Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

A LENGYELI CIGANYVESZEDELEM (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. DECEMBER 27. PÉNTEK ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM MŰSORMEI1I1ÉKI.CT Holnap indul: Stanley Norman: Piros lámpás ház az őrszigeten A második világháború neves eseményeinek és szellemének ébren tartására különös szo­kást honosított meg a londoni BeachCamber Club „tiszti fedélzete”, ahogy szigorúan zártkörű társaságukat a klubtagok nevezték. Az urak minden hónap második szer­dáján, (az előző napon körte­lefonon jelzett „hadműveleti időben”) előadásra gyűltek össze, amelyet maguk tartot­Nyitni kell az A Dombóvári Roma Kisebb­ségi Nemzetiségi Önkormány­zat karácsonyi ajándékként egyszeri támogatást, vagyis tartós élelmiszerekből álló ajándékcsomagot adott a rá­szoruló családoknak. Azt per­sze - mondta Horváth Sándor a kisebbségi önkormányzat elnöke - nehéz volt eldönteni, hogy kik a rászorulók. Mindenesetre a nehéz feladatnak igyekezett megfelelni az önkor­mányzat, amely ezúttal 220 csa­ládot segített összesen 230 ezer forintos ráfordítással. A kisebb­ségi önkormányzat elnöke hang­súlyozta, hogy nem segélycso­mag volt ez, hanem karácsonyi ajándék, s azt is hozzátette, hogy nem csak cigány családok kaptak a csomagokból. Azonban azt hozzátette, hogy ezzel sem érték el azt, amit sze­rettek volna, hiszen ha kétszer ennyi családnak segíthettek volna, az sem lett volna elég. Ezt bizonyította az is, hogy az aján­dékosztásnál több, mint négy­száz család képviselője jelent meg. tak és meg is vitattak később. Szabályzatuk szerint a külö­nösen exkluzív klubtagság csak annak járt, aki új, addig ismeretlen történetekkel állt elő. Ezzel a bevezetővel kezdődik az izgalmas történet, Stanley Norman krimije, amelyet hol­naptól folytatásokban közlünk. Figyelje a Tolnai Népújság holnapi számát! Jó szórakozást! emberek felé Az örömbe üröm is vegyült mondta Horváth Sándor az akció után, s ezt éppen a miatt érezték, hogy sok, valóban rászoruló csa­ládnak nem tudtak segíteni az ünnepek alatt, ám az mégis öröm, hogy legalább valamit adni tudtak azoknak, akiknek a csomag segítséget jelentett. Az embereket nem sajnálni kell, hanem segíteni rajtuk, s az lett volna az igazi, ha minden rá­szorulón segítenek. A cigány önkormányzat nem büszke ma­gára ezért az akcióért - mondta Horváth Sándor -, de reméli, hogy a jövőben is képes lesz ha­sonló feladatoknak megfelelni. Ennek érdekében a roma önkor­mányzatnak kell elfogadtatnia magát az emberekkel, a telepü­lési önkormányzattal, s ezért kell nyitni az intézmények felé is. Most ugyanis kiderült az - mondta az ajándékozás után a ki­sebbségi önkormányzat elnöke -, hogy a roma önkormányzat nem lehet önmagában képes arra, hogy ellássa azokat a fel­adatokat, amikhez valós hatósági jogkör szükséges.- nagy ­Ingyen a buliba! A Gyermekvilág összeállításunk december 14-i számában közölt rejtvény helyes megfejtői közül ingyenes belépőt nyertek a Gyer­mekek Háza december 30-i szilveszteri bulijába a következők: Bakó Krisztián, György Réka és Bálint, Szalai Norbert és Zsolt, Varga Viola és Tamás, valamint Weitner Nóra (mindannyian szek­szárdiak). Nevüket azért itt és most közöljük, mert a Gyermekvilág legközelebbi száma december 31-én jelenik meg. Karácsonyi ingyenebéd: jutott bőven Ki tudja miért, az ingyenkonyhák, leg­alábbis Szekszárdon és karácsonykor nem vonzanak nagy tömegeket. Pedig jelen helyzetünk ismeretében egy pillanatig sem kétséges: nem kevés azok száma, akik valóban rászorulnának egy tányér meleg ételre, de legalábbis szívesen elfo­gyasztanának egy-két tányér jóféle csül- kös bablevest, s felhajtanának utána egy pohár finom bort. S mégis: talán a nyilvá­nosság, az elesettség nyílt vállalása, a hi­deg idő, esetleg az információhiány sok rászorulót meggátolt abban, hogy részje­gyen a szekszárdi vállalkozók által bizto­sított ingyenebéden. Pedig Mészáros Jó­zsef kiváló főztjére nem lehetett panasz - ezt nemcsak jelen sorok írója, hanem az ebédosztásban segédkező dr. Jánosi György országgyűlési képviselő is meg­erősítheti. Déltájban mindenesetre az öt­száz adagból úgy harminc-negyven adag fogyott el, jóllehet a szervezők - köztük a városszerte ismert, fáradhatatlan Piri La- josné - egy-két szemmel láthatóan bi­zonytalankodó időskorút is kedvesen invi­táltak a „gulyáságyúhoz.” Sőt, még az ét­hordós elvitelt is biztosították azoknak, akik inkább otthon kívánták elfogyasztani a karácsonyi ingyenebédet. - szá ­FOTÓ: BAKÓ JENŐ Külföldi munka, tanulságokkal Monostory Mihály négy esztendeje költözött haza családjával Svájcból. Azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy a vele megtörténtek elmondásával talán sikerül másokat figyelmez­tetnie a külföldi munkavállalás veszélyeire. Németországba kerestek ma­gyar munkásokat, a szokásos szöveggel: jó fizetés, teljes ellá­tás, koszt-kvártély, utazás, stb. Monsotory urat személyesen keresték meg, mert jól beszél németül, s így segítségére lehet a munkáltatónak. Elvállalta. A Tolna megyei fiatalembe­rekből álló csoport után néhány nappal érkezett a „tetthelyre”, késő ősszel. Mint elmondta, az elhanyagolt épület nem volt va­lami bizalomgerjesztő, hát még, amikor a szállást meg­látta: matracok a földön, ágy­nemű semmi. Kérdésére a munkáltató ezt válaszolta: „Még örüljenek, hogy meleg van.” A fürdőszoba kritikán aluli állapotban volt, a vízcsap nem működött, a WC állandóan eldugult. Márpedig ez nagy baj ott, ahol hat ember használja. Másnap volt alkalma megte­kinteni az építkezést: óriási ká­osz, bokáig érő sár. A csapat hajnali hatkor kelt, s bizony igencsak soványka reggelit ka­pott: úgy 10 centi kolbászt, teá­val. Életerős fiatalembereknek ez bizony nem volt elég. Na­gyon hidegben, mostoha kö­rülmények között dolgoztak, az ebédet a helyszínen kapták, fél háromkor. (Monostory úr el­mondta, tányér gyanánt például üres margarinos dobozt kaptak, hátukra 3 bögre jutott.) Az ebédről csak annyit, hogy 7 napból ötször kaptak felmelegí­tett babkonzervet, „műfasírt- tal”. Dolgozni este 10-ig, fél 11-ig kellett, s aki lázadozott, könnyen megkapta: „Ha nem tetszik, indulhat haza gyalog.” Természetesen szombaton és vasárnap is dolgoztak. A házi­asszony igencsak elégedetlen volt kosztosaival, rosszallotta, hogy a napi 12-14 órát hideg­ben, esőben-hóban dolgozó fia­talemberek folyton éhesek, csak a hűtőszekrényt lesik. (Egyszer, kihasználva a kardos háziasszony távollétét a fiúk bi­zony „kizabálták” a hűtőszek­rény tartalmát, nagy felháboro­dást okozva.) Akadozott a fizetés is, s mi­kor végre megkapták, mehettek gyalog a két kilométerre lévő szupermarketbe, hogy egy kis ajándékot vásároljanak az ott­honiaknak. (Folytatás a 3. oldalon.) Rendkívüli testületi ülés Madocsán Pert indítanak a szövetkezet ellen Rendkívüli ülést tartott hétfőn este Madocsa önkormány­zata. A helyi adókról szóló, ünnep előtti tanácskozáson a tíz­tagú testületből ketten hiányoztak, „civilben” mindkét kép­viselő a helybéli Igazság termelőszövetkezet vezetője. A helyi adók jövő évi mérté­kének megállapítása volt az ülés témája r— mondta el la­punknak Szabó József pol­gármester. A döntés értelmé­ben a törvény által megenge­dett legmagasabb összeget kell 1997-ben fizetniük a ma- docsai székhelyű vállalkozá­soknak, vállalkozóknak, vagyis a nettó pénzforgalom 1,2 százalékát, az eddigi 8 ez­relék helyett. Ugyancsak ma­ximális szintre emelték a gép­járművek súlyadóját, minden megkezdett 100 kilogramm önsúly után 800 forint lesz az adó éves összege. A polgár- mester szerint az egyhangúan hozott döntést — pedig a je­lenlévő képviselők mind­egyike érdekelt mindkét adó­ban — a költségvetés hiányai indokolják. A hiány oka a helybéli mezőgazdasági szö­vetkezet adóhátraléka — mondta el Szabó József. A polgármesteri hivatal élve tör­vényben biztosított jogával nemrégiben letiltatta az adó­hátralék egy részét a szövet­kezet számlájáról. Válaszként a termelőszö­vetkezet vezetői a tejátvétel helyén falragaszon közölték az érintett gazdákkal, hogy az önkormányzat lépése miatt az idén már nem tudnak fizetni a leadott tejért. A képviselő tes­tület úgy döntött, a hirdetmény tartalma miatt pert indít a szö­vetkezet ellen, nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás címén — közölte a Népújság­gal Szabó József Madocsa polgármestere. Megpróbáltuk telefonon el­érni Vörös Bálintot, a szövet­kezet elnökét, aki megkeresé­sünkkor, karácsony másnap­ján nem tartózkodott otthon. Miután ő tagja a képviselő tes­tületnek is, véleménye az ügy­ről bizonyára érdekes, és an­nak később természetesen helyt adunk. -rákosi­Nyugdíjasok: együttes fellépés Ma már nem kell magát egyedül éreznie annak az időskorú­nak, aki alól „kiment” a vállalata. Ezt hangsúlyozta Mayer Re­zső, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke, aki nagy fegyvertény­nek könyveli el, hogy kiváló kapcsolatot sikerült kialakítani az MSZOSZ nyugdíjas-tagozatával. — Már megalakult a Hús­ipari Rt., a Samsonite és a Nép­bolt Rt. volt alkalmazottainak szervezete - folytatja Mayer Rezső. — A másik komoly eredménynek azt tartom, hogy kapcsolatba kerültünk olyan vállalkozókkal, akik segítik nyugdíjasainkat, például ked­vezményes kenyérrel, vagy ol­csó üdülési lehetőséggel. — A a legnépszerűbb ren­dezvények közé a nyugdíjasok kedvezményes élelmiszer-vá­sárlási akciói tartoznak. — Ez így van, őszi akció­inkban hozzávetőlegesen nyolc vagonnyi áru talált gazdára. A célunk az, hogy minél több tag­társunk kapcsolódjon be az ilyen kezdeményezésekbe. — Nyilvánvalóan ezt cé­lozza a folyamatos taglétszám- bővítés. — Legutóbb a megye legki­sebb településéről, Szentgál- Szőlőhegyről jelentkeztek a csatlakozás szándékával. Fo­lyamatosan térképezzük a tele­püléseket, igyekszünk minde­nütt létrehozni helyi szerveze­teket: azt szeretnénk elérni, hogy sehol se érezzék magukat egyedül a nyugdíjasok. — Mayer Rezsőt nemrég az országos nyugdíjasszövetség elnökségi tagjának is megvá­lasztották. — Igazán nem szeretném előtérbe állítani személyemet, de arra még büszkébb vagyok, hogy közvetítésem eredménye­ként sikerült összhangolni a két országos nyugdíjasszervezet - a a Nyugdíjasok Országos Képviselete, illetve a Nyugdíja­sok Országos Szövetsége - te­vékenységét. Megállapodtunk abban, hogy a jövőben közösen lépünk fel minden olyan kér­désben, mely a nyugdíjasokat bármilyen formában érinti. Az ezt feltételező eredmények re­ményében kívánok ezúton is kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet valamennyi tagtársamnak. -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents