Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

ZENÉT TANULT, NYELVET TANÍT, KLUBOT VEZET (5. oldal.)

BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. FEBRUÁR 10. HÉTFŐ ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM

WÊÊÊmmÊmÊÊÊÊÊÊMÊÊmÊBmmÊÊÊmÊÊ^ÊÊÊÊÊÊÊÊm

A

IPŰJSÁG-o.

telefonon is megrendelheti!

Boszorkány a pult mögött. Lenet, nogy mindig jelmezben kellene kiszolgálni a vevőket? A komolytalannak tűnő kérdés bizonyára megfordult azok fejében, akik a hét végén felkeresték Szekszárdon a Sárszeg Áfész boltjait. A Skálában, a 16Ó-as alatti üzletben és a Bartina ABC-ben ugyanis a fantasztikus jelmezekbe öltözött eladók révén igazi farsangi kavalkád fogadta a vevőket. S ezáltal maga a vásárlás hangulata is alapvetően megváltozott a hétköznapokhoz képest. „Hiánycikké” vált a háklis vevő, a morcos eladó, s - ahogyan az mindig is illendő lenne - széles mosollyal köszöntötték egymást a pult innenső és túlsó oldalán álló emberek. Ez már olyan szép, mint a mesében, vagy mint ezen a rendhagyó, jelmezes napon. fotó-, bakó jenő

Természetbarát egyesület alakult Decsen

Decsi Szabadidő Sport és Természetbarát néven egyesület alakult Decsen.

A tizenkét alapítóval létrehozott egyesület működési célja: a község lakossága, főként az általános iskola tanulóinak körében végzett szabadidő sport-tevékenység szervezése. Ebben kiemelt szerepet tölt be a természetjárás, a tájfutás, a kerékpártúrák, a vándortáborok, sítáborok szervezése. Az egészséges életmódra nevelésen túl vállalja az egyesület a tömegsport versenyek, környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenységek megrendezését is. Az egyesület tiszteletbeli elnöke Szilágyi Kálmánná nyugdíjas tanárnő, a titkára Kilián Zsolt testnevelőtanár, pénzügyi intézője pedig Csö- tönyi Lászlóné lett. - péteri Emberi erőforrás a kistérségben

Az emberi erőforrások kihasználásának lehetőségeiről, illetve ennek és a kistérségi területfejlesztésnek kapcsolási lehetőségeiről tartott előadást Dombóváron Szedlárné Gáli Ibolya, az Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A Dombóvár Városi és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának meghívására a városba érkező szociológussal az előadást követően beszélgettünk.- Az előadás, vagy tréning címe meglehetősen talányosnak tűnik, hiszen ritkán hallani a kistérségi fejlesztés és az emberi erőforrások kihasználásának kapcsolatáról.- A talányosság bizonyára abból adódik, hogy nem nagyon szoktak foglalkozni a két dolog kapcsolatával, bár egyre több kutatás és gyakorlati munka mutatja, hogy a kistérségek egyetlen mobilizálható erőforrása az az emberi akarat, ami egy-egy kis közösségben, vagy önkormányzati szövetségi közösségben igazán célhoz vezet. Ez csak úgy történhet, ha kívülről visznek be olyan célokat és gondolkodásmódot, amit addig a belső közösség még nem tudott megfogalmazni.- Ez mit jelent pontosan?- Ez annak a fajta szaktudásnak a hiánya, amivel a közös célokat meg lehet fogalmazni. Bár ez teljesen nyilvánvalónak tűnik, mégis arról van szó, hogy a siker vagy éppen a kudarc alapja az, hogy nem tudnak megegyezni a közösség tagjai a célrendszerükben.- A mostani előadás inkább a szemléletalakítást vagy a tényleges ismeretközlést volt hivatott szolgálni?- Úgy gondolom, hogy mindkettőről szó volt, a közösségi ismeretekről, és az emberi erőforrás tervezésnek, fejlesztésnek, gazdálkodásnak a fogalmi kereteiről, illetve ismeretanyagáról. Persze a legfontosabb a közös gondolkodás.- Az előadáson nem a kistérséghez tartozó polgármesterek, hanem zömmel dombóvári közéleti szereplők vettek részt. Ez a tudás kisugározhat a centrumból a térség más települései felé?- Véleményem szerint jó volt a hallgatóság összetétele, azok vettek részt rajta, akik tovább fogják gondolni, és kapcsolatrendszerükbe behozhatják majd azokat a munkatársakat, akikkel fel lehet állítani azt a csoportot, akikkel az emberi erőforrás fejlesztési tervet ki lehet dolgozni. Természetesen nem kerülhető meg a kérdés, hogy a polgármesterek, mint a térség döntéshozói ne legyenek bevonva ebbe a munkába.- Mi lehet egy ilyen tervnek a gyakorlati haszna ?- A helyi gazdaságfejlesztés újszerű szemléletrendszerét lehet megismertetni a térség vállalkozóival, és a térségért tenni tudó és akaró emberekkel, s ez már gyakorlatban bizonyított több helyen az országban.- nagy Mit jelent ma pedagógusként dolgozni?

Féléves bizonyítvány a tanárokról

Ha nyilvánosan a pedagógusokról esik szó, akkor általában az hangzik el, hogy ez a réteg alul fizetett és a munkájukhoz szükséges technikai feltételek is sok helyen hiányoznak. Mindez igaz. Ez alkalommal azonban nemcsak az anyagi megbecsülés hiányáról szeretnénk írni, hanem a kevésbé kézzel fogható, erkölcsi felelősségről. Hiszen a vállalt feladat akkor is az - tanítani, nevelni - ha meg van fizetve a tanár, ha nincs.

Palotás Zoltánnal, a megyei pedagógiai intézet igazgatójával a féléves bizonyítványosztás idején beszélgettünk.

— Mindennel egyetértek amit a tanárok mondanak, ma nem megbecsült szakma az, amit választottak, a gyerekeket is nehéz sokszor kordában tartani, hiszen sokan közülük magukkal viszik az iskolába a család összes gondját. Mégis megdöbbentő egy olyan kijelentés, amikor a tanár azt mondja, ha értik a gyerekek a feladatot, ha nem, az ő fizetése akkor sem lesz több.

— A nevelés, az oktatás, az

iskola alapkérdései ugyanúgy a társadalom része, mint bármely más terület. Tehát kölcsönhatásban vannak egymással. A társadalom összes problémája - a kedvetlenség, a rettegés a munkanélküliségtől, az egymásra figyelés hiánya, és még sorolhatnám -, mind megjelenik az iskola falain belül is. Ez egy diffúz állapot, amelytől nem lehet elvonatkoztatni. Az egyik oldala pedig az ennek a felvetésnek, függetlenül attól, hogy mennyi pénzt kapnak az intézmények, minden ami ott történik, a gyermekért kellene, hogy történjen. A másik oldala

pedig az, hogy a gyakorlatban a társadalom is tolerálja az iskola nehézségeit, tehát néha „elnéz” olyan dolgokat, melyeket más helyzetben nem viselne el. Sajnos ma Magyarországon alacsony a pedagógus pálya presztízse. Lengyel László írta legújabb könyvében, hogy a társadalmi elit kivonult erről a területről, mondhatnánk azt is, hogy odalökte a nőknek a tanári pályát, csakúgy, mint az egészségügyi szakma egy részét. Ez egyben a társadalmi köztudatban a szakma leértékelését is jelentette, hiszen a férfi központú társadalomban nem fizetik meg a női pályákat. Ugyanakkor ellentmondás is ez, hiszen pont azt a réteget nem becsüli meg a társadalom, amelyiken múlik a következő generáció sorsa.

— Mind ez európai vagy csak magyar sajátosság? (Folytatás a 3. oldalon.)

Röviden

Mirandolina. Carlo Goldoni vígjátéka kerül színre a tatabányai Jászai Mari Színház előadásában, a La- tinovits-bérlet második előadásaként kedden 19 órakor Pakson, a művelődési központban.

A „Honfoglaló eleink”

sorozat keretében elődeink ötvösművészetével ismerkedhetnek meg kézműves foglalkozás keretében az érdeklődők február 11-én, kedden, 14 órától a Babits Mihály Művelődési Házban.

Maszkabálakat tartottak a hét végén a megye számos településén, így Decsen is, ahol az ovisok farsangoltak. Bakó Jenő felvétele itt készült egy óvodásól, aki bohócnak öltözött.

Azok a csodálatos papírszalvéták. Magángyűjtők anyagaiból nyílik kiállítás február 10-én, hétfőn a paksi művelődési központ kis kiállítótermében, ezt február 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Két tájékoztató egy témakörben

Továbbra is „fokozódik” a helyzet a Szekszárdi Húsipari Rt.-nél. A legújabb különlegességet az a két sajtótájékoztató jelenti, mely ma várja az újságírókat Budapesten, illetve Szekszárdon.

A fővárosban, az ÉDOSZ székházban 11 órától Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke Állítsátok meg Günther Schlégelt, avagy a tőke diadala címmel tart - mások mellett - tájékoztatót, míg Szekszárdon 14 órától, a húsiparinál - legalábbis a szóbeli meghívó szerint - maga Schlégel úr ismerteti a cég új célkitűzéseit. Egy szinte biztos: aki elmegy Budapestre, az már csak repülővel érheti el időben a szekszárdi kezdést. .. -száCinegemadár. Pakson és Szekszárdon is bemutatkoztak tegnap a Cinegemadár népdaléneklési verseny elődöntőjének résztvevői. A zsűri közel nyolcvan együttest és szólistát hallgatott meg, s a magas színvonalra jellemző, hogy a produkciók kétharmada ismét látható lesz a márciusi középdöntőben. A felvételen az aparhanti kórus látható. fotó: bakó jenő

Show-ra készül a zenészklub

Tolnai viszonylatban mindenképpen fergetegesnek ígérkezik az a farsangi buli, amit a Tolnai Zenészklub szervez a helyi művelődési házban.

Maga a rendezvény február 14-én, pénteken 21 órakor kezdődik, de az előkészületek már javában folynak. A ban- záj-beharangozóból kiderül, hogy a megszokott báli hozzávalók - zene, tánc, jókedv - mellett „szenzációs show- műsorra”, valamint vetélkedőkre is számíthatnak a buli résztvevői. (Információink szerint a zenészklub tagjai jelenleg a show-elemek tökéletesítésén fáradoznak.)

A várakozás mindenesetre meglehetős a város fiataljai körében, de tudomásunk van

arról is, hogy korosodó családanyák- és apák is „be vannak már sózva”.

Az érdeklődés érthető, hiszen az utóbbi időben több jó hangulatú, felszabadultsága mellett is kulturált „zenéstáncos rockmulatságot” szervezett a helyi ifjúság egy rétege. A jövő pénteken ismét jó kis zenék várnak a közönségre, hiszen olyan - a Tolnai Zenészklubhoz valamilyen módon kötődő - bandák játszanak, mint a paksi-tolnai Holdfény és a Custom Made, valamint a helyi Blues Harp, az Electric Soul és az Esőbeállók.

A farsangi buli érdekessége még, hogy egy sor tolnai vállalkozás támogatásra érdemesnek ítélte a fiatalok kezdeményezését. -s-