Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

ARANYLAKODALOM PUSZTAHENCSÉN (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. FEBRUÁR 6. CSÜTÖRTÖK ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM CS6K EGY TELEFONJÁBA KERÜL. Rendelje meg! r ___r r T anácskoztak a völgységi polgármesterek Összefogással épül az ápolási osztály Kistérségi összefogással épül meg a bonyhádi kórház ápolási osztálya. Ebben a völgységi polgármesterek tegnap Váralján állapodtak meg. Skót, osztrák és német rendég megyénkben. A Dél-Dunántúli Német Nemzetiségi Falusi Turizmus Egyesület meghívására az Európai Unió Nemzetközi és regionális partner- kapcsolatok munkacsoportja háromnapos látogatásra érkeztek megyénkbe. A delegáció tagjai - a skót Dr. Roger Eoans, az oszt­rák Richard Greindl és a német Anette Leidiger - tegnap Szek- szárdon tettek látogatást, ismerkedtek a várossal és találkozókon vettek részt. Délután a vidéki falusi turizmus fellegváráraiba, Hő- gyészre, Kakasdra (itt készült felvételünk), és Bonyhádra látogat­tak. Mai és holnapi programjukról, illetve a háromnapos látogatás tapasztalatairól beszámolunk majd olvasóinknak, fotó: bakó jenő Képviselő-testületi ülés a költségvetésről Pakson Ami még nem volt, lesz: hitel Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, az új szabá­lyozás értelmében ahhoz, hogy a bonyhádi kórház tovább mű­ködhessen, húsz ágyas ápolási osztályt kell az intézményben létrehozni. Csak az építkezés mintegy ötvenmillióba kerül és legalább húszmillió forint ér­tékű műszert kell beszerezni Szerdán ez ugyan nem történt meg, de nem is kevés pillanat, megjegyzés, hozzászólás félre­érthetetlenül jelezte: a bizottság működésével alapvető gondok vannak. A kedden elnapolt költségve­tés ismételt megtárgyalásával kezdődött a gyakorta partta­lanná váló munka, s csak a lég­kör érzékeltetése végett eleve­nítünk fel egy jellemző momen­június 30-ig a minimumfeltéte­lek biztosításához. A Bonyhádon ellátott bete­gek fele a a környező falvakból kerül ki. A Völgységi Terület- fejlesztési Társulás tegnapi váraljai ülésén a megjelent 19 polgármester egyetértett abban, hogy a feladatot közösen kell megoldani. Mint Amrein Ist­tumot: már az első percben éles vita bontakozott ki arról, hogy Kaczián János bizottsági elnök végül is hány órára hívta össze a szerdai ülést. Kovács Károly és Nyerges Tibor a reggel fél kilencre emlékezett, míg az el­nök határozottan a kilenc órára. Visszatérve a költségvetés-ter­vezetre, az előbb említett két városatya továbbra is azt fir­tatta, hogy ki, mely „ismeretlen vántól, a társulás elnökétől megtudtuk, azt javasolták, hogy a települések lakosonként há­romszáz forinttal járuljanak hozzá az építkezéshez. így mintegy tízmillió forint jönne össze a beruházás támogatá­sára. A javaslatot a polgármeste­rek a legközelebbi önkormány­zati üléseken tárgyalják meg a testületükkel. A társulás ezt kö­vetően, a hónap végén tér visz- sza a témára. Hangyái hatalom” változtatta meg önké­nyesen a büdzsében - az ön­kormányzatiság elvét és ráadá­sul a bizottság többségi határo­zatát figyelmen kívül hagyva - az idézett, elsősorban intéz­ményfenntartásra vonatkozó té­teleket. Több név - így Csáki Béla alpolgármester, dr. Palkó László jegyző és Kocsis Imre Antal polgármester neve - is felkerült a „gyanúsítottak” lis­tájára. Az egyébként jelenlevő Kocsis Imre Antal a jegyzővel együtt ismertette ugyan a költ­ségvetési mechanizmusokat, ám a magyarázat nem elégítette ki Nyerges Tibort. (Folytatás a 3. oldalon.) Köveden Szekszárd megyei jogú vá­ros közgyűlése legutóbbi, január 28-án tartott ülésén új információk felmerülése miatt nem tárgyalta meg a megyeszékhely költségve­tés-tervezetét. Ezzel a napi­renddel ma 9 órától foglal­kozik a testület a közgyűlés folytatásában a polgármes­teri hivatal konferenciater­mében. Házikerti praktikákról tart előadást a kölesdi művelő­dési házban Szakái László, a lapunkban is gyakran publi­káló nyugdíjas agrármér­nök. A referátum időpontja: február 7., péntek, 18 óra. Autós üldözés a hatoson. Megpróbálta kivonni magát a rendőri intézkedés alól Paks határában néhány férfi. Személygépkocsijukkal Szekszárd felé próbáltak elmenekülni, de a rendőrök utánuk mentek és Tengelic határában elfogták, majd a megyei főkapitányságra előállították őket. Koncert a ZUG-ban. A kü­lönös nevű Barackca együt­tes lép fel február 7-én, pén­teken 21 órai kezdettel Szekszárdon, a ZUG-ban. A fővárosi csapat kemény ala­pokon nyugvó rockzenét játszik. Farsangi bált rendez a Magyar Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetségé­nek Tolna megyei szerve­zete a szekszárdi Várme­gyeháza Borozóban február 7-én, pénteken, 14 órai kez­dettel. A programban far­sangi műsor, vetélkedő, zene, tánc, vacsora és tom­bolasorsolás szerepel. Társtalanok találkozója. A Tolna Megyei Társtala­nok Baráti Egyesülete feb­ruár 8-án, szombaton 19 órai kezdettel soros össze­jövetelét tartja Szekszárdon, a Gyermekek Házában. A jó hangulatról, a zenéről az Ury Boys együttes gondos­kodik. Ha a testület nem hoz olyan döntéseket, amelyek az in­tézmények racionális gazdál­kodását kikényszeríti, a város költségvetése az ezredfordu­lóra ellehetetlenül — foglalta össze a gazdasági bizottság véleményét dr. Bencsik Lajos, a bizottság elnöke. Kedden délután kezdődött Paks önkormányzati képviselő testü­letének februári ülése, amelynek első felvonásáról tegnapi szá­munkban beszámoltunk. Az ülésszak első napja a helyi adó­kat szabályozó rendelet módosí­tásával folytatódott. Ezt köve­tően a nemzetközi szinten kiváló eredményeket elért paksi sporto­lók jutalmazásáról szóló rende­letet fogadta el a testület, részle­teiben megtárgyalva szinte min­den pontját. Mint Szinger Fe­renc (a téma avatott szakértője) mondta: az eredetileg Bor Imre által benyújtott javaslat elfoga­dása az Országos Testnevelési és Sporthivatal, valamint a Ma­gyar Olimpiai Bizottság vezetői szerint példaértékű, Paks élenjár az országban. A rendelet szerint a világ-, európai és olimpiai baj­nokságokon helyezést elért fel­nőtt, ifjúsági és serdülő sporto­lóit és edzőiket jelentős pénzzel jutalmazza a város. (Folytatás a 4. oldalon.) Kistérségi gazdaságfejlesztés Rendszerben látni a helyzetet A kistérség mint gazdasági egység - ez állt tegnap az amerikai támogatással működő kistérségi gazdaságfejlesztő program második, Iregszemcsén a Tolna Megyei Munkaügyi Központ által rendezett „tréningjén”. A hatvan résztvevőnek - okta­tásban, közigazgatásban, vállal­kozási szférában dolgozóknak - Marian Bentley, a Utah-i Állami Egyetem gazdaságfejlesztést ku­tató professzora tartott előadást. A program első részének célja, hogy megtalálják helyben a gazdaságfejlesztés szereplőit a közigazgatás és a gazdasági élet szakemberei között. Marian Bentley tegnap arról szólt: Me­lyek azok a tényezők, amelyek hozzák, illetve viszik a pénzt a kistérségből. — A program jelenleg a helyzetfelmérés stádiumában van, de fontos, hogy a résztve­vők rendszerben látják a gazda­ságfejlesztés tényezőit - mondta a tréningen résztvevő dr. Brebán Valéria a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ igaz­gatója, aki azonban konkrét kezdeményezésekre is felhívta a figyelmet. A már működő si- montomyai Munkahelyterem­tésért Alapítvány, illetve az Regszemcsén tervezett nagy­bani piac, és inkubátorház me­zőgazdasági vállalkozók ré­szére, a kistérségi gazdaságfej­lesztést szolgálják. A helyi fej­lesztés természetesen függ az OFA, a Területfejlesztési Ta­nács és a Belügyminisztérium támogatásaira benyújtott pályá­zatok sikerétől is. Ismét szorítóba lépett a szekszárdi művelődési bizottság Városi TV: igen, városi lap: talán A szakadatlan vitatkozó, sőt néha az ökölvívó ringet idéző „gyomrozó” stílus jórészt tovább folytatódott tegnap a szekszárdi közgyűlés művelődési bizottságának ülésén. Mint arról hírt adtunk, kedden, az első fordulóban a testü­let két tagja, Kovács Károly és Nyerges Tibor kivonult a te­remből. Tolna Városért Tíz „kitüntető javaslat” Lezárult a jelölés a Tolna Városért kitüntető díjra. A „bíráló bizottság” várha­tóan jövő héten teszi meg javaslatát arra vonatko­zóan, hogy kik kapják a ki­tüntetést. Mint ismeretes, a díjat a város társadalmi, kulturális, művé­szeti, közművelődési, sport és gazdasági életében elért ki­magasló eredmények, rangos életművek elismeréseként ítélhetik oda. Évente két sze­mélyt díjazhatnak, illetve posztumusz kitüntetés is ad­ható. A polgármester egyszer már összehívta a képviselő- testület frakcióvezetőit és a függetlenek képviselőjét, va­lamint a bizottsági elnököket egy ad hoc bizottság megala­kítása céljából. Az egyezség azonban ekkor még nem jött létre arról, hogy kiket delegál­janak a testületbe. Az alkalmi bizottság várha­tóan jövő hét elején alakul meg, és még azon a héten meghozhatja „kitüntető javas­latait”. Ebben az esetben a képviselőtestület - amely a kérdésben a végső szót mondja ki - februári ülése után már beszámolhatunk ar­ról, kik ítéltettek legméltóbb­nak a helyi kitüntetésre. A polgármester lapunk ér­deklődésére elmondta, hogy az előzetes felterjesztések alapján - mintegy - tíz jelölt esélyes a díjra. -es­A minisztérium a körjegyzőséget ösztönzi A helyi önkormányzati rendszer kialakításakor 1990-ben az önkormányzati törvény elismerte minden község jogát az önkormányzáshoz, fontosnak tartotta, hogy az ezernél kevesebb lakosú községek közösen tartsanak fenn apparátust, körjegyzőséget hozzanak létre. Az évek múlásával sok község vált ki a körjegyzőségből, az ezernél kevesebb lakosú községek közül egyre több tartott fenn saját polgármesteri hivatalt. Évek óta tart tehát egy kedvezőtlen folyamat, a szűkös pénzügyi keretek ellenére a kisközségek egy része indokolatlanul többet költ igazgatásra, ahelyett, hogy ezeket az eszközöket a község fejlesztésére, a közszolgáltatások javítására fordítaná. Felis­merve a helyzetet a Parlament január 30-án új rendeletet hozott, a belügyminiszté­rium pedig kialakította a központi támogatás új, ösztönző rendjét. — Miről van szó, mi a célja a megemelt állami támogatásnak?- erről kérdeztük dr. Bősz Endréné dr. Wéber Arankát, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét. — Az 1997. évi jelentős mértékű eme­lésnek nem titkolt célja a körjegyzőségek számának növelése. A körjegyzőséghez való társulásnak ma már nemcsak szakmai indokai lehetnek, hanem egy másik előnye is előtérbe kerül, ez pedig az olcsóbb állam- igazgatás. A körjegyzőség, mint hivatal, fenntartási költségei ugyanis megoszlanak a települések, illetve az önkormányzatok között. Az előnyöket figyelembe véve re­mélem, hogy Tolna megyében is növekedni fog a köijegyzőségek, illetve a már meg­lévő körjegyzőségekhez való csatlakozások száma. — Milyen támogatást kaptak a körjegy­zőségek a központi költségvetésből eddig? — A körjegyzőségek 1996. december 31-ig a központi költségvetésből a körjegy­zők illetményéhez 35.000 Ft/hó - támoga­tást kaptak. Egyéb - településfenntartó, működési - költségekhez eddig központi támogatás nem volt. Voltak viszont külön­böző pályázati lehetőségek, melyeket csak körjegyzőségek nyerhettek el. Á központi költségvetés tehát eddig is támogatta a kör­jegyzőségeket, ez azonban nem volt elég ösztönző. — Mi várható az új rendelkezések után? A belügyminiszter 1997. január 30-i rendeletében a körjegyzőségek állami tá­mogatását jelentősen növelte, az alaptámo­gatást havi 45.000 Ft-ra növelte. Ehhez já­rul további ösztönző támogatásként két községből álló körjegyzőségnél, ha a kör­jegyzőséghez tartozó községek együttes la­kosságszáma az 1.000 főt meghaladja, havi 60.000 Ft. Három vagy több községből álló körjegyzőségnél, ha az együttes lakosság­szám nem éri el az 1.000 főt, havi 40.000 Ft, a három vagy több községből álló kör­jegyzőségnél pedig ha az együttes lakos­ságszám meghaladja az 1.000 főt, havi 90.000 Ft. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents