Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

4. oldal 1997. január 7., kedd Megyei Körkép — Tamási, Simoiytorivya És Környéke Véradók hideg napja Sokan mentek el véradók a Vöröskereszt 1996. utolsó véradónapjára Tamásiban. December 30-án 105 fő je­lent meg a szervezet városi székházában, s 96-an adtak vért. Hét véradó azonban sajnálattal vette tudomásul: zárt ajtókat talált, fél három­kor a Vöröskereszt a zord időjárásra való tekintettel bezárt. A szervezet városi vezetője, Szabó Györgyné ezúton is elnézést kér az érin­tettektől. A Vöröskereszt várja őket a következő, ápri­lis 29-re tervezett véradóna­pon, természetesen meleg virslivel és sörrel. Abszolút régió Felháborodottan telefonált nemrég egy olvasónk, mondván: miért kell Tamá­siban a szombathelyi televí­zió körzeti adását néznie, amely nyugat-magyaror­szági híradásokat tartal­maz, és miért nem tudja fogni a Pécsi Körzeti Stúdió magazinját, amely inkább szól Tolna megyéről, jelesül olyan eseményekről, ame­lyek Tamásiban is érdekesek lehetnek. Azok a tamásiak, akik Szombathelyhez „tar­toznak”, nincsenek egyedül: a szomszédos Iregszemcsén is van jónéhány ház, ahol közeli utcákkal ellentétben a nyugat-magyarországi hír­adó fogható. A válasz egy­szerű: a Kabhegy közelebb van Tamásihoz és erőseb­ben sugároz, mint a pécsi adó. A műsorszórást ellátó Antenna Hungária Rt. sajtó- szóvivője nem tudott választ adni arra, hogy változik-e ez a helyzet, és ha igen, mikor. Ez a két hely a jelek szerint az abszolút régió kategóriá­jába tartozik. Csatornázás Négy falu összefog Szennyvízvezeték építését tervezi négy kisközség. Re- göly, Szakály, Szárazd és Keszőhidegkút együttesen kívánja megvalósítani az infrastrukturális fejlesztést, amelyről ma délelőtt foly­tatnak tárgyalást a remény­beli kivitelezővel Regöly- ben. A több éves beruházást csak pályázati úton elnyert állami támogatással tudják megvalósítani - mondta Fe­hér Kálmán, Regöly pol­gármestere. A hálózat tisztí­tóművé egyébként Regöly- ben épülne meg. Száz hektárban Hőgyész jövője? Helyi adó, munkalehetőség - ezt nyerné a falu a támogatók szerint Mennyit ér egy négyzetméter föld Hőgyészen? Amennyit adnak érte. Vagy amennyit jövedelmez. Valószínűleg ke­vesebbet, mint a reménybeli eladók, és többet, mint a re­ménybeli vevők gondolnak. A szántóföldet Hőgyész ha­tárában, ismert, a Hermelin Holding Rt. vásárolná meg. A területen a cég négy-öt milliárd forintból termálfürdőt, szállót, lovardát, golfpályát, helikopter­leszállót, és még sok más léte­sítményt építene nyugati turis­táknak. Ehhez száz hektár kell(ene). Fél éve - egy, az rt. által végeztetett értékbecslés alapján - négyzetméteréért 12 forintot kínáltak a hetven föld- tulajdonosnak, akiknek jó része makacs ember: ennyiért nem adják. Az ajánlatról sok minden elhangzott már, reálisnak keve­sen nevezték.- Az önkormányzat ettől a területtől nem messze 35 és 45 forint közötti négyzetméteráron adott el nemrég gyep művelési ágú földet egy kollégámnak - mondja a „hetvenek” egyike, Manhalt Ignác arról, miért is nem tartják sokan tárgyalási alapnak az ajánlatot. - Arra a földre még nagyon sokat rá kell költeni, hogy szántó legyen. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a száz hektár a belterületi határ mellett helyezkedik el, a távlati fejlesztések közelében van. Aki nem akarja eladni a földjét, a tevékenysége a mezőgazdaság­hoz kapcsolódik, de úgy gondo­lom, hogy az emberek 80-90 százaléka 30-35 forint között eladná a földet. Mert „kilógni a sorból” ke­vesen akarnak. - Megbeszél­tük a családdal, és arra az elha­tározásra jutottunk, hogy egy jobb áron, 30 forintért már el­adnánk - mondja egy asszony, aki megkér, hogy ne írjam meg a nevét. - Tudja, tanácsi dol­gozó vagyok, nem szeretném, ha valami bajom lenne. Tizen­ötezer forintot keresek havonta, és szükségünk van arra, amit ezen a földön megtermelünk, de úgy döntöttünk, hogy, ha mindenki eladja, rajtunk ne múljon...- Az emberek egy kicsit fél­nek a némettől - mondja egy másik érdekelt, Toldi Tamásné, aki a „lakosság képviselője­ként” vett részt nemrég egy zárt ajtók mögött folyt egyez­tetésen a német tulajdonosok­kal. Toldi Tamásné úgy lett „képviselő”, hogy az első fó­rumon ő volt az egyetlen, aki elgondolkozott a németek ajánlatán. Most is azt mondja: részvényekért elcserélnék a földet. - Vannak, akik azért ragaszkodnak a földhöz, mert ez mindenük, de akadt, aki az­zal keresett meg: öt márkáért (durván ötszáz forintért) eladja négyzetméterét... A tulajdo­nosok kisebb hányada speku­lálni próbál, direkt azért vettek ott földet, mert tudták, mit akar a Hermelin Holding.- Az emberek nem látják át, hogy milyen előnyök szár­maznának abból, hogy a néme­tek idejönnek. Ha megtartják a földet, földadót kell fizetni, a művelés költségei nőnek, a németek viszont munkalehető­séget hoznak, helyi adót fizet­nek. Egy olyan tájékoztatás kellene, amely bemutatná, konkrétan milyen előnyökkel jár ez az egész. Mert hetvennek van földje - fűzi hozzá -, de a falu többi ötezer lakója biztosan támo­gatná a tervet. Csakhogy egyelőre a „het­venek” bőrére, pontosabban földjére megy a vásár. (tf) Perre mentek a fomádiak Felszámolási eljárás a társasággal szemben Bírósághoz fordult a Fomád Rt. elbocsátott dolgozóinak több­sége. A múlt év végén elküldött harminchat fő közül huszonha- tan fogadták el a Mezőgazda- sági Dolgozók Szakszervezeté­nek segítségét, őket a ME­DOSZ ügyvédje képviseli a munkaügyi perben. A szak- szervezet az elbocsátások kap­csán azt sérelmezte, hogy a felmondás időpontjában sem a béreket, sem a szabadságra eső járandóságot a cég új tulajdo­nosa nem fizette ki. Informáci­ónk szerint tavaly karácsony előtt az elküldött munkások követelése nyomán személyen­ként tízezer forintot kifizettek a dolgozóknak, ez azonban ko­rántsem a teljes összeg. (-h-c) Nem keresik a kapcsolatot Hajléktalanok: se igény, se hely Magának van hol aludnia? - Persze, mindig van a he­gyen egy bódé, ami nyitva van. De mér’ kérdezi? A válasz a hajléktalanok jellemző reagálása: tartanak attól, hogy felírják őket, vala­hol nyilvántartásba veszik, netalán az út a rendőrségre vezet. Mindenesetre még a hideg napokban sem keresik az ideiglenes szállást, bár Tamásiban nincs is olyan in­tézmény, amely befogadná őket, legfeljebb tovább irá­nyítják őket Szekszárdra. Ez történt az év végén egy haj­léktalannal, aki a bamahát- pusztai szociális otthon lakója volt, de megszökött és a rend­őrségen kötött ki. Miután az intézmény nem várta vissza tárt karokkal, a tamási Idősek Gondozási Központjához ke­rült. Az illető a polgármesteri hivataltól kapott 500 forinton utazott el Szekszárdra, ahol igénybe vehet hajléktalanszál­lót. A gondozási központ to­vábbra sem hajléktalanok be­fogadására van, egészség­ügyileg ellátják őket - ha be­térnek oda, vagy, ha tudomást szereznek nehéz helyzetben lévő hajléktalanról. - Megpróbáljuk figyelemmel kísérni ezeket az embereket - mondja Barna Sándomé, az intézmény vezetője -, egy emberről tudjuk jelenleg, hogy a szőlőkben húzódik meg, de ő nem keresi velünk a kapcsolatot. Közúti akadályversenyben vehettek részt az autó­sok az elmúlt napokban, az utakat övező fák némelyike ugyanis, nem bírván a rájuk nehezedő hótömeget, az út­testre dőlt. A Tolna Megyei Közútkezelő Kht. tamási üze­migazgatóságának dolgozói múlt hét pénteké óta dolgoznak az akadályok elhárításán. A gépkocsivezetőknek az üzemi­gazgatóság vezetője, Lukács József sem tudott jobbat taná­csolni: vezessenek óvatosan. Sikertörténet Az óvilágban erősen éltek a köztudatban az úgynevezett néplel- kületi karakterek. Ezek szerint a magyar vendégszerető, a né­met dolgos, a francia csapodár, a szlovák meg rideglelkű lenne. Már régen új világot élünk, és bizonyára nevetségesnek hatna előhozakodni ilyen skatulyázásokkal, hiszen mindannyian is­merhetünk melegszívű szlovákot, lusta németet és olyan ma­gyart, aki rávágja a vendégre az ajtót. Azért mégis csak lehet benne valami. Szőkébb pátriánkban három német állampolgár exponálta magát a közelmúltban, mint befektető. A volt Hőgyé- szi Állami Gazdaság, a Fomád Rt. és a volt Szekszárdi Hús­ipari Vállalat új tulajdonosaiban - azon kívül, hogy kétséget ki­záróan dolgos emberek -, úgy tűnik, még az is közös, hogy va­lamely oknál fogva nem szívelik a szakszervezeteket, legalábbis nehezen állnak velük szóba. (Amelyek lehet, hogy nem elég vendégszeretőek.) Talán az APV Rt., - amelynek karakteréhez pedig az úgynevezett átlátható privatizáció tartozna -, nem hívta fel elég nyomatékosan a figyelmüket, hogy uraim, ezekkel a virágzó cégekkel együtt a szakszervezeteket is megkapják. Meg adományozhattak volna nekik egy munka törvénykönyvet is. Akkor talán még nagyobb sikertörténet lenne a magyar pri­vatizáció. Mert így is az: kinek mi sikerül. tóth Járhatóvá váltak az ntak Tamási térségében - a Gemenc Volán autóbuszai némi ké­séssel bár, de minden településre eljutnak. Az utakat borító jégréteg és a letaposott hó Gyönk, Miszla felé okoz problémát, erre 25-30 percet is késnek az autóbuszok. Máshol rosz- szabb a helyzet: Lengyel és Kurd között például még mindig járhatatlan az út. Pinceprogram Koppányszántón Harminc millió forintos támo­gatásra nyújtott be pályázatot a koppányszántói önkormány­zat a Belügyminisztériumhoz a község alatt húzódó pincék okozta veszély elhárítására. A három éves pinceprogram ke­retében 1997-ben hat millió forintot fordítana az önkor­mányzat a pincék tömedékelé­sére. 1996 tavaszán egy, a falu főútja alatti pinceomlás miatt forgalomelterelésre volt szük­ség Koppányszántón. Állásajánlat A Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltsé­gének tájékoztatása szerint a térségben a következő állásle­HírSorok hetőségek vannak: Regszem­csén varrónőket keresnek, Tamásiban egy ADR-vizsgá­val rendelkező tehergépkocsi­vezetőt, valamint két fő tej­ipari dolgozót vesznek fel kö­zépfokú végzettséggel. Gáztámogatás: januárban? Nem érkezett meg a területfej­lesztési tárcától a kilenc tele­pülés által a gázvezeték kiépí­tésére befizetett lakossági ön­erő mérsékléséhez elnyert 63 millió forint a pályázat geszto­rának, a simontomyai önkor­mányzatnak a számlájára. Az összeg - a szerződés szerint - megérkezését követően a DDGáz Rt.-hez kerül, amely egyenként köt újabb szerző­dést az érdekelt önkormányza­tokkal. Nem készült még el az a lista sem, amely a fejlesztés­ből kimaradó utcákat tartal­mazza. Ezt a DDGáz Rt. projekt­menedzsere a jövő hét elejére ígérte. Ozora már nem hátrányos Lekerült a hátrányos helyzetű települések listájáról Tamási és több környékén fekvő tele­pülés: Pincehely, Regszemcse, Ozora. Utóbbi község így elesik a fenti címen járó 3,5 millió fo­rintos állami támogatástól, va­lamint azoktól a pályázati le­hetőségektől is, amelyeket az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések élhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents