Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-03 / 282. szám
1996. december 3., kedd Adómelléklet 7. oldal I®“ Hogyan adózunk 1997-ben?-Ilyen például az 1997-ben üzembe helyezendő, 6 millió forintnál drágább személygépkocsi javítási-karbantartási költsége, biztosítási díja és terv szerinti értékcsökkenési leírása: a beszerzési ár 6 millió forint feletti részének arányában növeli az adóalapot.- Értékhatár nélkül növeü az adóalapot a személygépkocsikhoz a jövő évtől beszerzendő kiegészítők, tartozékok értéke, s ezek beszerelési, javítási költsége is - kivéve az eredetiek cseréjét.- A készpénzforgalom visszaszorítását célzó, készülő jogszabályban meghatározandó összeg feletti számlák áfa-nélküli értékének 20 százalékával kell növelni az adóalapot, ha a számlát készpénzzel egyenlítik ki. E jogszabály hatályba lépésének időpontja még kérdéses, csakúgy, mint az ösz- szeghatár, de várhatóan bizonyos felkészülési időt enged majd a vállalkozásoknak.-Oktatásra, továbbképzésre csak a nála munkaviszonyban álló magánszemély, a személyesen közreműködő tag és választott tisztségviselő esetében számolhat el költséget az adózó.- A tárgyi eszközök, immateriális javak, készletek szokásos üzleti tevékenységen kívüli, feltűnően olcsó értékesítését, apportálá- sát is korlátozza a jogszabály, ha az ellenérték nem éri el a nyilvántartott érték - készleteknél a könyv szerinti érték - felét.- A 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás áfa-nélküli ellenértékével is növelni kell az adóalapot, ha a szolgáltatásról szóló írásbeli megállapodásokból nem derül ki annak jellege, illetve ha tényleges teljesítése nem állapítható meg. Az adóévben egyazon személytől ugyanazon a jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét összevontan kell kezelni.- A 30 ezer forintnál drágábban beszerzett tárgyi eszközök selejtezése esetén az adótörvény szerint számított nyilvántartási érték csak hitelt érdemlő dokumentumok alapján számolható el az adóalapból, ellenkező esetben ezzel növelni kell azt.-A hivatali, üzleti utazás költségei csak akkor csökkenthetik az adóalapot, ha az érintett utazás nem „csak látszólagosan” hivatali, üzleti jellegű. A törvény pontosítja a szabályokat a bírságok, büntetések elszámolhatóságával kapcsolatban is. Ezek szerint a jogerős bírságok, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvények alapján megállapított jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összegével növelni kell az adózás előtti eredményt, kivéve, ha azok önellenőrzéshez kapcsolódnak. A kapott kölcsönök után járó kamattal ezentúl nemcsak akkor kell növelni az adóalapot, ha a kölcsönt az adózó jegyzett tőkéjéből legalább 25 százalékban részesedő tulajdonostól kapta, hanem minden kapcsolt vállalkozás kölcsöne esetén is alkalmazni kell ezt a szabályt. Érvénybe lép viszont egy átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az 1993. január 1. és 1996. december 31. között megkötött kölcsönszerződések alapján nyújtott hitelekre az akkor hatályos társasági adótörvény rendelkezéseit kell a jövőben is - a szerződések lejártáig - alkalmazni. A reprezentációs költségekre vonatkozó szabály úgy változik, hogy a korrekciós tétel megállapításánál a természetbeni juttatás címén, személyi jövedelemadóval terhelt reprezentációt figyelmen kívül kell hagyni. Növelni kell viszont az adóalapot a reprezentációs költségeknek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó részével. Az adózás előtti eredmény 20 százalékáig lehet ráfordításként elszámolni az alapítványnak, közalapítványnak a közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott támogatást. Ez is csak meghatározott tevékenységi kör esetén, igazolás birtokában ismerhető el és akkor, ha az adományozó vagyoni előnye kizárt. A számviteli törvény módosítása indokolja a lízingdíj költségelszámolását korlátozó előírás megszüntetését. Az 1996. december 31. előtt megkötött szerződésekre azonban - átmeneti szabályként - az akkor érvényes rendelkezést kell alkalmazni. Kapcsolt vállalkozások közötti árak Változik a kapcsolt vállalkozás fogalma. Ezentúl a szavazati jogok, részesedések arányának meghatározásakor össze kell adni a Polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozók (szülők, gyermekek, testvérek, házastárs) érdekeltségeit, s ezek együttesen számítanak. Eddig az számított kapcsolt vállalkozásnak egy kft. és egy magánszemély között, ha a kft.-ben legalább 25 százalékos részesedése volt a magánszemélynek. Jövőre már az is annak számít, ha a férjnek is 13, a feleségnek is 13 százaléka van a cégben. Nonprofit szervezeteknél a képviseletre jogosultat kell az irányításban, ellenőrzésben részt vevőnek tekinteni. Jövőre már nemcsak az adóhatóság módosíthatja az adózók adóalapját, ha a kapcsolt vállalkozásban levők közötti szerződésekben alkalmazott árak eltérnek a piaci áraktól, hanem megtehetik ezt maguk a cégek is, ha erről kölcsönösen nyilatkoznak. A társasági adó mértéke A pozitív adóalap 18 százaléka. A tevékenységüket külföldön végzők esetében a pozitív adóalap 3 százaléka a társasági adó mértéke. Adómentességet élveznek az alapítványok, a közalapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak és a lakásszövetkezetek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevételük nem haladja meg összes bevételük 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. E korlátok túllépése esetén az adóalap teljes összegére meg kell fizetniük a társasági adót. A törvény külön mellékletben sorolja föl, mi minősül vállalkozási illetve adómentes tevékenységnek e szervezeteknél.-A közhasznú társaságok és a vízi- közmű-társulatok olyan mértékben, amilyen arányt közhasznú tevékenységből elért bevétel az összes bevételen belül képvisel. A kapott támogatást, illetve térítés nélkül átadott eszközök értékét ilyenkor le kell vonni az összes bevételből.- Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak akkor, ha vállalkozási tevékenységből származó bevételük nem haladja meg ösz- szes bevételük 20 százalékát. Ellenkező esetben a teljes adóalap után meg kell fizetniük a társasági adót. Adókedvezmények 1. Beruházási adókedvezmény A beruházás üzembehelyezését követő öt adóévben, utoljára a 2002. évi adóból lehet igénybe venni. Nem veheti igénybe az a társaság, amelyiket a kormány egyedi adó- kedvezményben részesített, hacsak írásban le nem mond erről 1997. március 31-ig. Az a cég veheti igénybe, amelyik- 1 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházást hajtott végre. Az adókedvezmény mértéke a társasági adó 50 százaléka. Abban az évben élhet vele az adózó, amikor a megelőző évhez képest exportbevétele 25 százalékkal, dé legalább 600 millió forinttal nő. Előre, több évre is megszerezhető e kedvezmény, amennyiben az egyik adóévről a másikra több évre előírt feltétel teljesül. Két évre szerzi meg a kedvezményt az adózó, ha az export árbevétele az előző évhez képest 50 százalékkal, de legalább 1,2 milliárd forinttal nő és ezt szinten is tartja.- 1 milliárd forint értékű kereskedelmi szálláshely létesítését célzó beruházásba kezd 1996. december 31-ét követően és azt meg is valósítja. Itt a feltétel export árbevétel helyett az árbevétel fenti növekedése. 2. Térségi adókedvezmény Annak jár, aki kiemelt térségben (melynek munkanélküli rátája az adóévet megelőző év júniusában meghaladta a 15 százalékot) és/vagy vállalkozási övezetekben (jogszabályban ekként meghatározott közigazgatási egység) székhellyel, telephellyel bír. A beruházás üzembehelyezését követően öt évig 100 százalékos adókedvezményben részesül, ha-termék-előállító beruházás esetén az export árbevételét vagy mezőgazdaságból elért árbevételét az előző évhez képest vállalkozási övezetekben 1 százalékkal, kiemelt térségben a beruházási érték legalább 5 százalékával megegyező összegben növeli,- kereskedelmi szálláshelyet létesít. Általában a beruházást megvalósítónak kell a kiemelt és/vagy vállalkozási övezetben telephellyel, székhellyel rendelkeznie és a beruházást ott kell megvalósítania és üzemeltetnie. Infrastrukturális beruházás esetén a beruházás megvalósítási helye a térséghez kötött, de a beruházást megvalósítónak nem feltétlenül kell a térségben telephellyel, székhellyel rendelkeznie. A térségi adókedvezmény mértéke a beruházási érték 6 százaléka, amelyet az aktiválás évében lehet elszámolni, utoljára 2002-ben. Nem érvényesíthető e kedvezmény gyorsított amortizáció esetén. Vállalkozási övezetben a gép- és infrastrukturális beruházások után igénybe vehető kedvezmény kiegészül az épületek után igénybe vehető kedvezménnyel, amely a kiemelt térségekben nem érvényesíthető. A kedvezményt késedelmi pótlékkal együtt kell visszafizetni, ha a megvalósított beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezést követő három éven belül az adózó másnak átengedi, vagy ha a gépet áttelepíti oda, ahol e kedvezményben nem részesült volna. 3. Átmeneti rendelkezés Átmenetileg fenntarthatók a korábbi években megszerzett adókedvezményekre a jogok. Ilyen például a külföldi részvételű társaságok 10 éves 40, 60 vagy 100 százalékos adókedvezménye, vagy a kárpótlási utalvány térítés nélküli visszaadásához kapcsolódó adókedvezmény. Ezekre a jogszerzési lehetőség jövőre megszűnik. 4. ) Megszűnt:- a struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó jogcímen ismertté vált adókedvezmény. Az 1996. december 31-ig megkötött szerződések - azok futamidejének lejártáig - az eredeti feltételekkel érvényesek.- megszűnt az offshore cégek adókedvezménye is. Ezentúl adóztatásuk csak az adó mértékében tér el a többi adózóétól. 5. ) Adókedvezmények Azoknak a kedvezményeknek az igény- bevételénél, amelyek az adó visszatartásában valósulnak meg, a törvény két kategóriát különböztet meg. A társasági adó teljes ösz- szegéig érvényesíthető a kedvezmény, ha az adózó az adóévben 100 százalékos kedvezményre jogosult, valamint ha a kedvezmény a kárpótlási utalvány beváltásához kapcsolódó jogcímen keletkezett. Egyéb esetekben az igénybe vehető kedvezmény legfeljebb a társasági adó 70 százalékáig terjedhet. Az osztalékról és adójáról Osztalék Annak minősül az új társaságiadó-tör- vény értelmében- a bel- vagy külföldi társaság adózott eredményéből a tulajdonosoknak (tagoknak) tulajdoni hányaduk arányában kifizetett részesedés,- a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján juttatott, vissza nem térítendő támogatás kivételével,- az elengedett követelés (ideértve a más által átvállalt tartozást is),- a jogutód nélküli megszűnéskor a vagyonfelosztás során realizált vagyoni részesedés,- átalakuláskor a vagyonmérleg szerint realizált vagyoni részesedés, amennyiben meghaladja a befektetésnek a kimutatott nyilvántartási (könyv szerinti) értékét,-a jegyzett tőke leszállításakor kivont vagyoni értéknek az a része, amely meghaladja a befektetés ráfordításként elszámolt nyilvántartott (könyv szerinti) értékét,- az adózott eredményből a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg. Az osztalékelőleg Az osztalékra jogosult adózónak a várható osztalékra tekintettel kifizetett - és a kifizetőnél követelésként nyilvántartott - összeg. Az osztalékadó Egységesen 20 százalék. Alanya az, aki az osztalékot kapja. Ez a lényegi különbség a bevezetendő osztalékadó és az eddigi kiegészítő adó között, ami tudvalévőén az osztalékot fizető vállalkozást terhelte. Alapja pedig nem más, mint a kifizetett osztalék Az osztalékban részesülő belföldi cégek mentesek az osztalékadó-fizetési kötelezettség alól. A kifizető mégis köteles levonni a belföldi cégek részére juttatott osztalék adóját is, ha az osztalékot készpénzben fizeti ki, vagy ha külföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlára utalja át. Az osztalékban részesülő ezt a levont osztalékadót később, az éves adóbevalláskor visszaigényelheti. Az osztalékadó igazi alanya a külföldi személy. Az osztalékadót fő szabályként a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be az osztalékkifizetés napján. A külföldi cégnek sem keletkezik osztalékadó-fizetési kötelezettsége akkor, ha az osztalékot - vagy annak egy részét - belföldi gazdasági társaság alapítására, jegyzett tőke emelésére fordítja úgy, hogy közvetlenül e célra utalja át az Összeget. A befektetés kivonásakor azonban a külföldi köteles bevallani és megfizetni az addig elengedett osztalékadót. Az osztalékelőlegre is érvényesek az osztalékra vonatkozó rendelkezések, ám annak adóelőlegét csak azután lehet visszaigényelni a belföldi társaságok által, miután a közgyűlés döntött a tényleges osztalék mértékéről. Átmeneti rendelkezések További felmentéseket adnak az osztalékadó megfizetése alól, ha korábbi évek eredménytartalékairól van szó. Például mentes az osztalékadó alól 1997-ben és 1998-ban az osztaléknak az a része, amelynek forrása az 1995 előtti években keletkezett eredménytartalék. Nem kell osztalékadót fizetni akkor sem, ha 1997. május 31. előtti döntés értelmében emelik a jegyzett tőkét, amelynek forrása az 1996-os vagy korábbi években felhalmozott eredménytartalék, és a jegyzett tőkét három éven belül nem szállítják újra le. Az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Osztaléknak minősül:-a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a cég magánszemély tulajdonosának (tagjának) e jogviszonyára tekintettel fizetett összeg,-a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének emelésekor a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott új értékpapír névértéke vagy az értékpapír új névértékéből az emelés összege. A magánszemély által kapott osztalék adóját eképpen kell megállapítani: 1. az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen személyre jutó értéket, 2. az így meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét, 3. a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a 2. pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után pedig 27 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. ' Az osztalékelőleg adója minden esetben 27 százalék, az esetleges többlet az adóbevalláskor visszaigényelhető.
