Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-26 / 48. szám
1997. február 26., szerda Megyei Körkép 3. oldal ________A Tárgyalóteremből________ K ét tanyát gyújtott fel Összesen hatszáznegyvenhéte- szervezet szerint a súlyos szelzer hétszázharrninchét forint kárt okozott K.I. - állapították meg a szakértők, azzal, hogy tavaly nyáron az alsónyéki tanyasoron felgyújtott két tanyát. Az egyikben „csak,, a berendezést törte össze, kiengedett ötszáz liter bort, de a benzinnel leöntött heverő nem gyújtotta fel az épületet. A másik tanya viszont nemcsak kiégett, hanem a tetőszerkezete is leégett a gyújtogatás következtében. A vádlott jól ismerte a családot, az apát a fiát, s annak lánytestvérét. A szójáték végett mondhatni, hogy rendszeresen végzett náluk alkalmi munkát. Különösen jó barátságba keveredett a fiúval, akivel egyre rendszeresebben együtt italoztak. Ezt a család többi tagja szóvá is tette. A vádlott többször tanúja volt az ebből eredő családi vitáknak. Ez a körülmény adott később alkalmat arra, hogy amikor barátja súlyos betegsége következtében meghalt, a családot hibáztatta. Úgy vélte, közük lehet a halálához. Erre a feltételezésre természetesen semmi alapja nem volt. A vádlottról az ideg-elme és pszichológus szakértő megállapította, hogy infantilis személyiség, középsúlyosán értelmi fogyatékos. Intelligenciahá- nyadósát 56-ban határozták meg. Az Egészségügyi Világiéira fogyatékosság az 55 és a 40-es érték közé esik. A szakértő szerint a vádlott közepesen korlátozott abban, hogy „tetteinek társadalmi veszélyességét felismeije és az ennek megfelelő magatartást tanúsítsa”. A szabályokkal viszont tisztában van. Június 16-án az esti órákban indult el, hogy „megbosszulja” barátja halálát. Betört a tanyákba, tört-zúzott, a benzint szétöntötte és a magával vitt gyufával meggyújtotta. Az egyik tűz, miután a heverő elégett, magától elaludt. A másik tanyának a tető-tüzét egy autós vette észre 65-os útról, aki 17- én éjjel 1 óra 20 perckor jelentette a tűzet. A vádlott a rendőrségen elismerte tettét, a bíróságon már nem tett értékelhető vallomást. A Tolna Megyei Bíróság, az eső fokon kiszabott nyolc hónap börtönbüntetést hat hónapra szállította le, fenntartva a két év közügyektől eltiltást. Enyhítő körülményként vették figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és szellemi képességeit. Az ő esetében a végrehajtható börtönbüntetés céltalan lenne. Az előzetes letartóztatásban töltött hat hónapot beszámítják büntetésébe, és meg kell fizetnie a 12 ezer forint bűnügyi költséget. Ihárosi Ibolya A rendőrség kéri 1997. február 23-án (vasárnap) délelőtt 10 óra 30 perc és 10 óra 45 perc között Szekszárd belterületén, a Béri B. A. u. és Kövendi S. u. kereszteződésében - az Alsóvárosi temető előtt - egy „kis Polski” balra kanyarodás közben elütötte az úttesten lévő kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogos hölgyet. Kéijük azon személyek jelentkezését, akik a balesetet látták, vagy a balesettel kapcsolatban bármilyen információval bírnak. Továbbá jelentkezzenek azok a személyek, akik a hölgyet besegítették a ,Jds Polski”-ba. A bejelentés történhet személyesen, írásban - a Szekszárdi Rendőrkapitányság Közlekedési Alosztályának címezve - vagy szóban a 411-199, illetve a 07 segélykérő telefonszámon. Ha kedvezőtlen a szélirány A szekszárdi húsipar Tanyatormás környéki részén működő technológiai szennyvíziszap tároló telep engedélye lejár, a további működéshez azt meg kellene hosszabbítani. A szakhatósági engedélyezési eljárás keretében közmeghallgatást tartottak Kistormáson. A témában három környéki település - Kölesd, Zomba és Kistormás - érdekelt, a fómmon azonban mindössze 4-5 helyi érdeklődő jelent meg. A telep további működésének tervet nem fogadta osztatlan lelkesedés, még annak ismeretében sem, hogy a szennyvízkezelő létesítmény a továbbiakban a jelenleginél környezetkímélőbb módon működne. A környéken lakók - kedveződen széljárás esetén - gyakran „orrbasülnek” a tározó létével, és úgy vélik, ez később sem változna. A „civilek” közül többen úgy gondolják, jobb lenne, ha a telep nem működne tovább. -htAutóút, Duna-híd és logisztikai központ Közösen a régió fejlesztéséért Párbeszédet kezdeményezett a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a területfejlesztésről. A nyitó rendezvényre kedden délután került sor Szekszárdon, a kamara székházában. A tanácskozáson az önkormányzatok meghívott vezetői, köztük Bach József, a megyei közgyűlés elnöke és ipari cégek vezetői vettek részt. A megjelenteket az iparkamara elnöke, dr. Bertha Kálmán köszöntötte, ismertetve az összejövetel célját. — A közeljövőben az ország területfejlesztésével kapcsolatosan jelentős döntések várhatók, hamarosan sor kerül a területfejlesztési koncepció tervezetének elfogadására, ezen belül pedig a déli megyéket érintő autóút és a Dunántúlt az Alfölddel összekötő híd megépítésére - mondta dr. Bertha Kálmán. A koncepció tervezetének megismerése alapján Tolna megyét érintő legjelentősebb, rövid távra tervezett beruházás lehet a Kaposvár-Dombóvár- Szekszárd nyomvonalon megépítendő autóút, az ehhez szervesen kapcsolódó, Szekszárd térségében létrehozandó Dunaiaddal együtt. A tervekben a nyomvonal mellett szerepel Dombóvár térségében, a vasútvonalra telepítendő logisztikai központ létrehozása is. Az említett közlekedési beruházások - amennyiben megvalósításukra sor kerül -, jelentősen befolyásolhatják megyénk terület- fejlesztési koncepcióját. A tegnapi összejövetel elsődleges célja az volt, hogy feltárja a közös érdekeket és olyan érdekközösségeket hozzon létre, amelyek elkötelezik magukat a célok megvalósítása érdekében. Annál is inkább, mert Dunaújváros és Mohács is lobbizik a híd létrehozása érdekében. - Nem egymás ellen, hanem egymás mellett kell lobbizni a régió településeinek és a szomszédos megyéknek, mert csak így lehet központi támogatást szerezni - hangzott el. A hozzászólók elmondták, örülnek a kamarai kezdeményezésnek, mert nagyon fontos, hogy ne kerüljön Tolna megye hátrányba a többi régióval szemben. Az út és a híd megépítése ugyanolyan érdeke Tolnán kívül Somogy és Bács- Kiskun megyének, ezért fontos, hogy ne megyehatárokban, hanem nagyobb területi egységekben gondolkodjunk. A tanácskozás végén a résztvevők úgy döntöttek, hogy megbízzák a Tolna Megyei Iparkamarát, fogalmazzanak meg egy felhívást, amit elküldenek az érintett települések önkormányzatainak, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. /. kováts „A mezőgazdasági demonstrációkkal nem értek egyet.” Támogatásról és tiltakozásról Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, az Agrár- szövetség tagja is részt vett a múlt hét második felében az Agrárszövetség Szekszárdon megrendezett IV. kongresszusán. Ebből az alkalomból kérdeztük a legfrissebb mezőgazdasági események értékelése felől. — Úgy tűnik elégedetlenek a mezőgazdaságból megélő gazdálkodók, hiszen hétfőtől több, mint 200 településen tartottak útlezárásokat traktorokkal, pótkocsikkal, kombájnokkal. Ön, mint az egyik legfontosabb mezőgazdasági szervezetnek, a Magyar Agrárkamarának az elnöke, hogyan látja a vidék helyzetét? — Magával a demonstrációval nem értek egyet. Nem hiszem, hogy ez lehet a módja annak, hogy rábírják a tárca vezetőit, hogy változtassanak a már meghozott törvényeken. Az más kérdés, hogy a gazdálkodók panaszának egy része jogos. Szakmai hibának tartom például, hogy olyan termékek, mint a savanyú káposzta, a pri- taminpaprika, a füstölt áru, a méz, a bor, és még sorolhatnám, nem tartoznak az őstermelői körbe és nyilván emiatt ezek értékesítése több problémát is felvet. De ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a demonstráció szervezői közül többen eltúlozzák, felnagyítják a mező- gazdasági termelők gondjait. Az országban a megyei agrárkamarákhoz tartozó gazdajegyzők eddig 2500 tájékoztatást tartottak és egyetlen helyen sem volt őstermelői igazolvány-ellenes hangulat. Természetesen nem azt állítom, hogy mindenki örül a januártól megváltozott adó és társadalombiztosítási járulékok bevezetésének, de adót mindenhol a világon kell fizetni. — Nem hiszem, hogy az adófizetés ellen tiltakoznának a termelők, de ma a hazai mező- gazdaság gyenge lábakon áll. Sok a kényszervállalkozó, a munkahely nélkül maradt emberek jobb híján megpróbálnak a saját pár hektáros, vagy béreltföldjükön boldogulni. — A magyar mezőgazdaság helyzete pontosan olyan, mint az országé. Legalább három felé szakadt ezen a területen is az ország. Csak kevesen vannak - üzemmérettől függetlenül - ahol pénz, eladható termék és ehhez piac is van. A másik kategóriába azok tartoznak, akik fejleszteni ugyan nem tudnak, de a meglévő adottságaikkal - használt gépek, kisebb földterület - megpróbálnak boldogulni. A harmadik kategóriába tartozik a legszélesebb réteg, nekik még ennyijük sincs, a legtöbben várakoznak, megpróbálnak annyit megtermelni, ami a saját szükségleteikre elég. — Éppen emiatt is nagyon várták a termelők az idei évre meghirdetett mezőgazdasági támogatásokat. Úgy tűnik, ez is csak annak segít, akinek van miből gazdálkodnia, tehát a kezdő gazdálkodókat, valamint az Ön által is a harmadik kategóriába sorolt termelőket nem segíti. Fejlesztésre csak az kap, aki saját erőből építkezik, majd a végén, a számlával igazolt költségeiből átvállal az állam 20-25 százalékot. — A forrás az kevés, ezt tudjuk. A kamarának és más érdekképviseleteknek további 10 milliárd forintot sikerült kiharcolniuk, az eredet előterjesztéshez képest. Régi mondás, hogy az üres konyha és a szakács észjárása között összefüggés van. Az az első baj, hogy még a kiharcolt száz milliárd forint is kevés, amit a tárca biztosított erre a területre. A másik: az exporttámogatásokból nem vonulhat ki a tárca, ez jelentős összeget vesz el ugyan a támogatási keretből, de tudomásul kell, hogy vegyük, ha ez nem valósulna meg, akkor a külföldi piacokon még versenyképtelenebbek lennének a magyar termékek. Az említett 20 százalék támogatás is több ennél, hiszen emellett kamattámogatást is kapnak a termelők. Az más kérdés, hogy a bankoknál nehéz ma hitelt kapni, ha nem tud megfelelő fedezetet felmutatni a kérelmező. De a világon mindenhol így van ez, mert aki a pénzt adja, annak joga van ellenőrizni azt, van-e esélye arra, hogy visszakapja a kért hitelt. Mauthner Hírek Tehermentesítő út a megyeszékhelyen Szekszárd közgyűlésének gazdasági bizottsága tegnap délutáni ülésén a tervezett tehermentesítő úttal kapcsolatban foglalt állást. A megyeszékhely egyetlen nagy- beruházása a központon áthaladó 56-os útról terelné át a forgalom egy részét a vasút mellett és folytatólagosan a Tartsay utcában kiépítendő új szakaszra. A bizottság tagjai valamennyien egyetértettek a tervvel: Sze- leczki József városüzemeltetési irodavezető egyenesen arra mutatott rá, hogy a beruházással a későbbi, a mostaninál még nagyobb gondokat is elkerülheti a város. Az út megépítését a tegnap ülésező közgyűlés is támogatta. Tűz- és haláleset Tegnap a dél után nem sokkal a gyönki szennyvíztelep melletti erdő aljnövényzete kapott lángra. A helyszínre a gyönki önkéntes tűzoltók vonultak és fékezték meg a tüzet. Az eset oka: szabadban tüzelés. Dombóváron az Erkel Ferenc utcában egy mellék- épület bútorzata gyulladt ki, a lángok átterjedtek a lakóház tetőszerkezetére is. A tüzet, aminek körülményeit vizsgálják, a dombóvári tűzoltók fékezték meg. Bölcskén egy Rákóczi utcai ház egyik lakószobájában égett a bútorzat, amit a lakók eloltottak. A kiérkező tűzoltók a szobában egy idős hölgy holttestére bukkantak, akivel valószínűleg füstmérgezés végzett. Az esetet a rendőrség és a tűzoltóság közösen vizsgálja. Több, mint száz véradó Faddon A tegnapi faddi véradásra 110-en jelentkeztek, közülük 103-an adhattak vért. Mint megtudtuk, ez az eredmény nem rossz, különösen, ha figyelembe vesz- szük a még le nem zajlott influenza járványt. A faddi véradóknak egyébként idén még két alkalommal - a nyáron és novemberben - lesz alkalmuk karjukat nyújtani. A vértranszfúziós állomás munkatársai ’97-től a korábbi kettő helyett ugyanis három alkalommal szállnak ki Faddra, hogy a véradók helyben, a lehető legkevesebb „utánjárással” segíthessenek embertársaikon. A kapcsolatok sorsa az érintetteken múlik Interjú Bach Józseffel, a megyei közgyűlés elnökével — Miként összegezné a Tolna Megyei Önkormányzat 1996. évi nemzetközi tervének végrehajtását? - ezzel a kérdéssel fordultunk Bach Józsefhez, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökéhez. — Ezt a tevékenységet négy csoportban lehet összegezni. Egyikhez tartozik az a munkafolyamat, amely a nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt jelenti. A másodikba tartozik a partnermegyei kapcsolat, a harmadikban a közvetítő szerepről kell beszélni, és ugyancsak külön fejezetet érdemelnek az egyéb külföldi utak. — Tavaly hány nemzetközi szervezet munkájában vett részt az önkormányzat? — Az Európai Régiók Gyűlésének hat bizottságából négyben vettünk részt. Ez a kultúra, oktatás-képzés, ifjúság, sport, területfejlesztés, környezetvédelem, idegenforgalom, egészségügy, szociális ellátás területeire vonatkozik. A Duna Menti Tartományok Munkaközössége azzal a céllal alakult, hogy ösztönözze a Duna menti térség tagjainak együttműködését, segítse a sokoldalú fejlődést a lakosság és egy békés Európa érdekében. Részt veszünk mind a hat munkacsoport munkájában és képviseltetjük magunkat az évente megrendezendő kormányfői konferencián a jövőben is. Az Európai Bortermelő Régiók gyűlésének fő célkitűzése: az európai borpiac védelme az Európai Unión kívüli exportőröktől, továbbá a bor és az egészség összefüggéseinek kutatása és az eredmények hangsúlyozása. — Tolna megye mennyire él a nemzetközi szervezetekben meglevő tagsági lehetőségekkel? — Nem használjuk ki eléggé. Aktivitásunkat fokozná, segítené a nemzetközi pályázatokon való részvételünket, ha a közgyűlés minden bizottságba hivatali szakembert delegálna a választott képviselő mellé. Ezzel a döntésével a közgyűlés biztosítaná a folyamatosságot valamint a munka végzéséhez nélkülözhetetlen szakmai hátteret. — Több tudósításban hallhattuk, hogy a millecentenári- umi ünnepségeinken a partnermegyék képviselői jelen voltak. Milyen eredménnyel zárultak ezek a találkozók? — Tulajdonképpen Románia, Németország, Kína, Anglia nevét kell sorolni e tárgykörbe. Talán Kínával a távolság miatt a kapcsolatfelvételt nem követte folytatás. így Szecsuán tartománnyal nem nevezhető elmélyültnek a viszonyunk. West Sussex angol partnermegyénk elnöke is részt vett az ünnepségeken öt tagú delegációval. Őket Budapesten a képviselőházban a magyar szociális és egészségügyi ellátás rendszeréről tájékoztatták. Németországban két kapcsolat erősödött az elmúlt évben. A baut- zeni és a main-tauber-kreis-i. Egyik a volt keleti, másik a nyugati Németország területéről. Ezekből a kapcsolatokból született például orvosi műszerek adományozása kórházainknak, vagy egy magyar étterem létesítése az ottani megyeszékhelyen. A fiatalok sport és ifjúsági mozgalma is tovább fejlődött. Ha Romániával kezdtük a felsorolást, akkor most záijuk Álba megyével a sort. Az ő együttműködési szándékuk különösen a gazdasági területekre vonatkozik. — A közvetítő szerep a tolnai intézmények kapcsolatépítését segítette? — Igen. Lehetne sorolni ezeket, de akár valamennyi intézményünket megnevezhetjük. Ajánlólevelekkel segítettük a kamarák kapcsolatfelvételeit nemzetközi partnerekkel, találkozókat szerveztünk a gazdasági élet szereplői között, és segítettük az együttműködést az idegenforgalomban. Egyik fő törekvésünk, hogy a megye települései partnermegyéinkben keressenek és találjanak megfelelő társközségekre. Ezen a területen önkéntességre alapozunk. Szerepet csak a bemutatkozásban vállalunk, a kapcsolat további sorsa már az érintett partnereken múlik. Decsi Kiss János
