Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22-23 / 45. szám

12. oldal CÉGBEMUTATÓ 1997. február 22., szombat Azt sütnek, amit a vásárlók igényelnek Huszonnégy fajta kenyér, száznégy féle péksütemény Tolna megye legnagyobb sü­tőipari cége, a Tolnai Sütői­pari Részvénytársaság. A vállalat jogelődje negyvenhét éve, 1950. január 20-án ala­kult két szekszárdi kisebb üzem összevonásával. A me­gyeszékhely ipari övezetében található vállalat vezérigaz­gatójával, Szabó Józseffel az 1997-es év feladatairól, kihí­vásairól beszélgettünk. — Lassan két hónap eltelt az idei évből. Milyennek találja cégvezetőként 1997-et? — Nehéznek. A január 1-i áremelkedések érzékenyen érintették a sütőipari részvény- társaságunkat. A mellékelt táb­lázat az 1996.júliustól bennün­ket érintő különböző áraknak, energiáknak az emelkedését mutatja. Bár mennyire is igye­keztünk, ezt az ármozgást leg­nagyobb erőfeszítéseink mel­lett sem tudtuk ellensúlyozni, egy részét sajnos tovább kell hárítanunk a fogyasztók felé. — Ezek szerint ha némi ké­séssel is, de önök is árat emel­nek. — Sajnos március 1-vel termékeink többségének az árát kénytelenek vagyunk megemelni, de közel sem olyan mértékben, mint ahogy az alapanyag- és energiaárak - mint a táblázatból kitűnik - megemelkedtek. Az energiaár emelése különösen negatívan érint bennünket, mivel ez az összköltségünk egy harmadát teszi ki. Energia igényes ágazat vagyunk, a sütés, fűtés, szállí­tás nagyon sokba kerül. — Végül is mennyivel nőnek az önök által gyártott sütő­ipari termé­kek árai? — Átla­gosan tíz szá­zalékos ár­emelésre kényszerü­lünk. Sajnos így is csak pár hónapos késéssel kö­vetjük az ár­mozgásokat, ami jelentős veszteséget okoz a részvénytársaságnak. De itt jegyzem meg, hogy a napkö­ziknek, a közintézményeknek szállított egyes termékeink árát nem emeljük. — Mennyiért fogják kapni az áremelés után a kereskedők a Sütőipari Részvénytársaság­tól például a kenyeret? — Az áfás átadási árát em­lítenem, az egy kilogrammos fehérkenyeret 90,50 forintért, a közkedvelt 75 dekás félbarna Fontosabb anyagok ármozgásának mértéke Anyagok megnevezése 1997. január (%) (1996. június « 100%) Liszt 128 Élesztő 130 Só 109 Zsiradék 115 Cukor 106 Tej és tejtermék 122 Húsipari termékek 110 Tojás-, tojárspor 112 Konzervek (lekvárok, befőttek) 105 Sütőszerek 125 Import anyagok (forint leértékelés) 114 Energia (villany, gáz) 121 Benzin (98-as) 112,4 Gázolaj 124 Fűtőolaj 124 Az alagút kemencében óránként 620 darab kilós kenyér sül ropogósra kenyerünket 74,10 forintért szándékozunk szállítani már­cius 1-től. A kiflit, zsemlét 8,60 forintos áfás, áron fogják kapni a kereskedők. — Hányféle termékük van ? — A jelenlegi árjegyzé­künkben 26 féle kenyeret, 104 féle péksüteményt, 24 féle édes­ipari terméket és 9 fajta tartós sütőipari terméket kínálunk vá­sárlóinknak. Ezek között sze­repelnek az egészséges táplál­kozást segítő, különböző mag­vakkal, korpával, búzacsírával készült, fehér és barna, a fo­gyasztók körében igen nép­szerű és keresett termékeink. Ugyanígy magvas és szójás péksüteményeket is sütünk, de készítünk dió, mák, túró, lek­vár töltelékkel készült sütemé­nyeket és félkész tortát, habro­lót, krémes lapot is. — A vásárlók körében nagy cég, mint a Tolnai Sütői­pari Vállalat gyárt-e kovásszal készült kenyeret vagy csak gyorskelesztéssel készült ter­mékeket kínál? — Mi a kenyérféléink zö­mét hagyományos, kovászos eljárással készítjük, kenyérízű kenyeret sütünk. A kovász érési ideje hat-nyolc órás és az a lényege, hogy e közben az élesztő gombák, tejsav és ecet­sav baktériumok szaporod­nak,tejsav, illetve ecetsav bak­tériumok is keletkeznek, ezek adják a kenyér jellegzetes ízét, aromáját. De például az ecet­savas erjedés közben keletke­zik az a sav tartalom is, ami a nyári „kenyér-nyúlósodás” természetes meggátlója. A ko­vászos kenyér mellett a fo-. gyasztói igényeket figyelembe véve mi is sütünk adalék Kínálat a Tolnai Sütőipari Rt. termékeiből FOTÓ: egyre nagyobb az igény a ha­gyományos technológiával ké­szült termékek iránt. Egy ilyen anyaggal készült termékeket, például francia kenyeret is. — A rendszerváltás óta ro­hamosan emelkedett a péksé­gek száma országosan és a tér­ségben is. Mit jelent ez a Tol­nai Sütőipari Részvénytársa­ság számára? — Jelenleg a piaci helyzet rendkívül kiélezett a megyé­ben, sütőipari termékekből túl­kínálat van, több mint 70 kü­lönböző szervezet, magán kis­iparos, kft, áfész és mezőgaz­dasági szövetkezet égisze alatt működnek pékségek. És akkor még nem beszéltünk azokról az üzemi konyhákról, büfékről ahol kelt kalácsokat, pogá­csákat sütnek, árulnak és kü­lönböző boltokban kínálnak a területünkön. Ha már a problémákról be­szélünk, nagyon komoly gon­dot jelent számunkra az is, hogy az utóbbi időben a keres­kedelmi partnereink elég pon­tatlanul, késedel­mesen fizetnek. Gyakran előfordul, hogy a felszámo­lásra kerülő, bezá­rásra kényszerülő vagy profilt váltó kisebb boltok „elfe­lejtik” kifizetni az utolsó rendelésüket és mi futhatunk a pénzünk után. — Hány helyen kaphatók a Tolnai Sütőipari Részvény- társaság termékei? — Több mint 700 üzletbe szállí­tunk a termékeink­ből, elsősorban a bakó jenő megyén belül, de a megyén kívülre is, például Bajára és nyáron a Ba­laton parti üzletekbe. (pr) s / .. Az ellenőrzési akciók meghozták a várt eredményt a DEDASZ Szekszárdi Üzemigazgatóságán Több, mint a felével csökkent a szabálytalan vételezés A DÉDÁSZ Szekszárdi Üzletigazgatósága területén tavaly minden kirendeltség területén szi­gorították az ellenőrzést. Nem célja a társaságnak a fogyasztó kikapcsolása. Gyakori a 35-40 éves munkaviszony. Olcsóbb a bérelt üdülő. A DÉDÁSZ 2000 program. Ezekkel a címszavak­kal foglalható össze az a beszélgetés, amit Paluska Zoltán üzletigazgatóval és Szűcs Ferenc érté­kesítési osztályvezetővel folytattunk az igazgatóság, a részvénytársaság helyzetéről, terveiről. A részvénytársaságnál meg­kezdődött a szervezetfejlesz­tési program. • — Márciusban, ha minden szükséges döntés megszületik, részletesen tájékoztatjuk fo­gyasztóinkat a programról, s az őket is érintő változtatásokról - kezdte mondanivalóját az üz­letigazgató. Az átalakítás célja, hogy gazdaságosabban működjön a szervezet, felépítése alkalmaz­kodjon a nagy rendszerekhez, ami centralizálással is együtt jár, és a működése jobb legyen a jelenleginél. A szolgáltatás minőségégének és elérhetősé­gének javulnia kell, s az üzem­zavar-statisztika sem romolhat. Hülyén lesz DÉDÁSZ 2000-ben? Az átalakítás érinti a műkö­dés minden területét, amelyhez megteremtődnek a számítógé­pes feltételek is. A teljes prog­ramot nem egyik napról a má­sikra lehet megvalósítani, be­vezetése több évig is eltart. Ez tulajdonképpen a DÉDÁSZ 2000 program, ami arról szól milyen lesz a társaság kétezer­ben. - fogalmazott az üzleti­gazgató. Az év elején az anyaggazdálkodásban az átál­lás jelentős zavarokat okozott. A másfél hónapos átmeneti helyzet hátráltatta a közvilágí­tásban szükséges javításokat. Az első dolguk, hogy ezt a le­maradást pótolják - hangsú­lyozta Paluska Zoltán. Lakossági körben nőtt az áramfogyasztás Az áramfogyasztással kap­csolatos adatokról Szűcs Fe­renc osztályvezető adott tájé­koztatás. Lassú, de egyenetlen fogyasztás-növekedés indult meg. Az üzletigazgatóság szintjén mintegy 4,7 százalék­kal nőtt az áramértékesítés, az áremelések ellenére. Ennél lényegesen nagyobb 7,9 százalékos a növekedés a lakossági körben. Igaz ebbe az is benne van, hogy az 1995-96- os az évszázad leghidegebb tele volt. Az általános díjsza­bás kategóriában stagnálás ta­pasztalható. E körbe tartozik például a kisvállalkozások üz­lethelyiségeinek fogyasztása. Hogy ne fizessük más villanyszámláját A szakkifejezés, a szabályta­lan vételezés, az esetek döntő többségében mindközönsége­sen áramlopást jelent. Ha kiug­róan magas az úgynevezett há­lózati veszteség, ami az elfo­gyott és a kifizetett villamos­energia különbözete, akkor az maradva a rendőrségi szakkife­jezésnél, alapos lehet a gyanú, hogy ennek többségét fizetés nélkül felhasználták valahol. Az elmúlt évben, mint erről annak idején többször beszá­moltunk, hat kirendeltség terü­letén volt ellenőrzés. Nem két­séges, hogy mindkettőnek a ha­tására, több, mint a felére csökkent tavaly az előző évhez képest a szabálytalan vétele­zésből adódó veszteség. Ellenőriztek 2214 fogyasz­tót, a munkában az üzletigaz­gatóság 282 dolgozója vett részt. Az ellenőrzött fogyasz­tási helyek 4 százalékában ta­pasztaltak szabálytalan vétele­zést. A büntető tarifával kiszámí­tott áramdíj-számla biztosan több, mint amennyit eredetileg kellett volna fizetnie a fogyasz­tónak, ha szabályosan vételezi az áramot. Mind az áramszolgáltató részvénytársaságnak, mind pe­dig a becsületes fogyasztónak az az érdeke, hogy az idén is folytatódó ellenőrzések elri­asszák azokat, akik fizetés nél­kül akarnak áramot használni, hiszen ez a költség megjelenik a villamos energia árában. Biz­tosan senki sem akarja más fo­gyasztását fizetni. A szervezet- fejlesztési tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos el­lenőrzéshez megfelelő létszám álljon mindig rendelkezésre. Fizetési fegyelem, kis és nagyfogyasztóknál Differenciált a kép a fizetési fegyelmet illetően, mondta el az osztályvezető. A lakossági fogyasztók esetében még a fi­zetés módja szerint is külön­böző a helyzet. Jó a fizetési morál az átutalással fizetőknél, e körben minimális a hátralék. Az első sorban a készpénzes fizetőknél halmozódik fel, ami talán magának a fizetési mód­nak is hátránya. Az ipari fogyasztók az el­múlt évben megszokták az áramszolgáltató szigorúbb bá­násmódját, ennek ellenére 1-2 nagyfogyasztó hatalmas prob­lémát okoz a társaságnak. (Az újságíró közbevetését, mi­szerint az egyik ilyen nagyfo­gyasztó a Szekszárdi Húsipari Rt. lehet, a beszélgető partne­rek nem cáfolták.) A lakossági fogyasztók va­lamikor a cég kintlévőségeinek a kisebb részével tartoztak. Mára már ez az arány körülbe­lül fele-fele. A lakossági fo­gyasztók tartozása az emel­kedő árak és a romló jövedelmi viszonyok hatására sajnos hó- napról-hónapra nő. Három év­vel ezelőtt ötmillió forint volt e fogyasztói körben a hátralék, ma mintegy húszmillió és 20- 25 millió forinttal tartoznak a nagyfogyasztók is. Nem a kikapcsolás a cél, fogyasztói szokások A fizetési gond a végszám­láknál jelentkezik. A jelenlegi tarifák mellett előfordulhat, hogy egy-egy háztartási gép beszerzése 20-30 ezer forintos különbözetet jelent a végszám­lánál. Éppen ezért kéri a szol­gáltató, hogy a fogyasztó év közben jelezze, ha módosulás állt be a fogyasztásában. Ez a megoldás egyébként ma már egyre gyakoribb, de megelőz­hető vele, hogy a ciklus végén nagyobb összeget kelljen fi­zetni. Három felszólítás, ezek kö­zül kettőnek tértivevényesnek kell lennie, után ugyanis ki­kapcsolják az áramot. Vissza­kötni pedig csak a fogyasztó saját költségére lehet. — Nem cél a kikapcsolás a cél. A társaság partner a rész­letfizetésben, aminek persze kamat vonzatai is vannak. In­kább érdeklődjön a fogyasztó többször a számla kiszámítá­sának módjáról, s ellenőrizze a fogyasztását év közben több­ször is. Kényelmes a villamos energia használta, s mi erre va­gyunk büszkék, de azért taka­rékoskodni is fontos. - hangsú­lyozta Paluska Zoltán üzleti­gazgató. Nemcsak az az új ké­szülék, hanem a fogyasztási szokások is sokat nyomnak a latban, és a villanyszámlán. Egy hősugárzó például órán­ként 30-40 forintot fogyaszt. Társasági kultúra, munkahelyi légkör Az áramszolgáltatónál hosszú ideig dolgoznak az emberek, mondta az üzletigazgató. Most éppen generációváltás van, so­kan negyven évet meghala­dóan dolgoztak a cégnél. Har­minc-harmincöt éves munka- viszony az teljesen természe­tes. Az a furcsa, ha valaki en­nél kevesebbet dolgozott a DÉDÁSZ-nál. A legtöbben, már szakmunkástanulóként ismerkedtek a szakmával és a villamos hálózattal. A hosszú távú foglakoztatásból adódóan olyan társasági kultúra, légkör alakult ki ami éppen erre a cégre jellemző. Éhhez hozzá tartoznak az önköltséges közös kirándulásoktól kezdve a Vil­lamos Napok rendezvényei éppúgy, mint a nyugdíjas talál­kozók. A cél változatlanul ez, hi­szen olyan a szakma, amit fo­lyamatosan tanulni kell, s nél­külözhetetlen a helyismeret. Ehhez megfelelő szociális rendszer is tartozik, amelynek eleme az áramdíjkedvezmény is. Az oktatási, képzési lehető­ségek hozzá tartoznak a biz­tonsághoz. A német tulajdonos érkezésével sok minden válto­zik, de ezeket az alapelveket, hagyományokat elfogadja. A gazdaságossági szempon­tok e területen is érvényesül­nek. Voltak a társaságnak üdü­lői, amelyek már erősen felújí­tásra szorultak volna. A tulaj­donos és a szakszervezet meg­egyeztek abban, hogy nem épí­tenek saját üdülőket, mert a bérlet olcsóbb, és változato­sabb pihenési lehetőséget biz­tosít a dolgozóknak. Nem a szolgáltatás szűnik meg, ha­nem annak a formája változik. Az évi egyszeri üdülés mel­lett van a lehetősége az év köz­beni aktív pihenésre is. A tár­saságnak vannak sportpályái, Szekszárdon például teniszpá­lya áll a dolgozók rendelkezé­sére. A vízisportok kedvelői kenukat bérelhetnek a munkál­tatótól, s horgászbérleteket is igénybe lehet venni.-Pr.-

Next

/
Thumbnails
Contents