Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

1997. február 12., szerda Gazdaság 7. oldal Nemzeti agrárprogram készül A hamarosan a kormány elé kerülő nemzeti agrárprogram­tervezet szerint a mezőgazdasági termelés évi 3-3,5 százalékos növekedését tartja kívánatosnak a Földművelésügyi Miniszté­rium az elkövetkező öt-tíz évben. A szaktárca szerint a mező- gazdaság így kielégíthetné az ezredforduló után 1-1,5 száza­lékkal, később 2-2,5 százalékkal növekvő hazai fogyasztási igényeket A javaslat készítői reális esélyt látnak arra is, hogy az agrárgazdaság évente 7-8 százalékkal növelje exportját. Alig drágul. Idén január­ban 3,7 százalékkal emel­kedtek a fogyasztói árak a KSH számításai szerint. Ezen belül a központi árin­tézkedések 1,9 százalékos drágulást okoztak. Figye­lembe vették az üzem- anyagárak, a szeszes italok és a dohányáruk fogyasztási adójának emelését, és a tele­fon- illetve postadíjak, a közlekedési tarifák növek­ményét is. Szakképzés. Az idei évre várható mintegy 3,1 milliárd forintos szakképzési alap­részből egyes feladatok el­végzésére mintegy 761 mil­lió forintos központi keret elkülönítését javasolta a Munkaügyi Minisztérium az Országos Szakképzési Ta­nács tegnapi ülésén. Aggódni kár. A külföldről származó és 1995 végén az országba került biztonsági papír nem veszélyezteti a hazai készpénzforgalom za­vartalanságát. 1996-ban az előző évek emelkedő irány­zatával szemben csökkent a hamis forintbankjegyek száma - közölte Pataki Ti­bor, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője. Ta­valy mindössze 6483 hamis bankót foglaltak le. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 281,47 Görög drachma (100) 65,94 Német márka 103,43 Olasz líra (1000) 105,25 Osztrák schilling 14,70 Spanyol peseta (100)122,28 USA-dollár 171,93 A tárca elképzelései szerint a következő néhány évben a GDP 3 százalékát kellene ag­rártámogatásra fordítani. A ter­vezet megállapítja, hogy a komplex agrárágazat a GDP 20 százalékát adja, és 25 százalék­kal részesedik a pénzintézeti szektor éves hitelkihelyezésé­ből. Ugyanakkor az ide tartozó vállalkozások betétállománya az átlagosnak csupán a felét te­szi ki, ami jól mutatja, hogy az ágazat súlyos forrás- és tőke­hiánnyal küszködik. A tárca azt szorgalmazza, hogy a hazai élelmiszer-fo­gyasztás legalább a nyolcvanas évek szintjét érje el, döntően hazai termékekből. Az agrárki­vitel tíz esztendő alatt 6-7 mil­liárd dolláros bevételt termel­jen. Ez a tárca szerint a feldol­gozottsági szint növelésével, a minőség és a piaci munka javí­tásával elérhető. A tervezet készítői követen­dőnek tartják a holland vagy a dán típusú mezőgazdaság meg­teremtését, s ezáltal gazdasági fejlődésünk súlyponti kérdé­sévé válhatna az agrárium. A hatékonyabb áru-előállí­táshoz az egyes termékpályákat nem egyformán fejlesztené a minisztérium. A gabonater­mesztést továbbra is ígéretes ágazatként tartja számon, amelyre versenyképes sertés- és baromfiexport épülhet. Ki­emelten ösztönözné a juhágaza­tot, valamint a munkaigényes, nagy hozzáadott értéket képvi­selő növényi kultúrákat: a ker­tészetet, a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermesztést. Ezzel szemben - a várható szűkebb belföldi kereslet figye­lembevételével - csak körülte­kintően és visszafogottan fej­lesztenék a tej- és cukorágaza­tot. Már a közeljövőben el kell készíteni e termékekből a hazai fogyasztást fedező kvótát. A kitűzött célok megvalósí­tása érdekében mielőbb ren­dezni kell a tulajdonviszonyo­kat és pótolni az elmaradt te­lekkönyvi bejegyzéseket - ol­vasható az előterjesztésben. A szakemberek szerint szükség van egy olyan birtokpolitikai törvény kidolgozására, amely egyfelől elősegíti a kis parcel­lák összevonását, másfelől megakadályozza az óriás birto­kok kialakulását. Az előterjesztők továbbra is fenntartanák a földtulajdon­szerzés korlátozását. Szabá­lyoznák a földbérleti rendszert is, amely a többi között kiter­jedne a bérlet idejére - legalább 5, de legfeljebb 25 év -, díjára és a földvédelemre. A nemzeti agrárprogram ter­vezete az üzemi struktúrák elemzésekor különbséget tesz a nem árutermelő - kisegítő, szo­ciális, környezetfenntartó - gazdálkodás, valamint a ver­senyszférában, az itthoni és a nemzetközi piacokon helytállni kényszerülő mezőgazdaság kö­zött. Adóztatásukat, állami tá­mogatásukat különböző elvek alapján kívánja megoldani. Figyelemreméltó, hogy a ja­vaslat szerint az üzemi formák között a családi magángazda­ságok, a gazdasági társaságok, a termelők által létrehozott - beszerző, értékesítő, raktározó, feldolgozó, hitel és biztosító - szövetkezetek mellett a jövő­ben i's fennmaradna kelet-euró­pai sajátosságként a termelő tí­pusú szövetkezet. A tárca a támogatások na­gyobb részét közvetlenül a ter­melőknek, illetve az azokat in­tegráló szervezeteknek juttatná. A javaslat megállapítja: a jövő agrárgazdaságának a piaci és az állami koordináció egyen­súlyán kell alapulnia. U. G. A gabonatermelés alakulása (1971-1996) Évek Vetésterület (1000 ha) TermésáÜag (t/ha) Összes gabonaterm. (mill, t) búza kukorica Összes búza kukorica 1971-75 1292 1410 3185 3,3 43 113 1986-9» 1272 1106 2810 4,9 5,6 14,0 1993 986 1121 2659 3,1 33 83 1994 1059 1204 2830 4,6 3,9 m 1995 1102 1037 2662 4,2 4,4 10,9 1996 1194 1074 2706 33 5,6 113 Eljött a bankkártyák kora A rendszerváltó kelet-kö- zép-európai országok közül Magyarország bankrend­szere a legfejlettebb, ami az oly sokat bírált bankkonszo­lidációnak is köszönhető. Ez nemcsak a bankrendszer, hanem a gazdaság egészé­nek konszolidációja is volt.- A kereskedelmi bankok ma már nem csak a nagyvállala­tokért versenyeznek, egyre inkább fordulnak a kisvállal­kozások és a lakosság felé - hangsúlyozta Bodnár Zoltán, a jegybank alelnöke a Bank- tech ’97 Nemzetközi Bank- technikai Szakkiállítás teg­napi megnyitóján. Felcsuti Péter, a Bankszö­vetség alelnöke szerint a két­szintű bankrendszer tíz éve alatt a kereskedelmi bankok színvonala elérte, sőt megha­ladta a gazdaság átlagos szín­vonalát. Ennek konkrét példá­jaként a Giro-rendszert emlí­tette, majd arról szólt, hogy a következő években a keres­kedelmi bankok ugrásszerű fejlődést élhetnek át. A szakember úgy vélte, hogy a középvállalkozások­nak nyújtott banki szolgálta­tások megfelelőek, csupán a kis- és kezdő vállalkozások­kal van probléma. Általában a kereskedelmi bankok tartanak az ilyen típusú vállalkozások finanszírozásától a magas kockázat miatt, ám a verseny egyre inkább kikényszeríti, hogy nagyobb részt vállalja­nak ezen a területen. Ehhez azonban a megfelelő állami ösztönzés és támogatás is fel­tétlen szükséges. Szamosi László, a Giro Rt. vezérigazgatója 1996-ot a bankkártya-kibocsátások évének nevezte. Úgy véli, idén a bankkártyák elfoga­dása terén várható áttörés. Az őstermelők kötelezettségei Kivételek most is vannak Képviselői kérdésre vála­szolva Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszter is­mertette a parlamentben a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási, fize­tési kötelezettségeit. A miniszter szerint az őster­melők kötelezettségei két részből állnak. Egyrészt az adóköteles jövedelmük, de legalább a mindenkori mini­mális bér 11,5 százalékának megfelelő összegű egészség- biztosítási járulékot kell befi­zetniük a tárgyhónapot kö­vető hónap 10. napjáig a lakóhely szerint illetékes me­gyei egészségügyi pénztár számlájára. Másrészt minden mező- gazdasági őstermelő köteles havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást fizetni. Kivételek is vannak. Sem járulékot, sem hozzájárulást nem kell fizetnie annak az ős­termelőnek, aki nyugdíjas, vagy akinek más, úgynevezett foglalkoztatási jogviszonya is van, és így utána a munkálta­tója, foglalkoztatója állja a társadalombiztosítási terhe­ket, közölte a földművelési tárca vezetője. S. Á. Ez a fantasztikus ajánlat csak a korlátozott számban kapható Alfa 145-ös vagy 146-os gépkocsikra érvényes - ameddig a raktárkészlet tart! Ezt a néhány autót tavalyi árakon kínáljuk; a 145-öst 2.499.000, a 146-ost 2.650.000 Ft-tól. Ez az ajánlat 1997. február 28-ig érvényes! Keressen fel minket! MÁRKAKERESKEDŐK: AUTÓHÁZ BOLDIZSÁR KFT., 1112 BUDAPEST, BOLDIZSÁR U. 1-3. TEL: 310-2980, FAX: 310 2976; NÉRÓ MS KFT., 1097 BUDAPEST, GYÁLI ÚT 40. TEL.:280-7390, 280-7391, FAX: 280-7392; MO AUTÓCENTRUM KFT., 2314 HALÁSZTELEK, RÁKÓCZI ÚT 98. TEL/FAX: 24/455-455. BEMUTATÓTEREM: 1065 BUDAPEST, BAJCSY-ZS. ÚT 45. TEL/FAX: 153-4502; RIEGLER AUTÓFÓRUM KFT., 9027 GYŐR, TIHANYI A. U. 23. TEL./FAX: 96/313-520, BEMUTATÓTEREM: 9027 GYŐR, SZENT ISTVÁN ÚT 19-25. TEL: 96/311 915, FAX: 96/313-520; AUTÓMÉRT KFT., 4400 NYÍREGYHÁZA, DEBRECENI ÚT215. TEL: 42/490-021, FAX: 42/460-570; STOLL PÉCS RT., 7630 PÉCS, DIÓSI U. 49. TEL: 72/327 575, FAX: 72/311 -871 ; STOLl AUTÓHÁZ - BEMUTATÓ­TEREM, 7150 BONYHÁD, ZRÍNYI U. 29. TEL/FAX: 74/451-730, FAX: 74/451-011, 451-651; WACHTL EGYÉNI CÉG, 8360 KESZTHELY, TAPOLCAI ÚT 94. TEL: 83/318-251; PROCAR KFT., 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, KAD0CSA U. 84. TEL.: 22/306-950, FAX: 22/305-421 Alacsony a burgonya ára, de milyen lesz két év múlva? A boltban 40, a termelőnél 12 forint Az idén „befürödtek” azok a termelők, akik burgonyába fek­tették a pénzüket. Mert míg két évvel ezelőtt a 100 forintot is meghaladta az egy kiló belőle, addig most jó ha 12 forintot kap érte a termelő. Az más kérdés, hogy a vásárlóhoz, a boltokon keresztül már 35-40 forintért jut belőle egy kiló. Szentes Nándortól, az országos burgonya terméktanács tagjá­tól, a mözsi szövetkezet elnöké­től azt kérdeztük, hogy me­gyénkben van-e burgonyából felesleg a termelőknél. — A tárolt burgonya az előző évhez képest dupla mennyiségű. Nehéz azonban megsaccolni, hogy mennyi a tényleges készlet, hiszen a tél folyamán sok elrohadt, megfa­gyott, de információm szerint így is bőven van felesleg. — Ön szerint mi annak az oka, hogy ilyen mennyiségűi fe­lesleg maradt a termelőknél? — Egyértelmű, hogy többet vetettek a gazdák országosan és megyénkben is, ráadásul az idő­járás is kedvezett és nagyon jó termés volt a múlt évben. De az is igaz, hogy a nagykereskedők, felvásárlók éppen az elmúlt évek árai miatt, ősszel nem vá­sároltak nagy tételben, előre. Az exportlehetőségek is beszű­kültek, hiszen a környező or­szágokban is hasonlóan jó volt a termés. És sajnos az is igaz, hogy a fizetőképes kereslet ki­sebb lett, tehát a szegényedést az is mutatja, hogy kevesebb fogy krumpliból is. — Ez a jelenlegi helyzet nem fordulhat-e a visszájára éppen amiatt, hogy elszáll a termelők kedve? — Véleményem szerint ezt a tendenciát 1998-ban fogják majd a vásárlók érezni, mert ebben az évben még egy gond mutatkozik, ami előrevetíti a következő évek nehézségeit. Ugyanis a vetőburgonya ára is olyan alacsony, hogy akik ilyen készletekkel rendelkeznek in­kább elvetik, mint értékesítik. Már most 28 és 30 forint kö­zötti a vetőburgonya ára. — A vásárló szempontjából felvetődik a kérdés, hogy az nem lenne-e jó megoldás, ha a 35-40 forintos ár helyett (pia­cokon is ennyi) inkább 20 forin­tért adnák a krumpli kilóját és így mindenki jól járna ? — Ezt az ellentmondást én sem értem, mert a nagybani ér­tékesítések 12 forintos áron rea­lizálódnak, ugyanakkor a bol­tokban 35-40 forintos árral ta­lálkozunk. Erre jó példa az is, hogy itt Mözsön a nagyon jó minőségű krumpliért 15 forin­tot kérünk, ha egy zsákkal vásá­rolnak. Tehát nem a termelőn múlik, noha 18 forint lenne az a kilónkénti ár, ami az önköltsé­get biztosítja. Sajnos a jelenlegi nyomott árak nagyon nehéz helyzetbe hozzák a termelőket. Tudok olyan szövetkezetről, ahol a munkabért sem tudják kifizetni a dolgozóiknak, mert a készleteiket nem tudták eddig még 12 forintért sem eladni. Mauthner Archív felvételünk Mözsön készült, 1984-ben FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents