Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-07 / 5. szám
6. oldal Gazdaság 1997. január 7., kedd Agrár Hírek A piaci árakról A két ünnep között elég gyenge kínálat volt mind a nagybani, mind a helyi piacokon. A burgonya ára továbbra is alacsony a budapesti nagybani piac (Nagykőrösi út) árai szerint: 12-16 Ft/kg között mozog, fejeskáposzta 10-15, karfiol 90-190, sárgarépa 17- 36, petrezselyem 20-40, vöröshagyma 16-23, uborka 200-240, paradicsom 280- 300, zöldpaprika 200-350, citrom 140-173, banán 150- 172, mák 290-340, alma 30- 90, dióbél 500-650, tojás 12,5-15 Ft/db. A szekszárdi piac még nem „éledt fel” az ünnepi forgalom után. Az elmúlt szombaton csak néhány árus jött ki, krumplit 25-35 forint között, vöröshagymát 20-25 forint között, dióbelet 500-600 forintért és tojást 16 és 17 forintért árulták. Tojásból kevesebb volt, mint a kereslet. Exportengedély Ha nem is január 1-től, de fokozatosan a Földművelésügyi Minisztérium veszi át az exportengedélyezést az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól. Ehhez azonban a hatáskör-átcsoportosítás jogi feltételeit kell megteremteni, mert a váltás a két tárcán kívül a Pénzügyminisztériumot, a Vám- és Pénzügyőrséget és az adóhivatalt is érinti. A Békési Gabonáról Az ÁPV Rt. nyílt, egyfordulós pályázatot hirdet a Békési Gabona Rt. részvényeinek 90 százalékára, amelynek névértéke 675,37 millió forint. A jegyzett tőkéből további 10 százalékot a társaság dolgozóinak ajánlanak fel kedvezményesen. A dolgozóknak a vételár 20 százalékát kell készpénzben kifizetni, a fennmaradó részt kárpótlási jeggyel is kiegyenlíthetik. Agrárrendtartás Az FM Agrárrendtartási Hivatalának közleménye szerint módosul az 1996. november 7-én megjelent „étkezési búza exportjára kiadott engedélyek búzaliszt-, búzadara-, valamint kukoricaexport engedélyre váltásáról” szóló közlemény. A kiadott kukorica exportengedélyek lejárati határideje 1997 március 31-éig meghosszabbodik. A hosz- szabbításra új kérelmet kell benyújtani az IKIM engedélyezési főosztályára (Budapest, II. Margit körút 85.) A kérelemhez csatolni kell a lejárt kiviteli engedély 3 példányát. Adóváltozás Az egyéni vállalkozók 1997. január 1-től nem adózhatnak a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 1996-ban társasági adóalanyok voltak, január 1-től az előző évben kiadott és jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján már nem kell társasági adóelőleget fizetniük. Amennyiben adószámlájukon 1997-re vonatkozó társasági adóelőleg-előírás szerepel, azt az illetékes elsőfokú állami adóhatóság hivatalból törli. Mínusz 20 fok alatt már veszélyben vannak a szőlőültetvények is Alszik a jég alatt a határ FOTÓ: GOTTVALD A tavalyi hosszú, hideg, csapadékos tél után reménykedtünk, hogy az idei megfelel majd a „sok évi átlagnak”. A meleg, kellemes november után, csak december végén, pár nappal karácsony előtt esett le a hó, majd rögtön megérkeztek a fagyos éjszakák. A megyei növényegészségügyi állomás igazgató- helyettesétől, Vörös Gézától a kalászosok állapota felől érdeklődtünk. — December 22-én 5 mm hó esett, majd erre több mint 10 mm ónos eső hullt, ezzel lefedte a határt. Sajnos ez az állapot tovább romlott, amikor ezt követően még három alkalommal 28-án, 29-én és 30-án újabb havazás kezdődött. A három nap alatt több mint 10 mm hó esett és a Szekszárd környékén mért hőmérséklet is elérte a mínusz 20 fokot. Újévkor újabb ónos eső és havazás következett, ami jégpáncéllal fedte be a földeket. A növények így „szendvicsbe” kerültek, alul-fe- lül jég bontotta be az ősszel elvetett kalászosokat. Ilyen mennyiségű és gyakori ónos esőre több mint 6 éve nem volt példa. Főleg a repce és a gabonafélék vannak most bajban, hiszen nem kapnak a jégpáncél alatt elég levegőt, könnyen befulladnak, kipállanak a növények. Sajnos az átmeneti enyhülés sem olyan mértékű, hogy jelentős olvadásra lehetne számítani. így nem maradt más hátra, mint megtiporni a jéggel bontott területet, hogy levegőzni tudjanak a növények. Traktorral rá kell menni a földekre. Módos Ernőt, az Aliscavin Rt. igazgatóját a szőlővesszők állapotáról kérdeztük. — Az Alföldről olyan hírek A szőlővesszőkön áll a jég érkeznek, hogy jelentős kárt okoztak az eddigi fagyok, lehet- e már tudni, hogy megyénkben mi a helyzet? — Pontos adatokat majd a tél elmúlta után lehet tudni, de pillanatnyilag úgy tűnik, hogy még nem okozott helyrehozhatatlan kárt a tél, hiszen a szőlővesszőknek a hosszú őszben volt alkalmuk beérni, és most mélynyugalmi állapotban vannak. Befülledéstől nem kell tartani, hiszen a nedvkeringés sem indult még meg. Ha ez a hideg februárban éri az ültetvényeket, akkor nagyobb a baj, hiszen a szőlő biológiai órája jelez, s megindul a vesszőkben az élet akkor is, ha hideg az idő. — Mekkora az a hőmérséklet, amit a szőlőültetvény még „elvisel”? — Mínusz 20 fok alatt már károsodik a szőlő, ha tartósan marad a hideg. Természetesen nem minden fajta egyformán reagál a fagyokra, így a laza szövetű, hagyományosan fagyérzékeny például a Rizlingszilváni, a muskotályos fajták, a Zöldveltelini, a Chardonnay, valamint a Merlot és az Oportó is. Kevésbé érzékeny például az Olaszrizling. A méréseink alapján december 28-án, 29-én és 30-án volt a leghidegebb, akkor mínusz 18, illetve mínusz 21 fokot mértünk. Ha a mínusz 20 fok tartósan, legalább 72 óráig éri az adott területet, akkor számolni kell tőkekifagyással is. Elképzelhető, hogy az Alföldön már voltak ilyen területek. Mauthner Végrehajtási rendelet Elkészült az erdőtörvény végrehajtási rendeletének szövegtervezete, s várhatóan február elsejével lép majd életbe, tudtuk meg az FM Erdészeti Hivatalában. A törvény végrehajtásának meghatározó elve, hogy ne a feldolgozás, a hazai önellátás gazdasági szempontjai diktálják az erdőgazdálkodást, hanem a hazai biológiai lehetőségek. A végrehajtási rendelet egyértelművé teszi a tulajdonos és a gazdálkodó viszonyát, az erdővédelem szabályait, és meghatározza a közös erdőhasználat és a gazdátlanul maradt erdők gondozásának kritériumait, továbbá segít felgyorsítani a társulások létrehozásának folyamatát. Az agrártámogatásra szánt összegből több, mint 1,8 milliárd forintot kap az erdészeti ágazat, tájékoztattak bennünket az Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalában. Az 1,8 milliárd forintból 1,3 milliárd forint jut majd erdőtelepítésre, amelyhez - a most folyó egyeztető tárgyalások eredményeként - várhatóan az Európai Unió támogatása is társul. A fennmaradó 400 millió forint pedig fordítható erdőfenntartásra és kárvédelemre, valamint a jóléti erdőkre 85 millió forint jut. Több év után ismét szerepel az ágazat költségvetésében az erdei kisvasutak támogatása, erre a célra 65 millió forintot különített el a Földművelésügyi Minisztérium az idén. M.l. A legnagyobb kérdés mindig az, mit vessünk? A kukoricatermelés Új elnök az APEH élén. Beiktatták hivatalába hétfőn Kékesi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) január 1-jétől kinevezett új elnökét. Kékesi, aki APEH-elnöki funkciója előtt a Pénzügyminisztérium adóigazgatási főosztályát vezette, polgárbarát adóhatóságot akar kialakítani. Munkanélküliség. December végén 477 000 munka- nélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, ez több mint hétezres csökkenés a novemberi adathoz képest. A munkanélküliségi ráta, azaz a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya a novemberi 10,6-ról 10,5 százalékra mérséklődött. Továbbra is nagyok a területi eltérések. Adósság eladó. Az Antenna Hungária Rt. eladásra kínálja a Magyar Televízió Rt. 500 milliós és a Magyar Rádió Rt. 1 milliárd forintos, vele szemben meglévő tartozását, mert jelenleg nem lát más lehetőséget arra, hogy pénzéhez jusson. Az értékesítési ár a beérkező ajánlatoktól függ, ám 10 százalék körüli engedmény valószínűsíthető. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,70 Görög drachma (100) 65,86 Német márka 103,73 Olasz líra (1000) 105,76 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100)123,16 USA-dollár 162,58 Bár még a tél végét sem látni, az előrelátó gazdálkodó már tervezi a tavaszi munkákat, hiszen a vetéshez most kell készülődni, az ehhez szükséges fajták közül most kell választani. A kérdés, mint minden vetés előtt, most is az, hogy milyen fajtát válasszunk. Még a bennfentesnek sem könnyű erre válaszolni, hiszen nagyon sok jó nevű cég hirdeti a termékeit. Választék tehát van, csak a legmegfelelőbbet kell tudni kiválasztani belőlük. Dr. Szél Endrét, a Szegedi Gabonakutató Intézet igazgatóját a kukorica fajtaválasztásáról kérdeztük, abból az alkalomból, hogy Szekszárdon tartott ebben a témában előadást. — Mi kell ahhoz, hogy a termelő elégedett legyen ne csak a vetéskor de a betakarításkor is? — Korábban, a nagy termőképességű, hosszabb tenyészidejű hibrideket választották szívesen a gazdálkodók. Ezen a területen egyes dolgokat újra kell gondolni az elmúlt időszak tapasztalatai miatt. Voltak olyan aszályos időjárású évek, melyekben a hosszú tenyészidejű kukoricák nem tudták realizálni a termőképességüket, mert mikorra a szem telítődése bekövetkezett volna, addigra elfogyott a víz a talajból. Ezzel szemben a rövidebb tenyészidejű fajták a szemkitelítődés folyamatát korábban végezték el, és akkor még elegendő meny- nyiségű víz volt a talajban. Éppen ezért a korai vagy középérésű hibridek nagyobb termést tudtak hozni. A tenyészidő megválasztása mellett a másik fontos szempont a betakarítás kérdése. A rövidebb tenyészidejű kukoricák nedvességtartalma a betakarítás idején könnyebben éri el a 18-20 %- ot, mint a hosszabb tenyészidejű hibridek. A fajta választásnál ugyancsak fontos szempont a termőhelyi adottság. Régebben volt olyan törekvés, hogy a 8-10 tonnás eredményt „illik elérni” hektáronként kukoricából. Viszont a pénzügyi nehézségek kijózanították a termelőket, ugyanis a termőhelyi adottságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A talaj vízgazdálkodását, tápanyaggazdálkodását és a vetésre fordított műtrágya és növényvédő szer mennyiséget. Elsőként tehát a reálisan tervezhető termésátlaggal kell tisztában lennünk, a technológiát ennek megfelelően kell összeállítani. Ezek után is előfordulhat, hogy a termőhely csak 6-7 tonna termésre képes hektáronként, mert ilyenek a termőhely adottságai. Ebben az esetben nem javaslom a csúcs termésre képes hibrideket, nem beszélve arról, hogy ekkor a vetőmag ára jóval többe kerülne. Ehelyett egy átlagosan jó, megbízható hibridet ajánlok, például a Bella TC, a Lina vagy a SZE SC 348- ast, mert ezek a fajták a közepes tápanyag-ellátottságú talajon is eredményesen termeszthetők. — Egy kicsit lépjünk túl a vetésen, mi kell még a jó terméshez? — A megfelelő vetőmag (a góréból morzsolt vetőmag miatt 15-20 %-os a terméscsökkenés), a jó magágyelőkészítés (a rosszul végzett talajmunkák miatt akár 25-30 %-os is lehet a terméscsökkenés) és kelési körülmények után (egyenetlen kelés miatt újabb 15 %-os termés- csökkenés), a gyomirtásé a főfeltételei szerep. A gyomosodás önmagában is okozhat terméscsökkenést, de megfelelő technológia megválasztásánál ez 5-6 százalékra csökkenthető. Egyre inkább előtérbe kerülnek a vetés utáni gyomirtó permetezések. Azonban a gyomirtás a kukoricatermesztés nagyon fontos technológiai eleme. Szaktudás nélkül ezt a munkát végezni nem szabad, hiszen a gyomirtó szerek nem csak a gyomokat irtják ki, hanem a rossz technológiával végzett munkában (ismerni kell a gyomflórát, a hibridek specifikus érzékenységét és kiterjedését) a növény- állományt is kiviheti. — Ön az előadásában említette, hogy a növénytermesztésben sajnos a kompromisszum is szerepet játszik, hiszen ritkán adatik meg az, hogy a szaktudás és a pénzügyi feltételek is hiánytalanul jelen vannak egy gazdaságban. — Sajnos sokan hivatkoznak pénzhiányra, amikor a fémzárolt vetőmag helyett, saját góréból morzsolt kukoricát vetnek, vagy nem a megfelelő gyomirtó szert vásárolják meg, de a műtrágya felhasználásakor is. Ez utóbbira néhány adat, 1988 és 94 között a műtrágya ára négyszeresére nőtt, és ezzel párhuzamosan a felhasználása ennél is jobban csökkent. Pedig a kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a talajellátottsághoz igazított Foszfor és Kálium műtrágyán túlmenően, 6-8 tonnás termés szint esetén, legalább 100 kiló Nitrogén hatóanyagot kell kijuttatni a kukorica termesztés során. A pénzügyi feltételeken túl ma már elengedhetetlen feltétel a mező- gazdasági gazdálkodás során a szaktudás is. Mauthner A privatizáció és a tőzsde A privatizáció legnyilvánosabb s így legellenőrizhetőbb módja az lehetett volna, ha a társaságok részvényeit bevezetik a tőzsdére, s ott eladják a vásárolni szándékozó befektetőknek. A jegyzési folyamat során vigyázni lehetett volna arra, hogy egy- egy vásárlónak csak meghatározott összegű részvény jusson, bár az kivédhetetlen, hogy ha valaki nagyon akarja, különféle személyeknek adott kis tételű vásárlási megbízásokkal ne juthasson nagyobb tételű részvénycsomaghoz, vagy hogy utólag megakadályozzák a részvények felvásárlását. Mindezekkel a korlátozó feltételekkel együtt is a folyamat áttetsző maradna, az árfolyamok a nyilvánosan megjelenő kereslet és kínálat hatására alakulnának, visszaélésre szinte alig nyílna mód. Egy későbbi időpontban, büntetőjogi következményekkel fenyegetve előfordulhatna ugyan „bennfentes kereskedés” (azoknak a spekulációs tevékenysége, akiknek a cégről belső információjuk, azaz a közönségét meghaladó és megelőző értesüléseik vannak), ám ez minden tőzsdei papírt egyformán fenyeget. Akkor vajon miért nem ezt az utat választották az állami vagyon többségének privatizálására? Egyáltalán lehetett volna-e nagyobb szerepet szánni e folyamatban a tőzsdének? Tény, hogy a magánosításra váró állami vagyon bizonyos része nem lett volna alkalmas arra, hogy részvényeinek tőzsdei eladásával kerüljön magánkézbe. Semmiképpen sem lehetett volna ezt az utat választani azoknak a kisebb cégeknek az esetében, amelyek részvénytársasággá alakítása, részvényeinek kibocsátása és tőzsdei bevezetése eleve költségesebb lett volna, mint a magánosítástól várható jövedelem. Ez a megoldás ugyanis nagyon drága, s csak meghatározott értékesítési forgalom, tőkenagyság, adózás utáni nyereségtömeg fölött érdemes alkalmazni. A nagyvállalatok bizonyos részének ráadásul nem is elsősorban pénzügyi, sokkal inkább szakmai befektetőkre, az iparágazatukba tartozó hazai vagy külföldi nagyvállalatra volt szükségük, mint tulajdonosra. Ölyan partnerre, amely a vállalat irányítását a korábbinál nagyságrenddel jobban képes ellátni, tőkét, modem technikát és vezetési módszereket tud átadni, s utoljára, de nem utolsósorban új piacokat hajlandó számukra feltárni. Az ilyen partnerek bevonására a zárt pályázat, a verseny- tárgyalás a megfelelő módszer, amelyet valóságos és mondvacsinált üzleti titkok tesznek gyanússá. Ennek ellenére ebben a körben valóban a pályázat a célszerű, ám minden valószínűség szerint nálunk ezt a kört szélesebben húzták meg az indokoltnál. Vannak azonban vállalatok, amelyek nem tartoznak sem a „méreten aluli”, sem a szakmai befektetőkre szoruló kategóriába, mégsem kerültek részvényeik a tőzsdére. Ezek között sok volt az olyan társaság, amely nem felelt volna meg a Budapesti Értéktőzsde befektetőkét, részvénytulajdonosokat védő szigorú bevezetési követelményeinek. A mellette és az ellene szóló érveket összevetve is, nagyobb szerepét lehetett volna szánni az állami vagyon tőzsdei értékesítésének, ám ez az út mégis járatlan maradt. A kérdést már a régi rómaiak feltették: cui p rodest? Kiknek használt ez? Ferenczy Europress
