Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

1996. december 10., kedd Agrár Hírek Juhászati hírek A mezőgazdasági tárca megfogalmazta elvárásait a juh-ágazattal kapcsolatban. Ezek szerint 2000-re 1,4 millióra kell növelni az anyajuhlétszámot és 28-30 ezer tonnára a bárány-előál­lítást. (Jövőre a tervek sze­rint 800 ezer lenne az anya­juhok száma és 15,5 tonna a bárány.) A jövő terveinek a megvalósításához azonban elengedhetetlen egy szerve­zett, államilag előfinanszí­rozott, szakmailag megala­pozott import, valamint mindebben a Földművelés- ügyi Minisztérium döntő mértékű szerepvállalása. Piaci árakról A Fővárosi nagybani piac (Nagykőrösi út) áraiból: burgonya 13-18 Ft/kg, fe­jeskáposzta 14-18, kelká­poszta 20-30, karfiol 40-60, sárgarépa 20-35, petrezse­lyem 25-35, vöröshagyma 14-18, uborka 160-220, pa­radicsom 140-180, narancs 127-160, banán 130-150, alma 30-60, dióbél 550-600, szőlő 180-220, tojás 9-12 Ft/db. Vásárok ideje Körzetünkben legközelebb csak december 22-én, va­sárnap Szekszárdon, majd 29-én, az év utolsó vasár­napján, Tamásiban lesz or­szágos állat és kirakódóvá­sár. (Baján minden szomba­ton a Monostori úton van ál­latvásár, Pécsen pedig min­den szombaton és minden vasárnap lesz kirakódó vá­sár.) Gazdaság Jövőre védőárakat hirdet a hegyközség Termelők, felvásárlók egy csónakban? (Folytatás az 1. oldalról.) a szőlőt érlelő napfényre, a cu­korfok javulására, de a hűvös, nyirkos idő miatt az sem járt jól aki várt, sőt kockáztatta a ter­mést is, mert az édesedés he­lyett megindult a rothadás. — A borászok szerint az idei év nem tartozik majd a jóhang­zású évjáratok közé. — En úgy látom, hogy job­bak lettek a borok, mint ami­lyenre a szüret alatt számítani lehetett. Szépek lettek a színek, jó az íz, a zamatanyag, a savak azok magasabbak, mint az előző években, és az extrakt- tartalom is alacsonyabb. A hi­bák ellenére egy jó, közepes minőség az idén is lesz. — A hegyközség hogyan foglalta össze a szőlőfelvásár­lás tapasztalatait? — A hegyközség választ­mányai külön-külön is megtár­gyalták a szüret tapasztalatait. Mindnyájan azt szűrték le, hogy nagyon nehéz volt az ősz, nehéz volt egyeztetni a szüretet az időjárással. Az értékesítésről nagy vita alakult ki. Többen szóvá is tették, hogy szüret előtt a felvásárlók milyen készsége­sek voltak, úgy nézett ki, hogy „kart karba öltve”, termelők, feldolgozók egy csónakban evezünk. Amikor viszont az arakat mar konkrétan is meg kellett nevezni, erősen szembe kerültek egymással a termelők és a felvásárlók. Sokan titkolóz­tak, csak az utolsó pillanatban mondtak árat, így kényszer- helyzetbe hozták a termelőket. Sajnos volt is olyan tendencia - szerencsére nem a környékün­kön -, hogy az előre megbe­szélt összeget később alacso­nyabb áron realizálták. Körze­tünkben is volt olyan, hogy a minőségre hivatkozva - sajnos az idén gyakran előfordult -, igyekeztek lenyomni az árakat. A korai fajtákat, például az Oportót, a Zweigelt nagyon le­értékelték a helyi felvásárlók. Aki tehette, el is adta máshová. Ebből volt is a választmányi gyűlésen vita, mondván, a gyenge minőségért is többet fi­zettek azok, akik elvitték innen a szőlőt, mint a jó minőségért a helyiek. De az a szőlősgazda, aki el tudta adni drágábban a termését, az jövőre is meg tudja művelni a szőlőjét. Tehát nem érdemes azon vitatkozni, hogy ki hová adta el a termést, mert aki olyan alacsony árat kapott, hogy csak az önköltségét fe­dezte, az előbb utóbb tönkre­megy. Ha viszont a szőlészet tönkremegy, akkor azt a borá­szat is megsínyli. — A termelők szerint nem­csak a viszonylag alacsony fel- vásárlási árak jelentettek érté­kesítési gondot, hanem sokan nem is tudtak fizetni, csak hó­napokkal később, így év vége felé, jóval a szüret után. — Ez általában megállapo­dás kérdése volt. Szekszárdon és környékén ha nem is azon­nal, de pár héttel a szüret után általában kifizették a termelőt. Ebből a szempontból a szőlő- termelő még szerencsés, nem így van ez a mezőgazdaság más területén, ahol néha hónapokat várnak a pénzükre a gazdák, mire megkapják a terményük után a járandóságukat. — A hegyközség kialakított- e valamilyen egységes állás­pontot arról, hogy jövőre ér­demes lesz-e védőárat hirdetni még a szüret előtt? — A választmányi gyűlésen az a döntés született, hogy a bo­rászokkal, a feldolgozókkal és a termelőkkel egyeztetve meg kell határozni jövőre a védőá­rat, mégpedig olyan összegben ami a borvidék érdekeit szol­gálja. Ez azért is lesz fontos, mert a jövő évi adózásban van egy olyan kitétel, hogy a hegy­község védőárára alapoznak, il­letve e fölötti összeg után kell majd adózni. Mauthner Vizsga és bemutató Hatvan jelölt a mester címért Több mint 60 jelölt indult a mester címért, s most - két cso­portban - végzik a Tolna Me­gyei Kézműves Kamara előké­szítő tanfolyamait. Az egyik csoport december 13-án vizs­gázik pedagógiai ismeretekből, a kamara oktatótermében. Eb­ben a csoportban vannak a vil­lanyszerelők is, szám szerint 11-en. Ezért kapcsolódik az eseményhez egy elektromos ipari szakmai bemutató. Az Ady Endre Szakképző Iskola udvarán lesz megtekinthető az a mozgó kiállítás - egy ország­járó buszban -, melynek alap­ján a szakmunkástanulóktól a mesterekig mindenki megis­merkedhet a legújabb nyugati elektromosipari termékekkel, alkatrészekkel, berendezések­kel, technológiákkal. A bemu­tató 9 órától lesz látogatható. 7. oldal Amit az állampapírokról tudni kell A diszkont kincstárjegy A diszkont kincstárjegy (dkj) speciális, 1 évnél rövidebb fu­tamidejű állampapír. Különlegessége abban mu­tatkozik meg, hogy a szó igazi értelmében nem kamatozik, az általa elérhető árfolyam- nyereség miatt mégis jó ho­zamot biztosít. Lejáratukkor a névértéket fizetik ki, a kibo­csátáskor viszont jóval a név­érték alatt, diszkont áron lehet hozzájutni. A névérték és a vásárláskori ár aránya adja a papír hozamát. Az Államadósság Kezelő Központ négyféle futamidő­vel bocsátja áruba e papíro­kat. Heti rendszerességgel tart aukciót az 1 és 3 hónapos, míg kéthetente a 6 és 12 hó­napos futamidejűekre. Az aukción bankok, befektetési alapok és brókercégek vehet­nek közvetlenül részt. Az egyéb piaci megtakarí­tók (vállalatok, magánszemé­lyek) megbízásait a brókerek gyűjtik össze és adják be az aukcióra. Az aukció során a beadott ajánlatokat az elvárt hozam alapján emelkedő sor­rendbe rendezik, az igényeket addig a mennyiségig elégítik ki, amennyit a kibocsátó az aukció során értékesíteni szándékozik. A nyertesek azon a hozamszinten jutnak a diszkont kincstárjegyhez, amelyet aukciós ajánlatukban megjelöltek. Akik az elfogadott maxi­mális hozam felett tettek aján­latot, más befektetési lehető­ség után kénytelenek nézni. Az egyik ilyen lehetőség e papírok másodlagos értékesí­tése. Az értékpapírpiac ebben komoly forgalmat bonyolít le, a korábban kibocsátott je­gyekre mindig van eladási és vételi ajánlat. A likviditás fő mozgatórugói azok, akik a hozamváltozásra spekulálnak. Az aukciókra is sok ajánlat érkezik spekulációs célból, hiszen a papírok a futamidő alatt bármikor, akár a kibocsá­tás másnapján eladhatók. Az aukciós játékszabályok, va­lamint a széles befektetői kör versenyzése nyomán mind az aukciókon, mind a kibocsátást követő másodlagos forga­lomban kialakul az egyensú­lyi piaci hozamszint. Á lakosság számára inkább a hosszabb, 6 és 12 hónapos futamidejű papírok ajánlot­tak, a rövidebb - 1 és 3 hóna­pos - futamidejűek a viszony­lag magas tranzakciós költsé­gek miatt elsősorban csak az intézményi befektetők (ban­kok, befektetési alapok) ré­szére jelenthetnek megtérülő tőkeelhelyezési alternatívát. Az állampapír-forgalmazói hálózatba tartozó három nagy lakossági bank (OTP, K&H, MHB) kijelölt fiókjai, vala­mint a Magyar Államkincstár fiókjai mindennap hirdetnek árat a 6 és 12 hónapos disz­kont kincstárjegyek legtöbb­jére, így könnyű a hozzáférés és a visszaváltás is. Ebben az esetben is érték­papírról beszélünk, ugyanak­kor a diszkont kincstárjegy az, amelyik soha nem jelent meg kinyomtatott formában és ezután sem fog. A rendsze­res és jelentős nagyságrendű kibocsátások, az egyszerű ke­zelhetőség, a belföldiek köré­ben való élénk kereskedelem feltételezi, hogy ezek a befek­tetések csupán értékpapír- számlán létezzenek. FEB Megkezdődhet a lakásokban is a fűtés korszerűsítése A Héliosz Önkormányzati Közszolgáltató Káefté, amely Szek­szárdon 5700 lakásban gondoskodik a fűtésről, a közös képvi­selők szokásos tanácskozásán, majd ahol érdeklődés mutatko­zott lakógyűléseken ismerteti, hogy miként lehet tovább kor­szerűsíteni a megyeszékhely fűtési rendszerét. Mint ismeretes, a káefté a saját tulajdonában lévő primer fűtési rendszer korszerűsítésének a végéhez közeledik. Ezt köve­tően már csak a lakók tulajdo­nában lévő, úgynevezett sze­kunder rendszer átalakításával lehet továbblépni. Ennek az eredménye az lesz, hogy megnő a lakók komfortérzete, ugyanis mindenki maga szabályozhatja be nemcsak a lakás egészének, hanem külön-külön a helyisé­geknek a hőmérsékletét is. Mit kell átalakítani? A közös képviselők megbeszé­lésén millió téma szóba került, ezért nem kaphatott kellő nyo- matékot, hogy milyen változta­tásokról is van szó. Többféle rendszer van a városban, egy­csöves átfolyós, egycsöves át­kötőszakaszos és kétcsöves. Mindegyik más-más átalakítást kíván, de valamennyit meg kell terveztetni. A legtöbb átalakí­tást az egycsöves, igen korsze­rűtlen rendszer igényli. A mun­kák egyik részét a hőközpon­tokban, lépcsőházakban kell el­végezni, a radiátorok átalakítá­sát meg értelemszerűen a laká­sokban. A közös képviselők megbeszélése is visszaigazolta, hogy mekkora igény van arra, hogy a lakók maguk döntsenek a lakás hőmérsékletéről. Már a helyszínen is volt közös képvi­selő, aki hallva az ajánlatot ki­jelentette, hogy ők belevágnak. Vannak ugyanis akik a túlfű­tésre panaszkodtak. Mások pe­dig ugyanazon a hőmérsékleten akár fázhatnak is. Mit £gánl a Héliosz? Az nyilvánvaló volt, hogy a költségeket csak közösen áll­hatja a káefté és a lakók. Az egy radiátorra jutó költséget eredetileg 6 és 10 ezer forint között határozták meg, mára már kiderült, hogy ez ennél is kevesebb, ráadásul radiátoron­ként ezer forintot a káefté kifi­zet az érintett lakó helyett. Pon­tos összeget azért nem érdemes mondani, mert az a fűtési rend­szer típusától függ. Állja a Hé­liosz a terveztetés költségeit, és minden olyan munka költsé­geit, amit a lakáson kívül kell elvégezni. Tehát a lakót csak a radiátoron végzett átalakítás költsége terheli, mely a fűtési rendszertől függően 3-5000 fo­rintot jelent, és ebből a költség­ből is térít a Héliosz Kft. radiá­toronként 1000 forintot. Lakógyűlések A rendszer jellegéből követke­zik, hogy az egy hőközponthoz tartozó épületekben egyszerre lehet csak elkezdeni a munkát. A Wesselényi utcai épületek­ben két lakógyűlés már meg­volt, kettő még ezen a héten lesz. Az előző két lakógyűlésen megvolt a csatlakozáshoz szük­séges kétharmados többség. Ezt követően még minden lakónak külön is nyilatkoznia kell arról, hogy a korszerűsítésbe belee­gyezik. Annak a nyilatkozatára is szüksége van, aki nem ért egyet a munkával, mert a töb­biek érdekében szükség esetén biztosítani köteles a lakásba való bejutást. A Héliosz Kft. javasolja a lakóközösségeknek, hogy ä kivitelezőket versenypá­lyázat útján válasszák ki, így is csökkentve a költségeket. Jövőre új számla Minden nyilvános rendezvé­nyen felmerülnek számlaviták. A távfűtést igénybe vevők so­kallták az októberi rész-szám­lát, nem gondolva arra, hogy nem lehet a tavalyi hasonló számlával összevetni az ideit. Eddig ugyanis az volt a gyakor­lat, hogy az előző évi tényleges hőfogyasztás alapján számláz­tak. Az 1995-ös számla tehát az előző évi enyhe ősz adatait tar­talmazta. Mivel 1995-ben az évszázad leghidegebb tele volt, nem látszott célszerűnek ennek alapján végezni az idei számlá­zást, hiszen minden esély meg­van arra, hogy a hosszú és hi­deg tél nem ismétlődik meg. Ezért az önkormányzati rende­let módosításával egy év he­lyett, az előző három év átlagát veszik alapul. Már sokszor ki­fogásolták a lakók, hogy a számla a melegvíz mérőóra ál­lását nem tartalmazza, ezért a jövő év elejétől bevezetik ezt a gyakorlatot. Ennek segítségé­vel figyelemmel lehet kísérni, és hónapról hónapra kiszámí­tani a várható hőfogyasztást. Ezzel a módszerrel csökkent­hető annak a kockázata, hogy elszámoláskor nagy legyen a meglepetés, amikor a tényleges fogyasztást egybevetik a befi­zetett előleggel.-Pr. Az Ön gazdaságának sikerei jelentenek sikert a PIONEER számára is. Önök bebizonyították, hogy a PIONEER kukoricahibridjei megérdemlik a bizalmat. A régi, jól bevált fajták, a MARIETTA, HELGA, CLARISIA, STIRA, NASTIA, COLOMBA, FLORENCIA, 3515 minden esetben több termést, magasabb hozamot jelentenek. A PIONEER WRA CSABIT Mostantól még magasabb terméseredményekre és magasabb jövedelemre számíthat. Bemutatkoznak a PIONEER, legújabb vezérhibridjei: Monessa, Clarlca, Dunia és a FAO 300-as éréscsoport új vezércsillaga: 3752 Éréscsoportjának legnagyobb termőképességű kukoricája. Az elmúlt száraz éveket is beleértve több mint 9100 kg/ha kísérleti átlagtermést adott az érésidejére jellemző betakarítási nedvességtartalom mellett. A legújabb PIONEER, vezérhibridek többszörösen meghálálják a bizalmat. m PIONEER« PIONEER kukoricát árusító vezető termékforgalmazóink az Ön közelében: Kaposmag KJT. (Dombóvár) Tel.: 74/466-943 • Intercooperation RT. (Szekszárdi Tel.: 74/418-230 • Jamag Bt. (Szekszárdi Tel.: 74/312-333 További információkért forduljanak munkatársainkhoz: Tímár Béla (Tel: 30/326-243, 34/381-804), Molnár Géza (Tel.: 60/461-621, 75/336-254) AZ EREDMÉNYEK MAGOKÉRT BESZÉLNEK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents