Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

4. oldal 1997. január 17., péntek Megyei Körkép — Konyhád És Környéke Három a szövőlány, sok az érdeklődő. A bonyhádi Völgységi Múzeum „Mesterségek tü­köré” elnevezésű sorozatának legutóbbi programjában három bonyhádi szövő: Budi Melinda, Kiss Melinda és Lovász Szilvia mutatkozott be. A város óvodáiból és iskoláiból mintegy kétszáz gyermek és fiatal volt kíváncsi, hogy működik a szövőgép, köztük egy - a múzeumban kiállított kilencven éves masina. fotó: bakó jenó Ápolási osztály, rehabilitációval Az országban egyedülálló módon Bonyhádon kerül sor ágy- számbővítésre. Egy tavalyi rendelet értelmében ugyanis kór­ház legfeljebb százharminc ággyal és négy kórházi osztállyal működhet. Hogy állnak a „minimumfeltételek” megteremtésé­vel? Erről kérdeztük dr. Bűcs Gábor igazgatót. VÖLGYSÉGJÁRÓ Alapítványt hoz létre a kisvejkei önkormányzat a falu fejlesztésére. Az ötven­ezer forint alaptőkével in­duló Kisvejkéért alapítvány támogatására várják a hely­beli magánszemélyek és vállalkozók valamint az el­származottak támogatását. Lengyelen szentmisét tar­tottak az egy évvel ezelőtt elhunyt Sebestyén Ádámért. A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére emlékez­tek meg az elmúlt hét végén a volt kakasdi kántorról, a székelyek történetének, ha­gyományainak jól ismert kutatójáról. Hidas, a XX. század Bábele címmel fotókiállítás nyílik Bonyhádon, a Völgységi Múzeumban. A tárlatot ja­nuár 21-én, kedden délután négy órakor Vajda Pétemé, Hidas polgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Feltörtek egy autót Bony­hádon, a Szabadság téren. A fehér Volkswagen Golfból egy autómagnót és egy mo­biltelefont valamint - érté­kes iratokkal - egy aktatás­kát vittek el. A kár mintegy száznegyvenezer forint. Viszlát, Charlie! George Axelrod vígjátékát a Pécsi Nemzeti Színház művésze­inek vendégjátékában lát­hatják a bonyhádi nézők. Az előadás január 21-én, este 7- kor kezdődik. Az Alpokról tart vetített­képes előadást Kovács Fe­renc Bonyhádon, a Városi Nyugdíjas Klubban. A prog­ram január 21-én, délután négykor kezdődik a városi művelődési központban. A bukovinai székely ma­gyar falvakról hangzik el videovetítéssel egybekötött előadás Bonyhádon, a mű­velődési központ Honisme­reti Körében január 23-án, 17 órakor. Fennállásának hat éves évfordulóját ünnepli Bony­hádon az egészséges élet­módot népszerűsítő Vita Nova Klub. A jubileumi foglalkozást január 23-án, 17 órakor tartják. Ossza meg örömét! A hároméves Dimény Eve­imnek és Viviennek Apar- hantra születésnapján hosz- szú, boldog életet kíván Lali papa és Márti mama. — Miért éppen ápolási osz­tállyal bővül az intézmény? — Kórházunkban jelenleg belgyógyászat, sebészet és nő­gyógyászat működik, összesen 112 ággyal. A szakmai feltéte­lek legkönnyebben az ápolási osztály létesítésével teljesíthe­tők. — Többen máris elfekvőként nevezik a létesülő osztályt. — Szó sincs erről. Nem lesz sem pótszociális intézmény, sem „haldokló” részleg. Olyan betegek fogadására lesz alkal­mas, akiknek az állapota nem igényel aktív ágyon történő el­látást, de az otthoni körülmé­nyeik nem olyanok, hogy álla­potukon javulást lehetne elérni. A kórház fizikoterápiáján is kezeljük majd őket, részt ve­hetnek a gyógytornán és része­sülhetnek gyógymasszázsban. Az osztályt tehát szeretnénk re­habilitációs profillal működ­tetni. — Korábban felvetődött, hogy a kórházzal szembeni megüresedett iskolaépületben kapna helyet az új részleg. — Valóban, de erről szak­mai okok miatt le kellett ten­nünk. Egyrészt: az osztály jel­legéből adódóan speciális épí­tészeti adottságokra van szük­ség, és egy régi épület átépítése esetén ez drágább, mint új épü­let emelésével. Másrészt: jobb a betegeknek, ha a kórház terüle­tén belül épül fel az új osztály, mert így közelebb vannak az aktív kórházi ágyakhoz. Ha te­hát valakinek gyors orvosi be­avatkozásra van szüksége, pil­lanatok alatt ott lehet az ügyele­tes orvos, illetve a beteget is át lehet szállítani akár az intenzív osztályra is. Nem elhanyagol­ható szempont, hogy amennyi­ben valamelyik osztályon gyó­gyuló betegünknek javul az ál­lapota, és már csak ápolásra szorul, ő is átkerülhet az ápolási osztályra. — Hogy állnak most az elő­készületek? — Megvannak az előzetes tervek, két alkalommal szakmai egyeztetés is történt. Megbíz­tam a belgyógyászat osztályve­zetőjét, dr. Kovács Elemért, hogy tapasztalataival segítse ezt a munkát, ő nagy lelkese­déssel vesz részt az előkészüle­tekben. — Milyen lesz az új osztály? — Négy három- és négy kétágyas szoba lesz benne. Épül egy helyiség, ahol étkez­hetnek, beszélgethetnek, tévéz­hetnek az ápoltak. Úgy készül az épület, hogy tolószékkel is lehessen benne közlekedni. — Mennyibe kerül majd? — Mintegy 40 millióra lenne szükség. Egy olyan pavi­lon készül, amelynek később a tetőtere is hasznosítható, lesz. Nem akarok nagyon előre sza­ladni, de amikor már hozzáfér­hető lesz a bonyhádi termálvíz, egy reumatológiát tudnánk ott működtetni. Az épület mellett egy sétálókertet is kialakítunk, ami lelkileg bizonyára elősegíti majd betegeink gyógyulását. — Meglesz a pénz a bőví­tésre? — Biztos vagyok benne, hogy igen, hisz eddig már sok­sok önkormányzati ülésen el­hangzott, hogy az idén a legfon­tosabb feladat a kórház mini­mumfeltételeinek biztosítása. Nyilván a költségvetés megha­tározásakor gondoskodni kell a szükséges pénzről. Ugyanakkor nem tartom elképzelhetetlen­nek, hogy - Mohácshoz hason­lóan - itt is részt vegyenek a fejlesztésben a környező köz­ségek önkormányzatai. Engem bizakodással tölt el, hogy sokan érdeklődtek arról, hogyan ajánlhatnák fel - az új jogsza­bály értelmében - jövedelem- adójuk egy százalékát a kór­háznak. — Június 30-ra késznek kell lennie az új osztálynak. .. — És nemcsak annak, a mi­nimumfeltételek teljesítéséhez egy intenzív részleget is létre kell hoznunk. Ez már szeren­csére csak technikai feladatot jelent. A Magyar Máltai Szere­tetszolgálattól kaptunk ugyanis ágyakat, tavaly decemberben pedig önkormányzati segítség­gel igen kedvezményesen vet­tünk hozzá betegészlelő moni­tor rendszert. A minimumfelté­telekhez a kórházban szükség lesz még néhány más műszerre is. Ami az ápolási osztályt il­leti, bízom benne, hogy időre elkészül, csak ne legyen hosszú és kemény a tél. A magam ré­széről nem szeretném kipró­bálni, hogy a késlekedés miatt kapunk-e haladékot. .. (Az osztály épülését lapunkban nyomon követjük) Hangyái Máté Gyula illusztrációja japán versfiizet címlapján A bonyhádi Máté Gyula grafikáit közlik címlapjukon Teresinka Pereira magyar, il­letve japán nyelvű versfüze­tei. A T. Pereira kiadásában és szerkesztésében megjelenő the Activist című kiadvány 120. száma Máté Gyula élet­rajzát és egy grafikáját is közli. A közlések értékét le­mérhetjük az alábbi életrajzi adatok alapján: Pereira Teresinka a Nem­zetközi írók és 'Képzőművé­szek Szövetségének elnöke. 1977-ben az „Ev költője” lett a Kanadai Költők Egyesüle­tében, majd 1989-ben megvá­lasztották a Spanyol Királyi Irodalmi Akadémia tagjának, mint észak-amerikai spanyol akadémiai tagot. 1995-ben kinevezték képviselőnek a Nemzetközi Világbéke Par­lamentjébe. Pereira Teresinka költemé­nyeit több mint húsz nyelvre fordították le és közel ezer fo­lyóiratban és nemzetközi an­tológiában jelennek meg rendszeresen. A hölgy jelen­leg angol nyelvet tanít az Egyesült Államokban, a bluff- toni (Ohio) egyetemen. Nemzetközi segítség Zsibriknek A Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsa egy ENSZ- ben megrendezett ünnepség, a „New York köszönti Ma­gyarországot” tiszta hasznát a veszélyeztetett magyarokat mentő intézmények támoga­tására ajánlotta fel. Az adó-, mányt az erre kijelölt harminc tagú szervezőbizottság osz­totta fel. A támogatott szerve­zet között van a zsibriki Kal­lódó Ifjúságot mentő Misszió Támogató Alapítvány. Százezerre teszik ma a ká­bítószerfüggők számát ha­zánkban, ugyanakkor mind­össze hét terápiás intézmény dolgozik összesen száz férő­hellyel. A zsibriki otthon mel­lett támogatásban részesült a komlói Leo Amici Alapítvány és a dunaharaszti Hajnalcsil­lag Terápiás Közösség. Ideiglenes kátyúzást végeznek a 6-os főúton, Ka- kasd és Bonyhád között. A javítás azért csak időleges, mert a hideg idő miatt nem lehet tartós aszfaltot készíteni. A balesetveszély elhárítására végzett munka miatt sebesség- korlátozás van érvényben. fotó: bakó jenó Jegyzet ________________ írta: Hangyái János T úl a mélyen T ejfehér ködben indult munkába. A csikorgó hó feleselt a bakancsával: nem kellene menned! Egyébként is depressziós volt a sötéttől és a hidegtől, kifejezetten büntetésnek érezte, hogy a fagyos reggelen nem maradhatott a meleg szobában. Gyermekkora jutott eszébe, mikor a mama szelíd ébresztése után egy kicsit még visszabújszoghatott a takaró alá. Erről a szokásáról felnőttként sem tudott - és nem is akart - leszokni. Ma reggel viszont... Ma reggel nem hallotta a vekker ébreszté­sét és a szükségesnél negyed órával később ugrott ki az ágyból. Bár ne tette volna: rögtön eltört egy teáscsészét, kifolytak a kezéből a dolgok, tiltakoztak a tárgyak. Pontosan érezte: ez a reggel a mély­pont, amely felé hetek óta tartott, úgy, hogy inkább hagyta az egé­szet, elindult. Merthogy dolgozni és persze a havon csúszkálni szükséges. Ha csak nem vagy milliomos és nem tudsz elutazni déli tengerekre, napsütötte szigetekre, amíg ki nem lavaszodik. Márpe­dig legtöbben nem vagyunk azok, így aztán kénytelenek vagyunk e komor telet, benne egymást és főleg magunkat elviselni. T dáig jutott a gondolatokkal és megkönnyebbült. Amikor megér- íkezett a munkahelyére, maga is elcsodálkozott, hogy a szokottnál is barátságosabban fogadta köszönését a portás. Hét évtizetede egymás mellett E sorok írója tíz évvel ezelőtt tudósított egy teveli házas­pár hatvanadik házassági év­fordulójáról. Jól emlékszem a nagy havazásra, a nehezen megközelíthető településre. Mégsem szalasztottam el meglátogatni őket, hiszen - akkor még menyasszonyként - magam is kíváncsi voltam a párra, aki ilyen sok éve él együtt, békében és egészség­ben. A minap megtudtam, hogy a kilencvensét éves Schmidt Ádám és neje, a nyolcvannyolc éves Mariska néni, immár het­venedik házassági évforduló­jukat ünnepük. Hetven évvel ezelőtt mondta ki a boldogító igent Tevelen a cipészmester és választottja. A jelenlegi ke­rek évfordulót szűk családi körben, két gyermekükkel, há­rom unokájukkal és négy déd­unokájukkal ünne­pelték meg. A hosszú élet tit­kát még senkinek nem sikerült meg­fejteni. Ádám bácsi például csak rövid idővel ezelőtt mon­dott le a Csongor szivar élvezetéről, de a zsíros ételeket és a vörösbort még mindig nagyon kedveli. Érdekesség még, hogy a hetven éves évfordulójukat ünneplő párral együtt él a „papa” kilencvenhat éves nővére is. Ezúton gratulálunk az „ifjú” párnak! má-ré

Next

/
Thumbnails
Contents