Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07-08 / 286. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1996. december 7., szombat — Hazai Tükör Magyar és belga szakszerve­zeti képviselők tüntettek pénte­ken az EU központjában amiatt, hogy a magyar villamosiparban érdekeltségeket szerzett német RWE konszern akadályozza a kollektív szerződésben rögzített béremelést. A NATO katonai hatóságai jóváhagyták az újabb boszniai békefenntartó küldetés, az SFOR műveleti terveit. A ter­vek külügyminiszteri szintű véglegesítése után december 20-án kezdődik az SFOR 18 hónapig tartó mandátuma. Gégemetszést hajtottak végre az orvosok Václav Havel cseh elnökön - jelentette be az el­nöki szóvivő pénteken Prágá­ban. A cseh államfőt lélegez­tető készülékre kapcsolták. Az „Együtt” szerbiai ellenzéki pártkoalíció hívei mindaddig folytatják tiltakozásukat, amíg a hatalom nem teljesíti követe­léseiket, azaz nem ismeri el ér­vényesnek a helyhatósági vá­lasztások november 17-i máso­dik fordulójában született eredményeket - jelentették be a jugoszláv fővárosban. Borisz Jelcin december 25- én készül munkába állni és a korábbinál lényegesen jobban néz ki - mondta Jegor Sztrojev, a felsőház vezetője. * Emlékbizottsági ülés. A Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság kedden meg­hallgatja a bizottság elnökének, Magyar Bálint kultuszminisz­ternek a beszámolóját az évfor­duló megünneplésére vonat­kozó kormányhatározat végre: hajtásáról. Napirenden a ratifikálás. Az Országgyűlés a jövő héten előreláthatóan napirendre tűzi a magyar-román alapszerződés ratifikálását. A vitában nem szólal fel Tőkés László, mert a házszabálytól való eltérést a koalíció nem támogatta. Kóródi Mária alelnök elmondta még, hogy a tisztelt Ház a jövő héten ismét háromnapos ülést tart. A képviselők döntenek az atom­energia-törvényről, a tudomány helyzetével kapcsolatos or­szággyűlési határozati javaslat­ról és a tb-alapok idei pótkölt­ségvetéséről. Farkas Helga-ügy. A rendőr­ség reményei szerint hamaro­san fordulat várható a Farkas Helga-ügyben, miután ele­gendő bizonyíték és tanúvallo­más áll rendelkezésre az egyik gyanúsított, Csapó József ki­hallgatásához. Kovács Lajos, az ORFK bűnügyi osztályveze­tője közölte: újra indul a nyo­mozás az öt és fél évvel ezelőtt történt, máig kiderítetlen em­berrablás ügyében. Külügyminiszteri értékelés 1996-ról Számunkra kedvező folyamatok a nemzetközi viszonyokban A tapasztalható bizonytalanságok és kedvezőtlen fejlemé­nyek ellenére külpolitikai szempontból kedvezőnek ítélte a most záruló évet Kovács László külügyminiszter. 1996 alapvető változást hozott Magyarország euroatlanti in­tegrációs törekvéseit illetően. Ma már visszafordíthatatlan­nak látszik felvételünk a NATO-ba és az Európai Unióba - mondta Kovács László külügyminiszter a pén­teki újságírófórumon. A politikus kiemelte: Ma­gyarország számára egyfor­mán fontos a csatlakozás mindkét szervezetbe. A ma­gyar diplomácia nem tulajdo­nít túlzott jelentőséget az EU- bővítés kapcsán elhangzó osztrák és egyéb ellenvetések­nek. A belépés hazai vissz­hangja kedvező: a lakosság kétharmada helyesli az elhatá­rozást, ám sokan - tévesen - úgy tudják, hogy Magyaror­szágra az uniós tagság külön terheket ró. Éppen ellenkező­leg: hazánk támogatásban ré­szesül majd a gyors felzárkó­zás érdekében. 1996 legfőbb pozitívuma, hogy térségünkben lezárult a délszláv háború, vége a ma­gyar gazdaságnak kétmilliárd dollár veszteséget okozó em­bargónak, és megkezdődött a menekültek visszatelepülése. Lapunk munkatársa a kis- jugoszláviai helyhatósági vá­lasztásokon tapasztalt vissza­élésekről kérdezte a külügy­minisztert.