Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15-16 / 39. szám
Az osztályfmanszírozás igazságosabb lenne Egyre gyakoribb betegség az agyi infarktus Hivatalosan ötvenkét ágyból áll a megyei kórház ideggyógyászati osztálya. Kihasználtsága az elmúlt évben átlagosan 86 százalékos volt. Az ágyaknak mintegy a felén stroke-osok, a népnyelvben gutaütésnek nevezett betegségben, vagyis agyi infarktusban szenvedők fekszenek. Ebben a részlegben a kihasználtság 95,6 százalékos. Az orvosi státusok száma 8, ebből egy folyamatosan a szakrendelésen dolgozik. Hárman vannak gyermekgondozási szabadságon, egyet helyettesítenek, illetve a napokban egy fiatal orvosnő ismét munkába állt. Dr. Kuntár Lajos osztályvezető főorvos három évvel ezelőtt pályázta meg az állást. Pécsről jár be dolgozni, ami gyakorlatilag éppen azt jelenti, hogy szinte az osztályon él. Hetente két alkalommal utazik csak haza. Felesége pszichiáter, két gyermekük van, még általános iskolások. Az idegosztály szónak még ma is némi titokzatos, mondhatni borzongató aurája van. Sokan azt hiszik, hogy itt idegbetegeket ápolnak. — Mi a lényegi különbség az ideggyógyászat és pszichiátria között? — Éppen márciusban rendezünk erről a témáról megbeszélést háziorvosok számára, hiszen nemcsak a közvéleményben, hanem a háziorvosok gondolkodásában is problémát okoz, hogy hol van a neurológia és pszichiátria határa. — És, hol van? — A neurológia azt jelenti, hogy szervi, idegrendszeri bajok, a pszichiátria pedig azt, hogy lelki, idegrendszeri bajok. — Mennyi ezek között az összefüggés, illetve az átjárás? — Legalább egyharmad, ha nem több. Majdnem minden kórkép olyan, hogy ha válaki- nek szervi baja van, az lelki problémákkal is küszködik, s megfordítva, nagyon sok pszichés bajnak valamiért van organikus háttere is. Éppen ezért a két osztály gyakran ad egymásnak konzíliumot. Ennek ellenére úgy érzem, hogy az intézményes kapcsolatokat még szorosabbá kell tenni, annál is inkább, mert ez jelenleg nem teljed ki a szakrendelésre. — Mi a szép ebben a munkában, orvosi szakterületen ? — A sikerélmény az ideg- gyógyászatban is az, ha a beteg meggyógyul, vagy állapota jelentősen javul. A gyulladások kivételével itt olyan kórképek vannak, amelyekben már a javulás is számottevő eredménynek számít, ami sikerélményt jelent a doktornak, betegnek egyaránt. Másrészt meg bizonyos esetekben, sajnos, meg kell értetnünk a beteggel, hogy teljes gyógyulásra, látványos javulásra nem számíthat. — Az agyvérzés valamikor időskori betegség volt, miért éri el ez a betegség ma a fiatalabb korosztályokat? — Hol vannak ma az idős korúak? Erről a problémáról már sokat beszéltem szakmai körökben. Az is nagyon fontos lenne, hogy tudatosodna az emberekben: az agyi keringési zavar, vagy a tényleges agyvérzés, ugyanaz a kategória, mint az szívinfarktus. Ugyanaz a mechanizmusa. A gutaütés esetében is a magas vérnyomás, A működőképesség határán a magyar rendőrség Jenei Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság új gazdasági és informatikai főigazgatója jelen volt a megyei főkapitányság állománygyűlésén Szekszárdon. Ezt követően kérdeztük aktuális gazdálkodási kérdésekről. — Ön is a „vidéki fiúk” közé tartozik, hogyan fogadták Budapesten ? — Vegyes várakozással. Voltak, akik örömmel, mások saját korábbi beosztásukat féltve nem olyan nagy örömmel fogadtak, de ez tulajdonképpen természetes. Az ORFK vezetői, akik szintén a vidéki csapathoz tartoznak, nagy várakozással és reményekkel fogadtak. — Jobb, vagy rosszabb a rendőrség anyagi helyzete, mint amire számított? — Azt a reális képet találtam, amit korábban már Kaposváron is éreztem. Valóban nagyon rossz helyzetben van a rendőrség. Minden nap hangoztatom, mert nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy őszintén kell beszélni arról, hogy hol tar most a rendőrség. Ezt a nyíltságot korábban Kaposváron mindig hiányoltam. — És hol tart? — Pénzügyi szempontból ott, hogy ha rövid időn belül nem kapunk segítséget, akkor a működőképessége határára ér a magyar rendőrség. — A miniszterelnök ötmilli- árd forintot ígért. — Nem szabad ezt önmagában kiemelni. Több olyan terület van, ahol nagyon gyorsan segítséget várunk. Az egyik az adósságállomány valamilyen mértékű támogatása. Pénzügyi szempontból többféle megoldás is lehetséges. A másik a gépkocsipark cseréje. Az a bizonyos ötmil- liárd kifejezetten csak a műszaki fejlesztésre költhető, egy részéből biztosan autókat veszünk, de ma még nem tudni, hogy a pénzből mennyi áll az idén rendelkezésre. Talán március elejére ez is eldől. — Hol tart az átszervezés, amelynek eredményeképpen a megyei főkapitányságok gazdaságilag is önállóak lesznek. — Az első lépés már megtörtént. A megyei főkapitányságok a költségvetési törvényben önálló alcímek, ami azt jelenti, hogy az ORFK önhatalmúlag nem tud hozzányúlni, igaz hozzátenni sem a pénzükhöz. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent. Azt gondolom, hogy a valódi önállóság a jövő év elejétől valósulhat meg, hiszen az mindaddig formális, amíg megfelelő finanszírozás nem tartozik hozzá. Ha kevés a pénz, akkor hiába próbálkozunk új érdekeltségi rendszer bevezetésével, nem fog sikerülni. Előbb meg kell teremteni a pénzügyi és személyi hátteret. A megyéknek is meg kell gondolniuk, meg tudnak-e mindennek felelni. A belső szabályzatok módosítása szintén előkészítő munkát igényel. — Milyen módon áll majd össze jövőre a már valóban új gazdálkodási rend. — Eddig az előző időszak számai alapján állította össze az ORFK a következő évi költségvetést, a lehetőségek szerint figyelembe véve a megyei igényeket. Akinek tehát jó volt a bázisa, az jól járt. A legnagyobb gond, hogy a megyék között különbségek vannak. Rövid időn belül meg akarjuk teremteni annak a feltételeit, hogy azonos bázisról, illetve egyenlő feltételekkel indulhassanak a megyék. Jelenleg érezhető különbségek vannak közöttük, de még nagyobb az ORFK és a megyék között. Utópia lenne, hogy mindig mindenütt azonosak maradjanak a feltételek, de legalább az indulási egyenlőséget megteremtjük. Hogy később ebből ki mit tud kihozni, az már az ő felelőssége. — Mi az igazság a Teve utcai rendőrpalotával kapcsolatban ? — Ezzel az volt a baj, hogy nem kezelték úgy, mint egy kiemelt nagyberuházást. Nem magyarázták meg világosan, hogy mi-épül, s hogy ebből hosszú távon akár megtakarítás is származhat. A beruházást titokzatos felhő lengte körül, s senki nem tudta, se az állományon belül, sem azon kívül, hogy e mögött milyen üvegpalota készül. Mi most szeretnénk ezt a beruházást bemutatni, s mindjárt kiderül, hogy belül semmi luxus nincsen. Egy irodaházat építünk, ami a csere-ingatlanok és a működési költségek révén megtakarítást eredményez számunkra. A Teve utcai palotát most már be kell fejezni, de az baj, hogy az ország különböző pontjain nagyon fontos beruházásokra lenne szükség, és ezekhez nincsen meg a fedezet. Ráadásul még a pénzintézetnek átadandó ingatlanpark sem elegendő, nem fedezi a beruházás értékét. A költségvetésből kell hozzátenni, ami csak más feladat rovására lehetséges. — Mi a biztos a béremelés terén ? — A magyar rendőrségnél január elsejével visszamenőlegesen átlagosan 17 százalékkal nőnek a bérek. Előzetes számítások szerint ez Tolna megyében magasabb lesz, s Budapesten vannak olyan szervek, ahol alacsonyabb. — Felköltözött családostul Budapestre? — Egyelőre csak én vagyok ott, pénteken megyek haza és hétfőn reggel vissza Budapestre. A két lányom és a feleségem nagyon hiányzik. — Mennyi idősek? — Egyik hét, a másik négy éves. — Később lesz családegyesítés? — Persze. Úgy gondolom, hogy nyárra túl leszünk a legsürgősebb teendőkön, akkor költözhetünk. 1.1. szív-problémák, vagy zsír anyagcsere-zavar áll a háttérben. Komplex betegség, ami összefügg az érrendszerrel is, s véletlen az, hogy a szívben, lábban, vagy az agyban keletkezik a katasztrófa. — Mit tehet az ember, hogy elkerülje az agyi infarktust? — Ma már a mi osztályunk forgalmának több, mint a fele stroke-beteg. Két évvel ezelőtt csináltunk egy felmérést, az 1985. év betegeit tekintettünk referenciának. Akkor ennek a betegségnek az aránya valamivel magasabb volt 35 százaléknál. — Ez drámai emelkedés. — Az, és ehhez még hozzájön az életkor, hiszen a megbetegedés gyakoriságának növekedése első sorban a fiatal korosztályokat érinti, A hatvan- hetven felettieket nem érintheti, mert ők addigra már más okból, de meghaltak. Visszatérve az eredeti kérdésre, az amerikai példára lehet hivatkozni, ők már úgy látszik megtanultak élni, igaz van is rá pénzük. Látványos eredményt értek el a dohányzás visszaszorításában, nem divat az ivás, s egészségesebb italokat fogyasztanak. Ezzel párhuzamosan hasonlóan látványosan emelkedik az átlag-életkor is. — Vannak-e az említett tünetcsoportnak lelki, társadalmi okai is? Gondolok itt a létbizonytalanságra, szegénységre. — Ez egyértelmű, hiszen ezeknek a betegségeknek az egyik fő kiváltója, rizikófaktora a stressz. Mutasson nekem valaki olyan embert Magyarországon, aki nincs stressz-hely- zetben. — Visszatérve az osztályra, annak a munkájára, azzal kapcsolatosan mi lenne a három kívánsága? — Kevesebb legyen a beteg, több a személyzet, sokkal több a sikerélmény. — Mi az, amit fontosnak tartana megváltoztatni, vagy bevezetni a kórház működésében? — Éppen mielőtt megérkezett beszéltem kint az osztályon doktorokkal, nővérekkel, s ők is ugyanazt szeretnék megvalósulva látni amit én. Ez az osztály a jelenlegi számítások szerint jól teljesít. A stroke részleg is működik, valójában ugyanúgy látjuk el a beteget, mint eddig, de több pénzt kapunk az egészségbiztosítótól. Az ideg- gyógyászat tehát a kórháznak pénzt hoz, de mi ebből semmit sem látunk. Ma már minden költség fillérre kiszámítható, pontosan lehet tudni, hogy mennyit finanszíroz az egészségbiztosító, s ebből mire mennyit kell költenünk. Nagyon szívesen vállalnám a gazdálkodást a különbözettél. Most ugyanaz a fizetésem, ha egy beteget sem látok naponta, mint ha a konzíliumokkal együtt harmincat kell megvizsgálnom. Az én célom az, hogy osztály- finanszírozás legyen, ki lehessen mutatni, hogy mi itt az ideggyógyászaton jól dolgozunk, vagy rosszul. Ihárosi Ibolya
