Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. február 5., szerda Oroszország továbbra is el­utasítja a NATO keleti irányú terjeszkedését - jelentette ki kedden Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke. A nyugdíjrendszer reformjái akarja fölgyorsítani az új len­gyel pénzügyminiszter, Marek Belka, aki eddig az államfő gazdasági tanácsadója volt. Borisz Jelcin kedden minisz­terelnök-helyettessé nevezte ki Anatolij Kulikov belügyminisz­tert. Az elnöki szóvivő a szer­vezett bűnözés elleni hatéko­nyabb fellépés szükségességé­vel indokolta az új megbízatást. Késik a kormányalakítás Szófiában, miután Petar Szto- janov elnök kedden nem adott zöld utat a Bolgár Szocialista Pártnak a kabinet létrehozásá­hoz. Az országban egy hónapja tartanak a sztrájkok és a tilta­kozó megmozdulások, amelyek célja a parlamenti választások előrehozása. Holtan találták a szombaton eltűnt magyar hegymászót a Tátrai Hegyi Mentőszolgálat emberei. A hegykatlanba zu­hant férfi holttestére többnapi keresés után, kedden talált rá a hattagú csoport. * Döntött a taláros testület. Az Alkotmánybíróság tegnap határozatban mondta ki a válla­lati gépkocsik használatával kapcsolatos egyes adóhatósági rendeletek eltörlését. Meg­semmisítette azt a rendeletet is, amely nem számította be a köz­alkalmazotti jogviszony időtar­tamába a tényleges illetve tarta­lékos katonai szolgálat idejét. Tocsik-jelentés. Elkészültek azok a szakértői vélemények, amelyek a bizottság jelentésé­nek alapjait képezik - jelentette be Deutsch Tamás, a Tocsik- botrányt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. Kritika az államfő címére. Hibát követett el a köztársasági elnök, amikor az összeférhetet­lenségi törvényt nem az Al­kotmánybírósághoz utalta, ha­nem a parlamenthez - mondta Kosa Lajos fideszes képviselő egy keddi tájékoztatón. Hozzá­tette: pártja az elkészült jogsza­bályoknál sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi törvényt szeretne. Szállítási zavarok. A cseh vasutasok munkabeszüntetésé­vel kapcsolatban a MÁV fő-me- netirányítója közölte: zavarokat okozott a sztrájk a nemzetközi vonatok közlekedésében. Né­metországot az utasok Ausztrián át érhetik el, a Lengyelországba tartó Bem és Báthori expressz azonban továbbra is zavartala­nul közlekedik. A kordon két oldalán. Kedden mintegy 80 ezren tüntettek Belgrádban a hatalom és az erőszak ellen. Müosevics szerb elnök kedden azt javasolta a kormánynak, hogy ismerje el az ellenzéki győzelmeket a novemberben tartott helyhatósági választásokon, fotó: feb/reuter Még nem végleges a döntés a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználatáról Viták az alapszerződésről A bősi erőművel kapcsolatos magyar-szlovák szakértői megbeszélések csupán a peren kívüli megegyezés lehetőségé­nek felmérését célozzák - jelentette ki Pavol Hamzík szlovák külügyminiszter a pozsonyi Új Szónak. Hamzík szerint e tárgyaláso­kon a felek nem megállapo­dásra törekedtek, hanem arra, hogy feltérképezzék az egyet­értés lehetőségét. „Egyelőre ilyen érintkezési pontokat nem sikerült találnunk” - mondta a szlovák diplomácia vezetője, és hozzátette: „Nem marad más, mint hogy várjunk a bí­rósági döntésre, amely azon­ban csak kiindulópont lesz a közös megegyezéshez.” Hamzík szólt az alapszer­ződés teljesítéséről is, megál­lapítva: nem felelnek meg a valóságnak azok a vélemé­nyek, amelyek szerint Szlová­kia az alapszerződés valame­lyik pontját nem teljesíti. A kisebbségek hivatali nyelvhasználatát szabályozó törvény megalkotásának elma­radásáról kijelentette, hogy a döntés nem végleges, a kérdés még nyitott, de sietett hozzá­tenni: „Szlovákiában a kisebb­ségek jogai magas színvona­lúak.” Az interjúban a szlovák külügyminiszter elismerte, hogy Budapest és Pozsony között nézetkülönbség van az alapszerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését illetően. Szlovákia szerint ta­pasztalatcsere, míg Magyaror­szág szerint egy ellenőrző me­chanizmus létrehozása szol­gálná a legjobban ezt a célt. „Az alapszerződés állam­közi dokumentum, amelynek teljesítéséért a két ország kormánya felelős - fejtette ki Hamzík. Úgy vélekedett, hogy a szlovákiai magyar kisebbség képviselői jelenleg nem tud­nák pozitív és konstruktív módon elősegíteni az alap- szerződés teljesítését. Felfüggesztették Boldvai mentelmi jogát, szabad utat kapott a nyomozás Gyermekvédelmi törvény a Ház előtt Javaslat a kis jövedelmű családok rendszeres támogatására A gyermekvédelem feltételeinek megújítása sürgős és elen­gedhetetlen, mert a jelenleg működő rendszer egyre kevésbé szolgálja a gyermekek tényleges védelmét - szögezte le Kö­kény Mihály. A népjóléti miniszter tegnap elhangzott expo­zéjával megkezdte a Ház a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az új jogszabály a családi ne­velést állítja a középpontba. Rögzíti, hogy a gyermeket csak akkor lehet kiemelni a családi környezetből, ha - a többoldalú támogatás ellenére - a veszélyeztető körülmé­nyek másképp nem szüntethe­tők meg. A javaslat kitér arra, hogy fejleszteni és képezni kell a nevelőszülői hálózatot és korszerűsíteni kell az örök- befogadás szabályait. Részletesen szól a tervezet a gyermekvédelmi alapellátá­sokról, szakellátásokról és ha­tósági intézkedésekről. Az alapellátások közé so­rolja a rendszeres gyermek- védelmi támogatást, amit a he­lyi önkormányzattól kell kérni akkor, ha a gyermek családjá­ban az összjövedelem egy főre eső része nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj összegének 80 százalékát. Kimondja, hogy a rendkívüli élethelyzetbe került gyerme­kes családnak rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható. Az intézeti nevelésből kilépő fiatalok indulását segíti az otthonteremtési támogatás, amit az állam fizet. A tegnapi ülésen döntött a Ház Boldvai László szocialista honatya mentelmi jogának fel­függesztéséről. A mentesség megvonása ezek után lehetővé teszi, hogy a bűnüldöző szervek kihall­gassák a képviselőt a Tocsik- féle sikerdíj ügyében, s fény derüljön arra, hogy megalapo- zott-e a befolyással való üzér­kedés gyanúja. (simonffy) Leglátványosabb beruházásuk a Pólus Center volt Horn Kanadába utazik Horn Gyula a hétvégén hiva­talos látogatásra Kanadába utazik. A magyar kormányfő Ottawa mellett fölkeresi To­rontót és Calgaryt, valamint találkozik a helyi magyarok képviselőivel. Horn Gyula február 9-től 13-ig tartó kanadai vizitjének legfon­tosabb célja a kétoldalú gazda­sági és politikai kapcsolatok előmozdítása. A látogatással egy időben Torontóban ma­gyarországi befektetéseket ösz­tönző konferenciát rendeznek. Kanada eddig is a külföldi beruházók élén járt, vállalatai 300-350 millió dollárt fektettek be hazánkban. Az elmúlt idő­szak leglátványosabb beruhá­zása a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont felépítése volt. Kanadai vállalatok köz­reműködésével valósul meg a Ferihegyi Repülőtér 2-es ter­mináljának tervezett bővítése. Ottawa támogatja NATO- csatlakozásunkat, és európai szövetségeseihez hasonló kap­csolatrendszer kiépítésére tö­rekszik Budapesttel. Ezt szol­gálják a bővülő politikai kon­taktusok: Göncz Árpád államfő 1991 októberében látogatott Kanadába, Kovács László kül­ügyminiszter 1995 júliusában kereste föl az országot. Horn Gyula és Jean Chrétien kanadai kormányfő az EBEÉ 1994. de­cemberi budapesti csúcsérte­kezletén találkozott. Elfogadható nyugdíjrendszer formálódik Várják a jó javaslatokat Szükség van a nyugdíjrend­szer reformjára - ebben egyetértettek a szociális part­nerek az Érdekegyeztető Ta­nács tegnapi ülésén, több más kérdésben azonban eltérnek egymástól az álláspontok. A munkavállalók képviselői például nem támogatják, hogy egyharmadnyi járulékösszeget a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből a kötelező tőkefedezeti rendszerbe vigye­nek át. Javasolták, hogy ez utóbbit önkéntes alapon, kiegé­szítő jelleggel alakítsák ki. Amennyiben adókedvezmé­nyekkel ösztönzővé tennék ezt a formát a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, az ^egyúttal a vásárlóerő lekötését, az inflá­ció csökkentését is szolgálná. A járulékbefizetés napra kész követésére pontrendszert ajánlottak. Ennek segítségével nyilvánvalóvá válna, hogy ki mennyi járulékot fizetett be, és ezért milyen nyugdíjellátásra számíthat. Ez a forma ugyan­úgy javítaná a befizetési fe­gyelmet, mint a kormányzati oldal által javasolt tőkefedezeti számla nyilvántartása. Arra a kérdésre, hogy az esetleges tőkefedezeti nyugdíj- rendszer pénztárai miként hasznosítanák az ide befizetett összegeket, Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: nincs olyan szándékuk, hogy ál­lamkötvényre jegyeztetik le ezeket az összegeket. A pénztá­rak oda fektethetik be a pénzt, ahol az megfelelő biztonsággal a legnagyobb hasznot hozza. A kormányzat kész a javasla­tok mérlegelésére. Aligha tágul a kör Vigyázó szemek az egy százalékon Becslések szerint az ezret jó­val meghaladja a hazánkban lévő kisebbségi egyesületek és alapítványok száma, és több­ségük nem csupán bejegyzett szervezet, hanem több-keve­sebb sikerrel működik is. Tények bizonyítják - ami a nagy számból is következik -, hogy rendkívül sokrétű ezek­nek a civil szervezeteknek a te­vékenysége. Egyvalamiben vi­szont bizonyosan egyformák: egyiküket sem veti fel a pénz. Élénk érdeklődéssel követik tehát az „egyszázalékos tör­vény” sorsát. Tegnap is erről szervezett fórumot Budapesten a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal, valamint a Ma­gyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. A vitaindító kérdés, amelyet Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtitkár, a hivatal elnöke tett fel, így szólt: számíthatnak-e ezek az egyesületek és alapít­ványok arra, hogy az állampol­gárok személyi jövedelemadó­juk 1 százalékával támogatják majd működésüket? À válasz megfogalmazása­kor élénk vita alakult ki. Végül abban egyeztek meg a résztve­vők, hogy az adófelajánlás so­rán e szervezetek csak a tevé­kenységüket jól ismerő, közvet­len környezetükben élő állam­polgároktól várhatnak támoga­tást. Arra kevés az esélyük, hogy a nyilvánosság felhaszná­lásával újabb társadalmi kört tudjanak megnyerni céljaiknak. Még támad az influenza, de sokan nem veszik komolyan A lappangási idő egy-öt nap Tovább támad az influenza, bár a fertőzés a korábbinál vala­mivel lassúbb ütemben terjed. Országszerte újabb tízezrek pa­naszkodnak, hogy betegek, elesettek, otthon kellene marad­niuk. De miért és meddig? - kérdeztük dr. Siklós Judit belgyó­gyász főorvostól. A szakember elmondta, hogy az influenza lappangási ideje egytől öt napig terjed, és vi­szonylag hamar jelentkeznek az általános tünetek: hidegrázás, láz, végtagfájdalmak, hátfájás, égető érzés a szemben, orr­folyás, tüsszögés, izzadás. Szerencsés esetben az A-ví- rus ennél több bajt nem okoz, s a beteg - pár napos lábadozás után - fölgyógyul. Az igazi gondot az influen­zához társuló, annak nyomán esetleges kialakuló szövődmé­nyek jelentik. így felléphet pél­dául légcsőhurut, tüdőgyulla­dás, arcüreggyulladás, de szív­izomgyulladás is. Különösen a legyengült szervezetűeket és a krónikus betegségben szenvedőket ve­szélyeztethetik szövődmények.- Antibiotikumok csak akkor kellenek, ha valamilyen bakté­riumfertőzés is párosul az inf­luenzával - mondja a főorvos asszony. - A patikákban kap­ható lázcsillapítók, orrcseppek, köptetők és vitaminok jó szol­gálatot tesznek a betegség le­küzdésében, a szervezet erősí­tésében. Arra nincs mindenkire érvényes szabály, hogy mikor ajánlatos az influenzás beteg­nek ágyban maradnia. A főorvosnő szerint nem is igazán az ágyban fekvés a fon­tos, sokkal inkább az egyenle­tes meleg szoba. Az ágyat ki-ki csak addig nyomja, amíg úgy érzi, hogy jólesik a takaró alatti pihenés. Azt senki ne kockáz­tassa meg, hogy influenzásán utcára megy. A lappangási időt nem szá­mítva hét-tíz nap alatt lehet túl­jutni a betegségen. Ebből leg­alább három napot szobafog­ságban kell tölteni. A tapaszta­latok szerint sokan ezt is elspó­rolják - de az ilyenfajta „le­génykedésért” esetleg nagy árat kell fizetni. (németh) Gázrobbanás. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb lakóházrobbanása történt tegnap haj­nalban a fővárosban, egy hatszintes épületben. Két emelet magas lángok csaptak ki a deto­náció fészkéből, egy szolgálatban lévő éjjeliőr harmadik emeleti lakásából. Hárman megsé­rültek, az otthonok többsége átmenetüeg lakhatatlanná vált. fotó: feb/diósi imre

Next

/
Thumbnails
Contents