Bayer Béla a megye legnagyobb ma élő költője”. Persze, ha szíveskedne jobb létre szenderülni, az más lenne. Akkor magasztalnánk. („Csak a halott költő a jó költő”.) Megjelent a Babits Kiadó gondozásában, fent nevezett földink tizedik kötete, az Áttűnések. Régi és új verseket tartalmaz. Olyanokat, amelyekkel a pályáját figyelemmel kísérők már találkozhattak a Szárazdokk, a Kiolvasó vagy a Nászingű Libánus című könyvben, és olyanokat, amelyek most randevúztak először a nyomdafestékkel. A szerző 46 éves, bölcsész, aki a mai Magyarországon természetesen különféle járadékokból és segélyekből éldegél. Irodalmi szegény-szabad, Bonyhád városában. Kilincsel, pá- lyázgat, lehetséges szponzorok előtt gyűrögeti a levetett sapkáját, pénzt tarhálva, irományait napvilágra segítendő. így megy ez. írni és kibírni! - mondja a Szembenéző című versben. És idézhetnénk még számos, hasonlóan szép, fontos mondatot a kilencven oldalas, almazöld kötetből. Jelen cikk célja azonban nem a műelemzés. Pusztán az, hogy felhívja a figyelmet egy emberre, aki megörökít bennünket. És barátságos arcot kér. Nemcsak kifelé, befelé is. Ez közügy. Közös érdekünk. Magunkról olvasunk, ha róla (tőle) olvasunk. Mert a költő, a belső tájak vándora, mirólunk szól akkor is, ha önmagáról beszél. Például a Státusban: „Kétségek karolnak, vallató csönd./ Az események magva izgat, a léleké,/ amint e szorításban renddé idomul. Wessely
