Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-14-15 / 292. szám
16. oldal Gyermekvilág 1996. december 14., szombat Mai feladványunk vezessék el a nyuszit a káposztához. (Ezt a képet is küldjétek be.) A megfejtéseket december 20-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére (7101 Szek- szárd, Pf. 130.) A szerencsés szekszárdiak ingyenes belépőt kapnak a Gyermekek Háza december 30-i szilveszböly), Dombi Csilla (Alsótengelic) nyerte. A Gyermekek Háza programjaira belépőt nyert Körösi György (Szedres) Szalai Norbert és Zsolt (Szekszárd). Ne mindegy, milyet választunk! Macskát a színéről (1.) Biztosan sokan szeretik közü- letek a cicákat. Kedvenceitek mindennapjairól sokat mesélhetnétek, de vajon azt tudjá- tok-e, hogy a cicák szőrének színe egyben a természetükre is utal? Nekik is vannak szokásaik, elvárásaik a gazdival szemben. A fehér macska állandó ba- busgatást, figyelmet igényel. Az érdeklődés központjában érzi jól magát. Ebben különbözik fajának más egyedeitől. Ha nem részesül ilyen bánásmódban, prüszköl, fúj, méltatlankodik, sőt, meg is bünteti a gazdáját. Nem ad életjelt magáról. Több óráig is eltarthat a bosszúja. Csak akkor oldódik a hangulata, ha teljesítik óhaját. Nyugodt, meghitt sarkot, egy kosarat kell biztosítani a számára, ez az ő birodalma. A fekete-fehér tarka macska a legcsintalanabb, legmozgékonyabb. Akármilyen zajt, neszt észlel, rögtön ott terem. Nagyon kíváncsi természetű, s egyben játszani is nagyon szeret. Könnyen barátkozik, s épp ezért a gyerekek kedvence. Ez a fajta macska nagyszerűen érzi magát nagy létszámú családban, ahol mindig történik valami érdekes. A fekete macskák különösen szeretik a dédelgetést. Egész nap lustálkodnának, a gazdi babusgató kaijában. De nehogy megtévesszen benneteket a látszat! Korántsem ilyen ártatlanok és nyugodtak. Akármilyen kis apróság miatt megsértődnek és visszavonulnak, ilyenkor fölöslegesnek érzik magukat. Sokszor támadnak is és körmük élességét ilyenkor ismerhetjük meg. A fekete kandúr méltóságteljes, igazi lovag, környezetében nem igen akad vetély- társa. (Folytatjuk.) Alfred Nobel, a béke barátja Érdekes ellentmondásnak tűnik, hogy Alfred Nobel, aki egész éltében az emberiség békéje mellett és az öldöklő háború ellen küzdött, robbanóanyagok feltalálásával foglalkozott. Óriási vagyonát és tekintélyét is ennek köszönhette. Alapelve az volt, hogy találmányai csak békés célokat szolgáljanak. Sajnos elképzelése nem valósult meg. Alfred Nobel 1833. október 21- én született Stockholmban. Érdeklődése már korán a technika és a természettudományok felé irányult, figyelme azonban sok mindenre kiterjedt. Élete folyamán értékes képtárat és hatalmas könyvtárat gyűjtött ösz- sze. Kikapcsolódásként szívesen foglalkozott irodalommal, sőt, verseket és drámát is írt. A robbanóanyagok iránti érdeklődését édesapjától örökölte. Nagy fantáziát látott a nitroglicerin robbanóerejének felszabadításában és a technikában való alkalmazásában. Egy átdolgozott éjszaka után, 1866-ban, hajnalban felállt laboratóriumában, hogy eloltsa a függőlámpát, amikor „megvilágosodott” előtte a megoldás: gyújtófejjel kell megadni a kezdőgyújtást. Ekkor született meg a korszak legnagyobb hatású robbanóanyaga, amit a di- namosz (erőszak) görög szóról nevezett el. A dinamit rövid idő alatt elterjedt, hiszen lényegesen megkönnyítette és hatékonyabbá tette az emberi munkát a bányászatban, az út-, vasút- és alagútépítéseknél. Nobel közel 20, dinamitot előállító üzem tulajdonosa, vagy résztulajdoAlfred Nobel nosa lett szerte a világon. Még Magyarországon és Pozsonyban is volt érdekeltsége. Fiatalon azt gondolta, hogy a háborút megszünteti a félelem, ezért kutatott fáradhatatlanul egy elképzelhetetlenül borzalmas hatású robbanóanyag után. Élete előrehaladtával azonban egyre inkább az az aggódó, szorongató érzés foglalkoztatta, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy a nagy erejű robbanószer megteremtheti az örök békét. Kiutat keresett, amit végül is abban talált meg, hogy óriási vagyonával halála után a tudomány, a kultúra és a béke ügyének legkiválóbb képviselőit jutalmazza. Végrendeletének megfelelően az évi körülbelül 180 ezer svéd koronás díjakat minden év végén, halálának évfordulóján - december 10-én - osztják ki. A fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke kimagasló képviselőinek. A svéd állam 1969-ben közgazdasági Nobel- emlékdíjjal bővítette a kört. Több magyar, illetve magyar származású tudós nyerte már el a Nobel-díjat. Legismertebb ezek közül Szent-Györgyi Albert. Botár Zsolt A bátor diócska kalandjai Egyszer a mókuska talált egy szem diót a földön. Fölvette, hogy megegye. Ahogy a fogaival össze akarta roppantam, kiugrott a dió a szájából. — Na, csak ne csiklandozz!- szólalt meg a dió. A mókuska úgy meglepődött, hogy a szája is tátva maradt a csodálkozástól. — Csukd össze a szádat - tanácsolta a dió. — Hát te miért beszélsz? — Miért ne beszélnék, mindenki tud beszélni! — Na jó! De a diók nem szoktak beszélni! — Most szoktak - és a dió ugrott egyet-kettőt. A mókuska a dióval elkezdett focizni, a dió egy darabig élvezte a gurulást, de amikor a mókuska a szájával kezdte el dobálni, rákiabált: — Tessék engem elengedni!- mérgesen kiugrott a mókuska szájából, s akkorát szökkent, hogy felrepült a fa tetejére. Egyenesen egy madárfészekbe került. Nagyot sóhajtott a dió: — Na végre, itt nyugtom lesz. Leült pihenni, de nem sokáig pihenhetett, mert éppen jött a fészek lakója, egy csóka. — Jaj, de jó! Jaj, de jó ez a kicsi dió! - örvendezett. Csak a dió nem örült. — Hagyj engem békén! - mondta a dió és mérgesen a fészek sarkába húzódott. — Kár, kár, kár, hogy nem ehetlek meg! A csóka a csőrével odacsapott a dióhoz, az kénytelen volt kiugrani a fészekből. (Szegény dió!) Igazán most lesz neki vége, azt gondolta. Ahogy földet ért, begurult egy egérlyukba. Az egérke éppen alagutat fúrt magának, mert a régi lyuk már nagyon szűk volt. Meghízott a nyáron és nem fért át a lyukon. A dió csak hallhatott és figyelt, s az egérke éppen hozzáért. Hogy elijessze, a dió elkezdett dörömbölni, ugrálni. Az egér menten elájult, úgy megijedt. A dió meg boldogan ücsörgött a lyukban. Azt gondolta, mostmár senki sem fogja zavarni. Nem tartott az öröme sokáig, mert elkezdett esni az eső, s kimosta a lyukat, amiben tanyázott. Az eső elcsendesedett, a diónak már fényeseden a bundája, mert a háta kint volt a föld felett. Akkorát prüszkölt, hogy kigurult a lyukból. Szépen megszárította magát, még a hasát is megsüttette a nappal. Mikor megszáradt, gondolta, alszik egyet. El is aludt, még horkolt is. Hogy meddig aludt? Ameddig hagyták, mert épp arra kószált egy sünike, aki a té- lirevalót gyűjtögette. Nagyon megörült a diónak. Fogta az alvó diót és betette a kosarába. A dió felébredt és rászólt: — Csak nem akaszt engem megenni? — Dehogy eszlek, dehogy eszlek, csak majd télen, mikor megkívánlak! De a kis dió nem egyezett bele: — Ne gondolt, hogy én leszek az ennivalód! — Már hogyne gondolnám - szuszogta a süníke - s vitte a kiskosarában a diót. De a diónak nem tetszett, kiugrott a kosárból. A süni már éppen újra be akarta tenni a kosarába, mikor egy róka kiszagolta. De nem tudta megenni a sünit, mert az összegömbölyödött. A tüskék pedig megszúrták a róka orrát, és nagy visítva elfutott. Ezalatt a dió tovább gurult. Mormogott magában: Nem hagynak engem békén! Mindenki meg akar enni! Engem nem/ szabad csak úgy megenni! Én egy híres dió vagyok! Vidáman gurult, míg el nem fáradt. Ha a dió el nem fáradt volna, az én mesém is tovább tartott volna. Antalné Bíró Jolán Asztalitenisz Diák Kupa A Tolna Megyei Asztalitenisz Szövetség Diák Kupa második fordulójában a Gyermekek Háza csapata a következő eredményt érte el: A 7.-8. osztályos lányok kategóriájában második lett Matus Kinga (Babits Mihály Általános Iskola, Szekszárd). A 7.-8. osztályos fiúk kategóriájában pedig 1. Palotás Ferenc, 2. Borkó László, 3. Boris Gábor (mindhárman a Babits Mihály Általános Iskola tanulói). írók humora Mark Twain egy baltimore-i leánynevelő intézet megnyitó ünnepélyén a következő beszédet tartotta: — Kisasszonyok, három dologtól óvakodjanak! Az első: ne dohányozzanak, akarom mondani, ne dohányozzanak sokat! A második: ne igyanak, akarom mondani ne igyanak sokat! És a harmadik: ne menjenek férjhez, akarom mondani, nem menjenek férjhez sokszor! Anatole France egy társaságban volt, ahol szóba került az a hatalmas energia, amit a víznyomás ad. Több mérnök is részt vett a társalgásban s részletesen fejtegették a vízi erő témáját. — Rendkívül érdekes és tanulságos az önok beszélgetése - szólt ekkor Anatole France - és mégis, azt hiszem, a mérnöki tudomány nem ismeri a legnagyobb hidraulikus erőt. Az egyik mérnök meglepetten érdeklődött:^ — És mi az? A híres író csendesen és komolyan felelte: — A női könny. Vicces! Fizikaórán komoly kísérletezés folyik. A tanár két vasgolyót tesz egy tál higanyba. Mindenki legnagyobb ámulatára a vasgolyók fennmaradnak a higany felszínén. — Na, gyerekek, mire következtetünk ebből? - teszi fel a kérdést a tanár a nebulóknak. — Arra, hogy a vasgolyók úszógumi nélkül is tudnak úszni - válaszol Gazsi. Attila, Csaba és a székelyek Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Ezért a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Dette és társai addig ármánykodtak, míg Attila fiait egymás ellen nem fordították. A német fejedelmek Aladár pártján álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett, végül a kard döntött köztük. Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. De ebben a csatában, amit a hunok Krimhilda csatájának neveznek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenci- ána városáig kiáradt a vértől. Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez, Szittyaországba. Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De any- nyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték és az ország keleti részére költöztek. A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, hanem botokra felvésve ezeket szívesen használják. Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyver, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Áz égboltozat Tejútján, amit azóta Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe. A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szittyaországból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elé- bük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek és Erdély őrzését a székelyekre bízták. Kevesen tudják, hogy Az újszülött elefánt kb. 100 kilós és egy méter hosszú. A növények is „alszanak”. Például a főzelékfélék este alvási helyzetbe forgatják leveleiket: vízszintes állásukból a föld felé hajtják. A borsó volt az első kultúrnövény. Az ember 6-8 ezer féle illatot érez meg. Az orgona és a jázmin évtizedekig elél. A mindenki által kedvelt rózsa pedig még náluk is hosszabb életű. • A fák a magas hegy vidéken tovább élnek, mint a völgyekben. A diófák a völgyekben százéves korukban elpusztulnak, 1800-1900 méter magasságban 300 éves diófák is vannak. A „csúcstartó” a tien- sani fenyő, ami a hegyek alján 150 évig él, a magas hegyek••• ben pedig megéri a fél évezredet is. Bár a Missouri iszapos vize és a tisztább Mississippi folyó San Louis városa fölött egyesül, még több mint 50 kilométerrel odébb is pontosan meg lehet különböztetni egymástól a két folyó vizét. Az Egyesült Államokban 1915-ben 21 millió ló volt. Az autózás elteijedése következtében ez a szám 20 év alatt 12 millióra csökkent, 1980-ban pedig már csak fél millió ló élt az USA-ban. Svájcban is nőnek pálmafák, mégpedig nem csak az üvegházakban, hanem szabadon is: a Lugano-i tó partján. Az Alpok Földközi-tengeri oldalán a dohány is megterem, sőt, a citromfák is termést hoznak. A tíz éven aluliak feketítsék be a pontozott mezőket és küldjék be a képet. A tíz éven felüliek pedig téri bulijára, a többiek bélyeget, vagy magnókazettát nyernek. November 30-i rejtvényünk helyes megfejtése: kerékpározás. A 2 Zsiráf decemberi számait Füle Evelin (Bátaapáti), Huy Anita (Pör-
