Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15-16 / 39. szám

EGYRE GYAKORIBB BETEGSÉG AZ AGYI INFARKTUS (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. FEBRUÁR 15-16. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■HI Mire elég a nyugdíjasok ereje? Ki fog segíteni az időseken, ha nem marad fiatal a falu­ban? A három éve alakult Tengelic-Szőlőhegyi Nyug­díjas Érdekszövetség szűkös lehetőségei mellett mindent megtesz a településrész sor­vadásának megakadályozá­sáért. A mintegy 300 lelkes kül­terület nyugdíjas érdekszö­vetsége 60 tagot számlál. Ve­zetőjük Végh Jánosné, aki munkahelye után most, nyug­díjas éveiben sem tud meg­lenni a közösség nélkül, aki már epeműtétje után egy hét­tel felkelt, és ment a nyugdí­jasok szőlőhegyi klubhelyisé­gébe. A kultúrházbeli termet - ahol hetente összejönnek és megtárgyalják a falu dolgait - az önkormányzattól kapták, és a maguk munkájával újítot­ták fel. De társadalmi munká­ban, vagy a saját kis megtaka­rításaikból segítettek a te­mető, a templom és a temp­lomkert, a járda, a kultúrház egészének rendbehozatalában is. Mariska néni azt mondja, hogy Szőlőhegyen - már a létszámarányokat tekintve is - csak a nyugdíjasok azok, akik tudnak tenni valamit a falu megtartó erejéért. Lakó­helyük szeretete mellett elemi érdekük is, hogy harcoljanak a településrész elnéptelene­dése ellen, hiszen „ki fog se­gíteni rajtunk, ha a fiatalok elmennek?” (Folytatás a 4. oldalon.) Kiválóra vizsgáztak a bátai borok Nagydíjas lett az Olaszrizling Tegnap a bátai hegyközség borversenyt rendezett a he­lyi borosgazdák részére. A vártnál jóval több, 92 bor­minta - kétharmada fehér­bor volt - érkezett a két bi­zottság elé. Az évjárathoz képest kiváló borok készültek - tájékozta­tott a hegyközség bírája, Ge­lencsér Sándor. A fehérek kö­zül különösen a korai fajták vizsgáztak jól, a vöröseloiél pedig a Kékfrankos vitte el „pálmát”. A vörösek közül a Zweigelt is jól szerepelt, egy­két Cabemet is volt, de nem hozták a várt eredményt. Négy mintát ki kellett zárni a versenyből, zömében doho­sak, túlkénezettek voltak. Két négytagú zsűri dolgo­zott. Az egyikben Wéber Imre, nyugalmazott főborász, a másikban pedig Marth Fe­renc főmérnök elnökölt. A nagydíjat Karádi László kapta, Olaszrizling boráért. Aranyérmes lett: Papp Mi­hály Rizlingszilváni, Ifj. Cso- por János (Leányka), Németh József (Olaszrizling), id. Dér János (Királyleányka és Zwe- igelt), Pankovics József (Zöldvertelini), Balogh Imre (Kékfrankos), Vojtek József (Kékfrankos és Rizlingszil­váni), Vörös József (Rizling­szilváni), Holczmann Lajos (Zenit), Keresztes Mihály (Chardonnay), Bősz Anett (Rajnai Rizling), Tóth Lajos (Muskotály), Szabó Péter (Kékfrankos), 22 mintát ezüstéremmel, 31-et pedig bronzéremmel, a többit okle­véllel jutalmazták. - péteri ­Szekszárdon, a Babitsban A Big Band koncertje Hangversenyt ad a Pecze Ist­ván vezette Szekszárd Big Band február 17-én, hétfőn 19 órától a Babits Mihály Műve­lődési Házban. A színházte­remben tartandó koncerten közreműködik: Csepregi Péter - ének, Kajsza Pál - pozaun, Tóth Viktor - altszaxofon és Weis Gábor - tenorszaxofon. Röviden Mérnökök bálja. A Tolna Megyei Mérnöki Kamara ha­gyományteremtő szándékkal farsangi bált rendez február 22- én, szombaton, Szekszárdon, az Illyés Gyula Tanítóképző Főis­kola aulájában. A zenét az Animate együttes szolgáltatja, belépőt a kamara titkárságán lehet igényelni. A Német Búvárrégészeti Szövetség felkérésére dr. Szabó Géza szekszárdi régész a Kárpát-medencei vízalatti régé­szeti lelőhelyekről tart előadást a hét végén Hemmenhofenben megrendezett nemzetközi kon­ferencián. A rendkívül szoros program középpontjában a Bo- deni-tóban folyó vízalatti feltá­rások és a Zürichi-tóban vég­zett munka megtekintése mel­lett az elmúlt év európai kuta­tási eredményeinek ismertetése áll. Az Apostolok nyomában Kis-Ázsiában és Görögország­ban címmel bibliai előadás-so­rozat következő előadására ke­rül sor hétfőn, február 17-én, 17 órai kezdettel Szekszárdon, a Művészetek Házában. Ekkor dr. Szigeti Jenő „Pál remény­sége”, és Szőllősi Árpád „Láto­gatás Rapadócia holdbéli tájain és egy földalatti városban” címmel tart előadást az érdek­lődőknek. A gyönki német nemzetiségi önkormányzat képviselői ülést tartanak február 17-én, hétfőn 14 órakor. Az ülésen az önkor­mányzat éves munkaterve mel­lett szó esik a nemzetiségi ne­velés és oktatás időszerű kérdé­seiről is. Közmeghallgatást tart a pincehelyi képviselő-testület február 18-án, kedden, 18 óra­kor a pinchelyi mozi épületé­ben. A fórum napirendjén a község idei költségvetése sze­repel. Sárszentlőrinc önkormány­zata közmeghallgatást tart a te­lepülés idei költségvetéséről február 17-én, hétfőn 18 órakor a Községházán, majd 20-án, csütörtökön 18 órakor Uzdon, a Kulcsosházban. Ovi-farsangot tartottak pénteken az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola gyakorló óvodájá­ban Szekszárdon. A farsangi mulatságon gyerekek és felnőttek egyaránt jól szórakoztak. FOTÓ: FOTÓ: GOTTVALD Megoszlanak a nézetek a kiskőrösiek tüntetéséről Vélemények Bétáról és Paksról Mi is beszámoltunk róla, hogy a kiskőrösi szőlő- és borterme­lők demonstrációra készülnek, mert nem értenek egyet a kormány agrárpolitikájával illetve az őstermelőket sújtó újabb társadalombiztosítási és adó terhekkel. Az ügy kap­csán ezúttal a bátai és a paksi hegyközségek hegybíróinak vé­leményét kérdeztük. Gelencsér Sándor, bátai hegybíró: — Én csak a magánvéle­ményemet tudom önnek el­mondani, mert nem foglalt eb­ben a témában állást a Bátai Hegyközség. Nekem az a gon­dom a kiskőrösiek demonstrá­ciójával, hogy nem látom tisz­tán, mi a céljuk vele. Az való­ban nagyon jó lenne minden kis- és nagytermelőnek, ha jobb gazdasági feltételek kö­zött, kevesebb adóval és tb-já- rulékokkal terhelve tudnánk szőlőt és bort termelni. Nekünk azonban más gon­dunk is van, és ez éppen az al­földi borok miatt alakult így. Bátaszéken, Bátán és a környé­ken minden termelő tudja, hogy nagyon nehéz értékesíteni a jó minőségű bort is, mert nem vagyunk versenyképesek az al­földi műborokkal, de mond­hatnám úgy is, hogy hamisít­ványokkal szemben, ők 60-70 forintért árulják a kannás bor li­terjét és a hasznuk így is jóval magasabb, mint a miénk, pedig mi legalább 100 forintért sze­retnénk eladni. A miénknek ugyanis szőlő az alapanyaga. Tavaly 1,2 millió hektoliter hamis bor került a piacra és ezt nem én állítom, hanem a tárca. Tehát nem tudok velük együtt érezni, mert öncélúnak érzem a demonstrációjukat. (Viszont azt sem állíthatja senki, hogy a hamis bort készítők és a de­monstrálok ugyanazok a sze­mélyek- a szerk.) Paks, ifjú Keller János: — Paläon 350 hegyközségi tag van, de ebből csak 92 csa­ládnak van 0,2 hektárnál na­gyobb területe. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen a környé­ken a szőlő és a bor csupán ki­egészítő tevékenységet jelent az emberek életében, vagyis nem ez tartja el a családot. Nehéz lenne tehát Pakson hasonló demonstrációt meg­szervezni. Ugyanakkor megért­jük a kiskőrösiek elkeseredését, hiszen kevés olyan terület van ma Magyarországon, ahol any- nyira függnek a szőlőtől, mint ott. Figyelemmel kíséijük a megmozdulásukat és bízunk benne, hogy sikerül elérniük azt, hogy könnyít a kormány a jelenlegi tb és adó terheken, mert ez nekünk is nagy segítség lenne. Mauthner A saját értékünkön méretünk meg A világon mindenütt érzékelhető a gazdasági válság, ám az 1929-33 közötti évekhez képest összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet. Ezt a Szekszárdi Fórum újabb vendége, dr. Kádár Béla, a parlament költségvetési bizottságának elnöke jelentette ki a tegnap tartott sajtóbeszélgetésen. — Ám a tendencia nem iga­zán kedvező - folytatta a volt gazdasági miniszter. — A munkanélküliség bizonyára növekedni fog a jövőben. Az világ országai között könyörte­len verseny folyik: már nem­csak a „kistigrisek”, hanem In­donézia, Malájföld és India ol­csó emberanyaga is bármikor berobbanhat a világpiacra. — Adhat-e ezzel kihívással szemben valamilyen védettséget Magyarország számára az Eu­rópai Unió? — Kiindulhatunk egyrészt az eddigi tapasztalatokból: a görögök, spanyolok, portugá­lok és írek esetében a csatlako­zás munkahelyteremtéssel, gazdasági felzárkózással járt együtt. De ne legyenek illúzió­ink. Mi már nem reménykedhe­tünk olyan kedvező feltételek­ben, mint például a dél-európai csoport. Ezen tömörülés esté­ben stratégiai szempontok ját­szottak fő szerepet, szükség volt Európa puha altestének biztosítására a szovjet kihívás miatt. Mára viszont a Szovjet­unió eltűnt... — Mire készüljünk fel? — Arra, hogy Európa a saját értékünkön fog megmérni ben­nünket. Van egy 18 milliárdos importunk, 15 milliárdos kül­földi tőkebefektetésünk, van egy jól képzett és olcsó mű­szaki gárdánk. Ezt például be lehet dolgozni az európai háló­zatba, de mással egyelőre nem szolgálhatunk. -szá-gk­A megyei mérnökkamara napja az atom városban Újra a paksi ipari park volt a téma Kétszáz tagot számlál a Tolna Megyei Mérnöki Kamara, ebből a fele paksi. Ez indokolta, hogy a tavaly novemberben egyesü­letből köztestületté alakult szervezet elnöksége első kihelyezett ülését az atomvárosban tartotta tegnap, a Városházán. Az elnökség programja az atomerőműben kezdődött, ahol megtekintették a látogató köz­pontot, majd találkoztak Szabó József vezérigazgatóval, Vá­mos Gábor biztonsági igazga­tóval és dr. Bertha Kálmánnal, a jogi osztály vezetőjével, aki mint a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara vezetője vett részt az kapcsolatteremtést célzó megbeszélésen. Délután Paks polgármestere, Herczeg József az önkormányzat és a polgármesteri hivatal tisztség- viselőinek társaságában fo­gadta a Bohli Antal elnök és Sipos László alelnök (utóbbi paksi, a PA Rt. vezető mér­nöke) vezette kamarai elnöksé­get. A tudósító úgy érezte, mintha egy előző napi program folytatásán venne részt. (Emlé­keztetőül tegnapi számunkra: az IKM helyettes államtitkárát fogadta a kereskedelmi és ipar­kamara elnöke.) A mémökka- mara és a város vezetőinek megbeszélésén is központi he­lyet kapott a Pakson tervezett ldkötő és ipari park megvalósí­tásának előkészítésében kívá­natos együttműködés. A város életében most a legfontosabb feladat az iparfejlesztés és az ezzel együttjáró munkahelyte­remtés - fogalmazott Herczeg József. Mérnök és mérnök kö­zött a politikamentes kapcsolat természetes - mondta Sipos László, utalt arra is, hogy az ipari park ügyében már felvet­ték a kapcsolatot a hivatal szakembereivel. Bohli Antal felhívta a figyelmet arra, hogy Pakson olyan magas szintű műszaki értelmiség szellemi kapacitása állhat a város ren­delkezésére, hogy nem egy ha­gyományos értelmezésű ipari park kialakítására kell gon­dolni, hanem egy innovációs jellegű gazdasági bázisra. A megbeszélést követően a ka­mara elnöksége ülést tartott, a paksi Városházán. -rákosi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents