Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-13 / 10. szám
1997. január 13., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Hírek „Gázfűtötte” szedresi intézmények Újabb belső gázfűtés-rendszer készült el a múlt hét végére Szedresen, a helyi védőnői tanácsadóban is lehetőség nyílik a korszerű fűtési módra történő átállásra. Szedresen hamarosan sor kerül az óvoda olajfűtésének kiváltására is. A gázfűtést január 25-től 31-ig fogják elkészíteni a szakemberek. Az óvodát ez idő alatt be kell zárni. Az önkormányzat kéri a szülők megértését a kellemetlenség miatt. A két új fűtésrendszer elkészítése 1,7 millió forintba kerül. Húsz esztendeje város Bonyhád Várossá nyilvánításának húszéves évfordulójára készül Bonyhád. A programot egy ideiglenes bizottság állítja össze. Az év folyamán számos kiadvány megjelentetését tervezik, lesznek szellemi és sportvetélkedők és áprilisban felavatják a város most készülő címerét. Információk a híradóban Megjelent a Pedagógiai Híradó januári száma. A megyei rendezvények és tanfolyamok ismertetése mellett országos rendezvényekről és továbbképzési lehetőségekről is tájékoztatást kapnak a kiadvány olvasói. Tanulmányi és közművelődési versenyekről, illetve a már megtartott versenyek eredményeiről is beszámol a híradó, illetve segítséget ad a pályaválasztással kapcsolatos feladatokhoz. Tájékoztatók, könyvismertetés és pályázati hírek bővítik a „választékot”, s nem maradt el a kiadványból az óvodai melléklet sem. Tolna-Fadd-Gerjen: több, mint kockázat Közlekedés szempontjából meglehetősen veszélyes a Tolnát Fáddal, Dunaszentgyörggyel és Geijennel összekötő, a hótól, jégtől kellően meg nem tisztított útvonal. A töltésre épült útról szinte naponta csúsznak le járművek. A településekre késve érkeznek a mindennapi szállítmányok. Számos állampolgári bejelentés érkezett már az önkormányzatokhoz ezügyben. A faddi polgármester és a jegyző levelet intézett a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht- hez, amelyben kérik ezen utak megfelelő letakarítását. Van jegyző Öcsényben Elsőként a jegyzői állásra beküldött pályázatokat bírálta el az őcsényi képviselőtestület rendkívüli ülésén. A négy pályázó - ebből egy visszalépett - által beküldött színvonalas anyagok közül Kilián Orsolya mellett döntött a testület. A sióagárdi származású, de Szekszárdon élő Kilián Orsolya eddig Tevel és Závod körjegyzője volt, s várhatóan február 1-jével lép hivatalba öcsényben. Elfogadta a testület dr. Beck Mária Zsuzsanna képviselői lemondását, aki munkahelyi elfoglaltsága miatt mondott le. Döntött a testület az „őcsény Községért” emlékplakett adományozásáról, s elviekben megegyeztek a képviselők az „őcsény Községért” Alapítvány létrehozásáról is. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésében holnap reggel kilenc órától délután kettőig tartanak önkéntes véradást a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden véradót szeretettel várnak. Leolvassák a vízórákat A Dombóvári Víz és Csatornamű Kft. a januári vízdíj emelkedés miatt szükségessé vált vízóra leolvasást már megkezdte, s a folyamatos leolvasás érdekében a fogyasztókat arra kéri, hogy tegyék szabaddá a vízóra aknákat. Pályaválasztási tanácsadás Ma déltől délután négy óráig várják az érdeklődő szülőket pályaválasztási tanácsadásra a dombóvári művelődési házban. Honfoglaló eleink textilművessége Ezt a címet viseli az a történelmi játszóház, melynek keretében január 14-én, kedden 14 órától a honfoglalók textilművességébe nyerhetnek bepillantást a kisdiákok. A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Múzeum régésze az ezer évvel ezelőtti fonás és szövés technikáját mutatja be az érdeklődőknek. A német önkormányzatok napja (Folytatás az 1. oldalról.) Az elismerést Tolna megyéből Rittinger Antal, a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke vehette át Kemer Lő- rinctől (képünkön). A kitüntetések átadása után került sor a mintegy két és fél órás gálaműsorra, melynek során a hazai német származású tehetségek mutatkoztak be nemcsak a hagyományos népdal, néptánc produkciókkal, hanem klasszikus szerzők - Schubert, Bach, Offenbach - műveinek bemutatásával. A gálaműsort követően a jelenlévők elénekelték a Békezsoltárt és Európa-himnuszt, majd a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke újévi fogadáson látta vendégül a meghívottakat. Az ünnepségen megható szavak kíséretében elköszöntek a búcsúzó német nagykövettől, dr. Otto Rábán Heini- chentől.- /. kováts Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete Nem szakadás, hanem átalakulás (Folytatás az 1. oldalról.) Az egyesület minden hónap első csütörtökén, 18 órától tartja összejöveteleit a helyi művelődési házban. A szervezetbe belépni szándékozók ezeken a gyűléseken csatlakozhatnak az egyesülethez. A belépés feltétele a családban nevelkedő, vagy korábban nevelkedett három gyermek, egyetértés az alapszabállyal, valamint az évi 800 Ft/család tagdíj befizetése. Lőrincz László azt mondta, hogy a tolnai csoportnak 56 család volt a tagja, ennek alapján szinte egészen biztos, hogy az egyesületbe legalább 30 család be fog lépni. Az elnök tájékoztatott arról is, hogy már dolgoznak az ezévi programok szervezésén. Az egyesület tervei között szerepel egy szülők nélkül maradt tolnai családban élő három gyermek - lehetőségeik szerinti - segítése is. -esIVyílt nap az Adyban. Hol tanuljon tovább a gyerek? - ez a kérdés foglalkoztatja leginkább január közepén azokat a szülőket, akiknek nyolcadik osztályba jár a csemetéjük. Az elmúlt hétvégén Szekszárdon az Ady Endre Szakközépiskolában tartottak nyílt napot. fotó: bakó jenő Tolna megyei díjazott somogyi pályázaton A Somogy Megye Közgyűlése és a Somogy Megyei Honismereti Egyesület 1995. végén mil- lecentenáriumi falukrónika-író pályázatot hirdetett. A díjátadás január 6-án, a Somogy megyei címer adományozásának 499. évfordulója alkalmából történt meg. A 26 pályázó között volt a dombóvári Bodó Imre agrármérnök, aki a „Gölle község krónikája 2. rész” címmel megírt munkájával 2. helyezést ért el. Könyvében a szülőfalujának agrártörténetét írta meg kezdetektől napjainkig a községben működő két szövetkezet életével és munkájával együtt 140 oldalon, 57 fényképpel illusztrálva. Értékeléskor díjazták az uradalmi cselédek életéről és a gazdatisztekről készült értékes fotóanyagot. Köszönhető ez az anyag a Szekszárdon élő özv. Vargha And- rásnénak is, aki Bodó Imrének 1995-ben több eredeti, régi fényképet adott át férjéről, annak munkájáról, aki a Gölléhez tartozó pusztákon volt gazdatiszt a háború előtt, később pedig a len- gyeli szakmunkásképző intézet tanára, majd igazgatója is volt. (pt) Irány Európa! -magyar módra Már a vízcsapból is az csepeg, hogy: Irány Éurópa! En már megelégednék azzal is, ha legalább autóbuszon eljutnánk „egymásirántiságban” a sarkkör-közeli 63 szélességi fokig, mert hallom az elektronikus médiában, hogy bár ott sem fenékig tejfel az élet, hiszen pl. Svédországban az év hat hónapján át hótakaró bontja a tájat, az autóbuszok vezetői mégsem türelmetlenek. Kivétel nélkül megvárják, amíg a felszálló utasok elfoglalják helyüket és csak azután lépnek rá a gázra. Nem vetettem volna papírra ezt a közhelynek tűnő hírecs- két, ha nem vagyok szemtanúja annak, hogy egyik idős korban lévő, de lelkes kertművelő barátunk felszállás után - mivel nem vetette rá magát azonnal robinsonáddal legalább egy fogantyúra - a gyors indítástól úgy hanyatt vágódott, hogy majd’ ott lelte halálát. Szerencsére megúszta néhány napos nehézlégzéssel és a buszvezető még azt se mondta neki, hogy: „bocs”! Szakái László Alternatív vitamegoldás a választottbíráskodás Válasszunk bírót magunknak? Az elmúlt években világjelenséggé vált az állami bíróságok ügyszámának robbanásszerű emelkedése, ami együtt járt azzal, hogy a jogerős ítéletek meghozatalára nem ritkán 4-5 évig kell várniuk a feleknek. Ilyen lassú döntéshozatalt az üzleti életben kialakult szerződéses kapcsolatok nem viselnek el. Ezért az utóbbi időben mindenhol megnőtt a választottbíráskodás jelentősége. Miről van szó, mit takar ez a fogalom, erről kérdeztük dr. Horváth Évát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság vezetőjét. — A választottbíróság Magyarországon a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó jogászok számára nem újkeletű fogalom, a középkorig nyúló hagyományai vannak. A múlt században már működött intézményes kamarai választott bíróság. Ez egy alternatív vitamegoldási mód, akkor kerülhet sor rá, ha a felek választottbírósági hatáskörben előzőleg szerződésileg megállapodtak. Ezért talán érthető, hogy a szocialista tervgazdálkodás időszakában nagyon korlátozott mértékben volt megengedett a működése, az 1980-as évek végéig gyakorlatilag csak nemzetközi kereskedelmi jogviták esetében lehetett választottbírósághoz fordulni. Ezért is van, hogy ezzel a jogintézménnyel korábban csak a klasszikus monopolhelyzetben lévő, állami külkereskedelmi vállalatok jogászai találkozhattak Magyarországon. — Mire terjed ki a választottbíróság tevékenysége? — Korábban a választottbíróság tevékenysége a jogi szabályozás miatt gyakorlatilag a nemzetközi kereskedelmi jogviták elbírálására korlátozódott. A hazai piacgazdaság kiépülésével párhuzamosan a jogi szabályozás egyre tágabb teret engedett annak, hogÿ ne csak nemzetközi, hanem kizárólag belföldi kereskedelmi szerződésekben is szerepelhessen választottbírósági kikötés. Az 1994. december 13-án hatályba lépett, 1994. évi LXXI. számú, a választottbíráskodásról szóló törvény értelmében minden olyan szerződésre vonatkozóan ki lehet kötni a választottbírósági hatáskört, amelyben legalább az egyik fél gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik és a jogvita tevékenységből ered, a peres felek a választottbírósági szerződést írásban kikötötték. A jogutódként korábbi Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett választottbíróság 1995. január 1-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik tovább. — Mik az előnyei a választottbíróságnak? — Az eljárás gyorsabb, kevésbé költséges, az ügy bonyolultságától függően egy-másfél év alatt jogerős és végrehajtható ítélet születhet. A felek maguk jelölnek választottbírót, a határozat ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. — Egyenértékű-e a választottbíróság ítélete a „rendes ” bíróságéval? — A választottbírósági ítélet jogi értéke megegyezik az állami bíróság ítéletével, azzal azonos módon hajtható végre. Egy nemzetközi egyezmény alapján a Magyarországon hozott választottbírósági ítéletet 107 külföldi országban lehet végrehajtani. — Hol működnek választottbíróságok? — A jelenlegi jogi szabályozás értelmében nemzetközi ügyekben állandó választottbíróságként Magyar- országon kizárólag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság járhat el. — Kik lehetnek választott bírók? — A MKIK mellett szervezett választottbíróság ajánlás jellegű választottbírói listával rendelkezik. Ezen nemzetközileg is ismert, a kereskedelmi jogban és szokásokban jártas, külföldi jogban is otthonos, idegen nyelveket beszélő hazai jogászokon kívül, ugyancsak nemzetközi szaktekintélynek számító külföldi jogászok is szerepelnek. A felek az esetek többségében e lista alapján választanak bírót, de arra is lehetőség van, hogy a névjegyzékben nem szereplő hazai vagy külföldi személyt jelöljenek meg. F. Kováts Éva
