Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
HITRŐL, SZERETETRÖL ÉS ERKÖLCSRŐL (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. JANUÁR 2. CSÜTÖRTÖK ____________________'________ÁRA: 32 FORINT____________________*___________VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A > ..........>" P UJSAG -ot telefonon is megrendelheti! a 74/415468-at! Fut a Fadd! A rossz idő ellenére is sokan vettek részt Faddon az immár hagyományos „Fut a Fadd” elnevezésű szilveszteri futáson, hosszú és rövid távon. A faddi iskolaszék rendezte a versenyt, a rajt és a cél is a művelődési háznál volt, az útvonal a falu utcáin vezetett. Hosszútávon eddig még nem győzte le senki Szabó Attilát, most is ő nyert, méghozzá egy malacot. A 2. és a 3. helyezettek pezsgőt, a többiek egy-egy narancsot kaptak. A rövid távon indulók közül 1. lett Muskovics Lőrinc. Az első három helyezett ajándékot, a többiek narancsot nyertek. Új színfoltja volt a délutáni programnak, hogy maskarában is lehetett futni. À nyugdíjastól az általános iskolás korosztályig felöltöztek télapónak, boszorkánynak, bohócnak, kéményseprőnek. A jelmezesek mindegyike kapott ajándékot. Forró teával vendégeltek meg a szervezők mindenkit, azokat is, akik kíváncsiak voltak a versenyre. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Zsíros kenyér és forró tea Akciócsoport hajléktalanok felkutatására A zord idő, a metsző hideg elől jólesik a meleg, fűtött szobában meghúzódni. Sajnos akadnak közöttünk, s nem is kevesen, akiknek nincs hova elmenekülni a hideg elől, vagy csak nyomorúságos, összetákolt fakunyhó nyújt menedéket. Bizonytalanság Pincehelyen A dolgozók kétharmadának felmondtak Szekszárdon, a húsz fős Hajléktalanok Átmeneti Szállásán is érződik, hogy igen hideg van, mert nap mint nap teltház van a szállón. Délután 17 órától reggel 8 óráig van nyitva, de december eleje óta az éjszakai szálláson kívül délelőtt 9-től 12-ig zsíros kenyeret és forró teát osztanak az embereknek. Naponta 8-10 kilogramm zsíros kenyér fogy, s a több liternyi forró tea is némi enyhülést jelent a szomorú sorsú embereknek. — Nemcsak Szekszárdon, de országosan is az a helyzet, hogy az átmeneti szállón a hajléktalanok csak az éjszakát tölthetik el, nappal távozniuk kell - mondta Nyíró Árpád, a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának vezetője. - Azt terveztük, hogy az ételt, s mellé a teát az udvaron osztjuk ki, de az időjárás közbe szólt, amíg elfogyasztják az emberek az ételt, a szálláson tartózkodhatnak. Ami ettől a szolgáltatástól eltér, az az úgynevezett nappali melegedő, ilyen Szekszárdon sajnos nincs. Hasonlóképpen nincs népkonyha, és nincs női hajléktalan szálló sem. Mint az Nyíró Árpádtól megtudtuk, a hajléktalanok zsíros kenyérrel és teával való ellátására márciusig van keret, amit a Népjóléti Minisztériumtól „téli kríziskezelés” céljára pályázaton nyert 600 ezer forintból fedeznek. Ez az összeg magába foglalja annak az akciócsoportnak a költségeit is, amelyet arra a célra szerveztek, hogy felkutassák a város területén élő hajléktalanokat, azokat, akik nem nyertek a szállón elhelyezést. őket hideg élelmet tartalmazó csomaggal látják el. — Van-e adat arról, hogy hány hajléktalan él a városban ? — Az akciócsoportunk december óta járja a várost, s annak környékét. Pontos adatunk nincs, de körülbelül 20-25 hajléktalant sikerült felderíteni. Nagyon nehéz pontos felmérést készíteni - kb. 80-100-ra tehető az otthontalanok száma -, ismerve a városkörnyéki hegyvi- dékes részeket, ahol összetákolt faházakban, nyomorúságos körülmények között is élnek emberek, akik nem minden esetben fogadnak el segítséget. — Kaptak-e támogatást a hajléktalanok megsegítésére? — Örömmel vettük a felajánlásokat, így többek között ünnepek előtt a Máltai Szeretetszolgálat, a Nyújtsd Kezed Krisztus Felé gyülekezet, valamint a Zsitvai cukrászda tette örömtelibbé a szállás lakóinak napjait. - péteri Röviden Szilveszter éjszakáján betörtek egy tolnai vegyesboltba. Ettől az esettől eltekintve a városban nyugodtan zajlott az óévbúcsúztatás, legalábbis olyan rendbontás nem történt, ami a tolnai rendőrök intézkedését igényelte volna. Az önkéntes tűzoltók ügyeletese ugyancsak nyugodt ünnepről számolt be, a tolnai lánglovagok bevetésére nem volt szükség a mostani „évfordulón”. Véradások a megyében. A megyei kórház vértranszfúziós állomása január 7-én, kedden, Simontornyán tart véradást. A véradásra a művelődési házban kerül sor 9 és 16 óra között. Január 9-én és január 13-án Szekszárdon, a véradó állomáson intézeti véradónap lesz. Mindkét napon 8-tól 15 óráig várják az önkéntes véradókat. A Pincehelyi Szent Orsolya Kórház 143 dolgozója közül 90 fő kapta, vagy kapja meg felmondását. A sebészeten csak sürgős betegeket fogadhatnak. „Papíron” a pincehelyi kórház, mint a megyei önkormányzat kórházának része, január 1-től negyven ágyas belgyógyászati osztállyal láthat el fekvőbetegeket. A decemberi tiltakozást követően a megyei közgyűlés még öt „aktív” sebészeti ágyat szavazott meg Pincehelynek, erről azonban még nem köttetett szerződés a társadalombiztosítással. Dr. Váradi József megbízott igazgató abban reménykedik, hogy sikerül elérni a egészségügyi ellátást szabályozó miniszteri rendelet módosítását, s Pincehelyen vegyes profilú, magasabb ágyszámmal engedélyezett kórház működhet. A sebészeti osztályra januártól csak sürgős ellátásra szoruló betegeket vehetnek fel, dr. Váradi József szerint azonban - aki maga is az elbocsátottak között van -, egy orvossal és a csökkentett létszámú személyzettel ezt a feladatot is nehezen tudják majd ellátni. Nem javít a helyzeten, hogy a Simontornyán tervezett új mentőállomás kialakítására és a tamási mentőállomás megerősítésére még csak kezdeti lépések történtek. Annyi bizonyos, hogy a kórház 143 dolgozójából mindösz- sze 53-an maradnak, a többiek január 1-től 30 napos felmondási idejüket töltik. A végkielégítéseket a volt munkáltató, a tamási önkormányzat fizeti, amelynek ezentúl lehet, hogy egy ötvenezer forintos kiadás is terheli számláját, információnk szerint ugyanis nem jelentette be a munkaügyi központnál a létszámleépítést. Amely munkáltató ezt elmulasztja, rendbírságot kell fizetnie. (tf) r „Almom egy sokszínű kisváros!” Interjú Nagy Gábornéval, Dunaföldvár polgármesterével Két éve, hogy Dunaföldvár lakossága Nagy Gábornénak szavazott bizalmat és polgármesternek választotta. Az energikus hölgy - akit ismertsége okán „polgármester asszony” helyett sokan Ilonkának szólítanak - azóta sok erőfeszítést tett, hogy a város épülése, szépülése szemmel látható legyen. — Hogyan kezdődött? Hiszen sokáig nem szerepelt a neve a polgármesteri címért „harcba indulók” listáján. — Úgy volt, hogy az előző polgármester, Kiss János az utolsó pillanatig azt mondta, indul a választáson. Akkoriban azzal a gondolattal foglalkoztam, hogy otthagyom a városházát - ahol mint a vállalkozási iroda vezetője dolgoztam - mert kilátástalannak láttam a helyzetet. Az akkori vezetés a fejlesztéseket teljesen figyelmen kívül hagyta, csak a működőképesség megtartására összpontosított. Az összes pénzt, állami támogatást ennek szolgálatába állították. Az utolsó pillanatban a polgármester bejelentette, hogy nem indul, akkor néztem meg az indulók listáját. Nem nagyon szoktam hangoztatni, de a jelöltek személyében nem láttam biztosítottnak azokat a fejlesztési terveket amire szerintem a városnak szüksége volt, van. Arra gondoltam, ha engem választanak, sikerül mindenki hasznára megvalósítani elképzeléseimet. — Tehát Ön ezzel a „ars poeticával” kezdett neki a munkának? — Igen, mindennél fontosabbnak tartottam, hogy a város elmozduljon arról a holtpontról, ahová az idők során, de legfőképpen az elmúlt két ciklusban jutott. Ehhez nyilván elsősorban anyagi problémák vezettek, a baj csak az volt, hogy az akkori vezetés részéről még a törekvés szándéka sem látszott. Hiszen lehetett látni országszerte olyan településeket, ahol szintén nehéz volt a helyzet, mégis sikerült felfelé tömi. Amikor én ezzel elkezdtem foglalkozni tisztában voltam vele, hogy ez nem fog egy csapásra megváltozni. (Folytatás a 4. oldalon.) Újévi koncert Szekszárdon. A Daniel Speer Rézfúvós Quintett koncerttel köszöntötte az új esztendőt tegnap Szekszárdon, a Művészetek Házában. fotó: bakó jenö
