Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22-23 / 68. szám
A TAVASZI KILENCESEK DERBIJE PAKSON (6. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. MÁRCIUS 22-23. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Tava« 7. kösz ontó címmel a szekszárdi Arany János utcai óvódások tartottak műsort tegnap délután a Babits Mihály Művelődési Házban. A rendezvény bevételét az óvoda játékok, sportszerek vásárlására fordítja. fotó: gottvald károly Saját falujában az ember röstell rosszul dolgozni Az „Arany Katedrás” Jolly Joker Nem volt nyílegyenes Meiszel Károly útja a tanári katedra felé. S hogy mégsem lehetett rossz a választása, azt az is jelzi, hogy a szedresi önkormányzat felterjesztésére a művelődési miniszter nemrégiben Arany Katedra Emlékplakettet adományozott az immár nyugdíjas szedresi pedagógusnak. A kitüntetett jánosmajori származású, az érettségi után néhányszor sikertelenül próbált továbbtanulni. (Édesapja kiskereskedő volt, és akkor az ’50-es évek közepét írták.) Pedagógusi pályája előtt így a középhídvégi állami gazdaságot erősítette. A tanítói indíttatással nem volt gond. — A családból egy tíz fős tantestület biztos kitelne - meséli. Felesége, Kati, akivel ’63-ban házasodtak össze, szintén pedagógus, tavaly egyidőben mentek nyugdíjba a szedresi iskolából. Meiszel Károly afféle Jolly Joker volt az oktatási intézményben. Volt napközis nevelő, tanító, tanár, az utolsó 20 évben igazgatóhelyettes, és igazgató is. De ez mind semmi a helyi közéletben - a rendszerváltás előtt - betöltött tisztségeinek számához képest. (Folytatás a 4. oldalon.) Vállalkozók és az önkormányzat az iparfejlesztésről Fehérvári „ipari kém” Pakson A gazdaság nyerte a vetélkedőt a politikával szemben - bizonyíték erre a paksi önkormányzat által szervezett fórum az iparfejlesztésről, amelyen nagyobb volt az érdeklődés, mint a közelmúlt számos politikai rendezvényén összesen. Arra pedig végképp nem volt volna „kémkedni”, itt ez is eddig Pakson példa, hogy egy megtörtént. Mintegy nyolcfórumra máshonnan érkezett van-száz helyi vállalkozó mellett helyet foglalt a Városháza nagytermének széksoraiban dr. Tóth Ferenc a székesfehérvári Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány igazgatója, a Fejér megyében már működő ipari park ügyvezetője. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Húsvéti képeslapokat terveznek a tamási gyermek- könyvtárban a város 1. számú Általános Iskolájának rajzszak- körösei március 24-én, hétfőn délután. A képeslapokból a könyvtár kiállítást rendez a helyszínen. Az Adria partján címmel Til- lai Ernő tart előadást Bony- hádon, az Utazók Klubjában március 24-én, hétfőn 17 órától. Megjelent a Nagyszékely! Info legújabb száma. A havonta napvilágot látó helyi sajtóorgánum szól a nagy székely i Tele- ház tervéről, a környezetvédelemről, valamint a község alsó tagozatos iskolájának a problémáiról. Várospolitikai fórumot rendeznek Simontomyán március 24-én, hétfőn este 18 órától, a városi művelődési házban. Pályázatot írt ki .a tamási Városi Könyvtár könyvtár az intézmény emblémájának megtervezésére abból az alkalomból, hogy idén negyvenöt éve alapították. A pályamunkák beérkezésének határideje április 28. Az első helyezett 5000 forintos díjazásban részesül. Kiemelték a spáj zablakot Bonyhádon egy Cikói úti házból. Az épületbe behatoltak, ahonnan három darab sonkát, harminc szál szalámit és tizennyolc pár kolbászt vittek el -, közel százötvenezer forint értékben. Mit tennének a kisgazdák? Dr. Szabadi Bela, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt gazdasági kabinetjének vezetője tartott előadást tegnap Szekszárdon. Az előadót arról kérdeztük, melyek az alternatív gazdaság- politika legfőbb elemei. — A lényege, hogy valódi alternatíva vázolható fel a magyar társadalom előtt. Megmosolyogtató azt gondolni, hogy annak a mélyrepülésnek, amit a mostani és az előző kormányok végrehajtanak, nem lenne igazi alternatívája. Nem igaz, hogy az ország kényszerpályán halad, s nincs mit tenni. Gondoljunk a rengeteg dilettantizmusra, korrupcióra, hibás lépésre, rossz, vagy végig nem gondolt intézkedésekre, a koncepció hiányára. A Független Kisgazdapárt azért is alkotta meg az alternatív programot, hogy önmaga előtt is feltárja: a jelenlegi viszonylag szűkös lehetőségekből összerakható- e valamilyen vonzó jövőkép. Kiderült, hogy megindítható egy olyan gazdasági fejlődés, amely nem veszélyezteti az egyensúlyt, sőt meggyőződésünk, hogy az egyensúlyi viszonyok javítás is csak gazdasági növekedés mellett lehetséges. Ezt bizonyítják az elmúlt évek tapasztalatai is, hiszen hiába nincs növekedés, a helyzet semmilyen tekintetben nem javult. Az óriási elvonások gúzsba kötik a magyar gazdaságot. Ha csökkennének a terhek, nőne a költségvetési bevétel, annál is inkább, mivel ehhez hatékony ellenőrzési rendszer párosul, ha kormányra kerülünk. Ez bebizonyosodott a társasági adó, és a nemes fémek adójának csökkentése kapcsán. Két év alatt 61-szer változtak például az adószabályok. Ehhez nem lehet alkalmazkodni, ráadásul ösztönzi a fekete gazdaságot. 1990-ben a falugondnoki szolgálatokat 20 millió forinttal támogatta a Népjóléti Minisztérium, idén 280 millió forint a falugondnokok foglalkoztatására pályázható összeg. Hazánkban immár háromszáz falugondnok végzi munkáját.- Bevált a falugondnoki hálózat, egyre több település kapcsolódik be - mondta kérdésünkre Szanyi Éva, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője, aki tegnap Nagyszékelyben találkozott a szociális ellátást már működtető és az érdeklődő önkormányzatok vezetőivel. - A pályázatokból kiderül, hogy sok helyen már végzik a falugondnoki munkát, csak nem így hívják. A minisztérium nem erőlteti a szolgálat bevezetését, de találkozik az igényekkel, s ez fényes bizonyítéka annak, hogy bevált a hálózat.- Hosszútávon terveznek, vagy amolyan „tűzoltó” munkáról van szó?- Hosszútávú elképzeléseink vannak, szeretnénk befejezni hálózat kiépítését. Jelenleg tizennégy, elsősorban aprófalvas megyében működnek falugondnokok: Borsodban, Zalában, Baranyában. Az utóbbi két évben a tanyás térségek is bekapcsolódtak: Bács-Kiskun, Csongrád megye.- Működik-e ellenőrzővisszacsatoló rendszer?- Helyszíni ellenőrzéseket végzünk, szúrópróbaszerűen, utánanézünk, ha valami probléma van. Olyan még nem fordult elő, hogy a minisztérium támogatását vissza kellett volna vonni. Vannak gondok, a polgármesterek és a falugondnokok között lehetnek megnemértések, de ezek helyben rendeződnek. Mi nem akaijuk „felülről” megoldani őket. (tf) Bevált a falugondnok-hálózat Az ügyészek gyorsan döntenek Dr. Kardos Jánost, Tolna megye főügyészét kérdeztük az elmúlt év bűnügyi statisztikájáról, illetve az abból levonható következtetésekről, tanulságokról. — A Tolnai Népújság már foglalkozott a témával, ennek ellenére nem felesleges, ha ismételten hivatkozom néhány főbb adatra. Elsősorban azt kell kiemelnem, hogy országosan az ismertté vált közvádas bűncselekmények számában csökkenés, míg megyénkben az előző évhez viszonyítva erőteljes volt a növekedés Az országos csökkenés 7,3%-os, Tolna megyében az emelkedés 23,9%. Ugyancsak emelkedett az ismertté vált bűnelkövetők száma (2598-ról 2894-re) 11,3%-kal. Mindezek ellenére megyénk fertőzöttsége az országos helyzethez képest lényegesen kedvezőbb. Ezt támasztja alá, hogy a 10.000 lakosra jutó ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 456,3, addig Tolna megyében 341,2, ráadásul ezek 66,88%-a nem bűntett, hanem vétség. — Milyen bűncselekmények a legjellemzőbbek? — Az országos helyzetnek megfelelően Tolna megyében is a vagyon elleni bűncselekmények jelentették tavaly a legnagyobb arányt, nevezetesen 78,73%-ot. E kategóriában volt szám szerint a legnagyobb emelkedés, 5.128-ról 6.689-re, ami 30,44 százalékos növekedést jelent. (Folytatás a 9. oldalon.) Hazaérkezett Fokvárosból dr. Gaál Attila Volt egy hajóm Afrikában Diavetítés a múzeumban fotó: gottvald Dr. Gaál Attila a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója, búvárrégész tizenhat hetet töltött Dél-Afri- kában. Az Octopus Tengeri Régészeti Egyesület tagjaként XVII-XVIII. században elsüllyed kereskedelmi és hadihajók után kutatott. Mióta hazaérkezett, egyre csak azt kérdezik, mikor megy vissza? — Tényleg, miért jöttél haza? — Mert elsősorban múzeumigazgató és régész vagyok. Kollégáimtól négy hónap „eltávozást” kértem, ez most lejárt. Rengeteg tennivaló várt és vár rám. Április hetedikétől folytatjuk a három éve megkezdett, Tolna megye területén minden idők legnagyobb szakmai munkáját, az S9-es gyorsforgalmi út régészeti kutatását, feltárását. — Akkor a kinti munkát már nem is folytatod? — De igen. Kiutazásom konkrét időpontját még nem tudom, de május végén június elején, amikor az a program lezárul, újra kiutazom pár hétre, a dokumentáció elkészítésére. — Nem lesz kis feladat, hisz ez az ásatás fotóanyagiból, videofelvételeiből, térképekből, rajzokból, leletkataszterekből, az összegyűjtött és feldolgozott történelmi anyagokból, a napi búvárjelentésekből, a naponta vezetett nagyon precíz feltárási naplóból és egy összegző tanulmányból fog állni. Ez utóbbit Drs. Bruno Werz-cel a Fokvárosi Egyetem Vízalatti Régészeti Tanszékének vezetőjével állítjuk össze. — Elhallgattad, hogy az említett világhírű egyetem díszes oklevélben köszönte meg tudományos munkádat, mellyel a Bato, e történelmi jelentőségű hajó feltárását segítetted, magyar részről vezetted. — Nagyon örültem az elismerésnek. Kinti tapasztalataim szerint a magyar régészek tudása semmiben sem marad el a délafrikaiakétól. Többek között a precizitás is erős oldalunk. De ugyanez elmondható búvártársaimról is. A rossz körülmények között remekül helytálltak ők is. (Folytatás a 3. oldalon.)
