Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07-08 / 286. szám
6. oldal Sport 1996. december 7., szombat Tolnai Népújság választása alapján Novemberben a hónap sportolója: Acs Péter November hónap legjobb Tolna megyei sportolója Ács Péter sakkozó. A paksi Energetikai Szakképzó' Intézet második osztályos tanulója 16. életévét tapossa, a sakkal azonban már öt éves korában megismerkedett, s még nem töltötte be a tizet, amikor korosztályos ob-t nyert. Első világbajnokságán, Varsóban ötödikként zárt a tíz éven aluliak mezőnyében, majd egy évvel később a rimaszombati Eb-n korosztálya legjobbja lett. A FIDE-mesteri cím birtokosa, s kétszer a nemzetközi mesteri normát is teljesítette. Első táblás játékosa az OB I/B-ben listavezető Atomerőmű SE együttesének. Csapat vb-n szerzett már ezüst- és bronzérmet is, egyéniben azonban csak idén november elején, Menorca-szigetén állhatott először a dobogóra: a győztessel azonos pontszámmal a harmadik helyen végzett. Névjegykártya — A neve? — Ács Péter. — Született? — Kilencszáznyolc- vanegy május tizedikén. — Születési helye? — Eger. — Magassága? — 171 cm, de még szeretnék három centit nőni. — Súlya? — 75 kg, lehetne kevesebb is... — Családi állapota? — Nőtlen, még senkinek sem kértem meg a kezét. KEDVENCEK — Itala? — A narancslé. Kimondott kedvencem nincs, a hangulatomtól is függ, mit iszom. — Étele? — ínyenc vagyok. A legjobban az egyik fővárosi kínai vendéglőben elfogyasztott „Ötízű kacsa” nyerte meg a tetszésem. Úgy hiszem, az eddigi konzervatív ízlésem pozitív irányban változott. — Napja? — Számomra teljesen egybefolynak a napok, de talán a péntekre „szavaznék”. — Hónapja? — Nincs kedvenc hónapom. Az évszakok közül a tavaszt szeretem leginkább, ilyenkor hirtelen javul az idő, s vele együtt a hangulatom is. — Száma? — A hármas és a tizenkettes. Egyébként nem kötődnek semmihez, régóta ezek a kedvenceim. — Színe? — A kék, a sötétkék. — Állata? — A suricata. Apró termetű, a két hátsó lábán uralkodói pózban „feszítő” emlős, állatkertben láttam. — Van-e házi kedvenc? — Öt-hat évvel ezelőtt tartottam egy hörcsögöt, nagyon szerettem, de valahogy elveszett. — Fája? — A pálmafa tetszik. A szigeteken, ahol eddig jártam (Málta, Ciprus, Gran Canaria, Menorca - A Szerző.) nagyon jól mutatnak ezek a növények. A vízzel, a tengerparttal együtt kellemes hangulatot árasztanak. — Virága? — Nagyon ritkán kapok virágot. Talán az orchideát említeném. — Autója? — Melyiket reklámozzam? Jelenleg egy Opelünk van, s ezt kedvelem. Ha később lehetőségem lenne választani, a vásárlásnál a kényelmet részesíteném előnyben a sebességgel szemben. — Parfümje? — Parfümöt nem használok, az Old Spice illatát szeretem. — Általában a kedvencekről? — Szerintem a kedvencekből nem lehet igazán kibogozni egy ember egyéniségét. SZAKMAI IDEÁLOK — Klubja? — Az Atomerőmű Sportegyesület versenyzője vagyok. — Első edzője? — Amikor ötévesen lementem a sakk klubba, Vinai Pista bácsi mutogatta a lépéseket egy demonstrációs táblán. Vidéki Sándort említhetem az első olyan edzőként, aki komolyan és csak velem foglalkozott; az első világbajnokságomra is ő Korán megismerkedett a lépésekkel, hat évesen már megnyerte a paksi bajnokságot közben egy éles tárgy végig hasította a talpam. Á kórházat ugyan megúsztam, s a tornát is folytathattam, de hosszú időn keresztül csak a sarkamon közlekedtem. — Edzés? — Budapesten dr. Hazai László segítségével gyakoriok, napi 8-10 órát. Otthon a tanulással kell összeegyeztetnem a tréningre szánt időt. — Magyarországi viadalok? készített fel. — Jelenlegi mestere? — Dr. Hazai László, müveit ember, jogi egyetemet végzett, angol, német és orosz nyelven folyékonyan beszél. A gyakorlások során keményen koncentrál, s ezt természetesen elvárja tőlem is. Néha ironikus hangvételben kritizál, ezzel próbál jobb teljesítményre, keményebb munkára sarkalni. — Első győzelme? — A paksi városi bajnokságot hatéves koromban nyertem meg. Az első komolyabb sikeremet a 10 éven aluliak országos bajnokságának megnyerésével arattam 1991 januárjában. — A legfájóbb kudarca ? — Idén márciusban játszottam egy nagymester-versenyen, életem eddigi legerősebb viadalán. Betegséggel küszködtem, nagyon rossz formában játszottam. Tizenháromból mindössze két és fél pontot „csináltam”, s az Élő-pontszámom is erősen megcsappant. — A legkedvesebb győzelme? — Az ’92-es rimaszombati Európa-bajnokság, ahol a 12 éven aluliak mezőnyében az első helyen végeztem. Másik gyermekkori szerelmével, a labdával. A futballmecs- cseket még mai is megnézi, ám csak a külföldieket; a magyar találkozókat alacsony színvonalúnak tarifa — Barát a versenyeken? — A korosztályos válogatott jó pár éve már ugyanazokból az „arcokból” áll. A keszthelyi Horváth Ádám velem egykorú, a szlovákiai Eb-n együtt játszottunk. Jó barátságban vagyok még a tatai Bokros Alberttel, és a budapesti Galy- lyas Miklóssal. A lány csapatból a Gara testvérpárt, Tíciát és Anitát, valamint Lakos Nikolettet ismerem jobban. — Kabala? — Nem kötődöm egy bizonyos tárgyhoz, amiről azt gondolnám, hogy sokat segíthet. — Sportoló példaképe? — Áz indiai Anand a példaképem. Kitűnő sakkozó - a világ legjobb öt játékosa között szerepel -, de leginkább azért kedvelem, mert szimpatikus. Egy alkalommal találkoztunk is, az edzőm bemutatott neki. — Sérülése? — Bár a sakkozókra nem jellemző, s én sem az asztalnál sérültem meg, azért a rima- szombati Eb-győzelmemet egy majdnem meghiúsította. Öt partiból szerzett öt pontommal vezettem a mezőnyt, amikor a verseny szabadnapján fürdés — Felnőtt szinten a hazai nagymesterversenyek a legfontosabbak számomra. Nagyon sok visszatérő ellenféllel találkozom, a velük játszott partik segítik leginkább a fejlődésemet. — Nemzetközi megmérettetések? — Egyelőre nem járok felnőtt nyílt tornákra, külföldön eddig csak ifjúsági viadalokon, világversenyeken vettem részt. ÍZLÉSE — Költészet? — Arany János műveit szeretem legjobban. Különösen a Toldi-trilógia, a „Szondi két ap- ródja” és a „Walesi bárdok” tetszik. Az utóbbit néhány évvel ezelőtt kívülről „fújtam”, azóta sajnos, feledésbe merült. — Festészet? — Sok képtárban jártam már, Amszterdamban láttam például a Van Gogh múzeum festményeit. A kedvencem mégis talán Rembrandt és az „Éjjeli őrjárat” című képe. — Könnyűzene? — A dallamos pop-, illetve disco zenéket szeretem. Az együttesek közül az East 17 és Ács Péternek a Szekszárd-Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. ajándékát Huth József, ügyvezető igazgató nyújtotta át fotó: bakó jenö Tavaly Pakson a 14 éve aluliak között nyert országos bajnokságot. A képen első edzőjével, Vidéki Sándorral (balra) és jelenlegi mesterével, dr. Hazai Lászlóval az egykori Take That nevét említeném, az előadók sorából Madonnát és Celine Dion-t emelném ki. — Komolyzene? — Szeretem a komolyzenét. Mostanában Verdi áriáit hallgatom szívesen. — Mozi? — Ritkán jutok el moziba. Pesten a régi-Corvinba jártam szívesen, utoljára a Sztracsatel- lát láttam. A kedvenc magyar színészem Kern András, a külföldiek közül Jack Nicholson játéka tetszik. — Tévé? — Kevés idő jut a tévézésre, de a hír- és a sportműsorokat - ha csak tehetem -, megnézem. — Rádió? — A Juventuson jó zenéket adnak. — Újság? — Keveset olvasok újságot, tudom, ez nem éppen pozitívum. A Nemzeti Sportot általában végiglapozom. A szenzációkról szóló írásokat, az „oknyomozó” riportokat is elolvasom. ANAGYBETŰS ÉLET — Életelve? — A „korrektivitás”. Szeretek korrekt lenni, s ezt más emberektől is elvárom. Egy „primitív” példával élve: ha én kedves vagyok valakihez, akkor elvárom, hogy ő is így viselkedjen velem szemben. Egyszerű dolog, de szerintem ez a legfontosabb. — Erénye? — Kitartó vagyok, és magamat megbízhatónak tartom. — Önkritikája? — A sakkban rendkívül fontos az önkritika. A fejlődést - a játszmák elemzése közben - nagy mértékben segíti. Akinek nincs önkritikája, annak általában az önbizalma nagyon jó; persze ez is visszaüthet néha. Meg kell találnia a kettő helyes arányát. — Félelme? — A sakkban attól félek, hogy a céljaim elérésében általam még nem ismert akadályok gátolnak meg. — Kábítószer? — Nem vagyok kábítószerélvező! Nekem mée nem ajánlották, de Amszterdamban az orrom előtt vették. Azt hiszem, nem fogom kipróbálni. EZ VAGY AZ? — A nagymesteri vagy a korosztályos világbajnoki cím? — Az előbbit választanám. A pályafutásom szempontjából ez a legfontosabb. Ha megnyerek egy korosztályos vb-t, néhány év múlva már csak kevesen emlékeznek rá. A nagymesteri cím pedig egy magasabb szintet, és emellett biztos megélhetést jelent. — Ha azonos időpontban érkezne versenymeghívás Ausztráliából és Ázsiából, hova utaznál szívesebben ? — Valószínűleg az Ausztráliába tartó gépre szállnék fel. A kontinensnyi országról, és Sydney-ről sok lenyűgöző felvételt láttam. — Ha visszatérhetnél az általad eddig „meghódított” szigetekre, melyik földjére lépnél újra legszívesebben ? — A négy sziget közül talán Gran Canaria, a Kanári-szigetek tetszett leginkább, bár Ciprusra - mivel 92-ben versenyeztem ott - már kevésbé emlékszem. Az is lehetséges, ha Menorcán járok elsőként, most arra szavaznék. Fekete László Pár szó a sakkról — Manapság, amikor Kaszparov is a számítógép ellen mérkőzik, amikor a számítástechnika fejlődését követni sem lehet, milyen szerepet játszik egy sakkozó életében a komputer? — A számítógép nélkülözhetetlen társ a sakkozók felkészülésében. — Megérhetjük talán, hogy az lesz a világbajnok, aki a legtökéletesebb géppel rendelkezik? — Nem, nem. Inkább az, aki a legtöbbet képes megtanulni a gép által kielemezett játszmákból, aki a legszélesebb elméleti tudást képes elsajátítani. A komputer a felkészülést segíti, de az asztal mellett az ember ül, ő játszik. Nem lehet valaki bajnok csak azért, mert övé a legintelligensebb gép. — Említetted, hogy terveid szerint később a sakknak, a sakkból szeretnél élni. Célod megvalósításában meddig kap helyet az iskola? — Valóban elhatároztam, hogy a sakkból fogok megélni, ezért más foglakozást nem tartok szükségesnek; sok energiát vonna el a játéktól. Szeretnék leérettségizni, egy általános műveltséget megszerezni, ám mindenképpen a sakké a főszerep, ez hálózza be az életem. Medgyesy Ferenc