Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

1997. február 6., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Szekszárdi háziorvosok értekezlete Februártól házi szakápolás Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala Szociális és Családvédelmi Irodája szervezésében a megyeszékhely háziorvosai és gyermekorvosai részvéte­lével tartottak értekezletet tegnap délután a városhá­zán. Elsőként a házi szakápolás bevezetéséről tartott tájékoz­tatót Rottenbacher Ádám, a városi szociális központ igaz­gatója. A házi szakápolásra a központtal kötött szerződést a társadalombiztosítást, a szol­gáltatás február 1-től műkö­dik. A házi szakápolást többek között a háziorvos javaslatára vehetik igénybe a rászorulók, elsősorban a kórházi ápolást kiváltó jelleggel. A házi sza­kápolás a beteg számára térí­tésmentes, ám maximum 15 napig vehető igénybe. Ezt követően aktuális kér­désekről tárgyaltak a jelenlé­vők, többek között az ügyeleti szolgálat díjazásáról, a helyet­tesítésekről, a közalkalma­zotti státuszban lévő házior­vosok besorolási rendjének változásáról, az esedékes fel­újításokról, valamint a rend­őrséggel való együttműködés gyakorlati kérdéseiről. A fentiek mellett beszá­moló hangzott el a nemrégi­ben lezajlott budapesti egész­ségpolitikai fórumon hallot­takról, például arról, hogy eb­ben az esztendőben országos szinten a regionális egészség- ügyi ellátást, valamint az or­vosi műszerpark fejlesztését részesítik előnyben. A kézműves kamara tiltakozik A vándorköszörűs 171 ezer forintja Megjelentek a pénzügymi­niszter ajánlásai arra vo­natkozóan, kinek mekkora becsült jövedelem után il­lendő adóznia. A dokumentum szerint a vál­lalkozót indokolt adóbevallá­sának kiegészítésére felhívni, ha a bevallott jövedelme a mellékletben közölt összeget nem éri el. És fáradtságos munkával, vaskos mellékletet dolgoztak ki, mely szakmán­ként, azon belül megyénként, azon belül településnagysá­gonként részletezi, ki mennyit keres - elvileg -, az orvostól, a kulcsmásolón át, a mutatvá­nyosig. A minimum az évi 171 ezer forint. Ez szabatott ki - többek között - a mész­égetőkre, a gyertyaöntőkre, a féregirtókra, a seprűkészí­tőkre, a gesztenyesütőkre, és a vándorköszörűsökre is. Bár utóbbi, ha ötezer lakosnál na­gyobb településeket is útba ejt, már 174 ezer forint adókö­teles nettó jövedelemre tesz szert Tolna megyében - elvi­leg. A Tolna Megyei Kézműves Kamara tiltakozik ez ellen a valóságtól igencsak elrugasz­kodó besorolás ellen. A kis­vállalkozók, kismesterek ter­heinek további növelését lát­ják benne. Majtényi Ferenc ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kézműves kamarához több mint kétszáz szakma, és több mint ötszáz egyéb tevékenység tartozik. Ezek művelőinek je­lentős része vagy a megmara­dásért küzd, vagy már a feke­tegazdaságba kényszerült az elviselhetetlen közterhek mi­att. Januárban, az év elején ha­tályba lépett tb-változások mi­att már az Alkotmánybíróság­hoz fordult a kamara, és most itt az újabb átgondolatlan ren­delkezés - ez a pénzügymi­niszteri ajánlás -, mely meg- intcsak nem serkenti, hanem fékezi a gazdasági folyamato­kat, és embereket, családokat lehetetlenít el. -Wy­Nyugdíjas közgyűlés Tolnán A Tolnai Nyugdíjas Érdek- szövetség február 7-én, pén­teken, (azaz holnap) 15 órától tartja éves küldött-közgyűlé­sét, a tolnai művelődési ház­ban. A gyűlésen értékelik a ’96- os munkát, megtárgyalják az idei munkatervet. Meghall­gatják a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, és sor ke­rül a ’92. december 15-én el­fogadott alapszabály módosí­tására. A közgyűlésen minden érdekszövetségi tag megjele­nésére számítanak. Szálkai honismeret Elődök hagyatéka, utódok gyűjtése A szálkai általános iskola étterme egy ideje kiállításoknak is helyet ad. Legutóbb helytörténeti gyűjteményből rendeztek itt bemutatót. A tananyaghoz igazodva indultak a diákok felku­tatni a helyi néprajzkategóriába sorolható tárgyi és szellemi termékeket. Két csoport kezdte a gyűjtő­munkát. Néhányan magneto­fonnal a kezükben kopogtak az idősebb embereknél, hogy me­séljenek egykori szokásokról, ünnepekről, hétköznapi gon­dokról és mindarról, ami ma már történelem. Ezeket a be­szélgetéseket őrzik a hangsza­lagok, amelyeket tanórákon hallgatnak vissza a fiatalok, kapcsolódva a tantervi anyag­hoz. Másik csoport a századfor­duló és az azt követő néhány évtized férfi és női népviseleti darabjait, vászon abroszokat, szőtteseket, hímzett térítőkét, ingeket, kendőket, szoknyákat, mellényeket, lábra valókat, a lakás néhány berendezési tár­gyát gyűjtötte. A kiállításnak szűk teret szabott a lehetőség, de jó tapasztalatokat adott. Iga­zolta, hogy vannak értékek, me­lyek őrzése, védése minden szálkai feladata. Egyben sür­gető egy állandó helytörténeti bemutató létrehozása. Két-há- rom felnőtt önzetlen segítségé­vel teremtődött a „textíliák a szálkai német nemzetiség kul­túrájában” című kiállítás. En­nek megnyitóján dr. Lukács Jó­zsef az iskola igazgatója és Pappert József a szálkai német kisebbségi önkormányzat el­nöke köszöntötte a vendégeket. A helyi német énekkar, a Kék Tó táncegyüttes és az utánpót­lás csapata énekkel, tánccal, Fehér Szilvia és Molnár Mari­ann verssel tette színesebbé a bemutatót. Meglepetés volt a legfiata­labb táncosok, az iskola alsóta­gozatos diákjainak fellépése Éodor Mihályné vezetésével. A táncosok ruháihoz a kisebbségi önkormányzat nyújtott anyagi segítséget, támogatást. Ezek el­készítésében Pappert Józsefné segített. Dr. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke a kiál­lítást megnyitó gondolatában olyan fogalmakra helyezett hangsúlyt, mint az identitás, a másság, a tolerancia. Méltatta a bemutató jelentőségét, a múlt iránti tisztelgő szándékot, a szálkai német kisebbség törek­véseit, terveit, céljait. Az általános iskolában ren­dezett kiállítás március 13-áig tekinthető meg. Becsi Kiss János Ismét szorítóba lépett a szekszárdi művelődési bizottság Városi TV: igen, városi lap: talán (Folytatás az 1■ oldalról.) A képviselő kilátásba helyezte, hogy egyértelmű állásfoglalás végett dr. Bőszné dr. Wéber Arankához, a megyei közigaz­gatási hivatal vezetőjéhez for­dul. A ötletet a polgármester is támogatta. A testület a leghatékonyab­ban talán a Városi Televízió Kht. ügyét tárgyalta meg: a fel­szólalásaiban a humoros ele­meket sem nélkülöző Nyerges Tibor az intézmény igazgatójá­nak, Gál Lászlónak a válaszától tette függővé a „nullától húsz millió forintig” terjedő támoga­tás megszavazását. Miután Gál László a képvi­selő által jórészt hiányolt ki­sebbségi vélemények rendsze­res megjelenítésére konkrét tervet vázolt fel, Nyerges Tibor a bizottság tagjaival együtt a VTV számára kedvezően fog­lalt állást. A bizottság tehát többségi szavazattal azt indít­ványozta a közgyűlésnek, hogy a televízió számára szükséges anyagi forrásokat tervezze meg a költségvetésben. A város kéthetilapja, a Szek­szárdi Vasárnap esetében már nem lehet beszámolni ilyen egyértelmű sikerről. Jóllehet mint az elhangzott, az újságra továbbra is szükség van, Nyer­ges Tibor egy szerkesztőbizott­ság, illetve kuratórium létreho­zását javasolta, s ennek az igénynek a bizottsági elfogadá­sától tette függővé az anyagi támogatást. Ebben a kérdésben azonban nem született többségi határo­zat, így az újabb döntés minden bizonnyal a közgyűlésre ma­rad. -szá­Munkabért fizet magának a vállalkozó? Új elem a vállalkozói kivét Az egyéni vállalkozók teljesen új, alapvetően a társaságokéval megegyező módon adóznak 1997-től. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent az egyéni vállalkozók számára, erről Mórocz Zol­tánt, a megyei adóhivatal ügyfélszolgálati irodájának helyettes vezetőjét kérdeztük. — Mi az ami jelentősen vál­tozott január 1-től az egyéni vállalkozókat illetően? — A vállalkozók év közben - döntésük szerint - személyes munkavégzés címén vállalko­zói kivétként pénzt vehetnek ki, amely összeg után az adótábla szerinti progresszív adót kell fizetniük. — Mit jelent az, hogy vállal­kozói kivét? — A vállalkozói kivét ha­sonló, mintha munkabért fizetne magának a vállalkozó, de nem sorolható a személyi jövedelem- adó törvény szerinti bér fogal­mába, így adójóváírás nem jár utána. A jövedelemszámításnál a vállalkozói kivét és közterhei költségként elszámolhatóak. A kivét utáni adóelőleget göngyö­lítve, a kivétet követő hónap 5-ig kell azt megfizetni. — A vállalkozás nyeresége hogyan számítódik és hogyan adózik? — A vállalkozói jövedelem (adóalap) 1997-ben már nem összevonandó az egyéb címen szerzett jövedelmekkel. Elkü­lönülten adózik egy lineáris adókulccsal, amelynek mértéke 18 százalék. A vállalkozói jö­vedelem (adóalap) megállapítá­sának technikája hasonló az előző évihez, vagyis a bevéte­lek és a költségek különbözeté- ből adódik. Az ily módon kép­ződött jövedelmet a vesztesé­gelhatárolás és az értékcsökke­nési leírás jelentős mértékben korrigálhatja. — Mérsékelhető-e az adófi­zetés? — Az adófizetési kötele­zettség mérsékelhető a tör­vényben előírt adókedvezmé­nyekkel, de ez csak azzal a kor­látozással alkalmazható, hogy a kiszámított adónak a 30 száza­lékát a vállalkozónak minden­képpen meg kell fizetnie. — Hogyan kell kiszámítani az osztalékalapot? — Ha az adózás utáni vál­lalkozói jövedelem (vállalkozói adóalapból levonjuk a kedvez­ményeket és a 18 százalék adót) nagyobb nullánál, úgy ez az összeg képezi osztalékalap kiinduló pontját. Az osztaléka­lapot különböző tételek módo­síthatják, mivel a vállalkozó adózás utáni jövedelméből csak azt a részt indokolt adóztatni, amelyet személyes fogyasz­tásra tud fordítani. így a módo­sító tételek azokat a kiadásokat „rejtik”, amelyek a vállalkozás érdekében merültek fel ugyan, de az adóévben költségként nem számolhatók el. Ezek az összegek nem állnak a vállal­kozó rendelkezésére, tehát nem fordíthatja fogyasztásra, ezért nem számít bele az osztaléka­lapba, amely után az osztaléka­dót meg kell fizetni. Ezt a kö­vetkezők szerint kell megtenni: az osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az év­közi vállalkozói kivéteknek az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított össze­gét, az adó mértéke 20 száza­lék. Az e korlát feletti rész után 27 százalék. A 27 százalékkal adózó osz­talékrész tb alapot képez, így ezen jövedelemrészre igen je­lentős az elvonás. Ezért 1997-től különös jelen­tősége lesz az egyéni vállal­kozó pénztartalékolásának. Ugyanis a vállalkozói pénztar­talék átlagos állományának az előző évihez viszonyított nö­vekménye csökkenti az oszta­lékalapot. így tb- és osztalékmentesen lehet a vállalkozásban pénzt felhalmozni, és ezzel megte­remteni a lehetőséget a jövő­beni fejlesztések, beruházások finanszírozására. Mauthner A minisztérium a körjegyzőséget ösztönzi (Folytatás a 3. oldalon.) Nagyközség, város, megyei jogú város székhelyű koijegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó má­sodik és minden további, de leg­feljebb 8 község után a támoga­tás összege községenként havi 30.000 Ft. Ezt a központi támogatást nemcsak a köijegyzőségek igé­nyelhetik, hanem a közös képvi­selőtestületek hivatala is. — Hány körjegyzőség van Tolna megyében? — Az 1997. január 1-i álla­potnak megfelelően Tolna me­gyében 108 településen 18 kör­jegyzőség működik. A 18 kör­jegyzőség 40 település igazga­tási társulásával jött létre. Szá­muk ez évben csökkent, Hő- gyész kivált a körjegyzőségből, Nagykónyi és Koppányszántó pedig mint köijegyzőség meg­szűnt. Általában egy köijegyző- ség székhelyéhez 1-2 település tartozik, a körjegyzőségek által érintett településeken a lakosság száma 36.100 fő. Három kör­jegyzőségben - Gyönk, Kisdo- rog, Kisvejke -, a körjegyzői feladatokat megbízott helyettes látja el, Tevel-Závod körjegyzői státusza 1997. február 1-től megüresedett. — Kik a körjegyzők? — A településeken zömé­ben képesített jegyzők, kör­jegyzők működnek, 1-2 helyen nyugdíjas jegyzőt alkalmaznak. Sajnos több helyen „megbízott” jegyző is dolgozik vagy úgy, hogy a szomszéd település jegyzője helyettesít vagy a pol­gármesteri hivatal dolgozóit bízzák meg helyettesi feladatok ellátásával. Kedvezőtlen, de előfordul, hogy 1-2 jegyzői ál­lás már huzamosabb idő óta be­töltetlen. — Mi a véleménye a kör­jegyzőségről? — Nekem a körjegyzősé­gekkel általában jó a tapasztala­tom, a két-három települést érintő körjegyzőség minden­képpen kívánatos. Vélemé­nyem szerint négy településen felül már a körjegyző, a helyet­tesítéssel megbízott jegyző nem tudja feladatait jó színvonalon ellátni. Tekintve, hogy a jegy­zői állások képesítéshez, szak­mai gyakorlathoz kötöttek a kistelepülésekre nagyon nehéz jegyzőt, sőt még ügyintézőt is találni. Az 1000 főn aluli köz­ségek szakemberekkel való el­látásának, az igazgatási munka jó színvonalú végzésének szinte egyetlen megoldása lehet a körjegyzőség. F. Kováts Éva Cukrosmadzag négyszáz sértettel Egyelőre rendőri vizsgálati szakban van az a csalási ügy, amiben egy dombóvári vállalkozó, A. B. a főszereplő, s amely ügynek eddig négyszáz sértettje ismert. A dombóvári vállalkozó még az elmúlt év áprilisában kí­nálta megvételre nagy tételben sokaknak 75 forintért a kris­tálycukrot, s az akkor felvett megrendeléseket rendre telje­sítette. Akkor persze még volt is olyan nagyüzem, ahonnan ilyen áron lehetett cukrot vá­sárolni, ám később változott a helyzet. Egyrészt azért, mert a cukor ára emelkedett, más­részt pedig a vállalkozó előre kérte a megrendelt cukorért a pénzt, s vállalását már nem tel­jesítette. Az üzlet már olyan jól ment, hogy nem is maga, ha­nem területi megbízottai írták össze a megrendeléseket, s szedték össze előre a pénzt. A négyszáz károsult között akad olyan, akinek csak ötezer fo­rintja bánja a cukorüzletet, ám olyan is, akit így kétmillió fo­rinttal károsítottak meg. A kárt azonban nem tudja megtéríteni a vállalkozó, aki vagyontalan, bár 9-10 millió forint bevételre tett szert a cu­korüzlettel. Tevékenységét Tolna városaiban, de Kapos­váron és Baranya megyében is folytatta, s nem csak eladott, hanem vásárolt is teljesítés nélkül. Nagykereskedelmi cégtől ugyanis 2 millió forint értékben „vásárolt” átutalással cukrot, csak éppen az átutalás nem történt meg. Mint azt a nyomozást végző hatóság, a dombóvári rendőrkapitányság illetékese elmondta, gyanúsí­tott - akit korábban sikkasztá­sért már elítéltek - más ügyle­teinek is vannak kárvallottjai. Vele szemben a sikkasztás bűntette megállapítható, míg a csalás bűntettét még bizonyí­taniuk kell, hogy vádemelési javaslattal az illetékes bíró­sághoz helyezhessék át az ügyet. A vállalkozó egyébként nincs előzetes letartóztatás­ban, ehhez nem járult hozzá az illetékes ügyészség, így a dombóvári kapitányságon - bár eddig nem gátolta a nyo­mozást - attól tartanak, hogy esetleg ismeretlen helyre tá­vozik. - nagy -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents