Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

1997. február 11., kedd Megyei Körkép 3. oldal _________A Tárgyalóteremből _________ P illanatnyi figyelmetlenség és cserbenhagyás Egy év négy hónap börtönre ítélte, és 3 évre eltiltotta a gépjárművezetésétől a Tolna Megyei Bíróság há­rom tagú bírói tanácsa S. W. német állampolgárt, ha­lálos közúti baleset gondat­lan okozása és segítségnyúj­tás elmulasztása bűntetté­ben. Annak is abban az ese­tében, amikor maga a vész­helyzetet előidéző nem nyújt segítséget a sértettnek. A német férfi gyakran jár Magyarországra, azon a vég­zetes estén egy pillanatra balra nézett, ezért nem vette észre a kerékpárost, már csak a csattanásra eszmélt. A vádlott ezt követően kü­lönösebb fékezés nélkül meg­állt, mintegy 40 métert visz- szagyalogolt, s miután úgy látta, hogy az elgázolt ember halott, beült az autóba és ha­zahajtott, lévén Szekszárdon is lakása. A bíróság még azt is vizsgálta, hogy a baleset idő­pontjában, 1996. június 29-én nem volt a lakásban telefon. Onnan tehát nem tudta értesí­teni a hatóságot. Tudta volna viszont a közeli benzinkúttól. A baleset ugyanis a 56-os úton történt. A vádlott Mer­cedes Combi kocsijával a Sió csárdától haladt Szekszárd belvárosa felé, az ütközés a benzinkúttól nem messze tör­tént. A magyarul nem beszélő vádlott feldúlt állapotban el­mesélte magyar élettársának a történeteket, majd tanácsért fordultak egy ismerősükhöz. S. W. csak a balesetet köve­tően mintegy három órával, de még azon napon jelentke­zett a rendőrségen. Eredetileg halált okozó it­tas járművezetés volt ellene vád, de az ügyész fellebbezé­sére a másodfokon eljáró bí­rói tanács ismét meghallgatta a szakértőt. Nyilatkozatából kiderült, hogy a vádlott véré­ben biztosan több volt az al­kohol 0,6 ezreléknél, de an­nak eldöntésére nem vállal­kozott, hogy a baleset idő­pontjában ez biztosan elérte 0,8 ezreléket. A vádlott nem tagadta, hogy reggel, majd ebéd után, sőt még a baleset előtt is ivott egy keveset, de azt tagadta, hogy ennek köze lenne a történtekhez. A fi­gyelmetlenségnek viszont biztosan köze volt, annál is inkább, mivel a vádlott jobb szemére nem látott, a látótere mintegy 1/3-val beszűkült. Ezért történhetett meg, hogy amikor a vádlott az Opel Centmm irányába nézett, nem vette észre a vele párhuzamos irányban haladó kerékpárost, aki a kórházba szállítás köz­ben életét veszítette. Súlyos sérülései következtében el­vérzett, s mint a szakértő megállapította, életét az azonnali orvosi beavatkozás sem menthette volna meg. Az vádlottnak azt a védekezését sem fogadta el a bíróság, hogy nyelvtudás híján nem hívott segítséget, ugyanis a baleset helyszínére e nélkül is fel tudta volna hívni a ben­zinkutasok figyelmét. A még élő sértetthez a benzinkúttól hívott mentőt egy Budapest felől érkező autós, majd meg­állt egy másik is, aki mobil te­lefonján intézkedett. Enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy a német férfinek két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Ihárosi Ibolya Jótékonysági est, szerdán A Siketek es Nagyothallok Országos Szövetségének Tolna Megyei Szervezete jó­tékonysági estefrendez feb­ruár 12-én, szerdán, 18 órá­tól a szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Házban. Az est sztárvendége Antal Imre és Koltai György siket bűvész, A műsorban szerepel még néptánc, szalontánc, ope­rett, kórusmuzsika, fúvószene és próza. Az est bevételét a megyei szervezet céljai meg­valósítására fordítják. A szer­vezet irodájának technikai korszerűsítésére, számítógép vásárlására, így lehetővé válna a siket és nagyothalló sorstársak számára a számító­gép kezelésének elsajátítása. A másik cél egy videokamera vásárlása. Ez egyrészt lehe­tővé tenné a szervezet életé­nek bemutatását, másrészt a halló emberek számára szer­vezett alap- és középfokú kommunikációs tanfolyamok (jelnyelv) oktatói anyagának színvonalas elkészítését szol­gálná. A jótékonysági est szerve­zői szeretettel várják tehát mindazokat, akik egy szép es­tét szeretnének szerezni ma­guknak, s szívesen segítenek hallássérült embertársaiknak. Két sajtótájékoztató a Szekszárdi Húsipari Rt.-röl Másképp látja a tulajdonos és a szakszervezet Günter Schlégel (Folytatás az 1. oldalról.) — Az elmúlt időben nagyon sok információ jutott el a sajtó­hoz, illetve rajtuk keresztül a nyilvánossághoz, melyek ha­misak voltak. Ezért volt szük­ség a mai sajtótájékoztatóra. Ezekkel a szavakkal kezdte Günther Schlégel az újságírók tájékoztatását. Majd elmondta, hogy ez év január elsejétől a Metraco Rt. bérli a Szekszárdi Húsipari Rt-t. (SZH Rt.) Eddig a SZH Rt. dolgozói közül 730- at vettek át úgy, hogy, megígér­ték nekik a 18 százalékos bér­emelést. Húsz új alkalmazottat is felvettek és terveik szerint, további 20 állást kívánnak még meghirdetni. Ezzel a létszám­mal jócskán megfelelnek az ÁPV Rt.-vel kötött privatizá­ciós szerződésnek, hiszen még az évi 10 százalékos létszámle­építést sem mentették ki, mondta a tulajdonos. A SZH Rt. a jövőben mint vagyonke­zelő fog működni, a cég tehát nem lesz megszüntetve és elbo­csátásokra sem kell számítani. A szót a tulajdonos után a cég vezérigazgatója, Tamás Adám vette át, aki megerősí­tette, hogy a Metraco Rt. és a SZH Rt: egymással kötött jog­viszonya, januártól bérleti szer­ződésen alapul. A húsipari dol­gozók a Metraco-val közös megegyezéssel kötötték meg a munkaszerződéseiket, melyben a Metraco elismeri az eddigi munkaviszonyt, tehát sem a szabadságokat, sem az esetle­ges végkielégítéseket ez nem módosítja. A vezérigazgató a szervezeti változásokat is ele­mezte, vagyis a Metraco által alapított kft.-k üzleti alapon működnek januártól, így átte­kinthetőbb és profitorientáltabb lesz a termelés. A tájékoztató után kaptak szót az újságírók. — A Szekszárdi Húsipari Rt. tulajdonosa ugyanaz, mint aki a Metraco Rt.-é, így saját magá­val kötött üzleti szerződést a tu­lajdonos? Miért volt erre szük­ség, kinek jó ez? - szólt a kér­dés. — Két különálló részvény- társaságról van szó és köthet­nek egymással szerződést, mondta Schlégel úr és jelezte, hogy nem kíván ezzel a kérdés­sel többet foglalkozni. — A kollektív szerződés vo­natkozik-e az SZH Rt.-tol a Metraco Rt.-be átment dolgo­zókra is? — A kollektív szerződés az SZH Rt. és az ott dolgozók kö­zött áll fenn. A legutóbbi mun­kásgyűlésen azt javasoltam - mondta Schlégel úr -, hogy hozzanak létre a Metraco Rt.- hez szerződött dolgozók üzemi tanácsot, így biztosítva lenne az információ áramlása a dolgo­zók és a cég között. — Hányán vannak, akik még nem kötöttek a Metraco Rt.-vel szerződést, tehát az SZH Rt.-nél dolgoz­nak ma még? — A gyes-en és gyed-en lévőkön kí­vül 250:en, mondta Tamás Adám vezér- igazgató. — Mi az oka an­nak, hogy fizetésnap van ugyan, de a dolgozók nem kap­ták meg a bérüket? — Bank-techni­kai okokról van szó, úgy tudom, hogy már megkezdték a dolgozók kifizetését -, mondta a vezér- igazgató. (A sajtótá­jékoztató befejezése után, dél­után 3 órakor sem kapott még senki munkabért.) — Mi az oka annak, hogy a szakszervezeti dolgozókat kitil­tották a gyár területéről? — Az utóbbi időben a helyi szakszervezet nem volt koope­ratív - mondta Günter Schlégel. És miután január 1-től a Met­raco Rt. bérli az üzemet, ezért új szerződést kellene kötni a szakszervezettel is. Ha szak- szervezeti vezetők is úgy látják, akkor tárgyalhatnak a szerző­désről. — Mi a véleménye arról, hogy újabb tüntetést szervez a szakszervezet ezúttal azonban a fővárosban, a Parlament előtt? — Nem tudjuk megakadá­lyozni, ez a demokrácia - vála­szolta Schlégel úr. Éppel János igazgatósági tag kért szót, aki megpróbálta ösz- szefoglalni a privatizáció utáni helyzetet. Ezt követően, bár lett volna még kérdés, Günter Schlégel úgy döntött: vége a sajtótájé­koztatónak. A fővárosban a Húsipari Dol­gozók Szakszervezete hívta össze az újságírókat, ahol beje­lentették, hogy február 17-én, a Parlament előtt kívánnak tilta­kozni a szekszárdi dolgozókat ért durva jogsértések miatt. A szakszervezet sérelmezi, hogy a német tulajdonos semmibe ve­szi a magyar törvényeket, nem ismeri el a munkavállalók alap­vető jogait és a szakszervezet teljes megsemmisítésére törek­szik. Miközben arról beszél, hogy új szerződést kellene kötni a Metraco Rt.-nek és a he­lyi szakszervezeteknek, be sem engedi a szakszervezeti tiszt­ségviselőket a gyárkapun. Egymást követik az átszervezé­sek, a dolgozók számára hátrá­nyos intézkedések. Nem jelént be a cég létszámcsökkentést, de minden hónapban felmond 8-9 embernek és mindent elkövet­nek, hogy a dolgozók önként menjenek el, ez elsősorban a szakszervezeti tisztségviselő­ket, és azok hozzátartozóit érinti. A kollektív szerződésben rögzített szociális juttatásokat nem fizeti ki, de még megfelelő munkaruhára sem biztosít pénzt. A dolgozók sérelmezik, hogy még nincs új, ez évre ér­vényes bérmegállapodás. A szakszervezet 26 százalékos bérnövekedést tart jogosnak, míg a Günter Schlégelt képvi­selő menedzsment csak 15 szá­zalékot ajánlott. A tüntetést követően a szak- szervezet és a dolgozók közö­sen egy levelet kívánnak átadni a budapesti német nagykövet­ségen, melyben leírják az ed­digi sérelmeiket, feltéve a kér­dést: vajon Németországban is megtehetné-e ugyanezt Günter Schlégel úr?! Mauthner Növekvő forgalom a közigazgatási hivatalban Javult a megyében a törvényesség (Folytatás az I. oldalról.) önkormányzati rendeleti formát mellőzve határozati formában döntenek egyes kérdésekről, a döntéshozatal során nincs meg a szükséges szavazati arány, zárt ülésen döntenek akkor is, amikor erre az önkormányzati törvény szerint nincs lehetőség, vagy fordítva, olyan témát is nyílt ülésen tárgyalnak, amit pedig a jogszabály szerint nem lehet. Gyakori még, hogy nem közérthető a rendeletek szöve­gezése és rosszul szabályozzák a minősített többség fogalmát is. A közigazgatási hivatal ha­tósági feladatokat is ellát, töb­bek között szociális igazolások, építési igazolások, külföldiek ingatlanszerzése, gyámügyi igazgatás és anyakönyvi igaz­gatás tárgykörben. Tavaly a ha­tósági főosztályon iktatott ügy­iratok száma meghaladta a 4 ezret. Hatósági ügyekben 1996- ban 37 per indult, köztük 28 perben született már ítélet, ezekből 23 esetben a közigaz­gatási hivatal volt a pernyertes. Ez utóbbi adat is alátámasztja a hivatalban tavaly lefolytatott belügyminisztériumi komplex vizsgálat megállapítását, mi­szerint a megyei közigazgatási hivatal munkáját jó színvona­lúnak értékelik. A hivatal eredményesen segíti a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok munkáját, a törvénysértések megelőzését és hatékonyan látja el a törvényes­ségi ellenőrzés feladatait. Nem utolsó sorban ennek köszön­hető, hogy 1996-ban jelentősen javult a működési területén lévő önkormányzati testületek munkájának törvényessége. Ezt követően a fogyasztóvédelmi felügyelőség tevékenységéről volt szó a sajtótájékoztatón. A közigazgatás korszerűsítésének folyamataként a közigazgatási hivatalhoz integrálódott a fo­gyasztóvédelmi felügyelőség, ez az integráció már megyénk­ben is lezajlott. A felügyelősé­gek 1997. január 1-től az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium szakmai irányítása alatt működnek a to­vábbiakban, mint a közigazga­tási hivatal szakigazgatási szerve, a hivatal szervezeti egy­ségeként. A megyei felügyelő­ség tavaly 24 országos vizsgá­latban vett részt, helyi kezde­ményezésre négy vizsgálat in­dult, a társszervek felkérésére pedig három. Az egyes vizsgá­latok során közel ezer egységet ellenőriztek, közöttük 297-ben észleltek valamilyen eljárást igénylő szabálytalanságot. Az idei tervek között szerepel töb­bek között a gázszolgáltatók, az üzemanyagtöltő állomások és a tiltott reklámok rendszeres el­lenőrzése. venter Szekszárdi bor a Hilton Szállóban Vasárnap Budapesten, a Hil­ton szállóban gálaebédet adott a Magyar Bor Akadémia a vil­lányi Polgár Zoltán tisztele­tére, aki Az év bortermelője lett. Az ebéden az egyik fogás az Andantino Appassionato nevet viselte, itt a Paprikás Kos - Levessel volt a borhoz alkotott főétel, melyhez a po­hárnokok az 1995-ös évjáratú Szekszárdi Kadarka Siller bort szervírozták. A zászlós borok kóstolóján bemutatták annak a Vesztergombi Ferencnek a Szekszárdi Kékfrankos borát, aki 1995-ben kapta meg a ki­tüntető címet. Költségvetés és egyebek A tengelici képviselőtestület február 11-én, azaz ma délután tartja következő ülését. A köz­ség vezetői fő témaként a költ­ségvetést tárgyalják. Az erről szóló rendeletet február 23-ig kell megalkotniuk, de elkép­zelhető az is, hogy ez már ma megtörténik. A büdzsén kívül egyéb témák is szerepelnek az ülés napirendjén. Bombariadó Pakson, a Vak Bottyánban Tegnap délután 17 óra táján bombariadót rendeltek el a paksi Vak Bottyán Gimnázi­umban. Az épületet az ott tar­tózkodó diákok a rendőrség intézkedése után elhagyták. Az átvizsgálás után bombát nem találtak. A polgármester is jelmezbe öltözik Nagy érdeklődés övezi a ma délutáni bonyhádi farsangbú­csúztatót. Eddig mintegy szá­zan jelezték részvételüket a művelődési központtól dél­után fél négykor induló vidám, álarcos felvonuláson. Úgy tud­juk, hogy maga a város pol­gármestere is jelmezbe öltö­zik, de hogy mit vesz fel, az egyelőre hétpecsétes titok ... Minőségügyi szakemberek képzése A kamarai tagoknak lényegesen kevesebbe kerül PHARE támogatás a kamarának Az Európai Unióhoz való csatlakozás reményében egyre fonto­sabbá válik a termelő vállalatok számára a gyártmányok mi­nőségének kérdése. Az igényeket felismerve a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara minőségbiztosítási tanfolyamot szervezett. A tanfolyam költségeinek csökkentése érdekében a ka­mara pályázatot nyújtott be még az elmúlt évben az Orszá­gos Foglalkoztatási Alaphoz PHARE pénzek elnyerése ér­dekében. A pályázaton két té­makörben nyertek, minőségü­gyi szakemberek, illetve minő­ségügyi megbízottak képzésé­hez kaptak támogatást. Vidéken olcsóbb A tanfolyamok iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, akadt olyan kamarai tagvállalat, mint például az AKO Kft. amely tíz dolgozóját iskolázta be egy­szerre. A PHARE támogatás­nak köszönhetően a részvételi költség a kamarai tagok szá­mára töredéke annak, mintha Budapesten vennének részt a képzésben. A tanfolyamok mind két kategóriában 20-20 fővel indultak hétfőn, a záró­vizsgára március végén fog sor kerülni. A tanfolyam az Orszá­gos Képzési Jegyzékben sze­replő végzettséget ad. Egy lehetőség, munkanélkülieknek Mint a kamara titkára, Rostás Ilona érdeklődésünkre el­mondta, a kamara tagszervezeti azon kívül, hogy saját munka­társaikat beiskolázzák szívesen alkalmaznának olyan munka- nélkülieket, akik minőségbizto­sítási ismeretekkel rendelkez­nek. Ezért kezdeményezték a Pécsi Regionális Munkaerő-fej­lesztő és Képző Központnál, hogy adjanak be ilyen képzésre irányuló pályázatot a Tolna Megyei Munkaügyi Központ­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents