Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-04-05 / 3. szám
1997. január 4., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Kifizetődő a napenergia Mit tud az új szuperteleszkóp? Nemrégiben Pádua püspöke felment Roque de los Mucha- chos hegyére La Pálmán (Kanári-szigetek), hogy a 2400 méter magas csúcson megszentelje az új szuper csillagászati távcsövet, mely Galileo Galilei nevét viseli. Azért itt építették fel, mert erről a szélességi körről a legjobbak az égi megfigyelés feltételei. Az utóbbi évtizedekben talán nem volt egyetlen olyan nemzetközi energiahasznosítási tanácskozás, környezetvédelmi konferencia sem, amelyen ne hangsúlyozták volna, hogy az olaj és a kőszén, mint energia- hordozó ideje meg van számlálva. Az emberiségnek új energiaforrások után kell néznie. A napenergia szinte magától adódó lehetőség, de hasznosítása drága. Miért? Azért, mert ennek eszközei ma még szinte kézműipari módszerekkel készülnek. Az automatizáltság foka gyakorlatilag nulla. íme tehát az ellentmondás, melynek lényege: a nagyipari módszerekkel való gyártás megfelelő piaci keresletet feltételez, ugyanakkor ekkora piaci keresletre csak akkor lehet számítani, ha a napenergiát hasznosító eszközök már szélesebb rétegek számára is megfizethetők lesznek, aminek előfeltétele viszont a nagyüzemi gyártás. Ehhez az árakat a maiJó és rossz hír valamennyi nő számára, akik a változás évei után ösztrogént kapnak. A hosz- szú távú vizsgálat kimutatta, hogy a hormon méhrákot okozhat. A kockázatot azonban a progestin férfihormon hozzáadásával a minimálisra lehet csökkenteni. Az e területen végzett, eddig legnagyobb kiteijedésű vizsgálat során 596 nőt vizsgáltak meg, akik már túl voltak a változás évein és legkevesebb három éven át hormonkezelést kaptak. Az eredmény: a kizárólag ösztrogént kapott nők 34,4 százalékánál alakult ki a méhben enynak mintegy negyedére kellene csökkenteni. A nyugat-európai háztetőkön ma már egyre több napelemet látni. A szoláris energia tehát megkezdte hódító útját, csakhogy ez az út nem könnyű. Meg kellene például egyezni a napelemes házak tulajdonosaival abban, hogy mennyit írnak jóvá nekik az elektromos hálózatba visszatermelt fölös energiáért. Napos időben mindig keletkezik fölös energia, amelynek tárolása még megoldatlan, a legegyszerűbb, ha visszakerül a hálózatba. Borús időben, főleg télen, a napelemes házak is rászorulnak a külső hálózatra, ám joggal várják el, hogy a fizetendő díjból számítsák le a naposabb idősszakokban a hálózatba visszatermelt energia árát. Nem lehet kétséges, hogy a fejlődés útja erre vezet. Aki nem indul el most, lemarad. A japánok és az amerikaiak már megindultak. Európa még toporog... hébb, vagy erőteljesebb sejtszö- vetbuijánzás, ami a méhrák előjele lehet. Azoknál a pácienseknél, akik progestint is kaptak, ez az arány csak egy százalék volt. Howard L. Judd professzor a kaliforniai egyetemről, aki a három éves vizsgálatot vezette, hangsúlyozza, hogy ha egy nőnek ösztrogénkezelésre van szüksége, minden esetben javasolják a kúrát progestinnel kombinálni. Szakértők azt gyanítják, hogy a progestin negativen hathat a nők koleszterinszintjére és így veszélyt jelenthetne a szívre. Judd szerint ezt a feltevést a jelenlegi vizsgálat nem igazolta. A különböző európai csillagászati központok 30 műszert helyeztek el az új megfigyelőponton. A Galilei teleszkóp szíve egy 3,5 méter átmérőjű tükör, a Carl Zeiss művek remeke. Olyan hibátlan a felülete, hogy a legnagyobb egyenetlenség is legfeljebb nyolcmilliomod millimétemyi. A teleszkóp maga nem is látható, a látogató a hegytetőn elszórtan álldogáló kis házakat talál csak, amelyek valójában az űrből érkező nagy sebességű részecskék regisztrálására Az már biztos, hogy bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe a Zürichben nemrég lezajlott árverés, amelyen egyetlen bélyeg volt a tét. A szó legszorosabb értelmében egyetlen, mert csak egy példány létezik belőle. így lepipálja a világ leghíresebbjének tartott, 1847- ben nyomott Kék Mauritiusi is. Ez utóbbiból legalább tucatnyit ismernek a gyűjtők, ám a legutóbb kikiáltott svéd „Tre Skilling” tévnyomatból mindössze egyet! A tévnyomat olyan postai forgalomba került, esetleg rövid időn belül visszavont bélyeg, amely tévedés, hanyagság miatt nem megfelelő papírral, festékkel, nyomóformával, technológiával készült, szolgáló műszereket rejtik magukban. Az új szuperteleszkóppal arra az immár nyolcvan esztendeje nyitott kérdésre keresik a választ, honnan is származik a kozmikus sugárzás? Victor Hess osztrák fizikus fedezte fel 1912-ben a létezését, amikor 5 kilométeres magasságba emelkedett egy ballonnal. A tudósok feltételezése szerint felrobbanó csillagok, ún. szupernóvák katapultálják e részecskéket szanaszét a világűrbe. Ezek a szupernóvák netán kép- és szöveghibás. A Bélyeg-lexikon szerint nagyon értékes magyar tévnyomat például az Erzsébet híd avatására (1964) készült bélyegblokk. Az 1855-ben keletkezett svéd Tre Skilling értékét azonban még a legdrágább tévnyomat sem közelíti meg. A bombabiztos páncélszekrényben őrzött picurka grafikai alkotás azzal vált egyedülállóan híres tévnyomattá, hogy nem az előírt klisével készítették. Ráadásul nem zöld, hanem sárga színű. Száztizenegy esztendővel ezelőtt fedezte föl egy gyűjtő, és azóta hozzá hasonlót sem találtak. A zürichi David Feldman aukciós ház árverésén 900 tízezerszer nagyobb energiaszintre hozzák a részecskéket, mint a legnagyobb ember készítette gyorsítók. Az elmélet megvan, csak az a baj, hogy nem sikerült észlelni ilyen szupernóvákat. A kozmikus sugárzásban nem csak anyagi részecskék száguldanak, hanem például nagy energiájú gammafotonok is. Az ezek gerjesztette fényjelenségeket is meg lehet figyelni innét. Amikor ezek a fotonok rövid időre túllépik a fény sebességét, kékes vibrálást okoznak, ez a Cserenkov- sugárzás. Nos, éppen ennek a titokzatos fényjelenségnek a megfigyelésével szeretnék meghatározni a tudósok, végül is honnan érkezik a kozmikus sugárzás a Földre. ezer svájci frankkal kezdődött a licitálás, majd 100 ezres tételekben emelkedtek az ajánlatok. Még egy malajziai dúsgazdag férfiú is licitált érte, igaz, telefonon, ám kétmillió franknál már csak ketten maradtak, mígnem 2,4 milliós összegnél még az igazán elszánt amerikai gyűjtő is kiszállt a ringből. Egy svéd fiatalember, Hans Lemstal, a stockholmi The Box bélyegkereskedő cég képviseletében 2,5 millió svájci frankért (mintegy 315 millió forintnak megfelelő összegért) vette meg „az egyetlent”. Bennfentesek szerint megbízásból tette: egy dúsgazdag, örökösök nélküli, 90 év körüli svéd gyűjtő számára. Mennyire veszélyes a sugárhajtás? Egyetlen jumbo óriás utasszállító a Frankfurt - New York útvonalon 80 tonna kerozint éget el. Az üzemanyagból 242 tonna széndioxid és csaknem egy tonna nitrogénmonoxid keletkezik és marad meg a felső légrétegekben. A kutatók feltételezése szerint a növekvő légiforgalom - naponta átlag tízezer gép van a levegőben - az egyik tényezője éghajlatunk megváltozásának, a Föld felmelegedésének. A kérdés annál nagyobb figyelmet érdemel, mivel a repülőgépek száma 25 éven belül várhatóan megduplázódik. Az amerikaiak a németek és a franciák hármas összefogással, jelentős anyagi ráfordítással próbálják felderíteni az igazságot. A kutatásokat az indította el, hogy észrevették: a légiközlekedés főútvonalába eső területeken az elmúlt évtizedekben a korábbinál nagyobb volt a felhőképződés és a hőmérséklet változása. Kézenfekvő - de még nem bizonyított - a feltételezés, hogy annak egyik kiváltó tényezője a légiforgalom. A sugárhajtóművek kihatásait a környezetre eddig csak a Földön vizsgálták, ami kevés, hiszen a repülésnél a hajtóművek 10-12 km magasságban, akár mínusz 85 fokos hőmérsékletnél, ritka levegőben dolgoznak. Az e magasságban végzett mérések azt mutatták, hogy minden kiló kerozin elégetésénél 3.15 kg széndioxid, nemkülönben más káros anyag és korom keletkezik. Mégpedig éppen légkörünk alsó rétegében, a toposzférában, amely meghatározza az időjárás alakulását. Az ösztrogén rákot okozhat, de ... A férfihormon segíthet Ami drágább a Kék Mauritiusnál Európai csillagászok felvállalták Világméretű figyelőszolgálat az aszteroidok ellen Aszteroid-figyelő szolgálat űrkatasztrófák ellen: hiszen nem csak idegen lények támadásától retteghet a borzongani vágyó, hanem attól is, hogy egy másik üstökös vagy kisbolygó ütközik össze a Földdel. A Föld légkörébe ugyanis számlálatlanul csapódnak be az űrben száguldó szilárd testek, ezek túlnyomó többsége azonban nem elég nagy tömegű ahhoz, hogy elérhesse a felszínt. Rendszerint elég a légkörben. Az európai csillagászok most mégis azon fáradoznak, hogy létrehozzanak egy világméretű, összehangoltan működő figyelőszolgálatot, melynek tevékenységét a római Asztrofizikai Intézet koordinálná. Az ESA nevű szolgálat felállítását az Európa Tanács is támogatja. — Idejében fel kell fedeznünk az egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumokat, hogy ha kell, még tehessünk valamit a Földdel való ütközés elhárítására - mondja Marco Castronuovo, a római intézet munkatársa. — Ilyen ellenintézkedés lehet mondjuk egy támadó atomrakéta indítása a Föld felé száguldó objektum megsemmisítésére. Lehet, hogy mindez a sci- fikbe való fantazmagória, de csak akkor állíthatjuk biztonsággal, ha valóban felmértük, vannak-e a közelünkben ilyen veszélyes objektumok. Ennek tisztázásához kell a világméretű figyelő szolgálat. Nagyon ritkán csapódnak igazán veszélyes üstökösök a Földre, mármint akkorák, amelyek katasztrófát tudnának okozni. Nem is tudni pontosan, hogy hány ilyen találta már el bolygónkat, hiszen túlnyomó többségük a tengerbe vágódott, így nem maradt nyoma. A felszíni becsapódások ütötte sebhelyeket pedig eltünteti a felszíni erózió. Statisztikailag minden 300. évben hull egy, legfeljebb 100 méter átmérőjű, kis aszteroid a Földre. Legutóbb ez történt 1908-ban, a szibériai Tungusz- kában, ahol a becsapódás nyomán 2000 négyzetkilométernyi erdő égett le a szerencsére lakatlan tajgán. Mivel a Föld felszínének csak egytizede lakott terület, így csak 3000 évenként egyszer van esély arra, hogy a tunguszkaihoz hasonló mini aszteroid lakott helyre zuhanjon. A végveszélyt jelentő nagyobb, igazi, tehát egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidok becsapódása fél millió évenként valószínűsíthető. Egy ilyen találat nyomán azonban annyi por kerülhet a légkörbe, amely évszázadokra eltakarhatja a Napot, fatális klímaváltozást okozna. 65 millió évvel ezelőtt alighanem ez történt, amikor kihaltak a dinoszauruszok, de nemcsak ezek a robosztus őshüllők, hanem az akkori állatvilágnak legalább a háromnegyede. Nem lenne jó, ha megismétlődne egy ilyen katasztrófa. Jobb talán megelőzni, vagy legalább idejében megtudni, hogy mi várható. Ez a megszervezendő figyelőszolgálat, az ESA feladata. Rakétarepülővel egy óra alatt Rakétarepülőn egyetlen óra alatt eljuthatunk a világ bármely repülőterére: ez a távoli jövő álmának tűnik, de az amerikai Stanford Egyetem kutatóinak véleménye szerint a feladat hamarabb megoldható, mint sokan gondolnák. Három-négy éven belül útjukra indulhatnak a szupergyors gépek. A rakéta-gép úgy szállna fel, mint egy normális sugárhajtású gép. Rövid ideig tartózkodna a légtérben, ezalatt egy üzemanyag szállító gép cseppfolyós oxigénnel töltené fel tartályait. Ezután bekapcsolja a hajtóműveket és a gép rakétasebességgel száguld célja felé. A leszállás ismét úgy történne, mint a hagyományos gépeknél. Szakértők szerint megoldatlan még, hogyan tankolják fel a rakéta-gépet azon 4 és fél perc alatt, ami erre a levegőben rendelkezésre áll: nincsenek még ilyen gyors teljesítményre képes pumpák, s meg kell oldani a folyékony oxigén befogadására alkalmas tartályok technológiáját is. A „szerencsés” betörő Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: január 17. A december 24-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Innátok még egy pohárral vagy inkább reggelizni szeretnétek?” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Eszterbauer Zita Szekszárd, Széchenyi u. 61. IV/5., Domonkos Attila 7056. Szedres, Ady E. u. 44/b., Lépő Mária 7130. Tolna, Víztorony u. 29., Pohlon Ádámné 7100. Szekszárd, Tartsay ltp. 32. III. 1., Kapitány Mónika 7132. Bo- gyiszló, Honvéd u. 17.
