Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő Gazdaság 5. oldal Medgyessy Péter szerint a gazdasági növekedés megnyugtatja majd a kedélyeket Nem szabad feladni a cél előtt A hetek óta tartó, kisebb-na- gyobb demonstrációk az or­szág útjain azt jelzik, hogy a társadalom kezdi elveszíteni a türelmét az immár évtize­desre nyúlt stagnálás-hanyat­lás miatt. Medgyessy Péter pénzügyminisztert arról kér­deztük, milyen okok vezettek a magyar mezőgazdaság je­lenlegi válságához, s miben látja a megoldást.- Minden tisztességes politikust foglalkoztat, vajon mi az oka ezeknek a megmozdulásoknak. Tűzoltás helyett érdemesebb in­kább azt kutatni, miből fakad az elégedetlenség. Nos, van egy ál­talános ok, ami nemcsak a me­zőgazdaságra igaz, hanem álta­lában a nemzetgazdaságra, a tár­sadalom egészére, és van egy specifikus ok, az agráriumra vo­natkozóan. Az általános ok rö­viden úgy fogalmazható meg, hogy a magyar társadalom elér­kezett arra a pontra, amikor lát­hatók a kifáradás jelei. Itt nem­csak a különlegesen nehéz utóbbi két évről van szó, ez nem csupán a Bokros-csomag utóé­lete, hanem az elmúlt tíz év megpróbáltatásaiból van elege a társadalomnak. Hosszú évek óta vagy nem növékszik az élet- színvonal hazánkban, vagy kife­jezetten csökken. Emberek százezrei veszítették el a mun­kahelyüket, megváltozott az élet, az értékrend, nincsenek vi­lágos mércék, amelyekhez ori­entálódni lehet. Ráadásul itt ez a sok megszorítás, szigorítás, át­alakulás - nem is csoda, hogy kezdik megelégelni. Tudom, senkit nem vigasztal igazán, de amit az utóbbi tizenkét hónap­ban a magyar gazdaság folyama­tainak alakulásáról mondtam, az úgy is történt - talán szerencsém is volt -, mert következetesek tudtunk maradni. Ezért remé­lem, most is elhiszik nekem, hogy nem lenne szabad éppen most föladni, amikor tényleg vannak jelei a föllendülésnek. Legalább tíz évi óriási áldozat- vállalás után kár lenne most le- állnia a magyar társadalomnak, méterekkel a cél előtt. A módszer volt káros Az agrártársadalmat illetően van egy különleges magyarázata is a dolgok ilyetén alakulásának. Az, hogy nehéz és egyre nehe­zebb megélni mezőgazdasági tevékenységből. Nem szeretnék arról beszélni, hogy a megélhe­tési gondokat megpróbálják ki­használni különféle politikai szerencselovagok, mert a lényeg nem ez, hanem, hogy tényleg nagy nehézségekkel küszködnek a gazdák. Az agrárszféra gondjai három tényezőre vezethetők vissza. Az egyik ok az, hogy rendkívül sze­rencsétlenül történt meg a me­zőgazdaság átalakítása a kilenc­venes évek elején. Egyetértek azzal, hogy az ágazatot privati­zálni kellett, de lehetett volna a tulajdont úgy is nevesíteni, hogy közben megmaradjon a hoza­mok, termelékenység, termelési kultúra tekintetében világszín­vonalú birtokrendszer.- Politikai okai voltak an­nak, hogy ez mégsem így tör­tént.-így igaz, de ma ki kell mondani, hogy ez kifejezetten bűn volt. Létrejött egy atomizált szerkezet, nagyon sok kistulaj­donossal, akik nem találják meg egymást. A modem piacgazda­ság fogalmai szerinti szövetke­zés - amelyik nem a tulajdonok A pénzügyminiszter fotójeb összevonását, hanem a beszer­zés, az értékesítés, az állat- és növény-egészségügyi ellátás közös megszervezését jelenti - mindmáig nem alakult ki. A két-három, maximum öt hektáron gazdálkodó törpebirto­kos egyedül nem tud megélni. Nemcsak itt, sehol a világon. Sú­lyos problémákat okoz a mező- gazdaságnak - s nem csupán a kisgazdaságoknak - az utóbbi évtizedben elszenvedett piac­vesztés is. Nemcsak a nagy fel­vevőnek számító keleti piacokat vesztette el az ágazat, hanem a belföldi piaca is beszűkült, ép­pen az általános életszínvonal­csökkenés miatt. Miközben az agrárszféra termelési költségei megnőttek, az árakban ezt nem tudta érvényesíteni, mert a fize­tőképes kereslet nagymértékben csökkent. Kinyílt az agrárolló A harmadik okot az ágazat jövedelmezőségi problémái idézték elő. Egyrészt azért, mert jelentősen visszaestek a hozamok, főként a nagyüzemi kereteket kívánó kultúrákban, másrészt, mert csökkent a ke­reslet, s kinyílt az agrárolló. E problémákat csak tetézte, hogy a támogatási rendszer ügyetle­nül van megkonstruálva. A me­zőgazdaság támogatására ele­gendőnek kellene lennie az évi 100 milliárd forintnak. Elég is lenne, ha a pénz megfelelő helyre kerülne, de nem oda ke­rül. Nem működnek nálunk rendesen az intervenciós alapok sem, amelyek nagyszerűen be­váltak Nyugat-Európa-szerte. Egymás rovására- Hogyan lehet megszüntetni az évek során felgyülemlett problémákat?-Aligha lehet őket néhány jogszabály felszíni kezelésével megoldani. Két szempontot mindenképpen figyelembe kell venni: az arányos köztehervise­lés és a szektorsemleges szabá­lyozás elve nem sérülhet. En­nek szellemében készítettük el törvénymódosítási javaslatain­kat, s úgy gondolom, azt min­denki tudomásul vette, hogy a közteherviselésben részt kell vállalni. Nem lehet olyan sza­bályozást sem bevezetni, ame­lyik a kis- és a nagygazdaságok közül csak az egyiknek kedvez. A kormány a tüntetőkkel foly­tatott tárgyalásokon elment ad­dig, ameddig elmehetett. Minden további engedmény veszélyeztetné a stabilizációt. Észre kell venni ugyanis, hogy nemcsak a gazdáknál, hanem minden társadalmi rétegnél be­telt a pohár, s ha mindenkinek engedünk egy kicsit, akkor semmi nem marad az eddigi eredményekből. Kezdhetnénk elölről az egészet, hiszen egy­előre nem gyűjtöttünk össze annyit, hogy adakozhatnánk be­lőle. Legfeljebb a többiek rová­sára kedvezhetnénk egyik-má­sik erőteljes hangú csoportnak, ám ez végső soron senkinek sem lenne jó.-A kormány adó- és tb-tör- vény módosítási javaslatai leg­feljebb a tüntetóTc napi gondjait orvosolhatják. Hosszú távra mi jelenthet megoldást?- A mezőgazdaságnak a fej­lesztéshez mindenekelőtt tő­kére van szüksége. Ennek a tő­kének egy részét adhatja az ál­lam, de a döntő részének a ma­gánszférából kell érkeznie, hi­szen a magyar gazdaság ma már zömében magángazdaság. Ez utóbbi viszont akkor fog be­fektetni az agrárszférában, ha a földtulajdon is mobil. Ám ha jogi személyek is vásárolhatnak földet, akkor nem lehet kizárni- erre nemzetközi jogi egyez­mények köteleznek bennünket- a külföldi tulajdonban lévő cégeket sem. Ez pedig - amíg a föld ára ilyen alacsony - sem­miképpen nem kívánatos.- Ön szerint a föld azért ol­csó, mert az adásvétele korláto­zott, vagy mert a jövedelemter­melő' képessége olyan rossz, amilyen?-Akkor lesz ára a földnek, ha lehet forgalmazni, és ha van ára, akkor lehet rá hitelt föl­venni, és megindulhat a fejlesz­tés. Ám ha a föld már nem lesz ilyen olcsó, akkor a külföldiek­nek sem éri majd meg annyira, hogy itt vegyenek birtokot, nyerészkedési céllal. A megnövekedő földárak azonban az élelmiszerárakat is maguk után húznák, ezért 5-10 éven belül nem szabad fölsza­badítani a forgalmazást, csak ha már fokozatosan reális szintre kerül a föld ára. Ami az elvesz­tett piacokat illeti, elsősorban a piaci munkát kell javítani. Én leginkább azt várom a nemzeti agrárprogramtól, hogy megerő­södjenek a felvásárlószerveze­tek. Olyan tőkével ellátott háló- zat(ok)nak kell kialakulni(uk), amely(ek) előleggel, eszközzel segítik a termelőket; megbíz­ható, előre szerződő kereske­delmi partnerek, akik megte­remtik a gazdák számára a ter­melés biztonságát. Mindenkép­pen a felvásárlószervezet je­lenti a kiutat, noha tudom, nem hozható létre egyik napról a másikra. Ugyanígy szüntethetők meg a támogatási rendszerek műkö­dési anomáliái is. Meggyőző­désem, hogy sokkal hatéko­nyabbá tehető a pénzek szétosz­tása, ha a támogatások nagy ré­sze átkerül a közvetítőktől és a kereskedőktől a termelőkhöz. 100 milliárd forint nagyon sok pénz, s ha ennek reálértékét az állam képes lesz megőrizni, és ha valóban a megfelelő helyre kerül, akkor elég is lesz. A vidék szerepe Végül szembe kell néznünk azzal a kihívással, amelyet az európai uniós tagság a vidék számára jelent majd. A nem­zetgazdaság fejlődésével pár­huzamosan az agrárszféra szükségképpen tovább zsugo­rodik. A vidék szerepe azonban nem csökkenhet. Népességme­gőrző erejét különféle fejleszté­sekkel kell szinten tartani, hogy az emberek megtalálják a bol­dogulásukat. A szolgáltatások, a turizmus, az agrárszférát ki­szolgáló különféle tevékenysé­gek fejlesztésének támogatásá­hoz komoly államérdek fűző­dik. A nemzeti agrárprogram a vidék fejlesztésére a GDP 2,5 százalékát szánja. S hogy mennyi lesz az a bizonyos 2,5 százalék, az attól függ, hogy milyen a nemzetgazdaság telje­sítőképessége. Igazából a kedé­lyek is akkor fognak megnyu­godni, ha a gazdaság növeke­désnek indul. S ennek szerin­tem most komoly esélyei van­nak. Bertalanfy Judit Azt beszélik, hogy Ön modern, sokoldalú mobiltelefont szeretne - kedvezőnél is kedve­zőbb áron. Ha igaz, amit beszélnek, érdemes kagylóznia, mert most két remek készülék közül is választhat - amíg a készlet tart! Az ERICSSON GA 318-as és a NOKIA 1611*-es készülékek ára új WESTEL 900 előfizetéssel együtt most csak nettó 19.900 Ft!- akár a SZERVUSZ!, akár valamelyik EUROFON díjcsomagot választja. Ha érdekli az új, izgalmas telefontéma, lépjen velünk kapcsolatba! Most! További feltételekről információ az üzletekben és a 06-30/800-000, 06-30/30-30-30, 06-1/265-90-90, http://www.westel900.hu WESTEL 900 mintabolt: Szekszárd, Arany J. u. 4. tel: 06-74/315-715, 06-30/435-900 Csak WESTEL 900 előfizetői kártyával használható. Tetszőleges díjcsomaggal! E\\ 1

Next

/
Thumbnails
Contents