Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

1997. február 21., péntek

3. oldal

Megyei Körkép

A Tárgyalóteremből

Á hamis végrendelet esete

Ha ez a történet egy krimiben játszódik le, nem dicsérnénk a szerzőt, hogy ilyen ügyetlenül bonyolította a történetet, és a főhős eny- nyire ügyetlenül hamisította meg a végrendeletet. Történt, hogy a főhős, esetünkben a vádlott J. J-né gondnoka volt unokatestvére beteg gyerekének. Az anya 1992 április 23-án Palánkon meghalt. Az unokatestvér nem végezhette különös gondossággal a feladatait, mert 1994 januárjában a hatóság új gondnokot rendelt ki.

Az örökség többek között egy szekszárdi ház fele, a másik felének tulajdonosa maga a gondnokolt. Az épületben albérlők laktak, akik kiköltözéskor kellő gondossággal jártak el, s kérték az önkormányzatot, hogy távozáskor vegyenek fel leletárt. Ez meg is történt, s a házat le is pecsételték.

J. J.-né, aki ekkor már nem gondnok, 1995 januárjában feltörte a zárat, s saját kulcsával bement a házba, ami persze nem maradt titokban. Az első vádpont ellene tehát zártörés. Védekezésül a bíróságon, meglepő módon azt adta elő, hogy a ház lepecsé- telésére a polgármesteri hivatalnak nem volt joga.

Ugyancsak 1995-ben ügyvéd közvetítésével benyújtott a vádlott a közjegyzőnek egy végrendeletet, amely szerint unokatestvére rá hagyta a ház felét, valamint egy ingatlant és tanya-felszerelést. A gépelt iratban még az ingatlanok helyrajzi száma is szerepel. Kézzel írták rá viszont

az örökhagyó és a két tanú nevét. Az okirat dátuma 1992 április 22-e, vagyis az idős hölgy halála előtti nap.

A két tanú a rendőrségen még elmondta, hogy a végrendeletet a vádlott 1995-ben íratta alá velük, de a bíróságon már azt vallották, hogy kint voltak a palánki intézetben és látták, hogy az örökhagyó saját kezűleg írta alá a végrendeletet. Annak szövegében viszont szerepel, hogy a tanúk előtt az örökhagyó a végrendeletet felolvasta. Vallották ezt annak ellenére, hogy minden bírósági tárgyaláson minden bíró, minden tanút figyelmeztet arra, hogy „a hamis tanúzást a törvény szigorúan bünteti,,.

Az egészségügyi intézmény nővérei viszont határozottan állítják, hogy a néni halála előtti napon semmilyen végrendelet nem készült, s azt a haldokló már nem is tudta volna aláírni. A vádlottat máskor sem látták, hogy meglátogatta volna unokatestvérét. Az írásszakértő egyértelműen megállapította az elhunyt biztosan valódi kézírása alapján, hogy a végrendeletet nem ő írta alá.

A Tolna Megyei Bíróság J. J.-nét zártörés és magánokirathamisítás vétségében mondta ki bűnösnek, s 12 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ha ezt nem fizeti ki, akkor 120 napot kell börtönben töltenie. Ki kell fizetnie a több, mint tízezer forint bűnügyi költséget is. Az ítélet jogerős.

Ihárosi Ibolya

Egy város bölcsőde nélkül?

— Éppen a népjóléti bizottság volt az, amely mindent megtett a bölcsőde életbentartásáért, ám be kell látni, hogy ez így nem megy tovább - hangzott el a tolnai testület szociális bizottságának tegnapi ülésén.

A város vezető testületéiben már évek óta napirenden van a bölcsőde kihasználatlansága. A képviselők előbb 15, később 12 gyermekben határozták meg azt a létszámot, amelynek beíratása esetén működhet a bölcsi. Ezzel szemben jelenleg 10 beíratott kisded van Tolnán, az átlagos - tényleges - létszám pedig mindössze 5. A városnak tavaly 2,14 millió forintjába került az intézmény működtetése, így - rideg matematikai megközelítéssel - kitűnik, hogy egy gyermekre 428 ezer forintot költött a város. A népjóléti bizottság szerint ilyen csekély kihasználtság mellett nem célszerű fenntartani a bölcsit. Az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetében pedig nem tartanák kívánatosnak, hogy csökkentsék a szülők által fizetendő díjtételeket (3000 Ft alap, plusz a jövedelmi viszonyoktól függő „napidíj”, minimum 56 Ft/ nap), így növelve (esetleg) a kihasználtságot. A népjóléti bizottság tegnap támogatta a képviselőtestület korábbi, a minimumlétszámra vonatkozó határozatát. Nem kizárt, hogy ezt teszi majd a többi döntéshozó grémium is. Ebben az esetben már április elsejével megszűnhet a tolnai bölcsőde. -sNagykónyi: sorozatos félretájékoztatás?

Három képviselő nem akar többet ártani a falunak

Múlt héten lemondott a nagykónyi képviselő-testület három tagja. Feliinger István, Feliinger Zoltánná és Halmi Zoltán lapunkhoz fordult, hogy ezúton köszönjék meg a választók bizalmát, s egyben ismertessék lemondásuk okait.

A községben a volt képviselők szerint rossz döntések születtek: a patika eladásáról, a szolgálati lakások értékesítéséről, a körjegyzőség felmondásáról, a Tamási Vízmű Kft.-ből való kilépés kezdeményezésé: ről. Ezeket kellő ismeretek hiányában hozták meg. Kifelé bűnbak, befelé szavazógép - jellemezte a testületet Feliinger István.- Az ígéretet, hogy a faluért teszünk valamit, nem tudtuk valóra váltani - mondta Feliinger Zoltánná -, mivel nem kaptunk megfelelő információkat.

Halmi Zoltán alpolgármester már egy ízben lemondott tisztéről, tavaly, a patika eladása után. Akkor azonban úgy érezte, a választókat hagyná cserben, és visszavonta elhatározását.- Közöltem a polgármester úrral, hogy a nagyobb horderejű dolgokban, mint alpolgármester, tájékoztatást kérek, úgy láttam, ez nem tetszett neki - jelentette ki. - Sorozatos félretájékoztatás történt. Polgármester-helyettesként én is ott tudtam meg mindent az ülésen. A nagyobb döntéseket az egyebekben terjesztették elő, nem kaptunk róla írásos előterjesztést. Azonnal kellett döntenünk nemcsak a patika, a lakások eladásáról is. A körjegyzőség felmondását helytelenítettem. A polgármester úgy tájékoztatott, hogy Koppányszántó mondta fel, Koppányszántón pedig úgy tudták, hogy a nagykónyi testület nem hajlandó

tárgyalni velük. A jegyzőnő azt állította: a község a köijegyző- ség felmondásával nem esett el pénztől, pedig utólag kiderült: két és fél, három millió forinttól esett el.

Ismert: Nagykónyi sokallván a Tamási Vízmű Kft. díjait, a dombóvári társasághoz kívánt csatlakozni. Ennek előkészítésével még decemberben megbízták a polgármestert és a jegyzőt. A képviselők azt mondják: jobban elő kellett volna készíteni a döntést, ugyanis a múlt heti ülésen tudták meg azt, hogy Nagykónyi önállóan nem dönthet a községben lévő vízművagyon kérdésében, és nem szüneteltetheti a tamási kft.-ben lévő tagságát.- A községet a polgármester képviseli a kft. taggyűlésében, tudnia kellett volna, hogy képtelenséget terjeszt elő a tagság szüneteltetésével - véli Feliinger István.

Egy másik hasonló eset a Tamási Városkörnyéki Terület- fejlesztési Társulásba való belépés elutasítása volt. Csató Iván polgármester kijelentette: Nagykónyi csak akkor hajlandó belépni, ha a társulás garantálja a tagdíj megtérülését (38 ezer forintról volt szó). A társulás utóbb 63 millió forintot nyert a gázprogram támogatására, ebből arányosan a „körön kívüli” Nagykónyinak is juttattak. - A jegyzőnő úgy terjesztette elő, hogy nem javasolja a társulásba való belépést, mert ha van állami támogatás, azt Nagykónyi pályázat nélkül is megkapja emlékszik vissza Feliinger István. - A polgármester és a község így utólag megalázott helyzetbe került.

Halmi Zoltán szerint lassan úgy nézett ki, hogy már a képviselőknek kellett utánanézni a jogszabályoknak, holott ez nem az ő dolguk. A volt alpolgármester hozzáfűzte: nem akarnak többet ártani a lakosságnak, a faluról nem mondtak le, de a két vezetővel nem tudnak együtt dolgozni.

Csató Iván polgármester kijelentette: mindenki szabadon

gondolkodhatott és dönthetett. A körjegyzőség felmondásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „lehet, hogy rossz döntés volt, de nem én döntöttem”. Szerinte még nem világos, hogy rosszul járt a község a lépéssel. Azt elismerte, hogy a koppányszántói hozzájárulás összegével mindenképpen kevesebb pénz áll a jegyzőség rendelkezésére. Arra már nem emlékszik, hogy a körjegyzőség felmondását pontosan hogyan terjesztette a nagykónyi képviselők elé. Leszögezte: a testületi előterjesztések „alaposak”, a vízmű kft.- vel foglalkozó előterjesztés azonban lehet, hogy nem volt elég alapos. A polgármester elmondta: nem azt javasolta, hogy a község vegye ki a vagyonát a kft-ből, hanem szüneteltessék a jogviszonyt, „a társasági szerződésben pedig olyan nincs, hogy ezt nem lehet megtenni”. A térségi társulással kapcsolatban: a község nem került megalázott helyzetbe, ha a polgármester igen, akkor azt el kell viselnie. Végül saját szerepéről azt mondta: nem akarja bizonygatni, hogy hibátlanul végzi a munkáját. (tf)

Kerüljön önálló épületbe a Gyermekek Háza

A Bezerédj utca a megoldás?

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének művelődési bizottsága tegnap délutáni ülésén került napirendre a Gyermekek Háza további elhelyezésére és tereinek pótlására szolgáló javaslat kidolgozása.

A témával kapcsolatban szót kért Vadas Ferenc képviselő, aki elmondta, a közgyűlésen önálló indítványként javasolni fogja, hogy a Gyermekek Házát, mint önálló intézményt a Bezerédj u. 1. szám alatti épületben helyezzék el. Erre lehetőség van, mert az eddig ott működő szervezetek máshová költöznek, az ingatlan pedig a város tulajdonát képezi és most megürül. A műemlékjellegű épület belső terét szakértők szerint át lehet úgy alakítani, hogy alkalmassá váljon a Gyermekek Háza speciális feladatainak ellátására. Letenyeiné Mráz Márta, a Gyermekek Háza munkatársa úgy vélte, ha a képviselőtestület elfogadja és megvalósítja ezt a javaslatot, talán lehetséges az intézmény funkcióit és jellegét a lehető legkisebb károsodással átmenteni. Batár Zsolt, a Gyermekek Háza igazgatója reflektált a javaslatra, miszerint így sem lenne megoldva a nagyobb teret igénylő foglalkozások, szakkörök elhelyezése, ilyen tér létesítésére mindenképpen szükség lenne.

Abban mind a meghívott

érintettek, mind a bizottság tagjai egyetértettek, hogy ezen megoldás esetén sem maradhat el a Babits Mihály Művelődési Ház immár igencsak sürgőssé vált rekonstrukciója.

Halmai Gábomé, az intézet igazgatója elmondta, egy moz- gásos tevékenység bonyolítására alkalmas tér a művelődési házban is hiányzik, egy ilyennek az építése városi szintű gondot oldana meg.

A művelődési bizottság végül úgy határozott, hogy támogatja Vadas Ferenc önálló indítványát, egyúttal felkéri a polgármesteri hivatalt, hogy vizsgálja meg a Gyermekek Háza Bezerédj u. 1. szám alatti ingatlanban történő elhelyezésének lehetőségét. vem

Hírek

Metszési

bemutató

A Szekszárdi Kertbarátkor február 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartja tavaszi szőlő- és gyümölcsfa metszési bemutatóját Bálint István szőlősgazda Bödő dűlőben fekvő területén. A helyszín megközelíthető a 9.15 órakor induló 1. számú autóbusszal, amelyről Töttős Gábor közismert kovácsműhelyénél kell leszállni, ahol már útmutató táblák váiják az érdeklődőket.

Kicsi a létszám a városházán

A tolnai polgármesteri hivatalban az itteni feladattömeg ellátásához központilag ajánlott létszámhoz képest 12 fővel kevesebben dolgoznak. Ennek ellenére nem kapott zöld utat a hivatal létszámának bővítésére vonatkozó kérelem - mutatott rá a város jegyzője a költségvetést előkészítő egyik tárgyaláson. Mint ismeretes, a városban bevezetni tervezett pénzügyi szigor valamennyi intézményt érinti.

Kölesd és Tormás együttes ülése

Közös képviselőtestületi ülésre kerül sor ma, azaz pénteken Kölesden, ahol a helyi és a kistormási faluvezetők együtt tárgyalják a körjegyzőség költségvetését és a Kölesd-Kistormás Vízmű Kft. éves beszámolóját. Az ülés közös része után a testületek - immár külön - folytatják a munkát, amelynek legfontosabb célja a települési költségvetések elfogadása.

Regionális

matekverseny

Baranya, Somogy, Tolna megyék matematikai versenyét immár tizedik alkalommal rendezték meg idén a középiskolák III. és IV. osztályos tanulói számára. A Tolna megyeiek közül Czirok Levente, a szekszárdi Garay János Gimnázium IV. osztályos tanulója 2. helyezést, Szabados Péter, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium III. osztályos tanulója 3. helyezést, Madarász József és Szabó Gábor, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium IV., illetve III. osztályos tanulója 4. helyezést és Fejős Ibolya, a Garay gimnázium IV. osztályos tanulója 6. helyezést ért el.

Ketten pályáztak az igazgatói székre

(Folytatás az 1. oldalról.)

A társulat tagjai közül Kozáry Ferenc színművész kért szót, aki elmondása szerint négy és fél éve várt erre a pillanatra, amikor is mint embert marasztalhatja el Frigyesi Andrást. Az igazgató - vélekedett Kozáry Ferenc - saját magát kiválóan képes „eladni”, de, hogy mi van valójában a színfalak mögött, azt csak kevesen sejtik. Virtuális, tehát nem valóságos színház,

melyben óriási a pazarlás - ezt alátámasztva Kozáry Ferenc egyebek mellett azt a költséges hannoveri vendég- szereplést említette, melyre összesen harminchat, helyben összevadászott néző volt kíváncsi.

Az állításokra Kerényi

Imre reagált, aki a színművész mondandóját „felülemo- cionált, érzelmi politizálásnak” nevezte, s felhívta Kozáry Ferenc figyelmét arra, hogy nincs értelme „telekiabálni a sajtót kisebbségi véleményekkel.” (Az állományban lévő színművészek 3:1 arányban Frigyesi Andrást támogatták). Ekkor azonban dr. Say István is csatlakozott Kozáry Ferenc véleményéhez. A megyei önkormányzat főosztályvezetője korábban lelkes támogatója volt Frigyesi Andrásnak, mára azonban megváltozott a véleménye. Kell-e a németségnek az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyni a politika okán? - fordult a jeíenlévökhöz dr. Say István, aki mindehhez hozzátette: 1992 óta egyetlenegyszer kapott Frigyesi Andrástól egyenes választ, amikor megkérdezte tőle, hogy kíván-e igazgató lenni?

Színezi a képet az is, hogy a pályázati feltételek között szakirányú képzettség - szí- niakadémiá - is szerepel, s ezzel Frigyesi András, szemben Bagossy Lászlóval - nem rendelkezik. Ez azonban Kerényi Imre szerint nem lehet kizáró ok: zeneakadémiával, illetve bölcsészkari végzettséggel is nem kevesen rendeznek, s alkotnak kiváló műveket. Frigyesi Andrást bölcsészdiplomája nemcsak a színház vezetésére jogosítja: személyében - mutatott rá Kerényi Imre - egy igazi kultúraközvetítő emberre talált a

város. Ebben az összefüggés- ban még jobban érthető Kerényi Imre megjegyzése: a

szekszárdi DBU ügyeivel rendszeresen foglalkozik maga Kohl kancellár is, ha máskor nem, a követi jelentés idején. S fontos ütőkártya - akár az EU-csatlakozást tekintve - , hogy Magyarország igen, de például Szlovákia vagy Ukrajna nem rendelkezik ilyen intézménnyel.

A bizottság az érveket és ellenérveket meghallgatva zárt ülésen hozott határozott. Utólagos érdeklődésünkre Zentai András elmondta: a testület úgy döntött, hogy egyik jelöltet sem támogatja, s javasolja a megyei közgyűlésnek, hogy írjon ki új pályázatot. -száCsak Jellegűek” vannak

Tolnai műemlék-állapotok

Felmérés készült a tolnai műemlékek állapotáról. Pontosabban a műemlék jellegű objektumokról, hiszen a városban műemlék nincs.

A polgármesteri hivatal által készített beszámoló összesen 8 ilyen objektumot említ.

„Rossz” minősítést kapott a gimnázium bejáratánál levő, késő barokk Szent Sebestyén szobor állapota.

„Kívánnivalót hagy maga után” a tolnai templom melletti barokk rk. plébániaház (XVIII.) állaga.

„Kielégítő” minősítésű a barokk stílusú tolnai rk. templom (1773.), a klasszicista stílusú mözsi rk. templom (1821.), a Festetich utca 1. szám alatti, barokk Festetich kastély maradványa (XVIII. szd.) és az épület előtt található, barokk Nepomuki Szent János szobor (XVIII. szd.), valamint a városközpontban emelkedő, klasszicista stílusú Szentháromság szobor (1823.)

„Megfelelődnek találtatott a barokk stílusú tolnai rk. kápolna és kálvária (1799).

A beszámoló megállapítja, hogy a városban még számos helyi védelemre javasolt objektum található, főként a városközpontban és a volt laktanya területén.-es-