Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

1997. február 18., kedd Gazdaság 5. oldal Miniszteri mérlegelés A gazdasági mutatók még vegyesek, de az irány jó A gazdaság a fenntartható növekedés szakaszába lépett, s ez annak tulajdonítható, hogy 1996-ban folytatódott a stabilizá­ciós program - hangsúlyozta tegnap az elmúlt esztendőt érté­kelve az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. Otthon vállalkozóknak. Belga befektetők részvéte­lével megkezdődött a nyír­egyházi vállalkozói központ bővítése. A brüsszeli kabi­net a 120 millió forintos be­ruházás ötven százalékát fi­zeti. Cserében a nyugat-eu­rópai ország cégei lehetősé­get kapnak arra, hogy ke­reskedelmi képviseleteket nyissanak az intézményben. A kezdő vállalkozóknak te­lephelyet adó központot új épületekkel és tetőtér-beépí­téssel bővítik. Devizavizlt. Tovább csök­ken a külföldi fizetőeszkö­zök vonzereje. A jegybank jelentése szerint a lakossági megtakarításoknak ma már nem egészen húsz százalé­kát tartják devizaszámlá­kon. Egy éve ez az arány megközelítette a huszonöt százalékot. A visszaesés fő oka, hogy a devizamegtaka­rítások hozama jócskán el­marad a forintban elérhető kamatoktól. Keresett Pick-portékák. Külföldön is bővül a Pick Szeged Rt. vevőköre: a pa­tinás gyár egy év alatt csak­nem egyharmadával növelte kivitelét. Exportból szár­mazó nettó árbevétele ta­valy megközelítette a 11 milliárd forintot. Emelkedő részvényárak. Átlagos forgalom és egyben áremelkedés jellemezte a hétkezdést a Budapesti Ér­téktőzsdén. Érdekesség, hogy meglepően nagy ér­deklődés nyilvánult meg az OTP papírjai iránt; a pénzin­tézet részvényeinek árfo­lyama elérte a 3850 forintot. Á kárpótlási jegyek 680 fo­rintos záróárat értek el. Fazakas Szabolcs különféle mutatókkal jellemezte a gazda­ság pozitív változásait, elis­merve, hogy mindez még nincs közvetlen hatással a polgárok életszínvonalára. A tényékhez tartozik az is, hogy az ipari termelés tavaly csak 2,3 száza­lékkal nőtt; a miniszter szerint jövőre ez a szám várhatóan lé­nyegesen nagyobb lesz. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 3,1 milliárd dollár hiányt mutatott, ami 465 milli­óval több, mint egy évvel ko­rábban. Minthogy az idén az import több tényező (főleg adó­A kamattámogatásban azok az egyéni vállalkozások, gazda­sági társaságok és szövetkeze­tek részesülhetnek, amelyek legalább egy éve működnek, nincs lejárt köztartozásuk, nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt, s valamelyik bank megál­lapítja a hitelképességüket. A kamattámogatással igé­nyelhető kölcsön nem halad­hatja meg a 100 millió forintot, futamideje legalább három év, legfeljebb 18 hónapos türelmi fajták megszűnése, illetve a vámpótlék mérséklődése) kö­vetkeztében várhatóan dinami­kusan növekszik, a hiány ismét elérheti a 3 milliárd dollárt. Fa­zakas Szabolcs úgy fogalma­zott: ez a passzívum lényegesen jobb körülmények között jön létre, mint korábban. A miniszter elégedetten álla­pította meg, hogy az idegenfor­galom bevétele tavaly 2,2 mil­liárd dollár volt, 30 százalékkal haladta meg az előző évit. Csaknem ekkorára tehető az a devizamennyiség is, ami köz­vetlenül a lakosság, illetve a idővel. További feltétel, hogy a hitel kamatai és az ehhez kap­csolódó egyéb díjak legfeljebb 3,5 százalékkal haladhatják meg a jegybanki alapkamatot. A hitel 70 százalékát beruhá­zásra kell fordítani, és csak 30 százaléka használható fel for­góeszköz fedezeteként. A február 21-től induló konstrukcióba a vállalkozó ka­mattámogatási kérelmét a hitel- intézet továbbítja a Támogatá­sokat és Járadékokat Kezelő Szervezethez, és az igénylést magánszolgáltatók zsebét gya­rapította. A turizmus növekvő súlyát jelzi, hogy tavaly a nem­zeti össztermék 9 százalékát az idegenforgalom állította elő, és élénkítően hatott a gazdaság más ágaira is. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elismerte, hogy a multi­nacionális cégek nem érdekel­tek a vidéki kiskereskedelem fejlesztésében. Ezért is folytat hamarosan tárgyalásokat a fo­gyasztási szövetkezetek képvi­selőivel. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy - noha ta­valy a belső fogyasztás 5 száza­lékkal visszaesett -, a hatalmas üzletközpontok létesítése is jelzi: a külföldi tőke bízik a magyar gazdaság és a fogyasz­tás fellendülésében. Cs. E. követően 10 napon belül hozza meg a döntését. A kamattámo­gatás összegét a kamatfizetést követő 30 napon belül utalja vissza a szervezet az állam- kincstáron keresztül. Pulay Miklós, a Bankszövet­ség főtitkára elmondta, hogy a bankok támogatják ezt a konst­rukciót, amely a már eredmé­nyesen működő, fejlődőképes vállalkozásoknak nyújt további bővítési lehetőséget. Úgy véli, legalább 15-20 bank vesz majd részt e hitelek folyósításában. A Hitelgarancia Rt. egyéb­ként díjkedvezmény mellett vállal készfizető kezességet az ilyen típusú beruházási hitelek­hez. E kedvezmény mértéke 25 százaléka az éven túli hitelekre érvényes díjaknak. A kormány kamattámogatással segíti a kis- és középvállalkozásokat Beruházási hitel - kedvezménnyel A 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és kö­zépvállalkozások hiteleihez az idén a kormány - egy minapi rendelete értelmében - kamattámogatással járul hozzá. A tá­mogatás mértéke a jegybanki alapkamat 25 százaléka. A ren­delkezésre álló 500 millió forint mintegy 10 milliárd forintnyi hitel feltételeit teszi kedvezőbbé. Határidők cégvezetőknek Február 20.- Az áfa befizetése;- a jövedékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás be­fizetése;- a munkaadói járulék befize­tése;- a munkavállalói járulék befi­zetése;-a havi bevallók bevallása az adókról és a támogatásokról. Február 21.-A pénzváltási tevékenységet végzők információszolgáltatása a Magyar Nemzeti Bank ré­szére. Kereskedelem A Kormány a 4/1997. (I. 22.) Konti, rendelettel szabályozta az üzletek működését és a bel­kereskedelmi tevékenység foly­tatásának feltételeit. Ebből a szempontból kereskedőnek mi­nősül az élelmiszer-, a ruházati, a vegyescikk-nagykereske- delmi, a vendéglátó-, az idegen- forgalmi és a kereskedelmi szolgáltató tevékenységet foly­tató gazdálkodó szervezet, va­lamint a saját előállítású áruját értékesítő termelő. A kereskedők néhány kivétel­től eltekintve kizárólag műkö­dési engedéllyel rendelkező üz­letben folytathatnak kereske­delmi tevékenységet. A rendelet 1. számú melléklete a TEÁOR számok és üzletkörök szerint té­telesen felsorolja az üzleteket és a bennük árusítható termékeket. A 3. számú melléklet meghatá­rozza azokat a termékeket, ame­lyeket a szükséges hatósági en­gedélyek és a közterület tulaj­donosának (kezelőjének) hozzá­járulása alapján közterületen, üzlethelyiség nélkül is lehet árusítani. Az üzlet helye szerint illeté­kes település jegyzője adja ki az üzlet működési engedélyét. A kereskedő csak a jogerős műkö­dési engedély birtokában kezd­heti meg a tevékenységét. A jegyző a kiadott engedélyek alapján nyilvántartást vezet az üzletekről. A jegyző emellett el­lenőrzi a kereskedelmi tevé­kenységet. Ennek során, sza­bálytalanság esetén, ideiglene­sen bezárathatja az üzletet, ille­tőleg visszavonhatja a működési engedélyt. A kereskedő köteles tájékoztatni a jegyzőt és a vásár­lókat az üzlet tervezett meg­szüntetésének időpontjáról. A megszűnést követő 15 napon belül vissza kell adni a műkö­dési engedélyt a jegyzőnek. A rendelet meghatározza az egyes termékek árusításának feltéte­leit, valamint csomagolásának előírásait is. Változott az üzlethelyiség nélküli kereskedelem néhány szabálya is, az 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet ugyanis módosí­totta a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet néhány szakaszát. Eszerint február 22-től kezdő­dően nem hozható forgalomba a piacokon és vásárokon mérgező és veszélyes anyag, növényvédő szer, látást javító szemüveg, kontaktlencse, valamint háló­zatról üzemeltethető elektromos készülék és gázüzemi készülék. A vásárrendezők kötelesek vásárjegyzéket készíteni a nap­tári évben tartandó összes vásár­ról. A megrendezést megelőző év szeptember 30-áig - az or­szágos vásárnaptár összeállítása céljából - meg kell küldeniük a jegyzéket az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztériumnak. Tájékoztatás vé­gett meg kell küldeni a vásár- jegyzéket a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak és vámhivatalnak is. Ezentúl a jegyző, valamint - tagjaik tekin­tetében - a területi gazdasági kamarák is ellenőrzik a vásárok és piacok rendjét, valamint az ott forgalomba hozott terméke­ket. A rendelet melléklete a jel­lemzően forgalmazott árucso­portok szerint tartalmazza a vá­sárok és piacok típusait. Mit mutat az 1997-es pályázat? Indul a juhszezon Az elmúlt évben a vágóbárány árualapra a kedvezményes vámkontingens mennyiség kevesebb volt, mint amelyet az Európai Unió az 1996-os évre a szerződés alapján biztosított, nyilatkozta lapunknak dr. Bé­kési Gyula, a Juh Termékta­nács ügyvezetője. — A magyarázata ennek az, hogy az elmúlt évek során is folyamatosan csökkent ha­zánkban az anyajuh létszám. Ezt a nem kívánatos állapotot tovább súlyosbította az a sajná­latos tény, hogy a megmaradt anyajuh állomány termelése is csökkent a fokozatos elörege­dés következtében, mely ter­mészetesen káros következ­ményekkel jár az árualap mennyiségére, különösen pe­dig a minőségre nézve. A múlt évben a piaci viszo­nyokra a kereslet volt a jel­lemző, mely jótékonyan hatott az árak alakulására is. Az ex­port értékesítési, valamint a belföldi felvásárlási árak az év során, általában egyenletes növekedést mutattak, az úgy­nevezett szezon időszakokban, mint a húsvét, vagy karácsony előtt, az enyhébb áremelkedés volt tapasztalható. Zavaró kö­rülmény is akadt az export ér­tékesítése során, ilyenek vol­tak az állategészségügyi meg­szorító intézkedések, melyeket az olasz hatóságok vezettek be és ami különösen megzavarta a nyári szállításokat. Áz előző évek gyakorlatá­nak megfelelően közlemény formájában meghirdetésre ke­rült az 1997. évi EU élő vágó- juh és vágókecske, valamint juh- és kecskehús kedvezmé­nyes vámkontingens pályá­zata. A meghirdetett mennyiség 24.362.000 kg/év/nettó élő­súly, ami az előző évi mennyi­séggel azonos. A pályázat el­fogadásának fontos feltétele, hogy az árualapot igazolni kell. Ezt az igazolást a Juh Terméktanács adja ki. A ren­deletek az anyajuhok tartós je­lölését és nyilvántartásba véte­lét úja elő, melynek végrehaj­tásával, valamint a Juh Ter­méktanács információs rend­szere által nyomon követett változások átszervezésével tud ezen feladatának a Juh Ter­méktanács hitelt érdemlően eleget tenni. -mau­Űj vezető a megyei földhivatal élén „A munkatársaim visszavártak” Február elsejétől dr. Ferenczi Józsefet nevezte ki a földműve­lésügyi miniszter a Tolna Megyei Földhivatal élére. A kineve­zést megelőzően pályázatot írtak ki az állásra. Az előző megyei vezető, Farkas István, a hivatalban töltött több évtizedes mun­kája után, nyugdíjba ment. — Az Ön számára sem volt idegen a földhivatali munka, hiszen pár évvel ezelőtt még itt dolgozott. — Húsz évet töltöttem itt a földhivatalban. Négy évet vol­tam távol, de ez alatt az idő alatt is olyan területen (2 év földművelési, majd újabb 2 év közigazgatási hivatal) tevé­kenykedtem, mely csak segíti a jelenlegi munkámat. Sokkal szélesebb kitekintést nyertem a megyére, hiszen személyes kapcsolatot tudtam kialakítani több település polgármesteré­vel, jegyzőjével. — Hogyan látja négy év után ismét a földhivatalnál, rá­adásul az első számú vezető­ként, mennyiben változott a helyzet? Hiszen az elmúlt idő­szakban ugyancsak megszapo­rodtak a feladatok, gondolok a kárpótlási és részarány földek bejegyzésére. — A helyzet ma sem jobb, mint amikor elmentem innen 1993-ban. A politikai rendszer- váltás adta feladatokba, iratok feldolgozásába akkor lendül­tünk bele. A munkatársak nyolcvan százaléka ma is az, aki akkor volt. Ez volt az egyik oka annak, hogy megpályáztam ezt az állást. Á munkatársaim ugyanis visszavártak, éreztem a bizalmukat, mert ennek hangot is adtak. Ha nem így lett volna, bizonyára meg sem pályázom a megyei hivatal vezetői állását. De visszatérve az elmúlt évekre, 1990-ben 127 fő volt az állományi létszám és évente 37.900 ügyirat jutott, 1996-ban 151 fős volt az állomány és a beadványok száma 63.750 volt, ebből 57.500 lett elintézve. Az elintézetlen ügyiratok száma így is alacsony, 9,9 százalék, tehát 10 ügyiratból 1 maradt el­intézetlen. Mindössze 2.166 ügy volt 30 napon túli. Sajnos amíg a kárpótlással kapcsolatos ügyeket be nem fejezzük, addig az elintézetlen feladatokat is csak görgetni tudjuk magunk előtt. — A számok nagyon maga­sak, mit árulnak el ezek a munka minőségéről? Gondolok itt arra, hogy a már említett múlt évi 63.750 beadványból hányat fellebbeztek meg? — Összesen 132 fellebbezés érkezett, de ebből is csak 28 ügy került a bíróságra úgy, hogy csak egyet változtattak meg. 14 ügyet helyben hagytak, a többiben meg még nem szüle­tett döntés. Én úgy gondolom, hogy ilyen óriási mennyiségű ügyiratnál ez nagyon szép arány. Emellett még 33.500 tu­lajdoni lap másolatot is kiadott a hivatal. — A kárpótlási ügyeknek mikor érnek a végére? — Az I-es kárpótlást (tsz-ek földjéből kimért területek) a kárpótlási hivatal teljes egészé­ben befejezte, a jegyzőkönyve­ket is átadták a földhivatalnak. Ez azt jelenti, hogy a 2.560.000 AK-ból eddig 2.436.000 AK-t kimértünk és be is jegyeztünk, vagyis ez a munka 95 százalé­kosan áll. Télen ugyanis a te­repmunkákat lassabban tudjuk végezni. Az úgynevezett Il-es földalapból (állami földeket je­löltek ki) 130.150 AK lett kije­lölve, ebből a kárpótlási hivatal elárverezett 70.800 AK-t. Ezek jegyzőkönyvét szintén átadták, és ebből 59.120 AK-t tűztünk ki. Számításaink szerint 8.000 földrészlet az, amit még ebben az évben szeretnénk befejezni. — A részarány földek kijelö­lése hogyan áll? — Összesen 2.474.000 AK volt az, amit a szövetkezetek mint tagi földet használtak. Eb­ből a földhivatalokhoz alig a felét nyújtották csak be, ráadá­sul az sem volt mind alkalmas az átvezetésre. (33.700 földtu­lajdonost érintett az eddigi részarányföld kijelölés, de csak 30.400-nak tudtuk a bejegyzést elvégezni.) Vissza van még 1.300.000 AK, ez durván 30.000 tulajdonost érint, de ezeket még be sem nyújtották a földhivatalokhoz. Sajnos a tör­vény nem szabott határidőt és sok helyen ezt ki is használják. — Beszéljünk arról, hogy az elmúlt időszakban a földhiva­tali munka is sokkal korszerűbb lett. — Igen, az ingatlanok nyil­vántartását számítógépre vittük a megye valamennyi települé­sén. Tizenkét település kivéte­lével már használjuk is a nyil­vántartást. Várhatóan áprilisig a megye teljes területét már szá­mítógépes adatnyilvántartással lehet végezni, ez legalább 30 százalékkal fogja meggyorsí­tani az ügyintézést. A Szekszárdi Földhivatalt is átalakítottuk egy kicsit, így egy kulturált váró fogadja az ügyfe­leinket. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents