Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-19 / 65. szám
2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. március 19., szerda Izsák Lajos (1923-1997) Ismét gyászol a fogyasztási szövetkezeti mozgalom. Ismét búcsúznunk kell egy olyan Kollégától, akinek élete utolsó percéig lételeme volt a munka, a tenni akarás. A galántai Hanza szövetkezetnél boltos inasként kezdett dolgozni, majd hamarosan könyvelői megbízást kapott. A történelem vihara őt sem kerülte el, 1947-ben Negyedről áttelepítették a családot Tolna megyébe. Rövid mözsi boltoskodás után már a MESZÖV-ben könyvelői, revizori, a főiskola elvégzését követően pénzügyi vonalon különböző vezetői beosztásokban dolgozott. 1970-ben választották meg a szekszárdi szövetkezet elnökévé. Az itt töltött közel másfél évtized legfontosabb történései közé tartozott a hálózat dinamikus fejlesztése, melyet Szekszár- don olyan egységek fémjelezték, mint a Skála áruház, Bar- tina, 160 lakásos csemege, újvárosi ABC, Szász Söröző megnyitása, de a sort hosszan lehetne sorolni. A megye akkori legnagyobb szövetkezeteként nemcsak a több ezer fős tagság, hanem a megyeszékhely és a környező települések lakossága elvárásainak is meg kellett felelni. Munkásságát számos állami és szövetkezeti kitüntetéssel ismerték el, amelyek mellé a Sárszeg Áfész megalakulásának 50. évfordulója alkalmából alig 5 hónapja vette át a Szövetkezeti munkáért Tolna megye kitüntetést. Bár tudatosan készült a nyugdíjas évekre, az aktív munkától való elszakadás nem volt könnyű. A barátokkal, volt kollégákkal gyakran idézte fel az emlékeket, őszinte jó szívvel adott tanácsot, ha érezte annak igényét. Az energiát kertészkedéssel, borászkodással próbálta levezetni, a csendes pihenésre a horgászattal töltött órák adtak lehetőséget. Élete értelmét, célját a négy eleven unoka adta, akik cseperedését, oko- sodását féltő gonddal figyelte és segítette. Egy nagyszerű embert veszítettünk el, akinek emlékét örökre megőrizzük. SÁRSZEG ÁFÉSZ Igazgatósága és dolgozói Biciklis balesetek Dombóváron tegnap 11 órakor egy 15 éves fiú kerékpáijával a Népköztársaság úton balra akart kanyarodni. E szándékát nem jelezte, egy személygépkocsi elé hajtott s az ütközés során köny- nyebb sérülést szenvedett. Szekszáidon egy 20 éves, biciklivel Palánk irányába közlekedő hölgyet ütött el egy személyautó a déli órákban. A hölgy vissza akart fordulni Szekszárdra és eközben a szabályosan haladó autó elé kanyarodott. Nemzeti agrárkerekasztal áprilisban A polgári engedetlenség jogi következményekkel is jár Az alkotmányt és a gyülekezési törvényt is megsértenék azok a gazdák, akik részt vennének egy esetleges teljes út- blokádban - mondta tegnap rendkívüli sajtótájékoztatóján Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A kabinet a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szervezete által kiadott határozatra reagálva úgy látja: semmi oka a METÉSZ-nek arra, hogy - ha 72 órán belül nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal - megkezdjék a határállomások és a fővárosba bevezető utak lezárásának előkészítését. Kiss Elemér elmondta: a kormány a gazdák 14 pontos követeléséből 10-et már elfogadott, amikor március 5-én a miniszterelnök találkozóra hívta a demonstrációk szervezőit, akik ígéretük ellenére nem jelentek meg Horn Gyula dolgozószobájában. Március 10-én a kabinet politikai államtitkára várta hiába az előzetesen bejelentkezett vendégeket, ezért újabb időpontot jelöltek meg, ám a tegnap délelőtti randevú is meghiúsult. A kabinet tárgyalási szándékát bizonyítja, hogy társadalmi vitára bocsátotta a nemzeti agrárprogramot - tette hozzá a kormányszóvivő -, majd kijelentette, hogy ha ennek ellenére mégis lezárnák a gazdák az említett útvonalakat, számolniuk kell az alkotmány, illetve a gyülekezési jog megsértése miatti következményekkel. Az alkotmány szerint ugyanis mindenkit megillet a szabad mozgás joga, míg a gyülekezési törvényben az áll: a tiltakozás nem járhat mások szabadságának sérelmével. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy - miután a kisgazdák tegnapelőtt elismerték, hogy támogatják a megmozdulásokat - Horn Gyula telefonon emlékeztette Torgyán Józsefet alkotmányos felelősségére. Az FKGP elnöke levélben válaszolt, sürgetve a nemzeti agrárkerekasztal létrehozását. Horn tegnap levélben értesítette Torgyánt: a kabinet a kerekasztalt április 25. és 27. között kívánja megtartani. Kiss Elemér újságírói kérdésre közölte, a rendőrség dolga, hogy megtiltsa a teljes útblokádot, ami ellen bírósághoz lehet fordulni. Rózsa András, az ORFK szóvivője tegnap kijelentette: a rendőrség csak azt követően foglalkozik a gazdák tervezett demonstrációjával, ha a ME- TÉSZ hivatalosan megküldi az engedélyezési kérelmet. Hozzátette: a polgári engedetlenség politikai kategória, ilyet a hatályos jogszabályok nem ismernek. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője bízik abban, hogy a gazdák nem akadályozzák a határforgalmat, mert az visszavetné a külkereskedelmet és az idegenforgalmat. Ha mégis így tennének, nem a Határőrségnek, hanem a rendőrségnek kellene fenntartania a rendet. Bragyova András politológus érdeklődésünkre kifejtette, hogy ebben az esetben nem polgári engedetlenségről, hanem közönséges törvénysértésről lenne szó. Az előbbi ugyanis általában egyszemélyes, morális indíttatású akció, míg az utóbbi lényege a közlekedés biztonságának veszélyeztetése, illetve a személyi szabadság megsértése. Bragyova hozzátette, hogy a polgári engedetlenséghez folyamodók nemcsak a törvénysértést vállalják fel, hanem annak következményeit is. Franciaországban például jó néhányan ülnek most is börtönben a katonai szolgálat megtagadása miatt, másutt a halálbüntetés ellen törvénytelen eszközökkel tiltakozók kerültek rács mögé. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége egyelőre nem támogatja a Mező- gazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének kezdeményezését, a határállomások és a Budapestre vezető utak blokádját - jelentette ki Jakab István, a MAGOSZ társelnöke kedden az MSZP és a MAGOSZ között folytatott egyeztető tárgyalások után. Jakab elmondta: a METÉSZ ez ügyben nem egyeztetett a MA- GOSZ-szal. Ugyanakkor az általa képviselt érdek-képviseleti szervezet bízik az agrári- umban felgyülemlett akut gondok tárgyalásos rendezésében. Az alelnök szerint kulcskérdés, hogy a törvénymódosítási javaslatokon túl tisztázzák azoknak a gazdáknak a tb-já- rulékfizetési kötelezettségeit, akik nem képesek ezek megfizetésére. FEB Kárpótlás az üldözötteknek A múlt lezárása erkölcsi kötelesség Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény módosítását alkotmánybírósági észrevételezés és az ezt követő kormányzati átdolgozás után tegnap terjesztette ismételten az Országgyűlés elé Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár. Egyösszegű kárpótlás jár az élet elvesztéséért, ha a halál a magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítélete, a magyar hatóság (hatósági személy) politikai indíttatású önkénye miatt következett be, illetve ha a sérelmet szenvedett a deportálás vagy a kényszermunka ideje alatt halt meg. Kárpótlás jár a tervezet szerint a második világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálásért és a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolásért. A szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. A kárpótlásra az özvegy, a gyermek illetve az élő szülő, ezek hiányában — az összeg felére — az élő testvér jogosult. A kárpótlás összegéről, a kifizetés rendjéről, határidejéről, ütemezéséről később külön törvény rendelkezik. A kárpótlási igényeket e törvény hatálybalépésétől számított négy hónapon belül kell majd benyújtani a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz. S. A. Jelcin megvétózta a műkincstörvényt Az orosz elnök szerint sérti a nemzetközi jog normáit Borisz Jelcin elnök elutasította azt a törvényt, amely a második világháború idején a Szovjetunióba került műkincseket orosz tulajdonná nyilvánítja. Jelcin két héttel azután emelt vétót, hogy március elején a felsőház is jóváhagyta a törvény tervezetét. Elnöki jóváhagyás híján a jogszabály nem léphet életbe, így várhatóan folytatódik a huzavona. Jegor Sztrojev felsőházi elnökhöz intézett levelében az államfő azzal indokolta a vétót, hogy a törvény egyoldalúan kezeli az ügyet, és nem veszi figyelembe a nemzetközi jog normáit. Mindez gyengíti Oroszország helyzetét a többek között Németországgal, Magyarországgal, Franciaországgal, Hollandiával és Lengyelországgal folytatott restitúciós tárgyalásokon. Jelcin kifogásolta azt is, hogy a törvény nem tesz különbséget a második világháború idején a Szovjetunióval ellenséges államok, Moszkva volt szövetségesei, illetve a semleges országok műkincsei között, s azt sem mérlegeli, hogy magánszemélyek mely csoportjának tulajdonát képezték. (Az elhurcolt magyar műkincsek között például számos gyűjtemény a fasizmusnak áldozatul esett családoké, illetve az egyházé volt).- A műkincsek orosz szövetségi tulajdonná nyilvánításával az értékek külföldi kiállítása bonyolult bírósági eljárásokat vonna maga után, illetve lehetetlenné tenné azok bemutatását a világ számos országában. Mindezek miatt megoldatlan e műkincsek bekerülése a kulturális értékek körforgásába - állapította meg Borisz Jelcin. Az orosz alkotmány szerint amennyiben a duma és a felsőház kétharmados többséggel változatlan formában ismét elfogadná az elnök által megvétózott törvényt, úgy az államfő köteles lesz azt aláírni. Olekszandr Moroz házelnök vezetésével hétfőn ukrán parlamenti küldöttség érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre. A tervek szerint Moroz beszédet mond a magyar parlamentben. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn élesen bírálta Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykövetet, aki gazdasági szankciókkal fenyegette meg a Cseh Köztársaságot, ha az csatlakozik a NATO-hoz. Nicholas Bums szerint az új Európában nincs helye az ilyen nyílt fenyegetőzéseknek. A kormányra törő brit Munkáspárt 28 százalékkal vezet a konzervatívok előtt a népszerűségi listán - ezt tartalmazza az a közvélemény-kutatás, amelyet a The Daily Telegraph című újság tett közzé egy nappal azután, hogy John Major kormányfő bejelentette az általános választások időpontját. Kelet-Jeruzsálemben kedd délután megkezdődtek a zsidó lakótelep építési munkálatai. A helyszínt több száz izraeli katona veszi körül. Jasszer Arafat palesztin elnök felszólította a palesztinokat, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. * A társadalom nyugalmáért. Az Akadémia elnökétől a katolikus püspöki kar alelnökéig, a volt pénzügyminisztertől a főrabbiig számos közéleti személyiség vett részt tegnap azon a konferencián, amelynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott otthont. A felszólalók kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy erősítsék a társadalom nyugalmát, felemelkedését. Támogatás a vidéknek. Tizenegymilliárd forint támogatáshoz jut az idén a 19 megye úgy, hogy a hátrányos helyzetben lévők arányosan többet kapnak - hangzott el tegnap az SZDSZ-frakció tájékoztatóján. A helyi területfejlesztési tanácsok döntenek majd a pénzek szétosztásáról. Növekvő bevétel. A fordulat éve volt 1996 Magyarország vendégforgalmában: több mint 30 százalékkal sikerült növelni a devizabevételeket az előző évhez képest, és növekedett a turisták által hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma is. Tavaly csaknem 40 millió külföldi járt hazánkban - közölték tegnap szakemberek. Tanárok találkozója. Ma kezdődik Budapesten az Európai Történelemtanári Szervezetek Szövetségének négynapos tanácskozása, amelyen 20 országból mintegy 80 pedagógus, illetve 15 hazai tanár vesz részt. A pártok megítélése az ország nyugati felében Az FKGP és a Fidesz előrelépett Pénzkeresőben Még ezekben a napokban is tart az egyeztetés a kormány és az önkormányzat képviselői között arról, hogy miből finanszírozzák az egészségügyi dolgozók fizetésének idei 17 százalékos emelését, illetve a működési költségek 15,9 százalékos növelését - jelentette be tegnap Simsa Péter, az ön- kormányzat alelnöke. A társadalombiztosítás arra törekszik, hogy a jelenlegi költségvetési keretek között találjanak megoldást. Nem kizárt azonban, hogy - egyéb forrás hiányában - akár az egészségügy működtetésére szánt kerethez is hozzá kell majd nyúlni, illetve esetleg újabb struktúraátalakítási lépésekre lesz majd szükség. A Szonda Ipsos közvéleménykutatása szerint a Dunántúlon februárban a megkérdezettek 19 százaléka a Független Kisgazdapártot tartotta a legnépszerűbb pártnak. Alig 1 százalékkal maradt mögötte a Fidesz-MPP. A Magyar Szocialista Párt 13 százalékkal a harmadik helyen állt. A Szabad Demokraták Szövetsége hatszázalékos eredményével a parlamenti pártok sorában a negyedik, a belső problémákkal küzdő Kereszténydemokrata Néppárt pedig 3 százalékával az ötödik. A Magyar Demokrata Fórum gyengélkedése is tartósnak bizonyul: kétszázalékos a népszerűsége. E dunántúli eredmények sem a pártok sorrendje, sem a százalékos mutatók tekintetében nem jelentenek alapvető eltérést az országos értékekhez képest. Az országos sorrend: Fidesz 17 százalék, a Független Kisgazdapárt 16 százalék, a Magyar Szocialista Párt 12 százalék. A januári elbizonytalanodás után most valamelyest növekvő tendenciát mutat a biztos szavazók aránya. Egy most vasárnap tartandó választáson a dunántúli országrész választópolgárainak több mint fele (53 százaléka) biztosan részt venne. Ha közülük azokat vesszük, akik tudják, melyik pártra szavaznának, akkor ebből a körből a Független Kisgazdapárt 35 százalékot,a Fidesz 27 százalékot, a Magyar Szocialista Párt pedig 22 százalékot kapna. A Szabad Demokraták Szövetsége 9 százalékot érne el, a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt viszont 3-3 százalékkal valószínűleg nem érné el a bejutáshoz szükséges értéket. A kérdezés ideje: 1997. február. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 329 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. Ferenczv Eurouress Ha most vasárnaD lennének a Darlamenti választások, ön melvik Dártra szavazna? a nyugati országrész adatai: országos adatok; nem szavazna, bizonytalan