-Még törékenyek a politi­kai viszonyok a rendszervál­tozást átélt Kelet-Közép-Eu- rópában - vélekedett Kovács László. - A szerbiai átalakulás még korántsem fejeződött be. A kisebbségi jogok európai normák szerinti rendezése vál­tozatlanul a jövő feladata. Az uniós tagságnak ez az egyik alapvető felvétele. „A feszült­ségek nem szolgálják egyik ország érdekét sem. A Nyugat nem vizsgálja nagyítóval, hogy ki ütött vissza” - figyel­meztetett a külügyminiszter. Traktorblokád Görögországban. Magasabb felvásárlási árakat követelnek azok a görög farmerek, akik már kilencedik napja az utcán tiltakoznak a kormány mezőgazdasági politikája ellen. A diákok az akció folytatására buzdítják szüleiket. fotó:feb/reuter Sikertelen érdekegyeztetés Eltérő álláspontok a keresetek emeléséről, a minimálbérről Nem közeledtek az álláspontok a jövő évben országosan ajánlható béremelés mértékéről és a minimálbér-emelésről az Érdekegyeztető Tanács pénteken tartott plenáris ülésén. Csak azt döntötték el, hogy két hét múlva ismét visszatérnek a mostani nézetkülönbségek tisztázására. A tárgyalási pozíciók csupán annyit változtak a két héttel korábbi plenáris ülésen kiala­kulthoz képest, hogy a mun­kavállalói oldal is egységesen 20 százalékos keresetemelésre tett javaslatot. A munkaadói oldal fenntartotta a 15 száza­lékos, a kormány pedig a 15- 16 százalékos javaslatát. A minimálbér-emelésnél a szociális partnerek ugyancsak fenntartották a korábban meg­fogalmazott ajánlataikat. Ezek szerint a munkavállalói oldal a jelenlegi 14 500 forintos mi­nimálbért 18 300, a kormány­zati oldal 16 800, a munkálta­tói oldal 15 800 forintra kí­vánja emelni. A tárgyaláson a munkaadói oldal nehezményezte, hogy a kormányzat elzárkózott a bér­emelési ajánlás, a minimálbér­emelés, valamint az egészség- ügyi hozzájárulás miatt nehéz helyzetbe kerülő cégek kom­penzációjának közös tárgyalá­sától. A munkaadók ezért nem voltak hajlandók a korábbiak­ban meghatározottnál maga­sabb összegekről tárgyalni. A kompenzáció feltételei ugyanis szerintük a cégek je­lentős részénél alapvető prob­lémákat okoznak. Ezek isme­rete nélkül a munkaadók a béremelésre további kötele­zettségeket nem vállalnak. A következő plenáris ülésig szakértői szinten próbálják közelíteni a még meglehető­sen távol álló álláspontjaikat a szociális partnerek. Az első nő az amerikai külügyi tárca élén Madeleine K. Albright Clinton és a kinevezett külügyminiszter FOTÓ: FEB/REUTER Tavaly márciusban, amikor fölkereste a kelet-szlavóniai Vukovárt, egyszer csak fe­nyegető szerb tömeg közepén találta magát. Hidegvérét megőrizve, odaszólt egyik kí­sérőjének: „Azt hiszem, ideje elmennünk innen!” Az Egyesült Államok frissen kinevezett külügyminiszterére, Madeleine Albright asszonyra különösen jellemző ez a vuko- vári incidens - véli szinte egy­öntetűen az amerikai sajtó. Elő­ször is azért, mert bizonyítja a hölgy szenvedélymentes, hig­gadt nyugalmát. Másodszor azért, mert rajta kívül alig van olyan magas rangú diplomatája az Egyesült Államoknak, akit egy távoli balkáni kisvárosban fölismernek. Harmadszor pedig azért, mert csapatából ő volt az egyetlen, aki meg is értette, mit kiabál a tömeg. („Boszorkány, boszorkány!” - skandálták). Madeleine Albright folyéko­nyan beszél csehül, franciául és oroszul, szerbül pedig jól ért. Prágában született, apjának, a befolyásos diplomatának 1938- ban családjával együtt el kellett hagynia a németek által fenye­getett Csehszlovákiát, így gye­rekkorának jó részét Belgrád- ban töltötte. 1948-ban, a kom­munista hatalomátvétel után a családnak másodszor is mene­külnie kellett a cseh fővárosból, ekkor kötöttek ki Amerikában. Kovács László szerint biz­tató, hogy az amerikai diplo­mácia új irányítója származá­sánál fogva érzékenyebb a kö­zép- és kelet-európai térség gondjai iránt. Szűcs István Bennünket is figyel Száz éves az OBSERVER A megrendelők között: a Német Színház Pontosan 100 esztendővel ez­előtt, 1896-ban alakult meg a k.u.k. monarchia első média- figyelő vállalkozása, az OB­SERVER. A hosszú-hosszú évekig kizáró­lag a monarchia határain belül működő cég ma Európa legna­gyobb médiafigyelő hálózatá­nak központja. Érdekességként kell megjegyeznünk, hogy az OBSERVER igyekszik létre­hozni valóban nemzetközi bi­rodalmát, hiszen egy új egység nemrégiben Tanzániában kezdte meg működését. A hálózat magyarországi tagja az OBSERVER BUDA­PEST Médiafigyelő Kft., amely hatvankét éve tevékenykedik ezen területen. Az 1992 óta többségi osztrák tulajdonú vegyesvállalatként prosperáló cég „méreteit” és tevékenységi körét illetően is a legnagyobb magyar médiafi­gyelő. Figyeli és szemlézi a rá­dió- és televízióadók műsorait, valamint négyszázötven újság híreit - többek között a Tolnai Népújság minden megjelenő számát. Egy-egy hónapban a Tolnai Népújságból hozzávetőleg , 1200 hírt küldenek szét vevő­iknek az ország minden terüle­tére. Közülük 1050 a rendsze­res, és százötven az eseti meg­rendelő. íme a legnevesebbek: az Ipari, Kereskedelmi és Turisz­tikai Minisztérium, számos multinacionális cég - többek között az UNILEVER, a Coca- Cola, a Philip Morris, a Merce­des Magyarország, az ÁB-AE- GON, a Paksi Atomerőmű -, valamint a művészeti élet jeles képviselői, például a Győri Ba­lett, a szekszárdi Német Szín­ház és Gálvölgyi János. A színésznő szerelmei (1.) A hódító nő Barbra Streisandból a kezde­tektől sugárzott a nőiesség. Roppant tehetsége nem páro­sult a „szabályos szépség” je­gyeivel - Barbra talán ezért volt megáldva a bűvölés külö­nös adományával. Tény, hogy a világ legjelentősebb férfiide­áljának meghódítására töreke­dett. Szerelmeinek sorában nem­zetközi hírű vezető férfiak és iparmágnások sorakoztak. Ta­nácsadói, Ray Stark, aki ráosz­totta a Furcsa lány szerepét és Marty Erlichmann, aki jósze- rint egész pályafutását szer- vezte-tervezte, hamar rájöttek, hogy Barbrát egyenlő rangú személyként kell kezelni. Szenvedélyes asszony és üz­letasszony, olyan nő, aki ma­radéktalanul odaadja szívét- lelkét, mindenét, ha úgy fordul sora - s első és egyetlen félje, Elliot Gould mesélhetne erről -, de aki eközben ravasz, egészséges fondorlatokkal érti a módját, hogy legjelentéktele­nebb kapcsolatát is a maga előnyére fordítsa. Igen, hogy neki is , jusson és maradjon” valami... Barbra, aki 1942 április 24- én született, hamarosan rájött, mennyire szeret énekelni - és hogy mások is szeretik, ha ő énekel. Johnny Mathist utá­nozta vagy Joni James leme­zére énekelt „rá”. Sikere volt! Anyjának, Dianának szép hangja volt, talán templomi énekes apjától örökölte. De hogy az ő lánya így „komyi- kál”, azt nem tartotta szép, nemes és egészséges dolognak. Barbra úgy érezte, „volna benne fantázia”. Mármost anyja elkísérgette apró feliépé- ' seire - de az amatőr próbálko­zásokból egyelőre semmi nem lett. „Belátom - emlékezik Barbra -, a külsőm se volt ígé­retes. Aztán anyám végképp nem biztatott. Azt akarta tuda­tosítani bennem, hogy az ügy eleve reménytelen? Szinte szakszerűen részletezte, miért nem fog ez nekem menni soha.” „Hát nem vagy egy kis filmsztárjelölt...” - szó sze­rint ezt mondta Diana. „Való igaz, lócsontú voltam, csöppet sem helyes. Még a sza­lag sem állt jól a hajamban.” Leszögezi azonban mindig, hogy anyjának tulajdonképpen hálás lehet, mert örökös kriti­káival csak sarkallta, serken­tette. Hogy csakazértis! Meg is lett az eredménye: kinyílt előtte a színpad világa. A Piknikben Millie Owens szerepét osztották rá, a tizenhatéves kansasi „fiús lányt”, és a Desk Set-ben Elsát alakította, a szexis titkárnőt. Kipróbálhatta hát sokoldalúsá­gát rögvest - s nem kis siker­rel. Joan Rivers az Enter Tal­kingban (bestseller önéletrajzi könyvében) visszaidézi a na- gyon-nagyon fiatal, ambició­zus Barbrát, ahogy akkoriban találkozott vele. Armand de Beauchamp színésziskolai színházában futottak össze. Rivers szerint Barbra eleinte nyilván azért kapott csak sze­repet „a csontosmegtermettsé- gével és a nagy orrával”, mert belvárosi rokonsága volt, s azt remélték, ez a ,jónép” majd buzgón vásárol és ad el jegye­ket. Valami Hínár című dara­bot játszottak. Rivers hamar megkedvelte Barbrát. „Olyan mókás volt csak ránézni, ráadásul mindig vic­ceket mesélt”- emlékezik vissza. „Hittem, hogy ha el­süllyedünk is a darab hínár­jában, nem ez a lány lesz, aki lehúz bennünket.” Barbra ko­rántsem volt tisztelettudó. ő tolakodott oda Rivers- hez, aki már főszerepet is játszott Armand- nál, s így mutatkozott be: „Hi, te ki vagy; Mert én leszek a Barbra Streisand.” (Folytatása következik. ) (Részlet Nellie Bly könyvé­ből, amelyet Tandori Dezső fordításában a Geomédia Kiadó jelentetett meg az idén.)

Next

/
Thumbnails
Contents