Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

6. oldal Gazdaság 1997. január 13., hétfő Magyar tőke, magyar ecsettel Az állam nem háríthat el magától minden feladatot Egy hajóban evezünk. Na jó, de hányán? Matolcsy György közgazdász szerint ez a fő kérdése a ma gazdaságpolitikájának. Magyarország nincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, hogy csakis és szükségszerűen a monetáris politikát kövesse.-A globalizáció folyamataiból nem szabad kimaradni - véle­kedik a közgazdász. - A kül­földi tőkére szükség van, be kell épülnünk az egységesülő Európába is, de nem bármi áron. Gazdaságpolitikánknak ma az a tétje, hogy közülünk hány millió embernek lesz esélye ré­szesévé válni mindazoknak a lehetőségeknek, amelyeket a XXI. századi Európa kínál majd. Nem nehezedik ránk olyan külső pénzügyi, gazda­sági nyomás, amellyel szemben ne lehetne védekezni. Jóval na­gyobb a gazdasági mozgáste­rünk annál, mint amilyennek azt a mindenkori kormányok 1990 óta ítélik. Nálunk most a GDP 70 százalékát idegen or­szágbeli tőke állítja elő. Ez - a negatív következményeivel együtt - elkerülhető lett volna. Kedvezményekkel, ösztönző programokkal kellett volna ser­kenteni a magyar középvállal­kozói kört, hogy azok a multik beszállítóivá válhassanak. Ez Matolcsy György fotó: feb mérsékelte volna az importot, növelte volna a kivitelt, vagyis javította volna kereskedelmi mérlegünket. A döntéshozó helyzetben lévő gazdaságpolitikusok pél­dát vehetnének az OECD-or- szágok szociálpolitikájáról. Közgazdászként is úgy gondo­lom, hogy hazánk erőtartalékai ma már nem a gazdaságban, hanem a humántőkében rejle­nek. Az államot, mint appará­tust karcsúsítani kell. Az oktatás, az egészségügy, a vidék fejlesztésének feladatai azonban nem ruházhatók másra. Ez lehetne önvédelmi stratégiánk sarkalatos pontja. Bozsó Bea Búzára már kötik a szerződéseket Még nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen károkat okozott a tél első hónapjának kemény időjárása a szántóföldi növényekben és a gyümölcsösökben. Az majd csak a tavaszi ál­lapotminősítés alkalmával, illetve a téli rügyvizsgálatok elvég­zését követően derül ki - nyilatkozta lapunknak Bállá István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A szakembertől megtudtuk: az őszi kalászosgabonák állapota a december eleji kedvező időjá­rás hatására sokat javult, még a késői vetésű búzák is kikeltek. A néhol előforduló gyengébb állományok elsősorban agro­technikai, tápanyag-utánpótlási hiányosságokra valamint a ve­tőmag nem megfelelő minősé­gére vezethetőek vissza. A december végi jegesedés nem kedvezett a növények átte- lelésének, ennek ellenére a ka­lászosok esetében a szakembe­rek egyelőre nem számítanak jelentősebb károkra, mivel a jégréteg alatti hótakaró laza és levegős. Persze a mostani hely­zet az időjárás további alakulá­sától függően még számotte­vően változhat. Bár még csak csírájában van jelen az idei gabonatermés, már megkezdődtek a szerződéskö­tések. A szaktárca információi szerint a termelők meglehető­sen tartózkodóak, mivel abban bíznak, hogy megismétlődik a tavalyi árrobbanás. Az integrátorok a sikértarta­lom függvényében tonnánként 18 500-22 000 forintot ajánla­nak az őszi búzáért. Vállalják továbbá a velük szerződő gaz­dálkodók termelésének - hektá­ronként 35 ezer forintos - elő­finanszírozását. A zöldségtermelő kertésze­tekben az energiaár emelkedése és a kereslet csökkenése miatt a fűthető növényházak jelentős részében a gazdálkodók le­mondtak a téli hajtatásról. A már betárolt zöldségeket fo­lyamatosan dolgozzák fel és ér­tékesítik. Téli mélynyugalmi állapot­ban vannak a szőlő- és gyü­mölcsültetvények. A szőlő­termő területekről nem jeleztek nagyobb károkat a terméktaná­csok. A veszteségek egyébként csak metszéskor derülnek ki, amelyre még legalább egy hó­napot várni kell. A gyümölcsültetvényekben sem okozott eddig komoly ká­rokat a hideg és a jegesedés, mert a fagy nem volt tartós. Decemberben a nagyobb alma- és körteültetvényekben elkezdték a metszést. Az ez évi szőlőtelepítési tá­mogatás reményében a terme­lők sok helyütt elvégezték a ta­lajforgatást és tápanyag-feltöl- tést. A beruházási kedv élénkü­lését jelzi, hogy a szaporító­anyag-előállítók - alapanyag és hajtatókapacitás hiánya miatt - egyes 1997 őszére szóló meg­rendeléseket már nem tudnak elfogadni. (újvári) Határidők cégvezetőknek Január 15.- Jövedéki elszámolás;-a fogyasztási adó befizetése, visszatérítése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- az útalap-hozzájárulás rende­zése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;-mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, valamint agrárpiaci támo­gatások igénylése. Módosult a számviteli törvény Nagy számban módosította a számviteli törvény rendelkezé­seit az ez év januárjától hatályos 1996. évi CXV. törvény. Fontos tudnivaló, hogy már a tavalyi év vonatkozásában is alkalmazni kell azt a rendelkezést, amely szerint a mérleg szerinti ered­mény elszámolásakor az ered­ménytartalékkal szemben nö­velni kell a tőketartalékot a szö­vetkezet által az üzletrész-tulaj­donostól visszavásárolt üzlet­rész bevonásakor a más jogsza­bály alapján fel nem osztható szövetkezeti vagyonba helyezett összeggel. Amennyiben a szö­vetkezet költségvetési támoga­tást kapott az üzletrész vissza­vásárlásához, úgy tőketarta­lékba kell helyeznie a támogatás összegét is. Már az 1996. évről szóló éves; valamint egyszerűsített éves beszámolónál is az ered­ménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény ki­egészítéseként osztalékra, ré­szesedésre, ezek adójára, to­vábbá az eredménytartalék egyéb célra történő felhaszná­lása miatti adóra igénybe vett összeget. Vállalkozási övezet A 195/1996. (XII. 19.) Korm. rendelet vállalkozási övezetté jelölte ki Záhonyt és térségét. A vállalkozási övezetben működő belföldi székhelyű vállalkozá­soknak járó kedvezményezett­ség 1996. január 1-jétől 2006. december 31-ig vehető igénybe. A kedvezményezettség ala­nyainak meghatározásakor a rendelet - furcsa módon - jogi és természetes személyekről be­szél, ami azt az abszurd helyze­tet eredményezi, hogy a betéti és a közkereseti társaságok (lévén, hogy ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági tár­saságok) nem részesülhetnek kedvezményben. Ez kiáltó ellen­tétben áll az esélyegyenlőség elvével és indokolatlan hátrá­nyos megkülönböztetést tesz a vállalkozások között. Reméljük, hogy „csak” szövegezési hibáról és nem tudatos jogalkotásról van szó. Vám Sokadik módosításán esett át a vámtörvény végrehajtásáról szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet. A 30/1996. (XII. 21.) PM rendelet szerint a vámszer­vezet új hatóságának, a buda­pesti székhelyű Vám- és Pénz­ügyőrség Központi Járőrszolgá­lat Parancsnokságának illeté­kessége az egész országra kiter­jed. Az ipari vámszabadterület üzemeltetőjét érintő új rendel­kezés, hogy a VPOP engedélye alapján az üzemeltető heti ösz- szevont ki/betárolási rendelke­zés benyújtásával is kérheti a termelő tevékenységhez szük­séges áruk, termelő- és egyéb eszközök betárolását, valamint kitárolását. Módosultak a vég­rehajtási rendelet mellékletei is. E körben említjük meg, hogy külföldi illetékességgel rendel­kezik a balassagyarmati, a bán­révei, az esztergomi, a hegyes­halmi, a hidasnémeti, a komá­romi, a kópházai, a lökösházai, a parassapusztai, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi, valamint a szobi vámhivatal. Kedvezőbb gabonaértékesítés Gépkörszövetkezet alakul A mezőgazdasági termelők kiszolgáltatottságát hivatott csökkenteni az a szövetke­zeti modell, amelyet külföldi példák alapján - a magyar viszonyokra alkalmazva - a Tolnai Gépkör dolgozott ki. Az alapprobléma, hogy a me­zőgazdasági termelők nagy ré­sze - megfelelő tárolókapaci­tás, illetve forgótőke híján - kénytelen közvetlenül aratás után eladni a terményét, holott tárolással, a megfelelő értékesí­tési időpont kivárásával általá­ban kedvezőbb árat lehet elérni a gabonapiacon. A tervezett szövetkezet lét­rehozása erre - és egyéb, a gaz­dálkodókat érzékenyen érintő - problémára is megoldást je­lenthet. A tolnai gépköri tagok által megalakítandó gabonafelvá­sárló és -értékesítő szövetkezet - amelynek tagja lenne a Tolnai Gépkör, mint jogi személy is - egy további lépés után a Con­cordia Közraktár Rt-vel mű­ködne együtt, az rt. által létre­hozni kezdeményezett raktár­szövetkezetben. Ez a szövetkezeti társulás egyebek mellett kedvezőbb hi­tellehetőségeket kínál a terme­lők részére, és megteremti an­nak feltételét, hogy a gazdák ál­tal megtermelt gabonán kelet­kező haszon nagyobb része ná­luk maradjon. A szövetkezet alakuló gyűlé­sére január 15-én, szerdán 16 órától kerül sor Tolnán, a Galé­ria Étteremben. -ht­Volkswagen Golf Trend 1.4 CL - 2.196.000 Ft- fixáras értékesítés - 118.000 Ft-ért félmillió Ft értékű extrafelszerelés Tolna, Gém u. 1|A, - 74/440-537,440-578. Szekszárd, Széchenyi u. 41. - 74/319-266,319-968. Paks, Barátság ü. 3,-75/319-795, m ▲ Audi Házikerti praktikák Januári gondok A fordított ősz, a rendkívüli csa­padékos szeptember-októbert követő szokatlanul meleg no­vember dús lében hagyta a sző­lőültetvények vesszőit, a gyü­mölcsfák termőágait. Ráadásul a decemberi ónos esők, a kemény hideg hatására hosszú ideig vas­tag jégréteg zárja el a termőrü­gyeket a külvilágtól, ami arra fi­gyelmeztet minden szőlő- és kertművelőt, hogy a tavaszi met­széseket ez esetben ne kezdje ko­rán, mert nagy a rügyek befulla- dásának, elfagyásának veszélye. Az életképességet a lébeindulás legelején lehet csak biztonságo­san megállapítani. Vastag jégpáncél fedi a kint telelő földiepret, salátát, spenótot és sok kertben a túlságosan is jól kikelt és fejlődött őszi vetésű borsót, hagymát. Feltétlen törjük fel a fedő jégpáncélt a növény­kék levegőhöz juttatása érdeké­ben. Sokan hóra szórják a tavaszi indító műtrágyát. Most ne te­gyük, mert a keményebb alsó jégkérgen a felső olvadék elfo­lyik, magával viszi a tápanyagot, mielőtt a talajra juthatna. Az énekesmadarak kertjeink hasznos élőlényei és az itt telelők most vannak igazán nagy bajban, amikor az ónos eső jégrétege még a felkutatható téli kártevő rejtekhelyeket is elzárta előlük. Rakjunk ki madáretetőket! Akasszunk ki oldalán 5-6 cm-es lyukkal kivágott, az alján csapa- dékelfolyás érdekében kilyuggalt műanyagflakonokat, amelyekbe rendszeresen rakjunk ki olajos­magvakat, diótörmeléket, egyéb vegyszermentes magvakat. Az ágakra tűzzünk fel, kössünk fel sózatlan szalonnavégeket, fagy- gyúdarabkákat. A puffasztó, begyben megsa- vanyodó kenyér, péksütemény a kis madarak vesztét okozhatja. A január a Kárpát-medence leghidegebb hónapja. A gazdál­kodók részére tipikusan a terve­zések, a felkészülés, a beszerzé­sek, a gép- és szerszámfelújítá­sok, javítások időszaka. Nagy körültekintéssel kell a tavaszi ve­tésű növények fajtáit, vetőmag­vak kiválasztani a megváltozott termesztési lehetőségek figye­lembevételével. Ha nincs mód megfelelő talajerő biztosítására, azt nem lehet méregdrága inten­zív fajták alkalmazásával helyet­tesíteni, pótolni, mert kellő táp­anyag híján azok sem produkál­ják a tőlük elvárható eredménye­ket. A privatizált kisgazdaságok­ban alapvető legyen a gazdálko­dáshoz szükséges gépek, eszkö­zök beszerzését a tervezett növé­nyi sorokhoz igazítani és a gaz­daságos kihasználás érdekében keresni a hasznos együttműkö­dések lehetőségeit. Ne feledkez­zünk meg a termesztendő nö­vényféleségek ismeretében az alapvető gyomirtó-, növényvé­dőszerek, műtrágyák beszerzésé­ről, ez utóbbiaknál számítva a kemény, szélsőséges télből kike­rült őszi vetések nitrogénnel való megsegítésére. Erre az elkövet­kező tavasszal biztosan nagy szükség lesz. Szakái László 110 millió márka egy éve „pihen” A múlt heti kormányülés után je­lentette be Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszter, hogy az ország új ingatlannyilvántartási- és térképrendszerére szánt né­met hitel sehogy sem akar meg­érkezni az országba, ezért a fele­lős kormánybiztost felmenti. Szakmai berkekben - főleg a Dél-Dunántúlon - nagy felhör­dülést váltott ki az intézkedés, ugyanis az érintett személy, Rig- ler Péter neve , jól cseng” a geo­déták között. Talán ezzel a levál­tással fuccsba megy az egész Nemzeti Kataszteri Program? A részletekről célszerűnek tűnt magát Rigler Pétert megkér­dezni, aki Bátaszékről került először a pécsi geodézia élére, majd a kormánybiztosi székbe. — Visszaminősítettek mi­niszteri biztossá - mondta -, mivel a teljes programot az FM kívánja levezényelni. Ezután csak szakmai feladatot látok el. Eddig a pénzügyi előkészítést is szorgalmaztam, ami nem járt si­kerrel. Egészen egyszerűen azért, mert a magyar adminiszt­ráció úgy működik, ahogy. A pénz több mint egy éve ott „pi­hen” a németeknél, csak el kéne hozni... — Mennyi pénzről van szó? — A szövetségi kormány ré­széről 60 millió, a bajorok részé­ről 50 millió, összesen tehát 110 millió márkáról. — Ez az egész kataszteri programra elég lenne? — Nem, de az ingatlannyil­vántartás teljesen modernizál­ható volna belőle, a digitális tér­képek pedig az exponált telepü­léseken, egyelőre az ország 15- 20 százalékán készülhetnének el.-Wy­A kézműves kamara hírei Szakképzési tanácskozás. A szakmunkástanulók gya­korlati képzése többnyire nem az elméleti oktatást nyújtó iskolában történik, hanem más helyszíneken; vállalkozóknál, cégeknél. Az ő számukra - a gyakorla­tot biztosítóknak - rendez szakképzési tanácskozást a kézműves kamara január 16-án 14 órai kezdettel a szekszárdi BM-klubban. A kamara tagkörébe tartozó több mint 150 Tolna megyei cég, vállalkozás érintett a tanulóképzésben. Míves Vásár. Az 1. Buda­pesti Nemzetközi Kézműi­pari Kiállítás és Vásárt - kamarai szervezésben, az ipari minisztérium támoga­tásával - március 21-23-ig rendezik, hagyományte­remtő céllal. Természetesen Tolna megyei kismesterek is jelentkezhetnek rá, legké­sőbb február 1-ig. A mestervizsga finisében. Várhatóan az asztalos szakma mesterjelöltjei - szám szerint 13-an - vehetik át elsőként mesterlevelüket, a kézműves kamara által szervezett képzés végén. A 30 órás pedagógiai ismere­tek, az 50 órás vállalkozási ismeretek és a 160 órás szakmai tanfolyamon is túl vannak. Vizsgázni két cso­portban fognak gyakorlatból -január 25-én és február 1- jén -, elméletből pedig feb­ruár 7-én (írásbeli) és 14-én (szóbeli), őket az autószere­lők követik, akik kb. egy hónappal később jutnak el a vizsgákig. »

Next

/
Thumbnails
Contents