Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-27 / 22. szám

1997. január 27., hétfő Gazdaság 5. oldal Az állam álmodem botladozásai A politikusoknak többet kellene törődni a társadalom közérzetével Az ígéret földje vagyunk. Minden esztendőben elhangzik, hogy a következő év már könnyebb, jobb lesz, és ezt a polgárok is ér­zik majd a bőrükön. Valami hiba csak történt, hogy nem kez­dett el egy egész ország vakarózni örömében. Kopátsy Sándor közgazdászt a gazdaságpolitika értékelésére kértük. A védelmi ipar védelmet kér Honvédelmi iparunk terme­lési értéke a korábbi szint 10 százalékra esett vissza az utóbbi években. A korábbi 10-15 ezer dolgozó helyett ma 3500-at foglalkoztat az ágazat. Többek között ez is szóba került az iparág hely­zetével foglalkozó szombati konferencián. A honvédelmi iparban érdekelt cégek képviselői a tanácskozáson javasolták, hogy a privatizációs, vala­mint a közbeszerzési tör­vény vegye figyelembe spe­ciális helyzetüket, az ország egésze szempontjából betöl­tött stratégiai szerepüket. A találkozón tárgyaltak arról is, miként érvényesít­hető az az országgyűlési ha­tározat, amely kimondja, hogy a GDP 1 százalékát ki­tevő védelmi kiadások 15- 20 százalékát fejlesztésekre kell fordítani. Az utóbbi években ugyanis a védelmi keretből gyakorlatilag nem költöttek ilyen célra, igaz az orosz adósságelszámolás­ként érkező technika értéke meghaladta ezt az arányt. A honvédelemi tárca a következő években már sze­retné, ha a határozatban sze­replő 15-20 százalékos mér­téket fejlesztésre fordítanák. Ebből az összegből indít­ható lenne a tervezett ra­kéta- és radarprogram. Ezek jórészt külföldi cé­geknek szóló megrendelé­seket jelentenek, a hazai üzemek azonban szerepet kaphatnak az ellentételezés­nél. Beszállítóként kapcso­lódhatnának a fejlett techni­kai eszközök gyártásához is, többségük ugyanis eléri a nemzetközi színvonalat.- A magyar politika immár hét esztendeje úgy próbál egyen­súlyt teremteni a gazdaságban, hogy a mérlegnek csak az egyik serpenyőjét használja - állítja Kopátsy Sándor. - Csak a ki­adások csökkentésével nem ér­hető el a kiegyensúlyozottság. Mindenképpen szükség volna megfelelő mértékű keres­letre. A gazdaságpolitika dön­téshozói abban a tévhitben él­nek, hogy a kereslet élénkítése fölhajtaná az árakat, és ez ger­jesztené az inflációt. Arra már senki sem gondol, hogy a jelen­leginél valamivel lendületesebb kereslet csökkentené a gyártók önköltségeit, aminek következ­tében az árak is mérséklődné­nek. Ma a kihasználatlan kapa­citás okozta költségek és a köz­terhek is megjelennek a fo­gyasztói árban. A gazdaság élénkítése nélkül lehetetlen le­szorítani az inflációt. A szocialista rendszer össze­omlása a lehető legrosszabb időben történt. A hetvenes évektől kezdve ugyanis egész Európában tombol a moneta- rizmus. Nincs rosszabb mód­szer áttérni a szocialista terv- gazdálkodásról a piacgazda­ságra, mint úgy, hogy mindent piacosítunk. Azt a gazdaságpo­litikát alkalmazzuk egy kicsi és szegény országra, amit a nagy és tehetős országok. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fejlett országokban sem váltak be a monetarizmushoz fűzött idillisztikus remények. A latin-amerikai út számunkra nem járható. Való igaz, hogy Magyaror­szág mozgástere a lemaradott- sága okán korlátozott, ám ez nem jelenti azt, hogy érdeke­inkkel ellentétes alkuba is bele kell mennünk. A még nálunk is rosszabb helyzetben lévő Me­xikó sem engedett egy jottányit sem az energiaiparából, mégis megkapta a 60 milliárd dolláros támogatást. A világon nincs példa arra, hogy egy ország ki­engedte volna a kezéből a stra­tégiai fontosságú energiaipart. Jóval több önbizalom és önér­zet kellett volna ahhoz, hogy hazánk érdekei ne sérüljenek. Az utóbbi hét évben a volt szocialista országok elhibázott gazdaságpolitikájuk miatt sok­kal többet - csaknem 10 milli­árd amerikai dollárt - juttattak Nyugat-Európának, mint a vi­lágháború után a Marshall se­géllyel Amerika. A túlzottan li­beralizált importtal 1,5 millió munkahelyet finanszíroz Kelet- Európa Nyugaton, és 15 milliót szüntet meg otthon. Választási lehetőség mindig van - állítja a közgazdász. - Senki nem akadályozott volna meg bennünket például abban, hogy megvédj ük a magyar ci­pőipart. Ma az embereknek csupán egy százaléka hord ha­zai gyártású cipőt. Dél-Koreá- ban a személyautóknak mind­össze három ezreléke idegen országbéli. A Világbank még­sem neheztel Dél-Koreára. A gazdaság egyensúlyának helyreállításában igen hasznos módszer volt a vámpótlék be­vezetése, leépítése talán korai. A magam részéről azt sem tar­tanám szemérmetlenségnek, ha az extra autókra 500 százalékos vámot vetnének ki. Fontos volna a politikacsiná­lókban tudatosítani, hogy mi nem azért vagyunk, hogy sze­ressen bennünket a Világbank, hanem azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, az or­szágban. A kormánytagoknak és képviselőknek sokkal többet kellene törődniük a társadalom közérzetével. Nélkülöző, ked­vetlen, szorongó emberekkel nem lehet országot építeni. A privatizáció társadalmi hozadéka, hogy a polgárokat a magámtás hercehurcája és bot­rányai csak megerősítik abban, hogy ez az ország már nem az övéké, így nem is szorgoskod­nak érte. A modem államnak arra kell törekednie, hogy a képzettség, a tehetség és az erkölcs szor­zata minél nagyobb legyen. A latin-amerikai „erkölcs” a nem­zeti jövedelem 25 százalékát emészti föl. Amerikában a drogfogyasztás többe kerül, mint a hadsereg fenntartása. Brazíliában 7,5-szer annyian vigyáznak a gazdagok vagyo­nára, mint ahány katona van. A világban azok az országok gazdagodtak meg, amelyek so­kat áldoztak az oktatásra. A képzett emberek között kevés a munkanélküli és a krónikus be­teg. A négy osztályt végzettek egészségügyi ellátása hatszor annyiba kerül, mint a diplomá­soké. A szociális hálót annál szorosabbra kell szőni, minél nagyobb a szegénység. Ha a hibás gazdaságpolitika miatt a társadalmi rétegek el­szakadnak egymástól, a legér­tékesebbet veszíti el az ország: a tehetséges utódokat. B. B. Határidők cégvezetőknek Január 28.-A társasági adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előle­gének befizetése. Január 31.-Munkáltatói, kifizetői össze­sített igazolás a magánszemé­lyeknek történő kifizetésekről;- növényfajtajelöltek, növényi szaporító anyagok bejelentése. Őstermelői igazolvány A 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet szól a mező- gazdasági őstermelői igazol­vány kiadásáról, használatáról. Minden mezőgazdasági ős­termelőnek a területileg illeté­kes agrárkamara képviselőjétől kell igényelnie ezt az igazol­ványt és a hozzátartozó betét­lapot is. Az igazolványt min­den évben érvényesíttetni kell az adóévben esedékes első ér­tékesítés előtt, de legkésőbb az adóév március 20-áig. Az iga­zolvány kiállításáért 1000 fo­rintot kell fizetni. Ez azonban az 1997-1999-ben kiadottakra még nem vonatkozik. Minimálbér Az Érdekegyeztető Tanács és a kormány megállapodása alapján, a 239/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet alkalmazásával január 1-jétől a teljes munka­időben foglalkoztatott munka- vállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező leg­kisebb összege a teljes munka­idő teljesítése és havibér vagy teljesítménybér alkalmazása esetén 17 000 forint, órabér al­kalmazása esetén 98 forint. A mezőgazdaság, vadgaz­dálkodás, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakba tartozó munkáltatók és munkavállalóik tekintetében 1997. május 31-ig a kötelező legkisebb munkabér 14 500 fo­rint havibér és 83,50 forint órabér. Közbeszerzés A 240/1996. (XII. . 27.) Korm. rendelet a kiemelt ter­mékek és szolgáltatások körére állami normatívákat állapított meg. A központi költségvetési szervek a központosított köz- beszerzés körébe tartozó be­szerzéseik megtervezését, a be­szerző szervezetek a beszerzés lefolytatását, valamint az aján­lattevő szervek ajánlataik meg­tételét ezentúl a rendelet mel­lékleteiben szereplő normatí­vák alapján végzik. A beszerző szervezetek köz- beszerzési feladataikhoz kap­csolódó működési költségeik fedezésére a közbeszerzési ér­ték 2 százalékának megfelelő díjat számítanak fel. A rendelet január elsejétől hatályos, ren­delkezéseit csak a hatályba lé­pést követően indult eljárá­sokra kell alkalmazni. Munkaszüneti napok Tekintettel arra, hogy az idén május 1-je és október 23-a csütörtökre, valamint a két munkaszüneti napot megelőző december 24-e szerdára esik, a munkaszüneti napok körüli munkarendet a 36/1996. (XII. 27.) KHVM rendelet úgy sza­bályozza, hogy május 2-a pén­tek, október 24-e péntek és de­cember 24-e szerda pihenőnap, viszont az április 26-i, október 18-i és december 20-i szomba­tok munkanapok. A rendelet hatálya a meg­szakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munka­szüneti napokon is működő munkáltatók és munkavállalók kivételével minden munkálta­tóra és munkavállalóra kiter­jed. Az agrár pályázatokról a megyében döntenek. Az első határidő március 1. Mint már írtunk róla, megjelent az idei évre meghirdetett me­zőgazdasági pályázati lehető­ségek részletes ismertetése a Magyar Közlöny 6-os számá­ban. Az idei évtől, ez eddigiek­től eltérően, több ponton válto­zásra is lehet számítani, de a legfontosabb változás az, hogy a pályázatokról a megyékben döntenek. Bea Józseffel, a megyei földművelésügyi hivatal veze­tőjével a gyakorlati teendőkről beszélgettünk. — Elsősorban a sokat kifo­gásolt kamat támogatási szisz­téma lett pontosítva. Még pedig a jegybanki kamathoz igazo­dóan úgy, hogy maximum 4 %- os eltérés lehetséges. A másik újdonság az őstermelői igazol­ványok megjelenése, mely az adókedvezmény és a támogatás alapja is lehet. Ugyancsak új dolog a pályázatok rangsorol- hatósága is. Ez nyilván egy-egy fejlesztési cél alapján történhet, azonban ezt a bírálat során kell pontosítani. — Ha már a bírálatokat em­lítette, azt tudjuk, hogy megyei szinten történik majd a pályáza­tok elbírálása, de ez mit jelent a gyakorlatban? — Szélesebb alapra helye­ződik a pályázatok elbírálása, ez azt jelenti, hogy részt vesz­nek a munkában a megyei ag­rárkamara, a területfejlesztési tanács és az érdekképviseleti (gazdakör, parasztszövetség, TESZÖV, stb.) szervek egy- egy tagja is, az FM hivatal kép­viselője mellett. így 4 főből áll majd a bíráló bizottság. Levél­ben már meg is kerestük az em­lített szerveket és ugyancsak megkerestük a terméktanácsok, a hegyközségek vezetőit is, hogy nevezzék meg a képvise­lőjüket, akivel az őket érintő pályázatok kapcsán fel tudjuk majd venni a kapcsolatot. Azt szeretnénk elérni, ha például egy ültetvénytelepítési pályáza­tot még az elbírálás előtt véle- \ményezne az érintett hegyköz­ség képviselője. A bizottság munkamódsze­rének ügyrendjét, működési formáját, a megfelelő döntési okiratokat ki kell alakítanunk. Minden szempontot szeretnénk figyelembe venni úgy, hogy a bizottság működése ne gátolja, hanem demokratikusan erősítse a döntéseket. — A pályázati szisztémában az elmúlt évihez képest mennyi a változás? — Nagyon sok változás nincs, csupán szakmai pontosí­tások a jellemzőek. Példaként említem a termőföld vásárlásá­nak támogatását, egy hitel-tá­mogatási formáról van szó, 5 és 100 hektáros nagyságrendet ha­tároztak meg. Vagy a nagy- magvú, abraknak való hüvelye­sek területének minimuma, tá­mogatás szempontjából 5 hek­tár. Több területen gazdaságos üzemméretet is meghatározott a szakma, így az állattenyésztés­ben, tehéntartás esetén a támo- gathatóság minimuma 30 da­rab, koca állomány esetében 10 darabos a megfelelő üzem mé­ret, juhok esetében pedig 100 darab lett megállapítva. Uj le­hetőség a szövetkezeti és erdő­birtokossági társulások támoga­tása és a termelői nagybani piac létesítésének a támogatása is. A mezőgazdasági gépvásár­lás továbbra is alanyi jogon jár, a támogatás mértéke 25 % és még hitel esetén további 40 %- os kamattámogatást is igénybe lehet venni. Lízing esetén 20 %-os a támogatás, de ebben az esetben kamattámogatás nincs. — A pályázati felhívás mi­kor jelenik meg, vagyis mikor­tól lehet beadni a pályázatokat a megyei hivatalhoz? — Még nem kaptuk meg a pályázati felhívást, de várha­tóan rövid időn belül meg kell, hogy jelenjen, hiszen az első beadványok - melyekben a ta­vaszi telepítésű kultúrákra lehet majd pályázni - határideje március 1. Mauthner A nádaratóknak nem kedvez az idei tél A nádaratóknak nem kedvez az idei tél. Az ónos eső ledöntötte a nádat, s a vékony jégréteg alig-alig bírja az aratógépeket. A Fertő tavon légüres tér ala­kult ki, ami rontja a jég teher­bíró képességét. A Hortobágy nagy kiterjedésű nádasaiban csak januárban kezdhették meg a munkát. A Balatonon a náda­ratás jogát - pályázaton - hat vállalkozás nyerte el. Az egyik legnagyobb területtel, összesen 400 hektárral az Alexander Holdinghoz tartozó Nádker Rt. próbál megbirkózni. Czibor La­jos ügyvezető nem túl derűlátó. A tervek szerint 200 ezer kévét szeretnének betakarítani, de könnyen lehet, hogy csak a felét sikerül teljesíteni. További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot. 'IttF http://www.westel.hu WESTEL IRODÁK: PÉCS. 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 • BALATONVIIÁGOS, M7-ES ENYINGI ELÁGAZÁS, TEL: (06 88) 380-644, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL: (06 60) 327-930 • RÉTHY ISTVÁN TEL: (06 60) 327-920 • SZAKÁL0S GYÖRGY. TEL: (06 60) 427-927 WESTEL FORGALMAZÓK: SZEKSZÁRD, TELK0MP KFT. 7100 WESSELÉNYI U. 15., TEL: (06 74J 416-564, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-260 • DOMBÓVÁR, ARIEL 2000 KFT. 7200 DOMBÓ PÁL U 7, TEL.: (06 74) 466-249. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 363-963 »Ab lórmroM kft fimmniu WESTEL Ft Bánáton City Ft Nokia 150 19.900 Ft Oftlca Január 27-től a Westel Rádiótelefon Kft. óriási engedménnyel árusít 4 különböző típusú, felújított mobiltelefont. Sőt, a Westel most még a nettó 25.000 Ft-os rendszerbelépési díjat is elengedi. Isnem teléfés ) Most kis befektetéssel olyan kifogástalan állapotú, felújított készülékhez juthat, amelyre 6 hónap garanciát vállalunk. A 0660-as telefonok ráadásul a legkedvezőbb mobil percdíjakkal, az ország egész területén használhatók. ápnn alul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents