Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-03 / 2. szám
4. oldal Megyei Körkép — Bonyhád És Környéke 1997. január 3., péntek Elkapták a betörőket (Folytatás az 1. oldalról) Markos Mátyás százados, a kapitányság főnyomozója elmondta, hogy az éjjel fél kettőkor történt betörést követően „forró nyomon” indulhattak el. Megkeresték szentlőrinci otthonában a Nissan nyilvántartás szerinti tulajdonosát. A férfi azonban már másfél éve eladta az autót Királyházára, onnan egy másik kis faluba adták tovább, ahonnan egy Pécsi katonatiszthez, majd egy Harkány környéki katonához került a kocsi. Utóbbi rögtön továbbadta egyik falubelijének. Nos, ez az extu- lajdonos is széttárt karokkal fogadta a bonyhádi rendőröket, annyit azért segített hogy elvitte őket egy pécsi nepperhez, aki viszont elmondta, hogy egy másik nepperrel cserélte el az autót, ő pedig azt egy bontóba vitte. A bontó tulajdonosa emlékezett rá, hogy egy bizonyos szászvári J. G. vette meg a Nissant valakinek. Ekkor már tudták, hogy kit kell keresni, hiszen J. G.-t korábbról ismerték. A jelenlegi tulajdonos a harmincöt esztendős, többszörösen büntetett hegyhátmaróci O. S. A nála tartott késő esti házkutatás során olyan bűnjeleket sikerült lefoglalni, amelyek megerősítették a rendőrök gyanúját: O. S. és társai jártak Nagymányokon előző éjjel. A házigazda, 18 éves nevelt fia, P. A. és a közelükben élő I. J. éppen falatoztak abból a szalámiból, amit a Solidusból vittek el és néhány üveggel fogyasztottak már a pezsgőből is. Úgy tűnik azonban előre ittak a sikeres akcióra, mert a rendőröknek sikerült megtalálni azt a nagy mennyiségű árut, amit a szászvári J. G.-nek értékesítettek mintegy százezer forintért. A férfi egy bonyhádi orgazdának adta tovább az egyébként mintegy háromszázezret érő árut, amit a rendőrség lefoglalt. Pilisi Gábor elmondta, hogy a három férfit - akit a városi bíróság tegnap előzetes letartóztatásba helyezett - más bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítják: feltehetően a baranyai trió számlájára írható az a huszonkét gázpalack, amit egy hónappal ezelőtti váraljai cseretelepről vittek el, valamint egy bikali vegyesbolt és egy csikóstőttősi italbolt megdézsmálása. - háj A táncosoknál nincs lemorzsolódás A bonyhádi gyermek táncegyüttes Megalakult Bonyhádon a Völgység Néptáncegyesület, amely az aktív táncosoknak kíván segítséget nyújtani mind fellépési lehetőség szervezésében, mind az ehhez szükséges anyagi háttér megteremtésében. — Az egyesület tagjai: a táncos gyerekek szülei. Ha ők nem állnának egy emberként mögöttünk, akkor nem juthattunk volna el eddig a színvonalig - mondja Steinemé Eszter- bauer Éva, a bonyhádi Gyermek Táncegyüttes vezetője. - Az eddig is nálunk táncoló hatvanöt gyermek a városi zeneiskola tánctagozataként szerepel. — Hogyan kerültél kapcsolatba a néptánccal? — Hatodikos voltam, Szek- szárdon. Egyszer bejött az iskolába Szabadi Mihály, és meghívta az érdeklődőket a tánccsoportjába. Már az első alkalommal megszerettem a táncot, és egész a terhességemig minden egyes próbán részt vettem. — Mióta tanítasz te magad is táncot? — Jó zongoristának tartottak, és Miska bácsi megkért - mikor már a nagy csoportban táncoltam -, hogy ugorjak be az utánpótlás korúak próbáján zenélni. Tulajdonképpen ez remek alkalom volt, hogy ellessem a szakmai fortélyokat, itt kaptam indíttatást a táncoktatásra. Egyre többször álltam fel a zongora mellől, majd öt éven át én vezettem a kicsik foglalkozásait. — Miért a kicsik oktatását tartod a legfontosabbnak? — Minél előbb kezdi valaki a néptáncot, annál biztosabb, hogy az az élete részévé válik. Egyébként óvónői szakközép- iskolába jártam, és nagyon szerettem a szakmában dolgozni. Aztán döntenem kellett, hiszen mind a két terület teljes embert igényelt. Úgy éreztem, jelenleg a néptánc a fontosabb számomra, végülis így sem szakadtam el az óvodásoktól. — Óvodákban, iskolákban is „ terjesztitek” a táncszerete- tet a Bartina zenekarral. — Az őcsényi általános iskolában tantervszerűen oktatjuk a néptáncot, az alsónyéki tánccsoportot én vezetem. Tulajdonképpen olyan településeken járjuk az ovikat, ahol a hagyományok folytatása céljából szükség van az utánpótlásnevelésre. Bonyhádon immár a művelődési központ keretén belül működik a tánccsoportunk. A kezdeti 17-ről pár hónap alatt 43-ra duzzadt a létszámunk. És ami még fontosabb, hogy nincs lemorzsolódás. — Vannak tizenévesek is a tánccsoportban. Hány korosztályt lehet felvállalni? — Ezen már én is sokat gondolkodtam, igyekszünk megoldani (az egyelőre még nem igazi) problémát. Jelenleg tíz serdülő lányunk van, azonban nincsenek ilyen korú fiútáncosaink, így egyelőre a megfelelő műsorszámokat kell megtalálnunk a számukra. — Több műsorszámnak te magad vagy a koreográfusa. — Ha valaki folyamatosan együtt él a néptánccal, annak ötletei is vannak, és további kutatást is végez. A táncórákon kipróbálunk új játékokat, és a megfelelő koreográfia szinte kiérlelődik a kicsik lábán. — Ki táncolhat a bonyhádi Gyermek Táncegyüttesben ? — Bárki, aki kedvet érez hozzá. A jelenlegi táncosaink sem kiválasztott gyerekek, önként jöttek. Természetesen egy bizonyos létszám után vissza kell fognunk a tagfelvételt. — Az együttes tervei? — Évről évre szeretnénk megrendezni a tavaly már sikert aratott tavaszváró műsorunkat, amelynek keretében vidéki tánccsoportok is fellépnek. Országos szintű erőpróbán is fellépnénk. Természetesen minden szereplési lehetőséget megragadunk, hiszen a kicsiknek szükségünk van a rutinra - mondja mosolyogva Éva „néni”. Máté Réka Állampolgári eskü Kakas- don. Az Erdélyből áttelepült Bálint János és felesége, valamint nyolcadikos fia december 30-án állampolgári esküt tett Kakasdon, a faluházban. A rendszerváltás óta ez volt a hatodik ünnepélyes eskütétel a faluban. VÖLGYSÉG JÁRÓ Dráguló szolgáltatások. A Völgység számos településén emelték a vízdíjat. Bonyhádon csatornadíjjal együtt 168 forintot kell fizetni a víz köbméteréért. Kakasdon a díj 105 forint, ám ez csak a víz árát tartalmazza, nem lévén a faluban szennyvízhálózat. Pályaválasztási tanácsadás lesz január 6-án délután a bonyhádi művelődési házban. A „Mesterségek tüköré” sorozatban január 7-én két bonyhádi szövő: Budi Melinda és Lovász Szilvia mutatkozik be a Völgységi Múzeumban. Mellettem áll a családom zebb talán, hogy olyan tájszólással kell megszólaltatni a meséket, ahogy azt valaha nagyanyáink mesélték. A családban sok székely szót megtanultam, de már mi sem beszélünk olyan ízesen, mint a régiek. — Mit gondol? Meddig maradhat meg ez a szép székely nyelvezet? — Nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy az együttesek sokat tehetnek azért, hogy ne haljon ki. Mi itt Kakasdon, amikor régi népszokásokat elevenítünk fel, a próbáinkon ott vannak az idősebbek és segítenek nekünk. Szerintem ez a legfontosabb. — Milyenek a székely emberek? — Egyenesek, nem beszélnek sokat, de amit mondanak, annak veleje van. A székelyek okosak, és általában tudják, hogy mit kell tenni. — Milyen elképzelésekkel vállalta el a feladatot a Székely Szövetségben ? — Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy Fábián Gergely elnök felkért a feladatra. Eddig csak résztvevője voltam a székelység nagy rendezvényeinek. Igyekszem majd a feladatnak megfelelni: megismerkedni a különböző csoportok vezetőivel, tagjaival, az országban és a határokon túl élő székelyekkel. Hangyái A székely ember nem beszél sokat, de amit mond, annak veleje van - mondja Bara- básné Fábián Elvira, akit a Székely Szövetség legutóbbi küldöttgyűlésén választottak az elnökség tagjainak sorába. A kakasdi hagyományőrző együttes tagját otthonában kérdeztük. Bemutatkozásként Elvira elmondja, hogy születése óta Kakasdon él, 1991-ben végzett a bonyhádi gimnáziumban, két éve van férjnél. Szekszárdon dolgozik egy fehérnemű üzemben minőségellenőrként. Férjével együtt két éve táncol a Kakasdi Sebestyén Ádám Székely Népi Égyüttesben. — Hogy került kapcsolatba a hagyományőrzéssel? — A családomnak nagyon sokat köszönhetek. A férjemmel Zombán kezdtünk táncolni. Anyukám csinálta a székely ruhámat az alsó szoknyától a mellényig. Ha a család nem támogatna, nem is tudnám csinálni. Az együttesnek is sokat köszönhetek. Ka- kasdról hárman járunk Bony- hádra, „C” kategóriás néptáncoktatói tanfolyamra. Az együttes fizette ki a részvételi díjunkat. — Olvasóink találkozhattak Önnel a tévében is, mint székely mesemondóval. — Valóban. Szerencsés vagyok, hogy engem még Mári néni - Fábián Ágostonná - tanított mesét mondani. Legutóbb hárman szerepeltünk Kakasáról és egy fia- talasz- szony Ci- kóról. A faluban nagyon örültek, hogy láttak bennünket, és nemcsak minket, hanem az itteni öltözéket és a híres székely vetett ágyat. — Mit kell tudnia egy mesemondónak? — A legnehe- Elvira ruháját az édesanyja varrta Ezeken a hasábokon egy hete arról olvashattak, mit hozott az elmúlt év néhány völgységi településnek. Ezúttal arról kérdeztük a települések vezetőit, mit várnak a most induló évtől. Mucsfa: teljes gőzzel a gázért! Tillmann János: Az utak és járdák javítása mellett teljes erőnket a gázprogram megvalósítására fordítjuk, hogy 1998-ban mi is élvezhessük a korszerű fűtés előnyeit. Kisdorog: csinosítjuk a falut Höffler János: 1997-ben a művelődési ház tetejét szeretnénk szigetelni, fel akarjuk újítani járdáinkat, és egy utca aszfaltozását végezzük el. SzeretKi, mit vár az új esztendőtől? nénk, ha intézményeink zavartalanul működhetnének. Várasd: szennyvíz- tisztítót építünk Csaba Józsefné: A legfontosabb célunk, hogy a megépült szennyvízhálózat után a szennyvíztisztítót is szeretnénk megépíteni és üzembe helyezni. Cikó: életet a művelődési házba! Forray Gellért: 1997-ben elsődleges feladatunknak tekintjük a község és az általános iskola, óvoda működési feltételeinek megteremtését. Szem előtt tartjuk a középületek állagának megóvását, felújítását. Az eddig megépített szilárd útburkolatok karbantartását, esetleges javítását is célul tűzzük ki. Á rendelkezésre álló tartalék anyagi lehetőségeinknek felhasználásával szeretnénk a kultúrházat bővíteni, otthonosabbá tenni és élettel megtölteni. A ravatalozó épületén korszerűsítést, bővítést szándékozunk elvégezni. A gazdasági tevékenység mellett a kulturális, sport valamint a szociálpolitikai feladatok megfelelő ellátására is törekszünk. Kisvejke: utak, járda, gáz Höfler József: Az 1997-es esztendőben reméljük, hogy problémamentesen működhet a falu, szeretnénk folytatni az ütés járdaépítést. ígéretet kaptunk a gázprogram megvalósítására. Szeretnénk, ha 1998 elején Kisvejkén is fellobbanhatna a gáz lángja. Bátaapáti: boldogabb évet! Krachun Szilárd: A képviselő- testület szeretné, ha egy nyugodt, anyagilag biztonságot nyújtó évet zárhatnánk 1997- ben, amely lehetőséget adna a település fejlesztésére is, nemcsak a működtetésre. Szeretnénk, ha több pénzt adhatnánk a rászorulók támogatására, a szociális gondok enyhítésére, a település és az intézmények üzemeltetésére, hogy fejlődjön, szépüljön a falu. Mint polgármester, szeretném fenntartani azt a jó munkakapcsolatot, amely kialakult a képviselő- testület, a polgármester és munkatársaim között. Szeretném, ha a település valameny- nyi lakója egy biztonságot nyújtó, boldogabb év elé nézhetne. Rakasd: tájház készül a faluházban Illés Ferenc: nagyon szeretném, ha 1997-ben a faluházban elkészülne a helyi tájmúzeum, amely a helyi székelység és németség életét mutatja be. Régi adósságunk a szilárd útburkolat megépítése a Rákóczi- és a Zrínyi utcában. Ezt pótolni kell, és szintén utakat kell építenünk az új telepen, a Széchenyi és Jókai utcában. Mindezek mellett a legfontosabb, hogy a falu intézményei biztonságosan tudjanak működni. ÚTISZOKY írta: Hangyái János Szentestére vittem nehezen járó ismerősömet a gyerekeihez. A tükörfényes bonyhádi Árpád utcán alig tudott felkapaszkodni a Szamara. A kereszteződésbe került némi barna po- rocska, így aztán meg tudtam állni. Szilveszter előestéjén a Bacsó Béla utcán mentem. Az előttem lépésben haladó kocsi kis híján keresztbe fordult. Fékezni lehetetlenség. Az jutott eszembe, hogy mindig az Útviszonyoknak megfelelően kell kocsizni. Ilyen alapon aztán az autóst lehet felelősségre vonni. Jelentem: Bonyhádon útiszo- nyom van, pedig nem vagyok egy vasárnapi vezető. Az ünnepek alatt bejártam Somogyot és Baranyát, de ennyi havat, mint itt, sehol nem láttam. Sejtelmem sincs, hogy miért. (A helyes választ beküldők között hólapátokat nem sorsolunk ki.) A
