Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-03 / 2. szám
MUSORAJANLATOK A hét szülötte A héten ünnepli ötvenedik születésnapját David Bowie brit rockzenész. Valójában nem pontos a megfogalmazás, mert igencsak sokoldalú ember. Az még szokványosnak tekinthető, hogy dalszöveget ír és zenét szerez, de könyvírással is megpróbálkozott már, emellett képzett táncos és pantomimes, sőt festőnek sem utolsó - bár egyes kritikusok szerint azért vett ecsetet a kezébe, mert a gitárt már nem tudta úgy pengetni, mint korábban. Kétségtelen, hogy a zenén kívül legnagyobb sikereit nem festőként, hanem színészként aratta. Kollégáinak többségétől eltérően nemcsak epizódszerepeket bíztak rá a zenés filmekben, hanem igazi komoly feladatok is vannak mögötte. A Broadway egyik színházában még Az elefántember című - egyáltalán nem köny- nyű - darabban is játszott. A filmezést 1976-ban, A földre pottyant férfi című filmmel kezdte, és azóta olyan produkciókban szerepelt, mint az Abszolút kezdők, az Ármány és szőke vagy az HBO-n többször is vetített A linguini incidens. Talán a legjelentősebb alakítása Pilátus volt a Krisztus utolsó megkísérlése című botrányos Scorsese-film- ben. Ennyi népszerű szerep ellenére sem szereti a színészetet, egyszerűen unja: a színházban az esténként ismétlődő szöveget, a filmkészítésben pedig a sok várakozást. Hiába, a vérbeli rocker életeleme mégiscsak az állandó mozgás. Schiller egyszer meglátogatta Goethét Weimarban. Séta közben látott két gyereket, éppen bagolyfiókát kínoztak. Megkérdezte: - Miért bántjátok szegény kismadarat?- A miénk! Azt teszünk vele, amit akarunk! Schiller nem nézhette az állatkínzást, megegyezett a fiúkkal, és öt krajcárért megvette tőlük a baglyot. Másnap ugyanabban az időben kecskét gyötörtek a kölykök. Annak kiváltása már húsz krajcárba került. Ezután mindennap más állatot vett meg a gyerekektől, a lakásában meg az udvaron már egész állatsereglet gyűlt össze. A történetet elmesélte Goethének, aki akkoriban éppen miniszter volt Weimarban. Másnap Goethe reggel korán elsétált Schiller lakása elé, és nem is lepődött meg, amikor ott találta a két kölyköt. Éppen kis mókust kínoztak. Goethe nyakon ragadta az egyik gyereket, és a botjával elkezdte püfölni. A kölyök visított. Az ösz- szesereglett tömeg csak bámult, végül az egyik polgár összeszedte a bátorságát, és megkérdezte Goethét, miért bántja a gyereket. A miniszter így válaszolt:- Azt szeretném tudni, hogy Schiller vajon őt is kiváltja-e, ha meghallja az üvöltést. H. L. A hangosfilm kezdetei Szinte a film megszületésével egy időben fölmerült az igény, hogy a képpel együtt a hangot is vissza lehessen adni. Bár a század első évtizedei az állandó kísérletezgetés jegyében teltek el, minden kezdeményezés sorra megbukott. A legfontosabb problémát, a kép és a hang tökéletes szinkronját ugyanis sehogyan sem sikerült megoldani. Hollywood kezdettől fogva ellenszenvvel figyelte mindezt, attól félt, hogy a hangosfilm veszélyezteti az egyeduralmát. Csak a húszas évek végén értek meg a feltételek az előrelépéshez. Érdekes módon mindehhez az egyik nagy stúdió csődhelyzete szolgáltatta az alapot. A Warner végső megoldásként próbálkozott meg a hangosfilmmel. Mindenki legnagyobb meglepetésére, a közönség érdeklődéssel fogadta a kísérlet eredményét. A Don Juan kalandjai siker lett. Ez arra bátorította a vezetőséget, hogy a híres musical-énekes, A1 Jol- •son szerződtetésével filmre vigyék A jazz- énekes-t (DTV, péntek, 15.10). A film világszerte nagy sikert aratott, a hangosfilm pedig megnyerte a döntő ütközetet. Annak ellenére, hogy nagy sztárok egész sora (például Chaplin) sietett megtagadni az új technikát. Valójában a mai értelemben vett hangosfilmre még jó néhány évet várni kellett. A jazzé- nekes még némafilm volt, néhány hangos jelenettel. A művészet mosolya Schiller, az állatbarát TVl, szerda, 22.35: Kőzápor. A fölzaklató alkotás Anglia hétköznapi, szürke arcát mutatja be. A történet Manchesterben, az önkormányzati lakótelepen játszódik. Tipikus nagyvárosi gettó ez, munkanélküliek tömegével, akiknek semmi esélyük sincs a kiemelkedésre. Az emberek egyik napról a másikra élnek. Itt él Bob is, a film hőse. A férfi minden vágya, hogy új ruhát vehessen kislányának. Vasárnapi filmek 10.50, SAT1: A fehér törzsfőnök. A sziú indiánok vezére és jogaik következetes szószólója, John Morgan halott. A fia az ország keleti feléből érkezik Dakotába, hogy bosszút álljon apja elvetemült gyilkosain, az ellenséges aranyásókon. 12.25 RTL Grant kapitány gyermekei Paganel professzor izgalmas, palackpostán érkező üzenet kap. A két éve eltűnt Grant kapitány ad hírt magáról, és egyúttal segítséget kér... TVl, kedd, 17.05: Három a doktor. Az előző rész tartalmából: Stefan féltékeny Borgra. Megtiltja Andreának, hogy elmenjen a lemezfelvételre, ő azonban nem engedelmeskedik. Daniel Srí Lankára utazik a gurujához, hogy tanácsot kérjen tőle a problémájára. Rogge az árvaházban akarja tartani a legénybúcsút... DTV, vasárnap, 19.00: Lőj a zongoristára! Charlie, a kültelki lebuj zongoristája a félénk emberek varázsával és ügyefogyottságával botladozik gengszterek és áldozatkész nők között. Három testvérét banditák üldözik, rövid időre őt is elrabolják. A zongorista önvédelemből megöli a velük összejátszó tulajt.. . A padlásszoba Anna Frank naplóját, a Frank család második világháború alatti, több éven át tartó bujkálásának történetét az egész világon ismerik. Most Miep Gies szemszögéből láthatja a néző a padlásszoba lakóinak történetét. Ő volt az, aki életét kockáztatva, több mint három éven át gondoskodott a család ellátásáról. DTV, csütörtök, 18.15 TV2, szerda, 19.05: A simlis és a szende. Az epizód címe: Végzetes vonzerő. Dávidét fölvillanyozza a tudat, hogy gyereke lesz. Los Angelesben teljes erőbedobással készül az apaszerepre. Nincs különösebb jelentősége, hogy Bert szerint nem a legjobb módszerrel készül. Ha nehezen is, a lánynak idővel sikerül erről meggyőznie a fiút. David eleinte - jobb híján - Berttel gyakorol. Később azonban másik, fölöttébb vonzó gyakorlótársat talál. TVl, csütörtök, 20.00: Kisváros. Az Ereklyék című epizódban fegyverropogás hangja veri föl a békés kisváros nyugalmát. Rablást követtek el a kis hegyi templomban. A szorult helyzetbe kerülő bűnöző nem habozott a fegyverét használni. A nyomozás során az eddig szegénynek ismert Klosár viskójában nagy értékű ereklyékre bukkannak. A férfi arcát pedig véresre verik. A káoszban csak egyvalaki képes rendet tenni - Járai őrnagy.
