Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

VÁLASSZUNK BÍRÓT MAGUNKNAK? (3. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. JANUÁR 13. HÉTFŐ ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM a NÉPÚJSÁG -ot telefonon is megrendelheti! ____«______ „ Aranytűt” kapott Rittinger Antal A német önkormányzatok napja a Pesti Vigadóban Ünnepséggel és gálaműsorral emlékeztek meg szombaton a Pesti Vigadóban az idén elő­ször megtartott magyaror­szági német önkormányzatok napjáról. A német kisebbségi önkor­mányzatok 1995. j anuárj ában alakultak meg. A hazai német­ség érdekképviselete tavaly nyilvánította ünneppé január második szombatját, a három- királyok napját. Áz első orszá­gos ünnepségen Tolna megyé­ből ötvenhármán vettek részt a kisebbségi önkormányzatok és a kulturális csoportok vezetői közül családtagjaikkal. A közel hatszáz meghívottat Kemer Lőrinc, a Magyaror­szági Németek Országos Ön- kormányzatának elnöke kö­szöntötte. Az elnök szólt a ki­sebbségi önkormányzati rend­szer szerepéről és a hagyomá­nyok ápolásának fontosságáról. A két évvel ezelőtt megalakult több mint másfélszáz testület hosszú idő után először adott lehetőséget - a többi kisebbség mellett - a németeknek is saját érdekeik képviseletére - hang­zott el. Az összejövetelen bemuta­tásra került a hazai németség közelmúltban elkészült címere, amely a Nap és a Hold ősi jel­képe, valamint a kereszt és az eke, valamint a Budai Vár mel­lett jelképesen azt a Duna fo­lyót is magába foglalja, amely egybefűzi az Európában élő németséget. Az új szimbólumot Mayer Mihály, a Pécsi Egy­házmegye püspöke áldotta meg. Ezt követően Kemer Lőrinc átnyújtotta a magyarországi németek legmagasabb kitünte­tését, az „Ehrennadel in Gold”- ot, azaz „Aranytűt” az arra leg­érdemesebb öt személynek, akik a népcsoport önazonossá­gának megőrzéséért a legtöbbet tették. (Folytatás a 3. oldalon.) Nincsenek veszélyben a laktanyai lakások A szigetelés időben elkészült Az elmúlt héten számoltunk be arról, hogy a gunarasi gyógyszálló lapostetőjének beázása miatt az oda beutalt betegeket kénytelenek voltak átmenetileg hazakiildeni. Is­meretes, hogy a volt dombó­vári szovjet laktanya épületei szintén nem nyeregtetővel rendelkeznek, ezért Galam­bos Zsoltot, a Kapos-Domb Lakásszövetkezet elnökét kérdeztük arról, hogy a keze­lésükben lévő volt laktanyai épületeknél kell e számítani hasonló vészhelyzetre. Mint megtudtuk, a lakás- szövetkezet vezetőségét öröm­mel tölti el, hogy sikerült még az elmúlt évben mindkét, keze­lésükben álló épület lapostető­jének szigeteltetését elvégez­tetni. A szigetelési munkát egy siófoki cég vállalta és valósí­totta meg jó minőséget produ­kálva. Ettől függetlenül - mondta Galambos Zsolt - a mostani időjárás, illetve a maj­dani olvadás mindenképpen komoly erőpróba lesz a szigete­lésnek. Eredeti elképzelésük az volt, hogy a szigetelés minősé­gét csatorna eldugaszolással és a tetők elárasztásával tesztelik, ám úgy tűnik, hogy ezt a próbát a természet végzi el. A lakásszövetkezet ettől függetlenül felkészült arra, hogy a csatornába befagyott pangó vizek okozta problémát minél hamarabb elhárítsák, és az olvadó hóból keletkező víz elfolyását is gyorsítsák. Egyébként - mondta a la­kásszövetkezet elnöke - a laká­soknál most is végeznek külön­böző munkálatokat, hogy ta­vasszal a leendő tulajdonosok a lakások belső felújítását is megkezdhessék.- nagy ­Sötétvölgyi hóbringa szekszárdi érmekkel Szombaton a Szekszárd melletti sötétvölgyi er­dőben „embertelen” körülmények között ren­dezték meg az idei országos terepkerékpáros bajnokságot. A hóbringások viadalán két arany, három ezüst-, valamint két bronzérmet szerez­tek a házigazda szekszárdiak. (Részletes tudósí­tásunk a 8. oldalon.) FOTÓ: BAKÓ JENŐ Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete Nem szakadás, hanem átalakulás A tolnai nagycsaládosok csoportja - amely korábban a szek­szárdi egyesület keretein belül működött - önálló egyesületté alakult át Az új szervezet elnöke hangsúlyozta, Tolnán egyet­len nagycsaládos szervezet működik, nincs szó szakadásról. A tolnai nagycsaládos csoport egy éve alakult. Már működé­sük kezdetekor szóba került, hogy ha a szervezet „felfut”, el­képzelhető az önálló egyesü­letté alakulás. Időközben a csoport „nagy­korúvá” vált. A legutóbbi ösz- szejövetelen 23 korábbi cso­port-tag elfogadta a létreho­zandó egyesület alapszabályát és megválasztotta a vezetősé­get. Az egyesületté alakulást a szekszárdi szervezet vezetősé­gének többsége is támogatta. Az egyesület - alapszabály­ban rögzített - céljai között sze­repel a nagycsaládosok értékei­nek felmutatása, érdekeinek képviselete, a család fontossá­gának hangsúlyozása, külön­böző programok és kedvezmé­nyes vásárlási lehetőségek szervezése, a helyi közéletben való részvétel. Az egyesület elnökévé Lő- rincz Lászlót választották. A titkár Baksainé Kenessei Éva lett, a gazdasági vezető pedig Makó Zoltánná. További négy vezetőségi tagot is megválasz­tottak: Gotrián Tibomét, Gál Zsigmondnét, Weiszné Szabó Magdolnát és Makó Zoltánt. Lőrincz László fontosnak tar­totta kiemelni: az alapítók kije­lentették, hogy a tolnai csoport egyesületté alakul át. Ez azt je­lenti, hogy a korábbi csoport megszűnt, a tolnai nagycsalá­dosok egy csapatba szerveződ­tek, szakadásról tehát nincs szó. (A csoporton belül korábban néhányan ellenezték az egyesü­letté alakulást - a szerk.) Az elnök azt is elmondta, hogy az önálló egyesületté vá­lás jogilag egyértelmű helyzetet teremt, ami által az egyesület „kezelhető” partnerként tud kapcsolatba lépni más szerveze­tekkel, az önkormányzattal, a vállalkozókkal. A tolnai egye­sület csatlakozik a Nagycsalá­dosok Országos Egyesületéhez, és fel kívánja venni a kapcsola­tot a tolnai testvérvárosok ha­sonlójellegű szervezeteivel is. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Elmarad a ma estére meghir­detett előadás a paksi művelő­dési központban. A Latinovits- bérlet keretében Szörény i- Bródy Kőműves Kelemen című rockballadája az egyik fősze­replő megbetegedése miatt ké­sőbb kerül színpadra Pakson. A bérleteseket a szervezők az új időpontról értesítik, a jegyek a művelődési központban vissza­válthatók. Megalakul a Völgy ségi Tu­rista Egyesület. Az első össze­jövetelt január 16-án, csütörtö­kön 17 órakor tartják Bony- hádon, a polgármesteri hivatal­ban. Erdélyi batyusbál lesz a Ba­bits Mihály Művelődési Ház márványtermében január 18-án 20 órai kezdettel, a Leposa ze­nekar közreműködésével. Asztalitenisz versenyt rendez a szekszárdi Gyermekek Háza általános iskolások részére csa­pat- és egyéni kategóriában. Az érdeklődők január 20-ig jelent­kezhetnek az intézményben. A versenyekre január 25-én, il­letve február 1-én kerül sor. Ér­deklődni a 74/315-022-es tele­fonon lehet. „Önmentő” homok Gyönk előtt. Nem sózzák az alsóbb rendű útvonalakat megyénk­ben, a Tolna Megyei Közútke­zelő Kht. gépei csak az emel­kedőkön és a kanyarokban szórnak sóval kevert salakot az úttestre - tudtuk meg Juhász Istvántól a Kht. munkatársától. A Gyönk és Szárazd közötti út­vonalon elhelyezett homok önmentő célokat szolgál, azaz az elakadt járművek ennek se­gítségével indulhatnak újra. Grimm-mesék feldolgozásá­ból álló műsorát mutatja be a budapesti Figurina bábszínház a szekszárdi gyerekeknek ja­nuár 22-én, szerdán. Az elő­adásra a Gyermekek Házában kerül sor. Egy esztendő alatt hatszáz­millió forinttal nőtt a Völgy ségi Takarékszövetkezet betétállo­mánya, amely ezzel elérte az 1,4 milliárd forintot. Téli -vásár. A hó, a hideg téli időjárás sem tudta meggátolni a szekszárdi havi vásár áru­sait abban, hogy portékáikat kipakolják, a vevőket pedig, hogy végigmustrálják és alkudjanak a kiszemelt árura. A vasárnapi állat- és kirakodóvásárban - mint egész évben - most is kínál­tak a malacoktól kezdve a fonott kosarakon át a ruhákig sok mindent. fotó: bakó jenő Megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Paksi mérnök az országos vezetésben Szombaton tartotta alakuló ülését a Magyar Mérnöki Kamara Budapesten. Megyénket nyolc küldött képviselte, közülük Sipos Lászlót, a paksi atomerőmű minőségbizto­sítási osztályának vezető mérnökét, a mérnökkamara me­gyei szervezetének alelnökét, az országos vezetés tagjává választották. „Régi tartozását sikerült a tár­sadalomnak teljesítenie” - mondta Baja Ferenc környezet­védelmi miniszter a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott or­szágos küldöttközgyűlésen, amely egyben alakuló ülése is volt a Magyar Mérnöki Kama­rának. Ötvenkét év szünet után újra köztestületet alakíthattak a magyar mérnökök, az ország- gyűlés által tavaly elfogadott törvény alapján. Az előkészítés 1989-ben kezdődött a Magyar Mérnök Egylet létrehozásával. A szombati küldöttközgyűlést megelőzően valamennyi megye és a főváros létrehozta saját tes­tületét, közülük elsőként Tolna megyében alakult meg a me­gyei mérnöki kamara, tavaly november 7-én. A testület célja a szakmai közfeladatok ellátása (például a tervezői és szakértői névjegyzékbe történő felvétel­nél az első fokú minősítés), az érdekképviselet. Az országos szervezet a megyék munkáját hangolja össze, részt vállal a jogszabályok, törvények előké­szítésében, kidolgozza majd az egységes mérnöki díjszabást, és építi, ápolja a nemzetközi kap­csolatokat. Az országos kül­döttértekezlet elfogadta az alapszabályt, az etikai és fe­gyelmi szabályzatot, a kamara költségvetését és megválasz­totta a tisztségviselőket. A Ma­gyar Mérnöki Kamara elnöke dr. Hajtó Ödön lett, a tizenkét fős vezetés tagjává választották huszonegy jelölt közül a paksi Sipos László negyven éves vil­lamosmérnököt 242 szavazat­tal, aki a testület legfiatalabb tagja lett. (Az utána következő kora 53 év.) A vezetésbe egyébként öt fővárosi és hét vi­déki mérnök került, a taglét­szám arányainak megfelelően.-rákosi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents