Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő Gazdaság 5. oldal Herend - Szingapúrban. Vegyes vállalatot alapított szingapúri székhellyel a He­rendi Porcelánmanufaktúra Rt. A Herend Asia Pte. Ltd. herendi luxusporcelánt és a tulajdonostárs Royal Selan­gor ón és kristály dísztár­gyait fogja árusítani a szin­gapúri vezérmárkaboltban. Az üzlethálózatot hat hóna­pon belül két újabb szinga­púri, továbbá malajziai, tha­iföldi, indonéziai, Fülöp- szigeteki és brunei üzlettel bővítik. Vevők erőművekre. Több befektetői ajánlat is érke­zett a még állami kézben lévő pécsi, vértesi és bako­nyi szenes erőmű privatizá­ciós pályázatára. Az ajánla­tok értékelését a bírálóbi­zottság megkezdte. A há­rom objektumot 1995 szep­temberében már meghir­dette eladásra az állami privatizációs szervezet, de akkor egyik erőmű sem ta­lált komoly vevőre. Lakásépítések. Az elmúlt évben több mint 28 ezer la­kás építése fejeződött be Magyarországon, ami 14 százalékos növekedést je­lent az 1995-öshöz képest - jelentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az új ott­honok zöme, mintegy 26 ezer lakás magánerőből ke­rült tető alá. Diploma. A hétvégén első alkalommal adtak át idegen- forgalmi és szálloda köz­gazdász diplomákat a szé­kesfehérvári Kodolányi Já­nos Főiskolán: 74 végzett fiatal vette át oklevelét. A friss diplomások mindegyi­kére igényt tart a fejlődő ha­zai idegenforgalom. Tolna megye, de talán az or­szág egyik legkorszerűbb malma a Gemenc Gabona Rt. tulajdonában van. A Szek- szárdon 1991-ben épült ma­lom napi 150 tonna gabona őrlésére alkalmas. De vajon kihasználják-e ezt a kapaci­tást, van-e elegendő megren­delése a részvénytársaság­nak? - erről beszélgettünk Szabó Zsolttal, az rt. megbí­zott vezérigazgatójával. A végzettségét tekintve gé­pészmérnök és felsőfokú mar­keting végzettséggel rendel­kező Szabó Zsolt 1991. no­vember 1-én, pályázat útján ke­rült a gabonaipari vállalathoz műszaki igazgatóhelyettesnek. Az rt. megalakulásakor, 1994. januárjában kinevezik vezér­igazgató-helyettesnek, majd 1996. december 13-án megbíz­zák a vezérigazgatói teendők ellátásával. — Eredményesen zártuk az 1996-os esztendőt, január 28-án tartotta a társaság igazgatósági és felügyelő-bizottsági ülését, ahol megerősítették ezt a tényt - kezdte Szabó Zsolt. - Van elegendő munkánk és megren­delésünk, bár 1996-ban lénye­gesen nehezebb körülmények között kellett gazdálkodnunk, mint 1995-ben. — Mivel foglalkozik a társa­ság? — Mindenki számára is­mert, hogy cégünk elsősorban gabonaféleségek, búza felvá­sárlásával, őrlésével foglalko­zik, valamint szemes termé­Gyakoribb ellenőrzések, szigorúbb szabályok, keményebb bírságok Már nem olyan sötét a fekete? Megállt a feketegazdaság GDP-hez viszonyított arányának nö­vekedése az elmúlt két évben. Míg 1992 és 1994 között az arány 22 százalékról 28-30 százalékra nőtt, addig 1994 és 1996 között gyakorlatilag változatlan, 30 százalék körüli maradt. Egy, a Gazdaságvédelmi Koor­dinációs Bizottság gondozásá­ban készült kiadvány szerint a Vám- és Pénzügyőrség tavaly csaknem 15 ezer pénzügyi bűn- cselekményt és szabálysértést derített fel. Az Országos Rendőr­főkapitányság adatai szerint 1995-ben 140 ezer, 1996-ban 70 ezer gazdasági és gazdálkodással összefüggő bűncselekményt kö­vettek el. Az adóhatóság tavaly­előtt 281 ezer ellenőrzés során 38,6 milliárdos, tavaly pedig 378 ezer ellenőrzés alkalmával 67 milliárdnyi adóhiányt tárt fel. A Gazdasági Versenyhivatal 1994-96 között több mint 1,3 milliárd bírságot szabott ki, ami­ből a legnagyobb tétel a fogyasz­tók megtévesztése miatt kirótt büntetés - 775 millió forint - volt. A feketegazdaság egyes terü­letein teljesen megszűntek vagy jelentősen csökkentek a jogsérté­sek. Ide sorolják a szakemberek az olajszőkítést, a halasztott vámfizetési kedvezménnyel való visszaélést, a használt gépjármű és egyéb jogosulatlan áfa-vissza­igényléseket. A jelenséget főként azzal magyarázzák, hogy a tár­gyalt időszakban számos, a feke­tegazdaság visszaszorítására irá­nyuló intézkedés, jogszabály­módosítás, illetve új törvény szü­letett. Szigorodtak például az áfa visszaigénylésének szabályai, bővült a jövedéki körbe vont termékek köre, a kabinet határo­zatot fogadott el az adó-, vám-, tb-, valamint a munkaügyi ellen­őrzés szigorításáról. A gazdaság védelmét szolgáló szervezeti lépések közül a kötet kiemeli az APEH és a VPOP lét­számbővítését, a Központi Bűn­üldözési Igazgatóság létrehozá­sát, és azt, hogy a Fővárosi Fő­ügyészségen ma már külön cso­port foglalkozik a kiemelt gazda­sági és korrupciós ügyekkel. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Másfél millió hektárnyi őszi vetés sínylő­dik már több mint egy hónapja a jégpáncéllal fedett hótakaró alatt. A levegő jószerivel elfogyott, a gabona­tövek fuldokolnak az oxigén­hiány miatt. A jégréteg vastag, még az őzek tekintélyes súlya alatt sem szakad be, mechani­kus megtörésére pedig alig van lehetőség. Sajnos a gazdák jó­szerével nem tehetnek mást, mint hogy várják az olvadást. A gabonához hasonlóan a kertek gyepnövényei is leve­gőre vágynak. Félő, hogy ha tartósan légszomjjal kell küsz­ködniük, olvadás után a pázsi­tok is megritkulva, elsápadva kerülnek elő a hó alól. Esetükben azonban van se­gítség: csökkenteni lehet a hó­réteg vastagságát, ha a hó egy részét a gyümölcsfák alá, az üres virágágyakra vagy a szőlő­tövek sorközeibe lapátoljuk. A folyamatosan ugyanazon a helyen termelt növények egy­oldalúan használják ki a talaj tápanyagát és ezzel nagymér­tékben elősegítik a káros anya­gok, kártevők elszaporodását. A szántóföldeken és a kisker­tekben alkalmazott vetésforgó azonban lehetővé teszi, hogy a növények - egymást váltogatva - mindig más helyre kerülje­nek. A több évtizedig egy he­lyen élő gyümölcsfákkal és sző­lőtőkékkel természetesen ezt nem tehetjük meg, annál hatá­sosabb viszont ez a növényvé­delmi eljárás a virágoknál és a zöldségféléknél. A jó gazda a tavaly megma­radt növényvédő szereket fagy­mentes, száraz helyen tárolja. A fagypont alatti hőmérsékleten, nedves helyen tartott szerek ugyanis a használat során per- zselési károkat okoznak, vagy ellenkezőleg: hatástalanok ma­radnak. Minden növényvédő szer csomagolóanyagán kötelező a gyártóknak feltüntetni a szava­tossági időt. Ezt nagyon komo­lyan kell venni. Lejárt szava­tosságú permetezőszerek hasz­nálatával veszélyeztetjük a nö­vényeinket, mivel ezek az anyagok nem nyújtanak védel­met a kártevőkkel és a betegsé­gekkel szemben. Határidők cégvezetőknek Február 5.- Tejtámogatás igénylése;- A kifizetők által levont jöve­delemadó-előleg megfizetése;- A jogi személy felelősségvál­lalásával működő gmk-k tb-be- fizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- Gyakorított áfabefizetés. Megváltozott munkaképességűek A megváltozott munkaképes­ségű dolgozók foglalkoztatásá­ról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 49/1996. ( XII. 27.) NM- PM együttes rendelet szérint ezentúl a megváltozott munka- képességű munkavállalót fog­lalkoztató gazdálkodó szerveze­tet az állami dotáció abban a hó­napban illeti meg először, ame­lyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai ál­lományi létszáma eléri a 20 főt - eddig 30 volt ez a létszám­küszöb - és e dolgozók aránya, az átlagos állományi létszámhoz viszonyítva, eléri legalább az 5 százalékot. Nyugtaadás A 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 1997. január 1-jei ha­tállyal módosította a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosítá­sáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxa­méter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendele­tet. A módosítás szerint az üzemanyagkutaknál most már csak az erre a célra kialakított, a kútfejjel összekötött, s úgyneve­zett típusjóváhagyással rendel­kező pénztárgép használható. A taxisoknak ezentúl nem­csak a taxaméternaplót és az üzembe helyezésről szóló adat­közlőt kell maguknál tartaniuk, hanem a változásról szóló adat­közlőt is. Az év elejétől kötelező a pénztárgép napi zárása is. A kár­tyaolvasó berendezések beszer­zése után a felhasználó kedvez­ményt vehet igénybe az üzembe helyezés napjától. Ha azonban a felhasználó a rendeletben meg­határozott feltételeknek nem tesz eleget, vissza kell fizetnie a kedvezmény összegét, és ezt fel kell tüntetnie a „Bevallás az ál­lammal szembeni kötelezettsé­gekről és juttatási igényekről” elnevezésű nyomtatványon. Állami Erdészeti Szolgálat A földművelésügyi minisz­ter január elsejével az erdőgaz­dálkodás, az erdővagyon vé­delme, valamint az elsődleges fafeldolgozás igazgatási és egyéb állami szakfeladafainak ellátására létrehozta az Állami Erdészeti Szolgálatot [37/1996. (XII. 29.) FM rendelet]. Az új szervezet a földművelésügyi miniszter irányítása és felügye­lete alatt álló, önállóan gazdál­kodó központi költségvetési szerv. Ezzel egyidejűleg meg­szűntek az erdőfelügyelőségek és a Földművelésügyi Minisz­térium Erdőrendezési Szol­gálata. Biztosítási felügyeleti díj A pénzügyminiszter a bizto­sítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényhez kapcsoló­dóan a 48/1996. (XII. 29.) PM rendeletben szabályozta a biz­tosítási alkuszok, a biztosítási szaktanácsadók, a kizárólag vi­szontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítási részvény- társaságok, valamint a külföldi székhelyű biztosítók magyar- országi képviseletei által az Ál­lami Biztosításfelügyelet ré­szére fizetendő felügyeleti díj éves mértékét. A befizetéseket 1997. évre első ízben 1998. ja­nuár 15-ig kell teljesíteni. Bemutatkozik a Gemenc Gabona Részvénytársaság Egy cég a korszerűbb táplálkozásért Szabó Zsolt FOTÓrGOTTVALD nyék kereskedésével. Legfon­tosabb tevékenységünk, hogy búzát és humán őrleményeket, különböző lisztféleségeket ér­tékesítünk. Közismert, hogy 1996-ban aratáskor rendkívül magas búzaárak alakultak ki, a korábbi évekhez képest mint­egy két-két és félszeresére nőtt a búza felvásárlási ára, és ez az aratástól kezdve folyamatosan emelkedett, nem csökkent. Ugyanakkor a másik oldalon, az értékesítésben ezeket az ára­kat nem tudta a részvénytársa­ság, de az iparág sem követni, mert a piac nem fogadta el. A részvénytársaság a pozícióit csak úgy tudta megtartani, hogy tovább építette önmagát, kor­szerűsítette szervezetét és fej­lesztéseket hajtott végre. Az egyébként is korszerű malmun­kat továbbfejlesztettük, azokat a technológiai berendezéseket, amelyek nem tudták a megfe­lelő minőséget és mennyiséget biztosítani kicseréltük, amivel elértük azt, hogy az ország él­mezőnyébe tartozunk a termelő berendezéseink állapotát ille­tően. A fejlesztések eredmé­nyeként a malom kapacitása napi 180 tonnára emelkedett. A beruházásoknál kell el­mondanom azt is, hogy a tava­lyi évben sikerült megszerez­nünk a TÜV CERT ISO 9001- es minősítést, ami azt jelenti, hogy az Európába tartó Ma­gyarországnak egy olyan gabo­naipari cége van, amelyik egyedül rendelkezik ezzel a legmagasabb minősítéssel. így mi a termékeinkkel az unióhoz való csatlakozás esetén bármi­kor, a Közös-Piac bármely or­szágban meg tudunk jelenni, ha export lehetőség adódik. Ennek a minősítési rendszernek a ki­dolgozása az itt dolgozóknak és a vezetőség elhivatottságának köszönhető. A részvénytársa­ság megalakulása, 1994. óta körülbelül ezzel a létszámmal dolgozik, a foglalkoztatottak száma nem éri el a száz főt. Ez­zel a létszámmal szeretnénk to­vábbra is dolgozni. A cég fél- milliárd forint törzstőkével ala­kult, egy milliárd körüli saját tőkével, a forgalmunk évről évre növekszik, terveink szerint 1997-ben meg fogja haladni a 2 milliárd forintot. Elsősorban hazai piacra ter­melünk, az a kereskedelmi stra­tégiánk, hogy biztos hazai pia­cokat tudjunk a magunkénak, amit megszereztünk, azt meg­tartsuk, hogy a termelői kapaci­tásunkat optimálisan ki tudjuk használni. A mai körülmények között az export bizonytalan, de erre is bármikor készen állunk. Új termékek A lisztforgalmunk a terve­zetthez képest jól alakult. Ez nem csak az ISO 9001 minősí­tésnek, az új technológiai eljárá­sok bevezetésének köszönhető, hanem annak is, hogy a termék- fejlesztés nálunk fontos szerepet kap. Az elmúlt évben több új, a korszerű táplálkozás követel­ményeinek megfelelő termékkel jelentünk meg a piacon. Ezek különböző paraméterekkel és tu­lajdonsággal rendelkező lisztfé­leségeket jelentenek elsősorban, kevert liszteket, úgynevezett „cél” liszteket, melyeket kifeje­zetten a vevői igények alapján állítunk össze és gyártunk. Búza és rozslisztek keverékéből, il­letve különböző liszt-adalék­anyagok bevitelével speciális felhasználási célú liszteket gyár­tunk. Természetesen ennek a gyártástechnikai feltételeit is meg kellett oldanunk, ami meg­történt a kilencvenhatos évben. Privatizációra várnak — Idén ebben a szellemben szeretnénk tovább dolgozni. Az 1997. évi terveink elkészültek, az igazgatóság elfogadta, jónak tartja. Folytatjuk a termék- és technológiai fejlesztéseket, a már megszerzett ISO 9001-es minőségi rendszernek megfele­lően szeretnénk dolgozni, ami állandó fejlesztést feltételez, a megtartása legalább olyan ko­moly feladat, mint a megszer­zése volt. Reméljük, hogy a cég privatizációja idén végre meg­történik, hogy milyen formá­ban, az még mindig bizonyta­lan. Valószínűleg az alapanyag termelők, beszállítók, a szakma, a dolgozók, a me­nedzsment is részesül ebből va­lamilyen formában, de ez még a közeli jövő titka. — Az elmúlt évben teljes ve­zetőváltás volt a Gemenc Ga­bona Rt-nél, Önt 1996. utolsó hónapjában bízták meg a vezér- igazgatói teendőkkel. Mi vár­ható idén? — Egyelőre még nem tu­dom, hogy a december 13-án kapott vezérigazgatói megbíza­tásom milyen irányba fordul. A posztra pályázatot írtak ki ja­nuár 30-i határidővel, több más jelentkező mellett én is megpá­lyáztam, várom a döntést. Egyébként a menedzsment, a dolgozók tudják a dolgukat, jó az együttműködés a vezetőség­ben, úgy érzem ez biztosíték arra, hogy az 1997-es évet is - bár a piaci gondok változatla­nul fennállnak, s újabb nehéz­ségek jönnek - az 1996-os év­hez hasonlóan jól fogjuk zárni. (pr) A megye, de talán az ország legkorszerűbb malma a szekszárdi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents