Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 18. szám

1997. január 22., szerda 5. oldal Hazai Tükör A Fideszen kívül a BB már senkit sem érdekel / Árválkodó szerződés Tavaly december óta éles po­litikai szócsaták témája a Bu­dapest Bank privatizációs szerződése. A mendemondák és a tévhitek eloszlatása cél­jából a Pénzügyminisztérium a közelmúltban közölte: a parlamenti képviselők meg­tekinthetik a szerződés hiteles szövegét. Ám egyelőre érdek­telenség övezi a sokat emlege­tett megállapodást. A pénzügyi tárca illetékesei elmondták, hogy az eredeti do­kumentum angolul és magyarul egyaránt megtekinthető a tárca könyvtárában. A privatizációs szerződést nemcsak parlamenti képviselők, hanem általuk írá­sos megbízással felhatalmazott szakértők is elolvashatják. Az anyagot fénymásolni nem szabad, de annak nincs akadá­lya, hogy jegyzeteljenek belőle. Egyelőre azonban még nem akadtak érdeklődők a szerződés elolvasására, s a politikai szer­vezetek sem adták tanújelét an­nak, hogy szándékukban állna közvetlenül megismerkedni a könyvtárban a sokat vitatott dokumentummal. A Miniszterelnöki Hivatal egyébként a múlt hét végén le­vélben is tájékoztatta a parla­menti frakcióvezetőket arról, hogy a BB-szerződés a rendel­kezésükre áll. Az általános érdektelenség csöndjét mindeddig egyetlen párt törte meg: a Fidesz tegnap jelezte, hogy igényt tart a szer­ződés áttekintésére. Az egészségbiztosító az egyharmadát piacra dobná Lezárult a tb-tulajdonátadás Lezárult a társadalombiztosí­tási önkormányzatoknak in­gyenesen járó vagyon át­adása. Az erről szóló dokumentumot tegnap írta alá Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke, Simsa Péter, az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat alelnöke és Szeretni Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat alelnöke. Az ÁPV Rt. és elődszerveze­tei 1993 óta összesen 58 milli­árd forint névértékű vagyont adtak át a tb-önkormányzatok- nak. A vagyon nagyobbik ré­szét, 34 milliárd forintot már át is vették az új tulajdonosok, to­vábbi 28 milliárdról még csak a megállapodás született meg. Mintegy 2,3 milliárd forintot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve jogelődje juttat a tb-nek. A vagyon mintegy 44 százaléka az Egészségbiztosítási Önkor­mányzathoz kerül, 56 százaléka a nyugdíjbiztosításhoz. Az aláírás alkalmával Sze- rémi Lászlóné elmondta: az önkormányzat olyan vagyon­hoz jutott, amely biztonságos, hosszú távú befektetést jelent, ezért nem céljuk az értékesítés. Simsa Péter viszont úgy nyilat­kozott, hogy a 24,3 milliárd fo­rint névértékű, 28,8 milliárd fo­rint árfolyamértéken átvett va­gyon egy részét valószínűleg értékesíteni fogják a pótkölt­ségvetés előírásai miatt. Becs­lése szerint az átvett vagyon egyharmadát kell eladni, s ez várhatóan 50 százalékos va­gyonértéken sikerülhet. A pénztáros gyanúsítható Vallomásokkal és okiratokkal egyaránt is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Bold- vai Lászlóval, az MSZP pénztá­rosával és Budai Györggyel, az SZDSZ-hez közelálló vállalko­zóval, akik közölték a jogász­nővel, hogy az ÁPV Rt.-től ka­pott megbízást csak akkor tart­hatja meg, ha a megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át. Az is bizonyítható, hogy ezt követően Tocsik Márta szerző­dést kötött az Arány (később Tipic) Rt.-vel és az Utilitas Rt.- vel. Ezt Kiss Ernő rendőr dan­dártábornok, a Központi Bűn­üldözési Igazgatóság főigazga­tója közölte kedden az Ország­gyűlés ÁPV Rt.-ügyeit vizsgáló bizottságának nyílt ülésén. Kiss Ernő, a KBI főigazga­tója elmondta, hogy az ORFK KBI vizsgálati főosztályán az önkormányzati tulajdon átadá­sához kapcsolódó bűncselek­mények alapos gyanúja miatt öt eljárás is folyamatban van. Boldvai László alaposan gya­núsítható befolyással üzérkedés bűntettével, és ez a gyanú már november 17-e óta fennáll. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője arról is beszámolt, hogy a több mint 800 millió forintos sikerdíjból Tocsik Márta 524 milliót visz- szafizetett, 100 milliót az APEH-nek átutalt, ám a még hiányzó pénz sorsa ismeretlen. Folytatódtak a szekszárdi húsiparnál a tárgyalások Időt akar nyerni a tulajdonos? Mint ahogy írtunk róla, január 21-ében egyezett meg mind két fél - a Szekszárdi Húsipari Rt. munkáltatói és szakszer­vezeti oldala -, hogy a bértárgyalásokat folytatják. A kora estébe nyúló tárgyalá­sokat követően Kapuvári Jó­zsefet, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének a titkárát kérdeztük arról, hogy mit sike­rült elérniük a több órás egyeztető tárgyalások alatt. — A szakszervezeti oldal új, reális, megalapozott bérfej­lesztésre tett javaslatot, mely­ben figyelembe vette a mun­káltató sajátos helyzetét is. — Mire gondol, amikor úgy jellemezte, hogy „a mun­káltató sajátos helyzetben van ” ? — A munkáltató anyagi gondjaira, fizetési nehézsége­ire gondoltam. Éppen emiatt az idei évi bérfejlesztések mértékét 26%-os emelésben tartanánk reálisnak, mely ki­terjedne az alapbérre, mozgó­bérre egyaránt. A minimálbér mértéke pedig 22.000 Ft/hó lenne. Ez utóbbi javaslatunkat már az előző tárgyalásoknál is kértük. A szakszervezeti oldal azonban sajnálattal vette tu­domásul, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. részéről nem ta­pasztalhatta a megállapodásra való készséget. — Ez mit jelent konkrétan ? — Nem kaptunk tájékozta­tást arról, hogy hányán dol­goznak ma a Szekszárdi Hús­ipari Rt.-nél, hányán mentek át a különböző kft.-kbe, nem kaptunk tájékoztatást a dolgo­zók béradatairól sem, és elzár­kóztak a munkáltatói oldalt képviselők attól a javaslatunk­tól is, miszerint kapcsolódja­nak be a bértárgyalásokba az új (tehát a most alakított kft.- k) képviselői is. Ezen kívül egyetlen munkaügyi gesztust sem tett a munkáltató a kény­szerszabadságolások meg­szüntetésére és az elbocsátá­sok visszavonásával kapcso­latban. A tárgyalásokon szó­ban készségesnek mutatkozik a munkáltató, de semmiben sem enged, miközben folyik a dolgozók átterelése a kft.-kbe. A munkáltatók képviselői megismételték a bérfejlesz­tésre tett korábbi, 15%-os ez évi ajánlatukat, miközben a kft.-kbe 18%-os emeléssel to­borozzák az embereket. Elég furcsa helyzet alakult így ki, hiszen a Szekszárdi Húsipari Rt.-nek a tulajdonosa, és a munkáltatója ugyan az a Gün­ter Schlégel, aki a Metraco Rt.-é és a most alakuló kft.-ké is. Vagyis a saját részvénytár­saságától csábítja át az embe­reket. Egyetlen pontban tud­tunk megegyezni, és ez a mi­nimálbérre tett javaslatunk. — Mivel zárultak végül a tárgyalások? — Felfüggesztettük a tár­gyalásokat azzal a kikötéssel, ha a munkáltatónak lesz új ja­vaslata, akkor január végéig még újból tárgyalhatunk. Az eddig tapasztaltak sajnos azt bizonyítják, hogy csak időt akar nyerni a tulajdonos. Január vége után azonban már nem látom értelmét az újabb bértárgyalásoknak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elfogadjuk ezt az állapor tot, de az egy másik helyzet lesz, és arra is van elképzelé­sünk. Mi továbbra is képvi­selni fogjuk a dolgozók érde­keit. Mauthner Simontornyai mentőállomás Ma: tárgyalás az OEP és a mentőszolgálat között A simontornyai mentőállomás kialakítása addig nem kezd­hető el, amíg működésének finanszírozásáról nem nyilatko­zik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - nyilatkozta la­punk tegnapi számában az Országos Mentőszolgálat gazda­sági főigazgató-helyettese. A finanszírozás kérdéséről ma tárgyalnak.- November elején érkezett hozzánk az Országos Mentő- szolgálattól kalkulációs adat­lap, mely szerint az OMSZ Simontomyán fejlesztést igé­nyel. Az adatlap azonban nem volt megfelelően kitöltve, ezt mi december 6-i válaszunkban leírtuk. Gyakorlatilag a leve­lezés áll - közölte érdeklődé­sünkre Székely Tamás, az egészségbiztosító pénztár fi­nanszírozási osztályvezetője. — Január 14-én valóban érkezett levél az OMSZ-től, amelyben intézkedésünket ké­rik a finanszírozást befogadó nyilatkozathoz. Mi december 6-án leírtuk, milyen kiegészí­tések szükségesek az adatla­pon, ezeket azonban nem kap­tuk meg. Székely Tamás azt is el­mondta: a simontornyai men­tőállomás finanszírozásának elvi akadálya is van, nevezete­sen, hogy az OEP jóváhagyott költségvetésében a fejlesztésre nincs előirányzat. Ez a prob­léma azonban a költségvetési törvény keretei között áthidal­ható - fűzte hozzá. Az OEP és az OMSZ tiszt­ségviselői ma tárgyalnak a Simontomyán tervezett men­tőszolgálatról. (tf) Tűzoltókészülékek az SFOR-nak A Dombóvári Áfész Tűzoltó­készülékek Üzeme és Boltja az SFOR első számú magyar- országi tűzvédelmi szállítója. Az áfész üzem a paksi Atom­erőmű tűzvédelmi berendezé­seinek javítását immár 15 éve végzi. Legtöbb megrendelé­süket nyáron kapják. Az üzem éves forgalma eléri a százmil­lió forintot. Az ellátási körze­tükhöz tartozó Somogy és a Tolna megyei áfészek az or­szágos gyakorlathoz hason­lóan - csak az éves felújítási­fejlesztési keret maradványát költik a tűzvédelmi berende­zéseik korszerűsítésére. Pedig a tűzvédelem fontos, mert az erre fordított költségek egy­két év alatt megtérülnek. Az SZDSZ Hágáról. A bős-nagymarosi erőmű ügyé­ben az elmúlt napokban kiala­kult vita ronthatja a magyar po­zíciókat a márciusban megkez­dődő hágai bírósági perben - jelentette ki Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivője kedden. A politikus leszögezte: pártja nem támogat semmilyen külön tár­gyalást Szlovákiával. A nyugdíjreform kritikája. A Fidesz véleménye szerint a kormány nyugdíjreform-kon­cepciója veszélyezteti mind a jelenlegi, mind a jövőbeni nyugdíjasok biztonságát. Úgy vélik: az egyetlen előnyt élvező csoport a hatalom pénzügyi kli­entúrája lenne. Az MDF a kultúráról. A ma­gyar kultúra válságban van, s ennek oka a felelőtlen kor­mánypolitika, amely a kultúrát kiszolgáltatta a szabályozatlan piaci folyamatoknak és a szak- igazgatási dilettantizmusnak. A többi között ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet az MDF elnöksége tegnap tett közzé. IFOR-sajtódíjak. A honvé­delmi miniszter kedden díjakat adott át azoknak az újságírók­nak, akik 1996-ban a legsikere­sebben ábrázolták a magyar ka­tonák béketeremtő tevékenysé­gét. A' pályázaton első lett Szabó Iréné, a Népszava mun­katársa és F. Takács István, a Blikk riportere. Szekeres And­rás, a Békés Megyei Hírlap fő­munkatársa cikksorozatáért II. díjat kapott. Már támad az influenza. Az egyre több megbetegedés alap­ján feltételezhető, hogy az inf­luenza előbb-utóbb járvány­szerű méreteket ölt - mondta kedden az Országos Közegész­ségügyi Intézet főorvosa. Straub Ilona azt is elmondta, hogy még most sem késő bea­datni a védőoltást. Autótolvajok rács mögött. A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság nyomozói kedden 51 sze­mély elfogását jelentették be. Az autótolvajok számlájára 342 nyugati gépkocsi eltulajdoní­tása írható, 1,2 milliárd forint értékben. Őrök pere az Objektív ellen. A Magda Marinko őrei által a Magyar Televízió ellen indított személyiségi jogi perben a Fő­városi Bíróság kedden elna­polta a másodfokú tárgyalást. A hét büntetés-végrehajtási őr azért kezdeményezett bírósági eljárást, mert a közelmúltban megszűnt Objektív című hír­műsor beleegyezésük nélkül mutatta arcukat a Magda Ma- rinko-ügy tárgyalásáról szóló tudósításban. Ellenzéki és koalíciós politikusok az MDF bizalmatlansági indítványáról Mozog-e a bársonyszék lába? Nem volt még példa a magyar parlamenti demokrácia történe­tében olyan kezdeményezésre, amilyenre most az MDF el­szánta magát. Mint elnöksége bejelentette, a Fórum úgyneve­zett konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be a Parla­mentnek a miniszterelnök, illetve kormánya megbuktatására. Ha sikerül megszerezni a képviselők egyötödének aláírását, a Ház­nak 8 napon belül napirendre kell vennie az ügyet, majd egy­szerű (50 százalék plusz egy fő) szavazással dönteni: menesz- tik-e a kormányfőt, egyben el­fogadják-e az előterjesztő által megnevezett új miniszterelnök személyét vagy sem. Alkot­mányjogá­szok szerint ilyen feltéte­lekkel - ame­lyeket még az Ántall-kor- mány épített be az alaptör­vénybe - gyakorlatilag kivihe­tetlen a kormányfő, s kormá­nyának megbuktatása. A párt- politikusok körében meg­lehetősen ve­gyes vissz­hangot váltott ki az MDF kezdeménye­zése. Herényi Károly, az MDF szóvi­vője: - A szavazás kimenetelét illetően nem vagyunk optimisták, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy- a Tocsik- ügy legújabb fejleményeire is tekintettel - lépéseket te­gyünk Horn és kormánya elmozdítása érdekében. Ha a koalíció mégis meg­tűri ezt az embert a kabinet élén, övé a fe­lelősség. Torgyán József, az FKGP el­nöke: - Az MDF indítványa nem más, mint a párt kétségbe­ejtő helyzetéből fakadó politi­kai kalandorság, amihez a Kis­gazdapárt nem adhatja nevét. Hogyan akarják megszerezni a szükséges voksokat? Hol itt a többségnek tetsző miniszterel­nök-jelölt? Balsai úr ötlete csu­pán Horn Gyula és politikája megerősíté­sére jó. Ader Já­nos, a Fidesz ügyvezető al­elnöke: ­Tény: a kor­rupciós ügyekbe ke­veredett kor­mánynak mennie kell. Az MDF kezdeményezését mégis szimbolikusnak tartjuk, mert az FKGP és az MDNP alá­írását eleve nem sikerül megszerez­niük, s mert az MSZP frakció-össze- Pusztai tartása lehe­Erzsébet tétlenné tenné az ellenzéki akarat érvé­nyesülését. Isépy Ta­más, a KDNP frakcióveze­tője: - Képvi­selőcsopor­tunk még nem foglalkozott az üggyel, de elképzelhető, hogy össze kell ülnünk. Tudo­másom szerint Giczy elnök úr alá kívánja írni az-ívet, ami azért érdekes, mert a más ügyekben szövetséges kisgaz­dák nemet mondtak rá. Pusztai Erzsébet, a Néppárt elnökségi tagja: - Súlytalan, komolytalan a javaslat. Ellen­zéki miniszterelnök-jelöltet nem szavazna meg a T. Ház, ha pedig a kormánypárt soraiból nevezne meg valakit az MDF, magát tenné nevetségessé, hogy a mostani koalíció szekerét tolja. Pető Iván, az SZDSZ elnöke: - Legitimnek kell elismer­nünk a javas­latot. A koalí­ciós pártok nem tudnak részt venni ef­féle akcióban, hisz a kor­mány műkö­désének alap­vető feltétele, hogy a bizal­matlansági indítványt ne fogadjuk el. Ká­sámé Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke: - Egyes ellenzéki pártok - tekintet nél­kül az ország érdekeire - már most meg akarják kezdeni a vá­lasztási kampányt. Az MDF- nek lehet más a célja, mint hogy kampánycirkusz megren­dezésével elterelje a közvéle­mény figyelmét a társadalom és a kormány erőfeszítéseiről. A Rómában tartózkodó Horn Gyula megerősítette: az MSZP a Tocsik- vagy más ügy kap­csán egyetlen fillérhez sem ju­tott. Takács Mariann Herényi Károly Torgyán József Áder János Isépy Tamás Pethő Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents