Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
1997. január 2., csütörtök Sport 9. oldal 12. Paks 15 4 6 5 18-16 18 Még egy lehetőség a bizonyításra A téli fociszünet alatt négy kérdést tettük fel Reszeli Soós Istvánnak, az NB Il-es Paksi ASE vezetőedzőjének: 1. Milyen célkitűzéssel vágtak neki a 96-97-es idénynek?, 2. Mi valósult meg az elképzeléseikből?, 3. Kikkel elégedett, kik okoztak esetleg csalódást?, 4. Hogyan készülnek a tavaszi évadra? 1. — Természetesen a legjobb nyolc közé kerülés szerepelt a célkitűzésünkben, ettől sajnos, elmaradtunk. 2. — Úgy érzem, leraktuk egy új összetételű csapat alapjait, amely nem esélytelenül várja a tavaszi folytatást a rendkívül kiegyenlített mezőnyben. Ehhez mindenképpen kimagasló téli felkészülés és összefogás szükségeltetik. Most, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség - a vidék heves tiltakozása ellenére - megerősítette azon döntését, miszerint jövőre egy csoportos lesz az NB II, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy jelentősen javítsunk teljesítményünkön. Egy kritikus évzárón vagyunk túl, amelyen elhangzottak a problémák, a remélt szereplés elmaradásának okai. Utóbbiakat négy pontban foglalnám össze: 1. — A nyáron igen kevés idő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy a távozó játékosok helyére körültekintően, megfelelő tudású labdarúgókat szerződtessünk. El kell ismernünk, hogy igazolásaink közül egyik-másik nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2. — Az őszi szezonban összességében öt-hat ponttal maradtunk el a reális elvárásoktól - ezek a pontok benne voltak, s maradtak a meccseinkben. Eredményesebb szereplésünket több esetben is egyéni hibák hátráltatták. 3. — Ugyan akadtak kiemelkedő mérkőzések és egyéni teljesítmények is, ám igen nehezen találtam meg az optimális terhelési ritmust. A szélsőségeket felszámolva a jövőben egy megfelelően magas nívót kell állandósítanunk. 4. — Sajnos, sokszor tapasztalhattam, hogy nem igazán jó a csapatszellem, s ez jónéhányszor negatívan befolyásolta a találkozók kimenetelét. Ezen a problémán csak közösen segíthetünk, minden játékosomnak nagyobb alázattal kell viseltetnie célunk érdekében. 3. — Évközben személyesen soha sem kritizáltam, vagy dicsértem a játékosokat, de az idény végeztével már megvonhatjuk a mérleget. A két kapus, Kovácsevics és Mausz, valamint Jávorka, Jenei, Búzás és Vayer teljesítménye felelt meg az elvárásoknak. Orosz, Ignácz, Éger állt közel ahhoz, hogy jó átlagot „hozzon”, de nekik voltak kisebb megingásaik, és sérülések is nehezítették szereplésüket. — Répási, Major és Juhász „gólképességével” voltam elsősorban elégedetlen, ők hárman adósak maradtak a találatokkal. Néhány játékosom hamar feladta a harcot, így nem alakult ki igazi verseny a csapatba kerülésért. 4. — Mindannyiunknak le kell szűrnie a tanulságokat, és a lehető legkevesebb hibával dolgozni a télen. El kell fogadnunk vezetőink jogos kritikáit, s a két hónapos felkészülés minden napját arra kell fordítanunk, hogy elérjük a célt: Paksnak a jövőben is másodosztályú labdarúgó együttese legyen. A felelősség rám eső részét természetesen vállalom, és örülök, hogy a csapattal együtt lehetőséget kaptam a javításra. Biztos vagyok benne, hogy jóval kevesebb hibával tudunk dolgozni a továbbiakban, s egy kicsit megerősödve, fejlődve tavasszal egy olyan Paksot láthat a közönség, amely még inkább győzni akar a mérkőzésein. — Ehhez játékosaim pozitív hozzáállását, a vezetők részéről az eddigiekhez hasonló feltételek biztosítását, kollégáimtól és magamtól a minél kevesebb „hibapontot” tartalmazó munkát várom. Közönségünktől több biztatást remélek, mindenki segítségére számítok, hogy Tolna megyének jövőre is NB Il-es focicsapata lehessen. Sportsikerekben gazdag új évet kívánok! (fekete) Reszeli mester közös összefogásra számít Vayer Gáborral elégedett volt a mester fotó: gottvald Hat Tolna megyei kitüntetett Az 1996-os esztendőben Gallov Rezső, az OTSH időközben nyugdíjba vonult elnökének javaslatára hat Tolna megyei sportvezető részesült belügyminisztériumi kitüntetésben. A Magyar Sportért Kitüntető címet kapta Rittmann László, a Tolna Megyei Sakk Szövetség Ifjúsági Bizottságának vezetője; Weisz János, a Tolna Megyei Rádióamatőr Szövetség elnöke és Szentesi Alajos nyugdíjas paksi pedagógus. Földesi Gyulának, a Tolna Megyei Testnevelési és Sport- hivatal szakmai munkatársának; Barina Józsefnek, a Tolnai Kajak-Kenu SC vezetőedzőjének és Módos Ernőnek, a Tolna Megyei Triatlon Szövetség elnökének Eszterházy Miksa emlékérmet adományozott Kuncze Gábor sportot felügyelő belügyminiszter. . Az elismerésben részesülők közül hárman a fővárosi központi ünnepségen vehették át jutalmukat, míg a többieknek december 30-án Móra Zoltán, a január 1-jével leköszönő megyei sportigazgató Szekszárdon nyújtotta át az emlékplaketteket. A megyei önkormányzat épületében tartott összejövetelen a sportigazgató rövid baráti beszélgetés keretében köszönte meg a kitüntetettek sport terén végzett áldozatos munkáját. Barina József előbb a Szekszárdi Spartacusban, majd középiskolás évei alatt Szegeden kajakozott. Sportolóként ifjúsági aranyjelvényes és felnőtt elsőosztályú minősítést szerzett. Edzőként éppen húsz éve tevékenykedik, előbb a Szpari- ban, majd annak megszűntével, 1991 óta a Tolnai Kajak-Kenu SC-ben foglalkozik utánpótlás és felnőtt versenyzőkkel, főállásban a tolnai I. Sz. Általános Iskola testnevelő tanára. Tanítványai közül Nagyváradi Tibor 1985-ben K-4 500 méteren világbajnoki ezüstérmet szerzett, míg a Szakály-Jámbor kettős 1996-ban tizedik helyen végzett a maratoni kajak vb-n. Földesi Gyula a gerjeni labdarúgó csapat tagjaként kötelezte el magát a sport mellett. A szekszárdi tanítóképző főiskola speciális testnevelés és pedagógiai kollégiumának elvégzése után 1986-ban került a megyei sporthivatalhoz, ahol az alap- és középfokú edzői, illetve játékvezetői képzéssel foglalkozik. A sportszakemberképzés területén országos szinten is elismert munkát végez. Elmondása szerint a hivatalban töltött tíz esztendő alatt mindig nagyszerű kollégák vették körül, akiktől rengeteget tanult. Az önképzéssel egyébként ma sem hagyott fel, 36 évesen (!) a szekszárdi Pedagógiai Főiskola testnevelő tanári szakának másodéves hallgatója. Módos Ernő Szekszárdon Mozolai János tanár úrnál kezdett atlétizálni 1963-ban. A dobószámokban ért el sikereket, annak idején a magyar serdülő válogatott keret tagja volt. Egyetemei évei alatt a budapesti bajnokságban kosárlabdázott. Bevallása szerint minden sportágat kedvel, a triatlon életbe vezetőként a ’80-as évek második felében kapcsolódott be. „Civilben” az Aliscavin Rt. igazgatója, szabadidejében a megyei triatlon szövetség elnökeként 1988 óta dolgozik, irányítása alatt a triatlon szűkebb pátriánk legsikeresebb sportágai közé emelkedett. Rittmann László a medinai általános iskola pedagógus „mindeneseként” hosszú éveken keresztül oktatta a diákokat sakkozni, s szervezte a suli labdarúgó csapatát. A megyei sakk szövetségben évtizedek óta az ifjúsági bizottság vezetőjeként szolgálja sportágát. Nyugdíjasként több szekszárdi általános iskolában tanít órarend szerint sakkot, számos országos hírű tanítvány (például Németh Gábor) került ki a keze alól. Alaja bácsi 1948-ban kezdett tanítani Pakson Szentesi Alajos tanár úr friss végzősként 1948-ban került a paksi gimnáziumba. Testnevelőként ő honosította meg a kosárlabdát, a röplabdát, az asztaliteniszt és az atlétikát a város középiskolájában. Az iskola fiúcsapata 1948-ban, az ő irányítása mellett játszotta első hivatalos mérkőzését Tolnán, 1950-től már a fiúk és a lányok is a megyebajnokságban szerepeltek. Szentesi tanár úr három évig (1951 és 1954 között) a megyei kosárlabda szövetség elnöki tisztét is betöltötte. Kosárlabdaedzőként negyven, atlétaedzőként harminc esztendőn át dolgozott. Az utóbbi sportágban két tanítványára emlékszik vissza a legszívesebben: az ifjúsági bajnok, válogatott Takács Dórára, s az országos középiskolás bajnokságokon ezüst- és bronzérmes Simon Magdolnára. Fia, Szentesi István is eredményes sportoló volt, háromszor nyert főiskolai bajnokságot tízpróbában. Alaja bácsi 1984-ben köszönt el a kollégáktól, de 1988 és 1992 között, immár nyugdíjasként ismét tanított, 73 évesen még az idén tavasszal is vállalt egy háromhetes helyettesítést a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban. Nyugdíjas évei alatt sem pihen, írói munkásságba fogott, eddig három kötete jelent meg, melyekben a paksi labdarúgás, kosárlabda és a város középiskolájának (sporttörténetét dolgozta fel. Weisz János, a paksi atomerőmű műszerésze 1968-ban jegyezte el magát a rádióamatőrsport mellett. A Szekszárdi Rádió Klubban a mai napig aktívan sportol, 1977-től az egyesület vezetője, 1989 óta a megyei szövetség elnöke, 1990-től az országos szövetség elnökségi tagja. Megszakítás nélkül 1972 óta a magyar rádióamatőr válogatott tagja, sokszoros országos bajnok, a legjobb eredményeként az 1991-esrádiótáv- irász Eb-n szerzett ezüstérmét tartja számon. Tanítványai közül Hudanik Antal rádiótáv- irász világbajnok. iff Teszler Vendel A kitüntetettek jobbról: Szentesi Alajos, Weisz József, Földesi Gyula, Barina József, Módos Ernő (a képről hiányzik Rittmann László) fotó: bakó jenó Sakk - országos ifjúsági csapatbajnokság Paksi arany a fővárosban December 27. és 30. között Budapesten bonyolították le az országos ifjúsági sakk csapatbajnokság küzdelmeit. A harmincnégy együttes részvételével megrendezett tornán a paksi Atomerőmű SE fiataljai szerezték meg az elsőséget. Hatfős csapatok részvételével - melyekben kötelezően egy lánynak és egy 14 éven aluli fiúnak is asztalhoz kellett ülnie - két csoportban zajlottak az összecsapások, majd a legjobbak a rájátszásban találkoztak egymással. A Simon Zsuzsa, Ács Péter, Tóth András, Vámos Viktor, Tan- csa Róbert, Berkes Ferenc összeállítású Duna-partiak veretlenül jutottak a döntőbe, ahol a sokszoros bajnok Szombathelyi Haladás gárdájával mérkőztek. A finálé 3:3- as döntetlennel ért véget, ám mivel az éltáblákon jobban teljesítettek Ácsék, a Mészáros Gyula vezette paksiak nyerték az országos bajnokságot. A csapat legeredményesebb játékosának Berkes Ferenc bizonyult, aki mind a nyolc partiját megnyerte. Vámos 7.5, míg az elsőtáblás Ács 6 ponttal járult hozzá a bajnoki sikerhez. A szekszárdi KSZE fiataljai szintén remekül helytálltak, hiszen az erős mezőnyben tizenharmadikként zártak. FL Fenyő-kupa teremlabdarúgó torna, Bátaszék A Hunyadi a legprofibb profi December 30-án befejeződött a két ünnep között sorra kerülő, hagyományos bátaszéki Fenyőkupa teremlabdarúgó torna. A viadalra nevezett huszonnégy csapat két kategóriában (amatőrök, profik) kezdte meg a csatározásokat. A csoportküzdelmeket követően az első és második helyezettek jutottak a hétfői elődöntőkbe, majd azt követően az esti fináléba, amelyeket összesen mintegy eze- rötszázan tekintettek meg. A hazai csapatok mellett a Fenyő-kupán üde színfoltot jelentett a szekszárdi Hunyadi FC, melyben jól ismert szekszárdi és dunaszentgyörgyi labdarúgók kergették a labdát. Külön dicséret illeti a tornára elsőízben benevező nyolc amatőr bátaszéki csapat lelkesedését, az újoncok mindvégig sportszerűen küzdöttek. Az amatőrök mezőnyének első elődöntőjében a Mozdonyvezetők nem bírtak a „téglákkal”, a Poroton egy góllal jobbnak bizonyult. A másik elődöntő is hasonlóan izgalmasan alakult, s végül a kerületiek jutottak a fináléba. A harmadik helyért lejátszott mérkőzésen a Mozdonyvezetők túlzásba vitték a sörözést. A Szalonból mindjárt hatot „vételeztek”. A fináléban a kerületiek - ugyan csak egy góllal -, de keményebbnek bizonyultak a Poro- tonnál. Eredmények, amatőrök: Elődöntők: Poroton-Mozdony- vezetők 1-0, Szalon SC-I. kerület 1-2. A 3. helyért: Szalon SC-Mozdonyvezetők 6-1. A döntőben: I. Kerület-Poroton 2-1. Az amatőr mezőny legjobb játékosának Máté Zsolt (Szalon SC) bizonyult, a legjobb kapusnak Soós Gézát (I. Kerület) választották. A gólkirályi címet Varga György (Szalon SC) érdemelte ki. A profik első elődöntőjében a Speed egyel magasabb sebességi fokozatban focizott az Arénánál. A második összecsapáson a Hunyadi nyert csatát a Velorex ellen. A bronzmeccsen az Arénának meg kellett hajolnia a Velorex tudása előtt. A nagydöntőben pedig a Hunyadi újabb diadalt aratva elhódította a Fenyő-kupát. Profik: Elődöntők: Aréna-Speed 2-3, Hu- nyadi-Velorex 2-0. A 3. helyért: Velorex-Aréna 6-2, A döntőben: Hunyadi-Speed 2-0. A Fenyő-kupa legjobb játékosának egyhangúlag Kvanduk Gábort (Hunyadi FC) választották, míg a legjobb kapusnak járó különdíjat Kocsis Zoltán (Velorex) vehette át. A gólkirályi címet Szíjjas Zsolt (Aréna) érdemelte ki, a legsportszerűbb csapatnak járó ajándékot pedig a Bátaszéki Gimnázium amatőr együttese nyerte el. /. B. - F. L.
