Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04-05 / 3. szám

A HÓNAP SPORTOLÓJA GULYÁS RÓBERT (6. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDYÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. JANUÁR 4-5. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT ________________________________VIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM a KÉPÚJSÁG -ot telefonon is megrendelheti! V a 74/415-468-at! Munkanélküliek cége Simontomyai szövetkezők A jövő héten szövetkezetét alakítanak simontornyai munkanélküliek a helyi Munkábahelyezést Előse­gítő Bizottság és a Simon­tornyai Munkahelyteremté­sért Alapítvány segítségével. A cégalapítást január 2-án este határozta el valamivel több, mint húsz érdekelt - köztük munkahellyel ren­delkezők is - a simontornyai művelődési házban. Az alapítók viszonylag alacsony számát - a város­ban mintegy ötszáz munka- nélküli van -, az ismeret­lennel szembeni bizalmat­lanság mellett volt, aki azzal magyarázta, hogy sokan olyan állásajánlatot sejtenek a kezdeményezésben, amelynek elutasítása jára­dékuk, vagy jövedelempótló támogatásuk, elfogadása pedig „feketén” végezhető munkalehetőségük elveszté­sével járhat. Egy tartósan munka nélkül lévő asszony ott tudta meg, hogy, miután kikerült a rendszerből, ismét kérheti munkanélküliként történő regisztrálását, s ez­zel ha járadékot nem is, ál­lásajánlatokat kaphat a munkaügyi központtól. Ami az - elsősorban bőr­dísztárgyak, bőrruhák előál­lításával foglalkozó - szö­vetkezetei illeti, a megyei munkaügyi központ foglal­koztatási tanácsadója, Nagy Ferenc igyekezett meg­győzni a jelenlévőket a cég­forma az egyéni vállalkozá­sokkal szembeni előnyeiről. A tagságot például nem zárja ki egy „hivatalos” munkaviszony, de ha a ta­gok állástalanok, nem veszí­tik el járandóságra való jo­gukat sem mindaddig, amíg nem származik a szövetke­zetnél végzett munkából meghatározott jövedelmük. A leendő tagok megbízással végeznék a bőrtermékek előállítását, s ugyanúgy megbízással dolgozna a kezdetben piackutatást végző személy is. Ez a szö­vetkezet szinte semmiben nem hasonlít a régi típusú - termelő, szolgáltató, vagy ipari - szövetkezetekre -, ezeket Nyugat-Európában se­hol nem ismerik - hangsú­lyozta a tanácsadó, itt csak azok lesznek tagok, akik való­ban munkát végeznek. A leg­fontosabb különbség azonban mégis az, hogy régen meg­mondták, hogy mit és mennyit kell termelni, most a szövetke­zetnek kell kitalálnia és elad­nia a terméket. (-h-c) Paksi kezdeményezés a vízóraügy nyomán Társasházak egyesüljetek! Paksi társasházak közös képviselőit hívta össze ja­nuár hetedikén 18 órára, a Gagarin utcai műszaki szálló tanácskozó termébe két kezdeményező készség­gel rendelkező társuk. Régi igényt fogalmaztak meg a meghívólevélben Dudás László és Mármarosi Mik­lós, a megbeszélésen olyan egyesületet kívánnak létre­hozni, amely kellő jogokkal felruházva tud majd a tár­sasházakban lakók érdeké­ben fellépni és tárgyalni, külső személyekkel, hatósá­gokkal, szolgáltató cégekkel szemben. A gondolat a Paksi Vízmű Kft. egy azóta már vissza­vont intézkedése, a mellék- vízmérő órák leolvasási dí­jának bevezetése nyomán született. A szervezők az egyesület létrehozásával ha­sonló esetekben egységes, összehangolt fellépést kí­vánnak elérni, természete­sen a társulás tagjaival tör­ténő előzetes egyeztetések, konzultációk után. -rg­Koccanások, zúzódások, törések Jégpáncélt öltöttek az utak Ónos eső, jég és latyak - közlekedési viszonyok Szekszárdon Ha az autósok tehetik, ne indul­janak útnak! Ezt kötötte volna tegnap este a gépjárművezetők lelkére Kircz László, a megyei Közútkezelő Kht. ügyeletese. Az intelem kétségkívül a mai napra is érvényes, hiszen a helyzet - ónos eső faggyal - nem látszik javulni. — A latyakos, hókásás főu­takon kellő óvatosság szüksé­ges, a mellékutak viszont szinte járhatatlanok a jegesedés, a sí­kosság, a csúszósság miatt - folytatta Kircz László. — Kü­lön gondot okoz, hogy már több fa kidőlt a ráfagyó, ólomnehéz jégpáncél miatt. A 61-es útat eddig három helyen kellett megtisztítani a fatörzsektől, a Kurd és Lengyel közötti útsza­kaszon pedig mintegy harminc fát vontatott el a tűzoltóság. A kilátások pedig nem a legjob­bak, hiszen mára is hideg vár­ható. A megyében található kórhá­zak baleseti sebészeteire'a kár­vallottak tucatjai kényszerül­tek, hiszen nem egy esetben a legártatlanabb séta is kisebb- nagyobb zúzódást okozó ha- nyatteséssel végződött. Bony- hádon dr. Barcza Zsolt boka, láb és csuklótöréseket regiszt­rált. Szerencsére a közel húsz páciens közül egyet sem kellett operálni. Dombóváron viszont már műtéttel kellett segíteni azon, aki felkartöréssel került a sebészetre. A harminc kárval­lott többsége - tudtuk meg dr. Gergely Sándor ügyeletestől - csuklótörést és vállficamot szenvedett. Szekszárdon dr. Tillmann Zsoltnak úgy negy­ven sérült beszállításáról volt tudomása: akárcsak másutt, Szekszárdon is a csuklótörés volt a leggyakoribb. Mindezek ismeretében figyelemreméltó, hogy a közutakon - legalábbis lapzártáig - csak apróbb koc­canások történtek. -szá­A tolnai kántor Megtette kötelességét, és megy — Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy önszántamból megyek el. Tolnán ugyanis már olyan hangokat is hallani, hogy a püspök úr mondott fel nekem - nyilatkozta lapunk­nak Szebelédi Gábor, a tolnai kántor, aki ma költözik csa­ládjával Nemesnádudvarra, ahol ugyancsak kántori tevé­kenységet folytat majd. — Ön egy novemberi egy­házközségi képviselőtestületi ülésen felvetett néhány problé­mát. Másnap megkapta a fel­mondólevelet Lendvai István tolnai apátplébánostól. Amikor dr. Mayer Mihály megyéspüs­pök november végén Tolnán ki­vizsgálta az ügyet, az Ön felve­tésének nem tulajdonított egy- házellenességet, sem püspök el­leni lázttást, ami pedig a fel­mondás indoklásában szere­pelt. A püspök úr megállapí­totta azt is, hogy az apátplébá­nos úr felmondása jogilag érvénytelen. Ön a püspöki láto­gatás után mégis azt mondta: úgy érzi, mennie kell. — Azért mondtam ezt, mert szerintem a püspök atya látoga­tása alkalmából tartott egyház- községi összejövetelen elken­ték a dolgokat. (Folytatás a 4. oldalon.) Röviden Megfagyott egy férfi Kur- don péntekre virradóra. T. F. helyi lakost az egyik buszmegállóban találták holtan, s az orvosi vizsgálat szerint kihűlés okozta a ha­lálát. Ezt erősítette meg a Dombóvári Városi Rendőr- kapitányság vizsgálata is: külsérelmi nyomot nem ta­láltak a szerencsétlen ember testén. Múzeumi mozi. A szek­szárdi Wosinsky Mór Mú­zeum által tartott filmvetí­tés-sorozat keretében január 6-án, hétfőn 14.30 órai kez­dettel Pannonhalma, Csesz­nek és Zirc nevezetességei­vel ismerkedhetnek meg az érdeklődők az intézmény könyvtártermében. Benkő András országgyű­lési képviselő fogadóórát tart január 6-án hétfőn 10 órától a nagyszokolyi, 12- től pedig az iregszemcsei polgármesteri hivatalban. Január 8-án, szerdán délelőtt fél tíztől a nagykónyi, más­nap, csütörtökön 10 óra 30 perctől pedig a simontor­nyai polgármesteri hivatal­ban. Tizenegy gázpalackot akartak elvinni ismeretlen személyek az aparhanti gázcseretelepről péntekre virradó éjszaka. Az akciót azonban az éppen ara járók megzavarták, ezért a tolva­jok - hátrahagyva a már kikészített palackokat - jobbnak látták kereket ol­dani. Édes évek címmel nosztal­gia diszkót tart Mr. Plé Bonyhádon, a művelődési központban ma este 10 órá­tól. Önkéntes véradás Dom­bóváron. A Vöröskereszt szervezésében önkéntes véradást tartanak a dombó­vári kórház véradó állomá­sán január 7-én, kedden reggel kilenc órától délután kettőig. Szeretettel várják az önkéntes véradókat. Sípálya: mellőzendő a „kerítésbérlet” Pár napja mint a síelők szekszárdi paradicsomát mutattuk be olvasóinknak a Kápolna tér mögötti meredélyt. Ám a kép egy szerkesztőségünkbe érkezett információ után némileg árnyal­tabbá vált: a múlt év utolsó napján ugyanis a rendőrség is fel­kereste a lesiklópályát, Farkas Béla plébános társaságában. A terület a római katolikus egyházhoz tartozik, s mint ilyen, magántulajdon. Ám ezzel együtt Farkas Béla nem zár­kózna el a pálya rendeltetész- szerű használatától, bizonyos feltételek teljesülése esetén. — Valóban velünk együtt jött ki a plébános úr - közölte Tarnóczi Attila hadnagy, a vá­rosi rendőrkapitányság vizsgá­lója. — A határt jelző kerítést valakik kibontották, az elkö­vető kilétét nem sikerült megál­lapítani. Úgy ötven-hatvan fő tartózkodhatott a pályán. A megszólaltatottak arra hivat­koztak, hogy az előző plébá­nossal megállapodtak abban, mely szerint a síelők ezt a terü­letet használhatják lesiklópálya gyanánt. Viszont mint kiderült, az új plébánossal, Farkas Bélá­val nem kötöttek egyezséget. — A káptalan melleti terület a plébániáé - erősítette meg Farkas Béla plébános. — Ezt a részt mi be is kerítettük, ám a kerítést kibontották. Nem kí­vánjuk megakadályozni a síe­lést, de a pálya használatához megfelelő kereteket kell bizto­sítani. Legyen ott valaki, aki kinyitja a kaput, aki vigyáz arra, hogy ne sérüljön meg senki és semmi. Egyébként ezekről a kérdésekről mar tár­gyalunk is a síelők képviselőjé­vel, s úgy tűnik, hogy megtalál­juk a megoldást. Amikor én ott voltam a Kápolna téren, min­denesetre arra kértem a jelenle­vőket, hogy hozzák helyre a ke­rítést, s a megállapodásig ne használják a sípályát. — En fogom bedrótozni a kerítést - tett ígéretet Horváth János, egy a síelők közül, aki már beszélt is a tennivalókról Farkas Bélával. — Azt hiszem, az elfogadható megoldás, ha a pálya biztosítása fejében gond­ját viseljük a területnek. Azt vi­szont nehéz megakadályozni, hogy nem is a síelők, hanem a szánkózók közül oda valaki tá­vollétünkben be ne hatoljon. S ha valami, akkor ez befolyá­solná hátrányosan a kialakuló jó viszonyt... -szá­Kisgyermekek a hajléktalanok között Tizenhét lakója van a paksi átmeneti szállónak Pakson egyetlen hajléktalant sem fenyeget a fagyhalál veszé­lye, mindenkinek helyet és napi két étkezést tudnak biztosí­tani a város átmeneti szállójában. Jelenleg tizenhét lakója van az intézménynek, köztük sajnos két gyermek is. Az ország más városaiban működő hasonló szállókkal szemben Pakson nem csak éj­szakára fogadják be az otthon nélkül maradt embereket - tudtuk meg Fonyó Lajostól, az intézmény gondnokától. Öt éve, hogy a szálló működik, 15 ember számára kialakítva. A kihasználtság tavaly 110 százalékos volt, amit pótágyak beállításával oldottak meg. A szálló „koedukált”, de külön zuhanyozót alakítottak ki a férfiaknak és a nőknek is, ezenkívül az itt lakók rendel­kezésére áll egy kis konyha villanytűzhellyel, mosó­konyha mosógéppel, centrifu­gával és társalgó is van színes televízióval. Térítést csak a jövedelemmel rendelkezőknek kell fizetniük, a szállás napi 60 forint, az étkezés (reggeli és ebéd a nem messze lévő gon­dozási központban) havi 2500 forint. Az ügyeletet ellátó gondno­kok egy éjszakára vehetik fel a rászorulót - orvosi vizsgálat után, megelőzendő a fertőző betegségek behozatalát a szál­lóra. Ezt követően a város al­polgármestere két hét „próba­időre” ad ki beutalót, ha ez alatt nem oldódik meg a haj­léktalan helyzete, hat hónapra fogadják be, majd újabb fél évre hosszabbítható meg a tar­tózkodás. Sajnos akad négy ember, akik miatt kis trükkök­kel - nyári „szabadság miatti megszakításokkal” - át- kellett játszani a szabályt, ők már há­rom éve laknak itt. Szomorú, hogy egyre csökken az átlagé­letkor, 1995-ben még 51 év volt, tavaly már csak 33,5 év, amiben közrejátszott, hogy a szálló lakója lett egy két és fél éves és egy tíz éves kislány. Az ő szívükbe talán némi bol­dogságot lopott az Ifjúság úti óvoda, a város nőbizottsága és a Vöröskereszt karácsonyi ajándéka. -rákosi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents