Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15-16 / 39. szám
1997. február 15., szombat Megyei Körkép 3. oldal Lehet kérdezni Megyei elnökök fóruma Élő, egyenes adásban válaszolnak Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyék közgyűlésének elnökei a nézők kérdéseire február 20-án, csütörtökön a Magyar televízió Pécsi körzeti Stúdiója Hétközben című műsorában. Az elnököktől, Köztük Bach Józseftől, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökétől levélben is lehet kérdezni (a cím: Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója, 7621 Pécs, Alsóhavi u. 16. Az adás 18.15-kor kezdődik az ingyenesen hívható ügyeleti telefonszám: 06-80/210-224. Az élő adás helyszíne egyébként a dombóvári Városháza lesz. Február 25-én küldöttgyűlés lesz Kamarai bizalomvesztés Rendkívüli elnökségi ülést tartott tegnap a megyei Agrárkamara. Az alapszabály szerint ugyanis ha a kamarai küldöttek 20 százaléka kezdeményezi a tisztségviselők visszahívását, akkor küldöttgyűlést kell tartani, mondta Haász László titkár. A tegnapi elnökségi ülést megelőzően a küldöttek 40 százaléka írta alá azt a levelet, melyben kérték a megyei Ag- rárkarhara elnökének a visszahívását, de mivel a küldöttgyűlés összehívását csak az elnökség kezdeményezheti, így azt megelőzően az elnökségi ülést kellett összehívni. Már a januári küldöttgyűlésen is kifejezték a küldöttek a bizalomvesztésüket az elnök személye és egyes tisztségviselők személye iránt, így a most benyújtott aláírások nem lepték meg az elnökség tagjait. Az alapszabály azt is meghatározza, hogy a beadványt követően 30 napon belül kell kitűzni a küldöttgyűlést. Az elnökség úgy határozott, hogy február 25-ére hívja össze a küldötteket. Szent Bálint, azaz Valentin napja volt tegnap, a szerelmesek ünnepe. Néhány éve annak, hogy ez a kedves ünnep - elsősorban a fiatalok közvetítésével - „beszivárgott” hozzánk is, s bátran mondhatjuk, mindenki örömére. Bálint napján nem csak a szerelmesek köszöntik egymást, hanem a barátok, családtagok is jelzik szeretteiknek: gondolnak rájuk. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Dr. Mayer Mihály pécsi megyés püspök egy igazságosabb világról A jövő világosabb fényei A Magyar Köz- igazgatási Kar Tolna Megyei Tagozata szakmai tanácskozást tartott tegnap Szekszár- don, a régi Vármegyeházán. A tanácskozáson részt vett polgármestereknek, jegyzőknek dr. Mayer Mihály pécsi megyés püspök tartott előadást. — Miről szólt az előadás - kérdeztük a püspök urat. — Az egyház és az önkormányzatok kapcsolatának időszerű kérdéseiről. „Igazságosabb és testvériesebb világot” címmel jelent meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele, erről tájékoztattam a tanácskozás résztvevőit. A magyar társadalomban elég sok gond, probléma van, ami megoldásra vár, erre próbál a katolikus egyház megoldást keresni. — Igazságosabb és testvériesebb világot, ez a körlevél címe. Miként kell ezt értelmezni? — A középfok tulajdonképpen itt kevesebbet jelent, mintha alapfokon lenne csupán ugyan ez. Előadásomban az egyház szociális tanításának az alappilléreit emeltem ki, abból igyekeztem az egész tanítást és mondanivalómat felépíteni. Az egyházi szociális tanítás alappillére az ember, az Istentől teremtett ember, aki méltóságát is az istenben gyökerezteti. A másik a szolidaritás, a harmadik a szubszidiaritás, a segítőkészség, amihez negyedikként a közjó fogalma társul. Azt próbáltam megvilágítani, hogy mit jelentenek ezek az alappillérek a mai társadalomban és ha ezekre építünk, akkor a jö- vőnknek is talán egy kissé világosabb fénye lesz.-,— Az előadásában kitért az állami és az egyházi oktatásra. Óhatatlan adódik a kérdés, most, hogy a katolikus egyház a szekszárdi közgyűlés döntése nyomán megkapta a Gyermekek Házát kárpótlásként a korábban kisajátított egyházi ingatlanért, mik a terveik? — Ezt talán nem egészen így kellene kérdezni, hanem inkább úgy, hogy most, hogy visszakapták a nővérek - akik valamikor Szekszárdon voltak - kárpótlásként ezt az épületet, és akik az iskolát most még önállóan nem tudják működtetni, ezért mint fenntartóra, a pécsi püspökre ruházzák ezt a feladatot, mit teszünk. Magam is nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy ezt az épületet hogyan tudjuk fenntartani, belakni, ezért erre a kérdésre biztosabban és határozottabban akkor tudok majd felelni, ha az igény a katolikus iskolára, mint reméljük, nagyobb lesz. — Ezek szerint ősszel a katolikus iskola tanévnyitójára már a Gyermekek Házában fog sor kerülni. — Ha visszakapjuk az épületet, akkor igen, de az átadásról én még nem kaptam hivatalos értesítést eddig. De ha megkapjuk, akkor biztosan ott fog indulni a tanítás, mert most, hogy finoman fogalmazzak, „albérletben” tanulnak a katolikus iskolások. F. Kováts Éva Antiszociális magatartás? Akárcsak a pedagógusok, a közművelődési dolgozók is besorolásokat, bértáblákat, illetve végrehajtási útmutatásokat böngésznek manapság. Ezt a munkát megkönnyítendő járt tegnap Szekszárdon a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos elnöke, Vadász János. — A látszat néha csal: a besorolás-módosításokba nemhogy nem gabalyodunk bele, hanem éppenséggel a változtatások motorjaként működünk - mutatott rá Vadász János.— A KKDSZ a mostani törvény és végrehajtási rendelet módosításoknál számos olyan javaslatot fogalmazott meg, ami végül is jogszabállyá emelkedett. — Miért tűnik akkor mégis nehezen áttekinthetőnek az új rendszer is? — Ma még talán nyomon- követhető a rendszer, bár az állandó változtatások valóban okoznak gondokat. De éppen ezért van jelentősége az idei esztendőnek, mely az egységes közszolgálati törvény megalkotásának éve lesz. Ezzel együtt az egyéni és kollektív szak- szervezeti jogok terén is áttörést várunk, már csak azért is, mert 1992-ben rengeteg korrekt és korszerű munkavállalói jogot vettek el a közszolgálatban tevékenykedőktől. — Előadásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezet, így a KKDSZ is csak akkor érhet el hathatós eredményt, ha növeli szervezettségét. Tolna megyét ezzel összefüggésben mintha némi kritikai éllel említette volna... — Ez így van. Tolna megyében az ország más területeihez képest valamivel jobban igaz, hogy sokan élvezik a KKDSZ által kivívott eredményeket anélkül, hogy maguk tagjai lennének a szakszervezetnek. Ez - bármennyire is szigorúan hangzik - antiszociális, sőt, akár a pályaalkalmasságot is megkérdőjelező magatartás. Az a kollégánk, aki a helyi társadalmak kulturális érdekeit képviseli, védi, illetve szolidaritást vállal a szociális és egyéb gondokkal küszködő emberekkel, az nyilvánvalóan nem lehet antiszociális a saját érdekvédelmi szervezetével szemben. -száHírek Eredménytelen a bértárgyalás Eredmény nélkül fejeződött be a húsipari bértárgyalás Szekszárdon. A péntek délutáni tárgyalást a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat részvételével folytatták a Szekszárdi Húsipari Rt. és a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének szekszárdi alapszervezete közötti bérvitában. A korábbiakhoz hasonlóan most sem sikerült dűlőre jutni a béralkuban, így kora este megszakadt a tárgyalás. A bértárgyalás eredménytelensége azt jelenti, hogy 17- én, hétfőn megtartják a szakszervezet által meghirdetett sztrájkot a szekszárdi húsüzemben. Német Színház: Ármány és szerelem Schiller Ármány és szerelem című művét két egymást követő napon is megtekinthetik az érdeklődők Szekszárdon, a Deutsche Bühne színpadán. Február 17-én, hétfőn és 18-án, kedden egyaránt 19 órától kerül a közönség elé a darab. Múzeumi mozi A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum rendszeresen vetít filmeket nyugdíjasoknak. Február 17-én, hétfőn 14.30 órai kezdettel a Régi román ikonok, a Kárpát-medencei leletek a British Múzeumban, Az emberarcú busóálarc és a Luther Márton végrendelete című összeállítást tekinthetik meg az érdeklődők. Borverseny és kertbarát farsang A 25. éves Dombóvári Kertbarát Kör február 22- én, szombaton tartja hagyományos farsangját, amelyen egyben borversenyük eredményhirdetését is megtartják. A borversenyre a mintákat február 18-án, reggel kilenc órától este hatig lehet leadni a dombóvári művelődési ház előterében. Versmondó verseny A szekszárdi Gyermekek Háza versmondó versenyt hirdet általános iskolás korú gyermekek számára. A jelentkezők egy szabadon választott költeménnyel indulhatnak a versenyen. Nevezési határidő február 24. Második nemzetiségi nap a kettes iskolában Fontos a hagyományok ápolása Német nemzetiségi napot rendezett második alkalommal a Szekszárdi 2. számú Általános Iskola. Tegnap a késő délutáni órákban Matókné Misóczki Mária, az iskola igazgatója nyitotta meg a rendezvényt. Elmondta, hogy továbbra is hagyományt kívánnak teremteni a nemzetiségi nappal. Céljuk, hogy az iskolák, óvodák gyerekei bemutatkozási lehetőséget kapnak, de ugyancsak fontos a hagyományápolás, a kapcsolatok kiépítése a város intézményeivel, illetve az újvárosi Szent István Házzal, és az itt élő német nemzetiségiekkel. A köszöntőt követően az iskola német énekkara nyitotta meg a kulturális műsort, majd szavalat, és a Wossinszky óvoda óvodásai szeretteitek. Az iskola német tánccsoportja dalokat és táncokat adott elő harmonika kísérettel. A műsorban volt próza, német nyelven mondta el Balogh Ágnes 6. osztályos tanuló a Csodatorta című történetet. A továbbiakban Balogh József 4. osztályos harmonikaszólóval, és az iskola 3-4. osztályosaiból álló német nemzetiségi táncoscsoport, a felsős német tánccsoport, majd az Ifjú Szív táncosai szerepeltek. A műsor után a német nagymamák által korábban megsütött finom kuglóffal és kakaóval látták vendégül a gyerekeket. A kulturális programot a jó hangulatú svábbál követte, ami alkalmat nyújtott egyben arra is, hogy mind a szülők, mind a pedagógusok jobban megismerhessék esvmást. - Déteri Megyénk földje A nagy és magasztos események mögött mindig rejlik egy kicsi, csúfondáros történet. így van ez Ferenc József 130 éve szervezni kezdett koronázásával is. Megyénk a koronázási dombhoz Kajdacsról szállíttatott föl fél köblábnyi földet, mert a legenda szerint a mohácsi vész után a helység melletti fűzfában rejtették el a szent koronát, amelyet aztán 1867. június 8-án helyeztek a nevezetes főre. Liszt-mise, pompa, ingyen ital nem hiányzott, miközben az újdonsült uralkodó az ország összes megyéjéből összehordott dombon a négy égtáj felé vágott. Minden szép volt, de hol van most már a domb? Ennek prózaibb történetét a Fővárosi Lapok hozta 115 éve, 1882. február 16-án: „A koronázási dombot, mely 1867 után még több évig ott állt a Ferenc József téren, e tér szabályozása alkalmából tudvalevőleg elhordták. Az összes vármegyékből összehordott földet valahová eltemették, a korlátköveket pedig eladták s ezek most a Hermina út egyik villájának udvarán várják a tavaszt, amikor aztán tulajdonosuk építkezésre használja fel. A magyar korona jelvényével ellátott s történelmi emlékű oszlopok talán több kegyeletet is érdemelnének s a múzeum illőbb hely lett volna számukra Hol volt már akkor a mi földünk, amely egykor szekérpostával jutott a főlovászmesterhez ? Dr. Töttős Gábor
