Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01-02 / 27. szám
14. oldal Gyermekvilág 1997. február 1., szombat Mai feladványunk Honnan ered? „Hét ördög lakik benne” A nagyon csintalan gyerekre mondják az idősebbek fejrázások közepette, hogy nem egy, még csak nem is kettő, vagy három, hanem hét ördög is belébújt, azért ilyen elven. Már egy ördögöt is fel lehet ruházni minden rossz tulajdonsággal, miért kell hát még hatot mellé tenni? A tíz éven aluliak színezzék ki és küldjék be a képet (l=sárga, 2=marad fehéren, 3=sötétkék, 4=sötétzöld, 5=világoszöld, 6=bama, 7=világoskék, 8=piros). A tíz éven felüliek írják meg, melyik az a szó, ami előtagként beírható a kipontozott helyekre: ...kereskedés, ...kiadó, ...tár, illetve ...család, ...járás, ...őr, ...érzék. (A feladványt Gáspár Csilla 11 éves dalmandi olvasónk küldte be.) A megfejtéseket a GyerAz ősi világkép szerint a világ kerek, ilyennek látszik az ég, a Nap, a Föld, a Hold. A magyar néphit sámánizmusból eredő felfogása szerint egymás fölött több világ helyezkedik el. A világokat az Égigérő fa (életfa, világfa) köti össze, amin csak a kiválasztott közvetítő, a sámán juthat el a „felsőbb világokba”, kapcsolatot teremtve a szellemekkel és az égi lényekkel. A hun mondák szerint a világ ura a jóságos és igazságos Arany Atyácska volt. A korai kultúrák népei természetkultuszokban hittek, őseink hitvilágában is felfedezhető a természeti jelenségek, az elemek tisztelete. A tűztisztelet (a tűz mint gonoszűző, isten, szent - szinte valamennyi kultúrában fontos helyet foglal el, számtalan szertartás tapad hozzá, a tüzet a Napisten földi helytartójának is nevezik) a szokásokban sokáig fontos szerepet játszott. Vízistenei a magyaroknak is voltak, hasonlóképpen mint a finneknek, törököknek és mongoloknak, erre utal a folyókban lakó vízidémon alakja. Az esőhöz és a szélhez is fűződtek babonás hiedelmek, gyakran a garabonciás diák alakjához kapcsolódva, aki forgószelet, jégesőt támasztott. A sámánok, vagy a magyar mekek Háza címére küldjétek (7101, Szekszárd, Pf. 130.) Azt is írjátok meg, hány évesek vagytok. A szerencsések a Gyermekek Háza által felajánlott magnókazettát vagy bélyegblokkot nyerhetik. Január 18-i nyerteseink: Kaiser Zsolt (Gerjen), Jakab Annamária (Kisdorog), Gyémánt Nikoletta (Kocsola), Kovács Krisztián (Simontomya), Sebestyén Kitti (Szakcs), Antal István (Szekszárd). elnevezés szerint táltosok, bika képében harcoltak egymással az égen. Ebben az úgynevezett sámándob volt a segítségükre, ezt ütögetve sikerült a lelkűket állatok testébe juttatni. A táltos nem csak a papi teendőket látta el, s tartotta a kapcsolatot a felsőbb világokkal, a gyógyítás és a jövendőmondás is az ő feladata volt. Akire megharagudott, az retteghetett a rontástól. A népmesében szélúr- fiak és szélkirályok fújják a szelet. A villámlás, a mennydörgés is erősen foglalkoztatta az ember fantáziáját - innen erednek az istennyila, mennykő, stb. elnevezések. A földnek gyógyító, tisztító hatást tulajdonítottak. A halottat sok helyen a földre fektették, majd a földbe temették, hogy ott térjen meg, ahonnan elszármazott. Általánosan elterjedt hiedelem szerint az első embert is földből gyúrták. Az ember a környező természet tárgyait, jelenségeit igyekezett a maga módján megmagyarázni. Primitív fokon az élet minden területét át- meg átszőtték a természettel való kapcsolatot fenntartó különféle szertartások, rítusok - logikusnak tűnő rendszert alkotva. A mágikus gondolkodásban a valóság feldolgozásának, tehát a tudománynak a kezdeteit kell látnunk. Ez a magyar ember tréfás és elnéző alaptermészetére utal, hiszen itt egy gyerekről van szó, akit mégsem lehet ördögi tulajdonságokkal elképzelni. Ha meg egyenesen hét ördöggel hasonlítják, akkor elvész a dolog éle, hogy egy gyermeket hasonlítunk össze az ördöggel. A gyengébb nemmel már nem ilyen kíméletes a magyar szólás, hiszen azt mondja: „Ahová nem mehet az ördög, asszonnyal helyettesíti magát.” Igaz, ezt sem egészen szó szerint értjük, hiszen az ugratás ebből is kitetszik. A keresztény vallásban az eredendő bűn folytán az ördög hatalma különösen abban nyilvánul meg, hogy az embereket bűnre csábítsa. Ha az ördög és az ember kapcsolatba kerül, akkor ez utóbbi letérül az igaz útról. A bűnös életet élőről mondják: „Eladta a lelkét az ördögnek.” Aki rossz társaságba keveredett Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Bizonyára a tojás, hiszen az már akkor létezett, amikor még nem éltek madarak a Földön. Az óriási őshüllők ugyanis tojásokkal szaporodtak, csakúgy, mint késői utódaik, a mai kígyók, gyíkok, krokodilok. A Góbi-sivatagban talált sárkánygyík-tojás metszetében apró őshüllő fióka is látható. Mennyi idő alatt fő meg a tojás? Hát ez első hallásra ostoba kérdésnek tűnik! Mindenki tudja ugyanis, hogy körülbelül 10 percet kell várnia, ha keménytojást akar enni. Ez azonban csak a tyúktojás esetében érvényes. Ha például az új-zé- landi ritka madárnak, a kivinek a tojását próbáljuk megfőzni, legalább fél órára lenne szükségünk, s strucc tojását pedig két óra hosszat kellene rotyog- tatni. Milyen színű a tojás? Hát milyen lenne? Fehér, vagy barnás színű. Persze, megint csak a tyúkanyóra gondoltunk! A valóság azonban az, hogy ahány madárfaj, annyiféle színű és rajzolatú tojás létezik. A bíbic zöldes alapon bamásfekete tojást tojik. À csóka tojása kékeszöld alapon pettyezett, a szarkáé szürkészöld alapon sötéten és félrecsúszott, arra meg azt mondják: „Aki ördöggel lakik, ördöggé kell lennie.” Az ember persze születésétől fogva kerüli az ördögöt, mert fél tőle, így semmilyen kapcsolatot nem akar vele kialakítani. Ezért mondják azt, hogy ha valakinek valami nem a kedvére való, de biztatják rá mások, hogy tegye meg: „Gyújts az ördögnek gyertyát!” Mondásaink az embert messze nem tartják született tulajdonságai alapján jónak, hiszen a körülményei, a neveltetése, a vele szembeni elvárások, az emberek között kialakult normatívák fogják vissza. Persze a legszolidabb emberrel is előfordul, hogy olykor kirúg a hámból. Ezt is találóan fejezi ki az egyik szólásunk: „Az ördög is elszabadul olykor a láncáról.” Az ördögöt csupa rossz tulajdonsággal tudjuk elképzelni, amit egyik mondásunk is egyérfoltozott, a kerti rozsdafarkúé halványkék, az aranymálinkóé fehér alapon feketén vonalká- zott. Az odúban fészkelő madarak tojása rendszerint hófehér. A berki poszáta pedig valódi piros tojást tojik! Madarak és tojások telműen bizonyít. Arról az emberről, aki ért ahhoz, hogy valamit sokkal kedvezőbb színben tüntessen fel, mint amilyen az a valóságban, azt mondjuk: „Az ördögöt is be tudná meszelni.” A középkor elején elsősorban a diákokat vádolták a sátánnal való cimborasággal. Ebből ered az, hogyha valakit szájukra vesznek, alaptalanul vádaskodnak vele szemben az emberek, azt mondjuk: „Meghurcolták, mint ördög a diákot.” Érdekes módon, ha valakinek csodálatos szerencséje van, akkor a magyar ember azt mondja „ördöge van”. Ezt a szólást használják akkor is, ha valaki kitalált, vagy eltalált valamit amit pedig igazán nem tudhatott. Van még egy mondásunk, az ördöggel kapcsolatban, ezt azonban nem emberekre alkalmazzuk, hanem egy bizonyos időjárási helyzetre használjuk. Ha egyszerre süt a nap, és dö- rög-villámlik az ég, akkor azt mondjuk: „Veri az ördög a feleségét.” Batár Zsolt Hogyan „festik” a madarak a tojásokat? Igen egyszerűen. Sem ecsetre, sem festékre nincs szükségük. Amint a tojás kifelé halad a petevezetéken, hozzányomódik a vezeték falában lévő mirigyekhez, amik vagy „rányomják” a megfelelő mintázatot a tojáshéjra, vagy egyszerűen csak színesre festik. Mekkorák a tojások? A kakukk testméreteihez képest meglepően kicsi tojásokat tojik. Olyan madarak is vannak azonban, amik meghökkentő teljesítményre képesek: a kivinél egyetlen tojás súlya a madár testsúlyának negyedrészét teszi ki! (Összehasonlításként: ez annyit jelent, mintha a házityúk félkilós tojást tojna!) A ma élő madarak közül a legnagyobb tojás az afrikai struccé. A mintegy 15 centiméteres strucctojás azonban eltörpül, ha a kipusztult óriásmadár, a moa tojása mellé állítjuk. A moa 4 méter magas futómadár volt, repülni nem tudott. Madagaszkár szigetén élt, s mintegy 2 ezer éve tűnt el, de néhány megkövesedett tojása napjainkig fennmaradt. Ezek az óriástojások 40 centiméter hosszúak, 25 centiméter szélesek, űrtartalmuk pedig kis híján 8 liter. Tudod-e? A Vénuszról Már az ókorban ismerték, hiszen ragyogó fénye nagyon szép és feltűnő égi látvány. Esthajnalcsillag néven is ismert. A legrégibb megfigyelők még nem tudták, hogy a hajnalkor és alkonyaikor látható Vénusz ugyanaz az égitest. Előfordult, hogy a kettőt külön névvel jelölték. Galilei állította először, hogy a Vénusz egészen bizonyosan a Nap körül kering. A bolygó erős fényességét, és azt, hogy felszíni alakzatai még a legjobb távcsővel sem láthatók, a légkörében lebegő vastag felhőburok okozza. A néha feltűnő sávok a felhőzet rétegei. Kimutatták (1932-ben), hogy légköre nagyrészt szén-dioxidból áll. Naptól való közepes távolsága 108 millió kilométer, keringési ideje 225 nap. Tengelye körül mintegy 243 földi nap alatt fordul meg, ez tehát több, mint amennyi idő alatt megkerüli a Napot. Holdja nincs. Felszínén a hőmérséklet 450-500 Celsius fok, a légköri nyomás pedig a földinek nagyjából a kilencven- szerese. Az űrszondák leszálltak a bolygóra és tévéfelvételeket készítettek róla. E képeken apróbb-nagyobb köveket látni, köztük apró szemcséjű törmeléket. Szó sem lehet róla, hogy élet alakulhatott ki rajta! Vicces! — Anyu! Az Öcsi rajzszöget rakott a vendégek székére! - árulkodik Peti. — És te mit csináltál? — Abban a pillanatban, amikor rá akartak ülni, kirántottam alóluk a széket! — Papa! Papa! — Ne zavarj, Ödike, hányszor mondtam, hogy csak akkor beszélj, ha kérdezlek. Jó, papa. Akkor kérdezd meg, kiesett-e a tesóm az ablakon! Egy kis néprajz ősi világmagyarázat Madarat tolláról, no és tojásáról Melyik út vezet a kastélyba? Az ázott egérke története Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis egérke. Ez az egérke egy lakályos kis lyukban élt. Nagy fa gyökere alatt fúrta, fűszálakból és toliakból készített puha ágyat benne, a sarokban pedig halomban állt a sok finomság: baromfiudvarból csent kukorica, búza, makk és mogyoró. Még a patak is közel volt, hogy könnyen tudjon innivalót szerezni magának. Történt egyszer, hogy menekülnie kellett, mert sok-sok eső esett, erősen fújt a szél, s az otthona tele lett vízzel. Szegény egérke csurom vizes lett. El- vánszorgott egy közeli faághoz, ott elbújt. Fázott és éhezett szegény, már-már az ereje is elhagyta, amikor észrevette, hogy a háta mögött egy kacsa ücsörög. — Kiskacsa! Megengeded, hogy hozzád bújjak? A kacsa ránézett és bólintott. Félig fölemelte a tollas szárnyát, az egérke meg alábújt. Jó meleg volt a kacsa szárnya alatt, el is aludtak a mind a ketten. Addig aludtak, amíg az eső el nem állt. Akkor a kacsa hápogva felállt és elballagott a baromfiudvarba. A kis egér megtörölgette a szemeit és körülnézett. Vizes volt körülötte minden. Nem mert elindulni sehová, csak akkor ugrott föl, amikor meglátta a cicát. Ijedtében futni kezdett, ahogy a lába bírta. Meglátott egy lyukat, oda beszaladt. Jól tette, mert éppen akkor ért oda a cica is. Várt egy darabig, megunta, aztán elment. Az egérke kidugta a fejét, de nem látott senkit. Szép óvatosan kiosont és megkereste a házát. Mikor meglátta sírni kezdett. Mert a szép kis egérlyukat teljesen eltömte a sár. Meglátta ezt egy másik egérke. — Egyet se búsulj, ezentúl nálunk lakhatsz. Szép nagy házat építettünk a nyáron, te is elférsz benne. — Igazán hozzátok költözhetek? - örvendezett az egérke. Megfogták egymás kezét és boldogan ugrándoztak. Meglátta ezt a cica, utánuk eredt, de már nem tudta megfogni egyiket sem. Bebújtak a házba, s kicsúfolták a cicát. Azóta is ott lesi az egereket a buta cica, hátha meg tudná fogni valamelyiket. Itt a vége, fuss el véle! Antalné Bíró Jolán
