Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

6. oldal Gazdaság 1997. január 7., kedd Agrár Hírek A piaci árakról A két ünnep között elég gyenge kínálat volt mind a nagybani, mind a helyi piaco­kon. A burgonya ára továbbra is alacsony a budapesti nagy­bani piac (Nagykőrösi út) árai szerint: 12-16 Ft/kg között mozog, fejeskáposzta 10-15, karfiol 90-190, sárgarépa 17- 36, petrezselyem 20-40, vö­röshagyma 16-23, uborka 200-240, paradicsom 280- 300, zöldpaprika 200-350, citrom 140-173, banán 150- 172, mák 290-340, alma 30- 90, dióbél 500-650, tojás 12,5-15 Ft/db. A szekszárdi piac még nem „éledt fel” az ünnepi forga­lom után. Az elmúlt szomba­ton csak néhány árus jött ki, krumplit 25-35 forint között, vöröshagymát 20-25 forint között, dióbelet 500-600 fo­rintért és tojást 16 és 17 forin­tért árulták. Tojásból keve­sebb volt, mint a kereslet. Exportengedély Ha nem is január 1-től, de fo­kozatosan a Földművelésügyi Minisztérium veszi át az ex­portengedélyezést az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztériumtól. Ehhez azonban a hatáskör-átcsopor­tosítás jogi feltételeit kell megteremteni, mert a váltás a két tárcán kívül a Pénzügy­minisztériumot, a Vám- és Pénzügyőrséget és az adóhi­vatalt is érinti. A Békési Gabonáról Az ÁPV Rt. nyílt, egyfordu­lós pályázatot hirdet a Békési Gabona Rt. részvényeinek 90 százalékára, amelynek névér­téke 675,37 millió forint. A jegyzett tőkéből további 10 százalékot a társaság dolgozó­inak ajánlanak fel kedvezmé­nyesen. A dolgozóknak a vé­telár 20 százalékát kell kész­pénzben kifizetni, a fennma­radó részt kárpótlási jeggyel is kiegyenlíthetik. Agrárrendtartás Az FM Agrárrendtartási Hi­vatalának közleménye szerint módosul az 1996. november 7-én megjelent „étkezési búza exportjára kiadott engedélyek búzaliszt-, búzadara-, vala­mint kukoricaexport enge­délyre váltásáról” szóló köz­lemény. A kiadott kukorica exportengedélyek lejárati ha­tárideje 1997 március 31-éig meghosszabbodik. A hosz- szabbításra új kérelmet kell benyújtani az IKIM engedé­lyezési főosztályára (Buda­pest, II. Margit körút 85.) A kérelemhez csatolni kell a le­járt kiviteli engedély 3 példá­nyát. Adóváltozás Az egyéni vállalkozók 1997. január 1-től nem adózhatnak a társasági adóról és osztaléka­dóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 1996-ban társasági adóala­nyok voltak, január 1-től az előző évben kiadott és jog­erőre emelkedett fizetési meghagyás alapján már nem kell társasági adóelőleget fi­zetniük. Amennyiben adó­számlájukon 1997-re vonat­kozó társasági adóelőleg-előí­rás szerepel, azt az illetékes elsőfokú állami adóhatóság hivatalból törli. Mínusz 20 fok alatt már veszélyben vannak a szőlőültetvények is Alszik a jég alatt a határ FOTÓ: GOTTVALD A tavalyi hosszú, hideg, csapa­dékos tél után reménykedtünk, hogy az idei megfelel majd a „sok évi átlagnak”. A meleg, kellemes november után, csak december végén, pár nappal ka­rácsony előtt esett le a hó, majd rögtön megérkeztek a fagyos éjszakák. A megyei növény­egészségügyi állomás igazgató- helyettesétől, Vörös Gézától a kalászosok állapota felől érdek­lődtünk. — December 22-én 5 mm hó esett, majd erre több mint 10 mm ónos eső hullt, ezzel le­fedte a határt. Sajnos ez az álla­pot tovább romlott, amikor ezt követően még három alkalom­mal 28-án, 29-én és 30-án újabb havazás kezdődött. A há­rom nap alatt több mint 10 mm hó esett és a Szekszárd környé­kén mért hőmérséklet is elérte a mínusz 20 fokot. Újévkor újabb ónos eső és havazás követke­zett, ami jégpáncéllal fedte be a földeket. A növények így „szendvicsbe” kerültek, alul-fe- lül jég bontotta be az ősszel el­vetett kalászosokat. Ilyen mennyiségű és gyakori ónos esőre több mint 6 éve nem volt példa. Főleg a repce és a gabo­nafélék vannak most bajban, hiszen nem kapnak a jégpáncél alatt elég levegőt, könnyen be­fulladnak, kipállanak a növé­nyek. Sajnos az átmeneti eny­hülés sem olyan mértékű, hogy jelentős olvadásra lehetne szá­mítani. így nem maradt más hátra, mint megtiporni a jéggel bontott területet, hogy leve­gőzni tudjanak a növények. Traktorral rá kell menni a föl­dekre. Módos Ernőt, az Aliscavin Rt. igazgatóját a szőlővesszők állapotáról kérdeztük. — Az Alföldről olyan hírek A szőlővesszőkön áll a jég érkeznek, hogy jelentős kárt okoztak az eddigi fagyok, lehet- e már tudni, hogy megyénkben mi a helyzet? — Pontos adatokat majd a tél elmúlta után lehet tudni, de pillanatnyilag úgy tűnik, hogy még nem okozott helyrehozha­tatlan kárt a tél, hiszen a szőlő­vesszőknek a hosszú őszben volt alkalmuk beérni, és most mélynyugalmi állapotban van­nak. Befülledéstől nem kell tar­tani, hiszen a nedvkeringés sem indult még meg. Ha ez a hideg februárban éri az ültetvényeket, akkor nagyobb a baj, hiszen a szőlő biológiai órája jelez, s megindul a vesszőkben az élet akkor is, ha hideg az idő. — Mekkora az a hőmérsék­let, amit a szőlőültetvény még „elvisel”? — Mínusz 20 fok alatt már károsodik a szőlő, ha tartósan marad a hideg. Természetesen nem minden fajta egyformán reagál a fagyokra, így a laza szövetű, hagyományosan fagy­érzékeny például a Rizlingszil­váni, a muskotályos fajták, a Zöldveltelini, a Chardonnay, valamint a Merlot és az Oportó is. Kevésbé érzékeny például az Olaszrizling. A méréseink alap­ján december 28-án, 29-én és 30-án volt a leghidegebb, akkor mínusz 18, illetve mínusz 21 fokot mértünk. Ha a mínusz 20 fok tartósan, legalább 72 óráig éri az adott területet, akkor számolni kell tőkekifagyással is. Elképzelhető, hogy az Al­földön már voltak ilyen terüle­tek. Mauthner Végrehajtási rendelet Elkészült az erdőtörvény végrehajtási rendeletének szövegtervezete, s várha­tóan február elsejével lép majd életbe, tudtuk meg az FM Erdészeti Hivatalában. A törvény végrehajtásának meghatározó elve, hogy ne a feldolgozás, a hazai önellá­tás gazdasági szempontjai diktálják az erdőgazdálko­dást, hanem a hazai bioló­giai lehetőségek. A végrehajtási rendelet egyértelművé teszi a tulaj­donos és a gazdálkodó vi­szonyát, az erdővédelem szabályait, és meghatározza a közös erdőhasználat és a gazdátlanul maradt erdők gondozásának kritériumait, továbbá segít felgyorsítani a társulások létrehozásának folyamatát. Az agrártámogatásra szánt összegből több, mint 1,8 milliárd forintot kap az erdészeti ágazat, tájékoztat­tak bennünket az Földműve­lésügyi Minisztérium Erdé­szeti Hivatalában. Az 1,8 milliárd forintból 1,3 milli­árd forint jut majd erdőtele­pítésre, amelyhez - a most folyó egyeztető tárgyalások eredményeként - várhatóan az Európai Unió támogatása is társul. A fennmaradó 400 millió forint pedig fordít­ható erdőfenntartásra és kárvédelemre, valamint a jó­léti erdőkre 85 millió forint jut. Több év után ismét sze­repel az ágazat költségveté­sében az erdei kisvasutak támogatása, erre a célra 65 millió forintot különített el a Földművelésügyi Miniszté­rium az idén. M.l. A legnagyobb kérdés mindig az, mit vessünk? A kukoricatermelés Új elnök az APEH élén. Beiktatták hivatalába hétfőn Kékesi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal (APEH) január 1-jétől kinevezett új elnökét. Ké­kesi, aki APEH-elnöki funkciója előtt a Pénzügy­minisztérium adóigazgatási főosztályát vezette, polgár­barát adóhatóságot akar ki­alakítani. Munkanélküliség. Decem­ber végén 477 000 munka- nélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, ez több mint hétezres csökke­nés a novemberi adathoz képest. A munkanélküliségi ráta, azaz a gazdaságilag ak­tív népesség és a munkanél­küliek aránya a novemberi 10,6-ról 10,5 százalékra mérséklődött. Továbbra is nagyok a területi eltérések. Adósság eladó. Az Antenna Hungária Rt. eladásra kí­nálja a Magyar Televízió Rt. 500 milliós és a Magyar Rádió Rt. 1 milliárd forin­tos, vele szemben meglévő tartozását, mert jelenleg nem lát más lehetőséget arra, hogy pénzéhez jusson. Az értékesítési ár a beér­kező ajánlatoktól függ, ám 10 százalék körüli enged­mény valószínűsíthető. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,70 Görög drachma (100) 65,86 Német márka 103,73 Olasz líra (1000) 105,76 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100)123,16 USA-dollár 162,58 Bár még a tél végét sem látni, az előrelátó gazdálkodó már tervezi a tavaszi munkákat, hi­szen a vetéshez most kell ké­szülődni, az ehhez szükséges fajták közül most kell válasz­tani. A kérdés, mint minden ve­tés előtt, most is az, hogy mi­lyen fajtát válasszunk. Még a bennfentesnek sem könnyű erre válaszolni, hiszen nagyon sok jó nevű cég hirdeti a termékeit. Választék tehát van, csak a legmegfelelőbbet kell tudni ki­választani belőlük. Dr. Szél Endrét, a Szegedi Gabonakutató Intézet igazgató­ját a kukorica fajtaválasztásáról kérdeztük, abból az alkalom­ból, hogy Szekszárdon tartott ebben a témában előadást. — Mi kell ahhoz, hogy a termelő elégedett legyen ne csak a vetéskor de a betakarí­táskor is? — Korábban, a nagy termő­képességű, hosszabb tenyészi­dejű hibrideket választották szívesen a gazdálkodók. Ezen a területen egyes dolgokat újra kell gondolni az elmúlt időszak tapasztalatai miatt. Voltak olyan aszályos időjárású évek, melyekben a hosszú tenyészi­dejű kukoricák nem tudták rea­lizálni a termőképességüket, mert mikorra a szem telítődése bekövetkezett volna, addigra elfogyott a víz a talajból. Ezzel szemben a rövidebb tenyészi­dejű fajták a szemkitelítődés fo­lyamatát korábban végezték el, és akkor még elegendő meny- nyiségű víz volt a talajban. Ép­pen ezért a korai vagy közép­érésű hibridek nagyobb termést tudtak hozni. A tenyészidő megválasztása mellett a másik fontos szempont a betakarítás kérdése. A rövidebb tenyészi­dejű kukoricák nedvességtar­talma a betakarítás idején könnyebben éri el a 18-20 %- ot, mint a hosszabb tenyészi­dejű hibridek. A fajta válasz­tásnál ugyancsak fontos szem­pont a termőhelyi adottság. Régebben volt olyan törekvés, hogy a 8-10 tonnás eredményt „illik elérni” hektáronként ku­koricából. Viszont a pénzügyi nehézségek kijózanították a termelőket, ugyanis a termőhe­lyi adottságokat nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. A talaj vízgazdálkodását, tápanyag­gazdálkodását és a vetésre for­dított műtrágya és növényvédő szer mennyiséget. Elsőként te­hát a reálisan tervezhető ter­mésátlaggal kell tisztában len­nünk, a technológiát ennek megfelelően kell összeállítani. Ezek után is előfordulhat, hogy a termőhely csak 6-7 tonna termésre képes hektáronként, mert ilyenek a termőhely adott­ságai. Ebben az esetben nem javaslom a csúcs termésre ké­pes hibrideket, nem beszélve arról, hogy ekkor a vetőmag ára jóval többe kerülne. Ehelyett egy átlagosan jó, megbízható hibridet ajánlok, például a Bella TC, a Lina vagy a SZE SC 348- ast, mert ezek a fajták a köze­pes tápanyag-ellátottságú tala­jon is eredményesen termeszt­hetők. — Egy kicsit lépjünk túl a vetésen, mi kell még a jó ter­méshez? — A megfelelő vetőmag (a góréból morzsolt vetőmag mi­att 15-20 %-os a terméscsökke­nés), a jó magágyelőkészítés (a rosszul végzett talajmunkák miatt akár 25-30 %-os is lehet a terméscsökkenés) és kelési kö­rülmények után (egyenetlen ke­lés miatt újabb 15 %-os termés- csökkenés), a gyomirtásé a fő­feltételei szerep. A gyomosodás önma­gában is okozhat terméscsök­kenést, de megfelelő technoló­gia megválasztásánál ez 5-6 százalékra csökkenthető. Egyre inkább előtérbe kerülnek a ve­tés utáni gyomirtó permetezé­sek. Azonban a gyomirtás a ku­koricatermesztés nagyon fontos technológiai eleme. Szaktudás nélkül ezt a munkát végezni nem szabad, hiszen a gyomirtó szerek nem csak a gyomokat irtják ki, hanem a rossz techno­lógiával végzett munkában (ismerni kell a gyomflórát, a hibridek specifikus érzékeny­ségét és kiterjedését) a növény- állományt is kiviheti. — Ön az előadásában emlí­tette, hogy a növénytermesztés­ben sajnos a kompromisszum is szerepet játszik, hiszen ritkán adatik meg az, hogy a szaktu­dás és a pénzügyi feltételek is hiánytalanul jelen vannak egy gazdaságban. — Sajnos sokan hivatkoz­nak pénzhiányra, amikor a fémzárolt vetőmag helyett, sa­ját góréból morzsolt kukoricát vetnek, vagy nem a megfelelő gyomirtó szert vásárolják meg, de a műtrágya felhasználásakor is. Ez utóbbira néhány adat, 1988 és 94 között a műtrágya ára négyszeresére nőtt, és ezzel párhuzamosan a felhasználása ennél is jobban csökkent. Pedig a kísérleti eredmények bizo­nyítják, hogy a talajellátottság­hoz igazított Foszfor és Kálium műtrágyán túlmenően, 6-8 ton­nás termés szint esetén, leg­alább 100 kiló Nitrogén ható­anyagot kell kijuttatni a kuko­rica termesztés során. A pénz­ügyi feltételeken túl ma már el­engedhetetlen feltétel a mező- gazdasági gazdálkodás során a szaktudás is. Mauthner A privatizáció és a tőzsde A privatizáció legnyilvánosabb s így legellenőrizhetőbb módja az lehetett volna, ha a társaságok részvényeit bevezetik a tőzs­dére, s ott eladják a vásárolni szándékozó befektetőknek. A jegyzési folyamat során vigyázni lehetett volna arra, hogy egy- egy vásárlónak csak meghatározott összegű részvény jusson, bár az kivédhetetlen, hogy ha valaki nagyon akarja, különféle személyeknek adott kis tételű vásárlási megbízásokkal ne jut­hasson nagyobb tételű részvénycsomaghoz, vagy hogy utólag megakadályozzák a részvények felvásárlását. Mindezekkel a korlátozó feltételekkel együtt is a folyamat áttetsző maradna, az árfolyamok a nyilvánosan megjelenő kereslet és kínálat hatá­sára alakulnának, visszaélésre szinte alig nyílna mód. Egy ké­sőbbi időpontban, büntetőjogi következményekkel fenyegetve előfordulhatna ugyan „bennfentes kereskedés” (azoknak a spe­kulációs tevékenysége, akiknek a cégről belső információjuk, azaz a közönségét meghaladó és megelőző értesüléseik van­nak), ám ez minden tőzsdei papírt egyformán fenyeget. Akkor vajon miért nem ezt az utat választották az állami va­gyon többségének privatizálására? Egyáltalán lehetett volna-e nagyobb szerepet szánni e folyamatban a tőzsdének? Tény, hogy a magánosításra váró állami vagyon bizonyos része nem lett volna alkalmas arra, hogy részvényeinek tőzsdei eladásával kerüljön magánkézbe. Semmiképpen sem lehetett volna ezt az utat választani azoknak a kisebb cégeknek az esetében, amelyek részvénytársasággá alakítása, részvényeinek kibocsátása és tőzsdei bevezetése eleve költségesebb lett volna, mint a magá­nosítástól várható jövedelem. Ez a megoldás ugyanis nagyon drága, s csak meghatározott értékesítési forgalom, tőkenagy­ság, adózás utáni nyereségtömeg fölött érdemes alkalmazni. A nagyvállalatok bizonyos részének ráadásul nem is elsősor­ban pénzügyi, sokkal inkább szakmai befektetőkre, az iparága­zatukba tartozó hazai vagy külföldi nagyvállalatra volt szüksé­gük, mint tulajdonosra. Ölyan partnerre, amely a vállalat irá­nyítását a korábbinál nagyságrenddel jobban képes ellátni, tő­két, modem technikát és vezetési módszereket tud átadni, s utol­jára, de nem utolsósorban új piacokat hajlandó számukra fel­tárni. Az ilyen partnerek bevonására a zárt pályázat, a verseny- tárgyalás a megfelelő módszer, amelyet valóságos és mondva­csinált üzleti titkok tesznek gyanússá. Ennek ellenére ebben a körben valóban a pályázat a célszerű, ám minden valószínűség szerint nálunk ezt a kört szélesebben húzták meg az indokoltnál. Vannak azonban vállalatok, amelyek nem tartoznak sem a „méreten aluli”, sem a szakmai befektetőkre szoruló kategó­riába, mégsem kerültek részvényeik a tőzsdére. Ezek között sok volt az olyan társaság, amely nem felelt volna meg a Budapesti Értéktőzsde befektetőkét, részvénytulajdonosokat védő szigorú bevezetési követelményeinek. A mellette és az ellene szóló érveket összevetve is, nagyobb szerepét lehetett volna szánni az állami vagyon tőzsdei értékesí­tésének, ám ez az út mégis járatlan maradt. A kérdést már a régi rómaiak feltették: cui p rodest? Kiknek használt ez? Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents