Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21-22 / 298. szám

4. oldal 1996. december 21., szombat Megyei Körkép Kórházról és vízről tárgyaltak Bonyhádon Az igazgató intézkedést sürget Emelkednek a vízdíjak Bonyhádon. Az igazgató ag­gódik a kórházért. Mint ar­ról tegnap már lapunkban beszámoltunk, csütörtökön ülést tartott a bonyhádi képviselő-testület. Ezúttal néhány további részlet a ta­nácskozásról. Az ülésen dr. Bücs Gábor kórházigazgató bejelentette: a kórházat illetően Bonyhádon is helyzet van. Elmondta, hogy kollégái drámai hangu­latú értekezleten adtak hangot aggodalmuknak. Figyelmez­tetett: immár 93 nap eltelt az­óta, hogy a megyei egyeztető bizottság - az országban egyedülálló módon - hússzal megnövelte a kórházi ágyak számát Bonyhádon. Azóta azonban nem történt semmi. A minimumfeltételek biztosí­tásához már csak 193 nap van hátra - figyelmeztetett az igazgató. Június végére ugyanis léteznie kell az in­tézmény negyedik - ápolási - osztályának. Ma még azonban nem tudni, hogy hol lesz az, milyen lesz és mennyibe ke­rül, nem utolsó sorban pedig azt, hogy honnan lesz rá pénz. A testület a jövő évi munka­terv tárgyalásakor megsza­vazta, hogy januárban napi­rendre tűzik a témát. A testü­let egyébként megszavazta, hogy a kórház még az idén megrendelhet egy intenzív osztályon használatos bet­egészlelő monitorrendszert. A város jóval előnyösebb felté­telek mellett jut a készülék­hez, mintha a vásárlás jövőre történne. A képviselők döntöttek a víz árának emeléséről is. A korábban lapunkban is ismer­tetett A és B alternatíva he­lyett új variánst dolgoztattak ki, s végül ezt fogadták el. Ennek értelmében január 1-jé- től a lakossági díjak 140 fo­rintról 167,78 forintra, a vál­lalkozói és közületi díj pedig 171,36 forintról 207,65 fo­rintra emelkedik. (Az össze­gek a csatornadíját is tartal­mazzák.) Többen kifogásolták, hogy a vállalkozókat további plusz terhekkel sújtják, mások pe­dig azzal érveltek, hogy a polgárok már az adózott jö­vedelmükből fizetik a díjat, míg a cégek, vállalkozók az ÁFÁ-t visszaigényelhetik. A testület - jogszabályi módosítás nyomán - módosí­totta a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ alapító okiratát, mely alapján az ott működő oktatási intézmény nevét Speciális Szakiskoláról Kézműves Szakiskolára vál­toztatta. Hangyái Lelkiismeret-furdaló vízdíjak Tamásiban Jövőre: építményadó Némi vonakodás után fo­gadták csak el a tamási képviselők csütörtöki ülé­sükön a jövő évi víz- és csa­tornadíjakat. A döntő érv az volt, hogy, ha nem állapítják meg a vízdíja­kat, a tamási Vízmű Kft. - így a fogyasztók is - elesnek az állami ártámogatástól. Béres János képviselő írásban eljut­tatott kérdése azt firtatta, hogy Dombóváron alacso­nyabb vízdíj mellett hogyan tervezhettek négy százalék nyereséget, míg Tamásiban a magasabb árral csak egy szá­zalékot. Dr. Erdős Tiborné el­fogadhatatlannak nevezte az (áfa nélkül) 120 forintos la­kossági ivóvízdíjat, és vizsgá­latot sürgetett a kft.-nél, amely kiderítené, mennyi a vízdíjban a működési költség. Kalmár István az amortizá­ciós költségtényezők iránt ér­deklődött. Kiss László, a kft. ügyvezetője a többi közt vála­szában elmondta: Dombóvá­ron, ahol a tamásinak kétsze­rese a víztermelés, vesztesé­ges volt a vízmű. Tamásiban az áremelés nem követte az inflációt, és költségnövelő, hogy a szennyvíztelep nincs kihasználva. A testület végül három tartózkodással elfo­gadta a vízdíjakat. A lakos­sági vízdíj 120, a közületi 180, a csatornadíj ugyanígy 115 illetve 213 forint lesz köbméterenként áfa nélkül. Ezek az összegek még ki- sebb-nagyobb mértékben le­hetnek alacsonyabbak. Egy másik döntés értelmében 1997-től bevezetik az építmé­nyadót, amelyet 150 négy­zetméternél nagyobb hasznos alapterületű lakások után kell fizetni az ingatlantulajdono­soknak, négyzetméterenként évi 100 forintot. Elmarad a Diákcentrum épületének bérbeadására, hét­főre kiírt versenytárgyalás. A testület az ülés előtti megbe­szélésen úgy döntött, hogy az épülettel kapcsolatban más elgondolást érvényesítenek, ezt januárban hozzák a nyil­vánosságra. (tf) Karácsonyi palotás Zsúfolásig megtelt tegnap dél­után a regölyi művelődési otthon: a Regöly-Majsapusztai Rehabili­tációs Intézet lakói adtak kará­csonyi műsort, akik immár har­madszor léptek a regölyi közön­ség elé. Az érdeklődők annak a Palotás-táncnak tapsolhattak elő­ször, amellyel az intézet tánccso­portja már nemzetközi hímevet is szerzett. Az estre két neves elő­adó is elfogadta a meghívást: Sol­tész Rezső és D. Naav Laios. Megrovás a DBU direktorának A csütörtöki megyei közgyűlésen szinte minden más napiren­det háttérbe szorított a pincehelyi kórház ügye. Ugyanakkor más fontos, intézményeket és személyeket egyaránt érintő kér­désben is döntött a testület. Zárt ülésen tárgyalták meg a képviselők azt a fegyelmi eljá­rást, melynek szenvedő alanya a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn, illetve annak vezetője, Frigyesi András volt. A meg­hozott határozatról Temesi Ág­nes, a megyei közgyűlés alel- nöke adott tájékoztatást. — A testület megrovásban részesítette Frigyesi András igazgatót, az államháztartási, il­letve a számviteli törvény meg­sértése miatt. — Ha a hiba gazdasági természetű, akkor miért nem a gazdasági vezetőt illeti az el­marasztalás? — Azért, mert az olyan in­tézményeknél, mint a Deutsche Bühne, az egyszemélyi felelős­ség elve érvényesül. Egy is­kola, egy kórház vagy egy színház esetében az igazgató a felelős személy. — Dr. Józan-Jilling Mi­hály, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának alelnöke a közgyűlés többségé­nek döntése értelmében nem vehetett részt a zárt ülésen. Mi erről a véleménye? — Az, hogy ebben az eset­ben nem német nemzetiségi kérdésről, hanem egy gazdasági természetű ügyről volt szó. Egyébként ezt meg is erősítette nemrég a Magyarországi Né­metek Országos Önkormányza­tának elnöksége, ez a testület nemrég Szekszárdon ülésezett, s el is hangzott, hogy ezzel a gazdasági problémával nem kí­vánnak foglalkozni. — Ombudsmanni vizsgála­tot kérek, mert a közgyűlés megsértette a kisebbségi tör­vényt, megsértett személy sze­rint engem és rajtam keresztül a hazai németséget - hangsú­lyozta dr. Józan Jilling Mihály. — A köztársasági elnök 1994 őszén itt, Szekszárdon, a vár- megyeházán azt mondta: a De­utsche Bühne az önöké, ma­gyarországi németeké, önöknek kutyakötelességük, hogy létre­hozzák önkormányzati rendsze­rüket, s megvalósítsák a ki­sebbségi kulturális autonómiát. Ehhez képest most az ülésen nem vehetett részt a németség képviselője. Ami történt, az vé­leményem szerint szöges el­lenrtétben áll az 1993-as ki­sebbségi törvénnyel is: hiszen a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzatának hi­vatalos megbízottját, a jogi és ügyrendi bizottság elnökét, azaz jómagámat kiküldték a te­remből. De folytatom: 1995 augusztus 26-án megállapodás jött létre a Tolna megyei ön- kormányzat és a megyei német kisebbségi önkormányzat kö­zött. A megállapodás 7. pontja értelmében a megye a német kisebbséget közvetlenül érintő ügyekben - s idetartozik a De­utsche Bühne - a döntéshozatal előtt kikéri a németség vélemé­nyét. A 4. pont értelmében pe­dig a megyei közgyűlés ülésein, valamint a német kisebbséget érintő napirendek esetében a német szövetség delegáltjának tanácskozási joga van. S azt is el kívánom mondani, hogy 1992 óta az MNOÖ Tolna me­gyei vezetőinek közbenjárására több mint 1 millió német márka (kb. 100 millió forint) érkezett ajándékként a megyébe. Ezek után küldtek ki az ülésteremből. Frigyesi András, a Deutsche Bühne Ungarn igazgatója nem kívánta kommentálni a megro­vást, mindössze annyit mon­dott, hogy méltatlannak tartja ezt az eljárást. -szú­Miniszteri elismerés Bach Józsefnek Bach Józsefnek, a megyei köz­gyűlés elnökének, és a Tolna Megyei Védelmi Bizottság el­nökének a védelmi felkészítés és az országmozgósítás érdeké­ben kifejtett eredményes mun­kája elismeréseként emléktár­gyat adományozott Keleti György honvédelmi miniszter. A kitüntetést Németh Sándor dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivata­lának főigazgatója nyújtotta át tegnap délután Bach Józsefnek, a megyei önkormányzat épüle­tében. Az emléktárgyon kívül - ami egy az 1849-től 1918-ig érvé­nyes dandártábomoki egyenru­hát viselő katona szobra - a megyei közgyűlés elnökének átnyújtották a Védelem ’96 gyakorlat alkalmából készült emlékérmet is. A hivatalos át­adás után a jelenlévők a polgári védelem aktuális kérdéseiről beszélgettek, többek között ar­ról, hogy itt az ideje a lakosság mind szélesebb körében is­mertté tenni a védelmi rendszer létét, működését. A magyaror­szági polgári védelem rend­szere és szervezettsége - külö­nös tekintettel a megyei vé­delmi bizottságok hatékony működésére - a régióban pél­daértékűnek tekinthető. To­vábbfejlesztése során a hang­súlyt a gyakorlatra, a valós ve­szélyek elhárítására, valamint az egyes térségek speciális vé­delmi rendszereinek kidolgozá­sára kell fordítani. A Védelem ’96 gyakorlaton nyújtott teljesítményéért a hon­védelmi miniszter kitüntetését és elismerését kapta még Tóth Attila, Dombóvár polgármes­tere, Nagy Gábomé, Dunaföld- vár polgármestere, dr. Rónaky József, a PA Rt. biztonsági igazgatója és Nagy Zoltán alez­redes, a megyei védelmi iroda vezetője. Szövetkezet alakul Simontomyán Simontomyán - annak el­lenére, hogy nagy múltú bőripara van - sehol nem lehet bőrből készült cikke­ket, kesztyűt, labdát, dísz­tárgyakat vásárolni - ez egy simontomyai születésű né­met üzletembernek tűnt fel. Az ötlet, hogy kisipari keretek között előállított bőrcikkekkel érdemes lenne foglalkozni, Csonka Lászlótól származik. A német állampolgárságú üz­letember már „csonka” piac­kutatást is végzett, megke­reste Németországban az Adidast és más „labdafelvá­sárló” céget. Szerződéseket, igaz, még nem hozott Simon- tomyára, de a Simontomyai ' Munkahelyteremtésért Ala­pítványt már 100 ezer forint­tal támogatta. Szerdán este az alapítvány, a Bőrgyár Rt. Munkábahelyezést Elősegítő Bizottsága és a Tolna Megyei Munkaügyi Központ rende­zett megbeszélést elsősorban munkanélkülieknek, amelyen egy szövetkezet alapítását ja­vasolták. A szövetkezet tagjai egy tanfolyam elvégzése után piacképes bőrcikkeket állíta­nának elő. A cégalapítás költ­ségeit az alapítvány fedezné, a tagoknak csak az általuk meghatározott alaprészjegyet kellene megvásárolniuk. A je­lenlévő mintegy húsz érdek­lődő (a városban 110 meg­hívó ment ki), egységesen úgy látta: ezer forinton ne múljék. Aggályok máshol je­lentkeztek. A valamikor lab­davarrással foglalkozó nők közül többen kijelentették, hogy ezt a nem asszonyoknak való munkát nem vállalnák. Nagy Ferenc, a munkaügyi központ térségi tanácsadója a szövetkezet előnyei mellett azt emelte ki, hogy, ha a vá­rosban munkát is jelentő munkahelyek létesülnek, ak­kor javul helyben a többi munkavállaló pozíciója is. A szövetkezet megalapítása nem sokáig halasztható, az Országos Foglalkoztatási Alap profitérdekeltségű cé­geknek kiírt 25 milliós pályá­zatának határideje február 18- án jár le. Erre a még nem lé­tező szövetkezet jó eséllyel pályázhatna. A szervezők ja­nuár 2-án, 17 órakor a műve­lődési házba hirdetett újabb megbeszélésre a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat volt labdavarrói, és munka- nélküliek mellett olyanokat is várnak, akiknek van állásuk, de szívesen foglalkoznának otthon bőrcikkek előállításá­val. (tf) Elvünk: megbízható, kiszámítható, stabil partnerek legyünk IC: évi tíz milliárdos forgalommal így év vége tájékán gyakran kérjük beszélgető partne­rünktől, hogy foglalja össze, milyen volt a mögöttünk álló esztendő és mire számít jö­vőre. Különösen aktuális ez a kérés olyan nemzetközileg is ismert cég esetében, ahol a közelmúltban történt vezér- igazgató váltás. Csiszár Lá­szlóval, a fővárosi központú Intercooperation Rt. vezér- igazgatójával beszélgettünk. — Ön két hónapja áll a cég élén. Kérem röviden foglalja össze milyen szakmai múlt után került ide? — Közel nyolc évet a Közel- Keleten olajkutatással foglalkoz­tam, Szíria, Irak, Kuwait terüle­tén, majd 5 évet az USA-ban dol­goztam New Yorkban. Ez utóbbi időben lehetőségem adódott két amerikai egyetemen is tanítani. Külföldi tartózkodásom után, 1987 szeptember 1-én kerültem az IC-hez, tehát 9 éve vagyok en­nek a vállalatnak a munkatársa. Az elmúlt időszakban a volt ve­zérigazgató közvetlen beosztott­jaként dolgoztam, így az elmúlt években volt módom a cég ügyeit alaposan megismerni. — Kérem, hogy a vállalatot is mutassa be. — Ebben az évben 28. évét tölti az Intercooparation Rt., mint ahogy a neve is jelzi nemzetközi együttműködéseket és különféle kooperációs szerződéseket kötött. A vállalat az elmúlt évtizedekben folyamatos fejlődésen ment ke­resztül és 1989-ben, az első Ma­gyarországon privatizált vállalat­ként került a Getz San Franciscó- i központú vállalatcsoportjának a 100 százalékos tulajdonába. Ez egy nagy változást jelentett, hi­szen 1989-ben csupán a lehető­sége volt meg itthon az „új sze­leknek”. Vállalatunk életében vi­szont jelentős fejlődés kezdődött. Egyre szebb eredményt értünk el, ma már tíz milliárdot meghaladó a forgalmunk. — Az IC országos hálózatot alakított ki, Tolna megye is ré­sze ennek. — Nagyon sokoldalúan kép­zett szakembereink vannak, töb­ben nemzetközi tapasztalattal is rendelkeznek. Alapvetően mi ke­reskedelmi részvénytársaság va­gyunk, így az agrokémiai, a ter­meltetési, a vetőmag, a mezőgaz­dasági gépek,- alkatrészek érté­kesítése, szerviz és alkatrész szolgáltatás, mind olyan tevé­kenység, mely a vállalatunk pro­filjába tartozik. — Nem csak Tolna megyé­ben, de az ország többi részé­ben is nagy a konkurencia az Ön által említett mezőgazda- sági területén. Mennyire tudtak ilyen versenyhelyzetben az élen maradni az elmúlt évben? — Mióta a piacgazdaság ak­tívan működik ebben az ország­ban bárki, aki a piacnak bizonyos százalékát részesedésként magá­nak mondhatja, rendkívül ke­mény harcban tudja ezt megtar­tani, vagy növelni. Ma mindazok az üzletágak, és termék körök melyeknek a forgalmazásában, vagy import esetében kizárólagos képviseletében a vállalatunk sze­repet kapott, általában 10 és 70 százalék között rendelkezünk a piaci részesedéssel. Ez egy iszo­nyatosan nagy teher, pszichikai­lag, de nagyon kemény küzde­lemben megpróbáljuk ezt nem csak megtartani, hanem növelni is. A vállalatunk eredményessége éppen azzal függ össze hogy ke­mény feltételek mellett dolgo­zunk nemzetközileg is,- hiszen 24 országban rendelkezik a tulaj­donosunk vállalattal. Ebben a 24 országban 28 vállalat között mérnek minket, ebben a 28 Getz csoportot jelentő vállalatkörben az Intercoorperation ma, forgal­mát és nyereségét tekintve a má­sodik. Alapvető elvünk az, hogy megbízható, korrekt, kiegyensú­lyozott, stabil partnere legyünk mindazoknak, akik velünk dol­goznak. Természetesen a ver­senyképes áraink, a versenyképes szolgáltatásaink vonzerőt jelent, de nem kizárólagosan. Ma már a mezőgazdaságban nagyon jól tudjuk, hogy rengeteg a bizonyta­lansági tényező, nagyon sok vál­lalat, vállalkozás keletkezik és megy tönkre miközben magával ránt egy-két gazdaságot. Mi azt hisszük, hogy az a stabilitás, amit a feltételeinkben tudunk kínálni a partnereinknek egy rendkívül fontos ' versenyképességünket erősítő tényező. Egy igen nagy erőfeszítést igénylő év után vagyunk, ebben az évben integráltuk a kisebb vál­lalatainkat, tehát egy „esernyő alá vontuk össze” ezeket. Mind a szakemberek, mind az infrastruk­túra, mind a pénzügy,- számviteli vonalon sok nehézség kísérte, hi­szen ehhez hasonló a műveletre még nem nagyon volt példa eb­ben az országban. A jövő évet már teljesen az egyesített, új In- tercooperation Marketing és Disztribúciós Rt. név alatt végez­zük. A telephelyeink,- Balassa­gyarmat, Tata, Szekszárd,- válto­zatlanul a központtal együttmű­ködve, egyenrangú partnerként végzik jövőre is az eddigi tevé­kenységüket. Mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents